Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Közösségfejlesztés Hírlevél - 2011.12
Szerző:
Kovács Edit szerk.
Ország:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2011
Kiadó:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
hírlevél, közösségfejelesztés
Állomány:
Közösségfejlesztési Hírlevél
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E

K ö z ö s s é g f e j l e s z t é s i H í r l e v é l
3. évfolyam. 16. szám. 2011. december 13. Luca napja


A Közösségfejlesztési Hírlevél az aktív állampolgáriság, a civil/közösségi részvétel témáival kapcsolatos eseményekről, jó példákról számol be. Célja, hogy a közösségi munkával foglalkozó szakemberek mellett a szakterületen kívüli érdeklődők számára is információt nyújtson a közösségfejlesztés területén zajló munkákról, aktuális eseményekről, ihletet adjon a saját környezetben való cselekvéshez.

Általános ajánlók:
- Szeptemberben megjelent a Parola című szakmai folyóirat legfrissebb száma
- Aánljuk honlapunk és adatbázisunk: www.kozossegfejlesztes.hu
- Ha a közösségfejlesztéshez kapcsolódó híre-, cikke-, program-, képzési ajánlója van, vagy észrevétele, ötlete a hírlevéllel kapcsolatban, írjon nekünk! Köszönettel vesszük: kozossegfejlesztesihirlevel@gmail.com


a hírlevél tartalmából:

Aktualitások:
o TESZ-E? - Tegyünk együtt a szegénység ellen! – komplex társadalmi program Észak-Abaújban
o Lépjen be a közösségi alapítványok világába Lászlóval és Arankával
o Közösségi tervezés Miskolcon és Pécsett
o Ismerje az Év Önkénteseit!

Találkozz! – konferencia és műhelymunka ajánlók
o
Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért
Részletek egy nyitókonferenciáról(TAMOP 5.1.3.-09/1.)

o Fiatal Fejlesztők Műhelye – volt is, lesz is, van itt egy praxis

Olvasni és néznivalók
o Elfogadták az új „Civil törvényt”
o Olvasható a Parola őszi száma és már nyomdában a téli
o Megjelent a pHérték, a ProHáló időszaki kiadványának második száma: fókuszában az önkéntesség
o Ajánljuk figyelmükbe a Civil Szemle c. szakmai folyóiratot

Szubjektív ajánló
o Holnap Luca napja


Aktualitások

TESZ-E? - Tegyünk együtt a szegénység ellen! – komplex társadalmi program Észak-Abaújban

2011. november 1-én indult a TÁMOP-5.1.3 konstrukció támogatásával megvalósuló projekt, amelynek célja a szegénységben élő emberek és családok közösségi integrációja, szakmaközi és intézményközi együttműködések támogatásával.
A projekt a 2005 óta a mikro-térségben zajló közösségfejlesztési folyamatba ágyazódik be, építve az ott elért eredményekre. A 32 hónapos projektidőszak alatt megvalósuló tevékenységek célterülete 9 település. A megvalósuló tevékenységeket három nagy szakmai körbe sorolhatjuk: settlement típusú szolgáltatások, képzések, műhelyek a térségben élők és humán szolgáltatást végző szakemberek számára.


A settlement olyan közösségi szolgáltató központ, mely egyszerre több célt valósít meg. Hozzájárul a helyi közösségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez, szabadidős tevékenységeknek nyújt teret, segíti a szociális problémák megoldását, információt nyújt és segíti a különböző emberek, csoportok és közösségek közötti kommunikációt. A projekt során településenként lesznek ilyen settlementek, amelyekben a szegénységben élő emberek számára rendszeres közösségi beszélgetések zajlanak, ahol helyzetük azonosítására, az ebből történő megoldások kidolgozására, együttműködések kialakítására kerül sor. Az előzetes felmérések során körvonalazódott igényekre, valamint a közösségi beszélgetések során megfogalmazott hiányokra tematikus klubfoglalkozásokat tervezünk.
Műhelyek több szinten is zajlanak majd. Egyrészről települési szinten az elmúlt 6 év hagyományait továbbfolytatva, másrészről a települések közötti szintén 6 éve zajló műhelyek terén, amely teret biztosít majd a projekt egyeztetésének is. Harmadrészt a három szektor és a humán szolgáltatást végző szakemberek számára. Itt külön hangsúlyt fektetünk a pedagógusokra, a szociális munkásokra és a lelkészekre, akikkel a problémákra közösségi megoldásokat dolgozunk ki.
Háromféle képzés valósul meg, amelyeknek célcsoportjai, a településeken dolgozó közösségi munkások, a klubfoglalkozást tartók, valamint a humánszolgáltatást végző szakemberek.
A program a Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért
(TAMOP 5.1.3.-09/1.) támogatási program 2. komponenseként valósul meg. Hírlevelünkben folyamatosan nyomon követjük alakulásukat és igyekszünk mindig egy-egy új kezdeményezést bemutatni.



Lépjen be a közösségi alapítványok világába Lászlóval és Arankával

László és Aranka a Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely által kitalált és Simonyi Cecília által megformált személyek, akik nagyon szívesen beszélgetnek a közösségi alapítványokról.
A www.civitalis.eoldal.hu/cikkek/interaktiv.html oldalon Ön is megismerkedhet velük és a közösségi alapítványok világával.

A közösségi alapítványok koncepciója nem ismeretlen a hazai civil szakemberek és a szélesebb publikum számára, hisz már egy évtizede, hogy időről időre cikkek jelennek meg és szakmai tanácskozások szerveződnek a témában. Magyarországon először Egerben, majd évek múltán az egyik pesti kerületben, a Ferencvárosban láttak neki elszánt csoportok egy-egy közösségi alapítvány megvalósításának. Aprólékosan, sok önkéntes munkával megpróbálnak létrehozni egy adott városra illetve kerületre fókuszáló támogató szervezetet, amely fő tevékenységének tekinti a helyi forrásokra építő adománygyűjtést, a helyi ügyek megoldására létrejövő, helyi programokat segítő támogatásosztást és a közösségépítő tevékenységet egyaránt.

A közösségi alapítványok koncepciója ilyen egyszerű, s mégis a részletek tehetik valóban izgalmassá és egyedivé a gyakorlati megvalósítást mindazok számára, akik tenni szeretnének annak a helynek a fejlődéséért, ahol élnek, dolgoznak. Hogyan biztosíthatjuk, hogy a közösségi alapítványt egyaránt magukénak érezzék a helyi vállalkozók, magánszemélyek, civil csoportok és az önkormányzati intézmények, s mégis elismerjék függetlenségét? Miképp végezhet magas szakmai színvonalú munkát a közösségi alapítvány a helyi adományozás fejlesztése és népszerűsítése területén? Képes-e a közösségi alapítvány olyan csoportokat is aktivitásra motiválni, akik eddig inkább passzív szemlélői voltak közösségük életének? Lehet-e a mai Magyarországon a napi tevékenység mellett a hosszú távú kiegyensúlyozott működést garantáló alaptőkére is gyűjteni?

Ki szólítja meg azokat, akik érdeklődnek egy ilyen szervezet helyi megvalósíthatósága iránt? László. Ö teszi fel azokat a kérdéseket, melyekre válaszolva ki-ki képet kaphat arról, hogy őt személyesen mi segíti vagy hátráltatja egy helyi közösségi alapítvány jövőbeli kezdeményezőjeként. A kérdés- felelek egy ajánlással zárul, melyben a következő lépések megtételére kapunk bátorítást.

Akik inkább másokkal közösen beszélgetnének közösségi alapítványuk szükségességének és megvalósíthatóságának kérdéseiről. Őket segíti Aranka, aki bíztat és lépésről lépésre segítséget és ötleteket ad egy közösségi beszélgetés megszervezéséhez és levezetéséhez ebben a témában.

Lépjen be Ön is a közösségi alapítványok világába: www.civitalis.eoldal.hu/cikkek/interaktiv.html és adjon visszajelzést benyomásairól, terveiről kollégánkon, Kovács Editen (kedit1@gmail.com 06-30-359-1678) keresztül.


Közösségi tervezés Miskolcon és Pécsett

A közösségfejlesztők, szociológusok, urbanisták, szociálpolitikusok, tájépítészek, várostervezők szakmai műhelyeiből alakult Városmegújító Munkacsoport azon dolgozik, hogy kikerülhetetlenné váljon Magyarországon is az érintettek, a helyi polgárok bevonása a különféle változtatási folyamatokba, hogy megvalósuljon a különféle szereplők, társadalmi szektorok együttműködése is ezekben a programokban.

Településmegújítás közösségi részvétellel c. képzés segítséget nyújt abban, hogy a tervezés nyilvános folyamattá váljon, az eltérő nézőpontok új felismerésekhez vezessenek, azonosíthatóvá váljanak a városfejlesztés szereplői és hozzájárul ahhoz, hogy e szereplők felkészülhessenek a közös munkára.

Ez év szeptemberében és októberében a Dialóg Egyesület szervezésében egy képzés keretén belül ismerkedtek a közösségi tervezéssel az Avason működő intézmények, civil szervezetek, egyházak, a város, különböző osztályainak képviselői és építészek. A kiindulás az elméleti alapok megismerése volt, majd külföldi és hazai példákat mutattak be a képzők.
A képzés eredményeképpen az Avason megvalósuló két új létesítmény – az Avas- déli Missziós Református Egyházközség Közösségi Háza és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium által kivitelezett park - közösségi módon terveződik. Még december elején sor kerül a tervezés tervezésére a két érintett egyház képviselőivel, és építészekkel. 2012. januárjában elindul az ott élők részvételére építő folyamat, melynek tapasztalatairól rendszeresen beszámolunk.

December második hetében pedig a pécsi Város-kooperáció tagjai vettek részt ugyanezen tematika mentén egy képzésen, közös gondolkodáson, melynek szakmai és a településtervezésre kiható következményei honlapukon, nyomon követhető: http://varoskoop.pecsicivil.hu/



Ismerje meg azÉv Önkénteseit!

Az Önkéntes Központ Alapítvány által kezdeményezett díj 2011. évi átadásáról szóló összefoglaló kisfilm az alábbi linken tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=HqIlPs88CDA

Gratulálunk a díjazottaknak és további kitartást kívánunk a kezdeményezőknek!


TALÁLKOZZ!! konferencia ÉS MŰHELYMUNKA ajánló

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért

Részletek egy nyitókonferenciáról(TAMOP 5.1.3.-09/1.)
A 2011. december 1-ére megrendezett nyitókonferencia várakozáson felüli érdeklődésre talált, ami világosan mutatja a téma sajnálatos aktualitását. A konferencia programjának megfelelően a plenáris előadók a különböző szakterületek szemszögéből elemezték a helyzetet, amely a jelek szerint a támogatási program kiírása óta tovább romlott. A délutáni három szekcióülésen az elmaradott térségek gazdasági lehetőségeiről, a szegregált telepeken végzett szociális és közösségi munkáról, valamint a szociálpolitikai intézkedések legszegényebb rétegekre gyakorolt hatásairól folyt a szakmai diskurzus meghívott elméleti és gyakorlati szakemberek segítségével. Mindhárom szekcióülést nagy érdeklődés kísérte, hiszen a program megvalósításának alapvető szempontjait, lehetőségeit vitatták meg.
A konferenciát a Közösségi Kapcsolat Alapítvány jóvoltából az interneten is követni lehetett valós időben. Az így készült felvételek továbbra is megtekinthetők három részletben:
- a konferencia programjának első része;
- a konferencia programjának második része;
- a konferencia 2. szekciója;
A konferencián készült fotókat megnézheti itt és itt.
(Ezúton is köszönetet mondanak a fotósoknak és a közreműködőknek!)


Fiatal Fejlesztők Műhelye

Májusban megkezdte munkáját a Fiatal Fejlesztők Műhelye (FFM). A
közös tanulás célja, a helyi szervezetekben, mozgalmakban elköteleződő fiatal közösségi munkások tapasztalatainak tudatosítása, újabb feladatokra való felkészítése, kapcsolataik megerősítése az ország más területein tevékenykedő, kezdő és már tapasztaltabb kollégákkal. A szakmai műhelyt a Közösségfejlesztők Egyesületének képviseletében Kovács Edit és Peták Péter szervezi. Kérdéseket, terepmunka-, és együttműködési ötleteket szívesen fogad a műhely.


Olvasni és néznivalók

Elfogadták az új „Civil törvényt”


Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok, és megalakul a Nemzeti Együttműködési Alap.

Újdonság, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az előterjesztő.

A törvény létrehozza a Nemzeti Együttműködési Alapot, amely költségvetési támogatást biztosít majd a civil szervezetek számára működésükhöz és szakmai programjaik megvalósítására. A törvény egyes korábbi adómentességek, kedvezmények (helyi adó- és illetékmentesség, társasági adó fizetése alóli mentesség a teljes bevétel 15 %-ig) mellett kiterjeszti a közhasznú szervezetek teljes körére az adományok társasági adókedvezményét (az adomány költségként történő elszámolásán túl az adomány 20 %-ával csökkentheti adóalapját az adományozó cég, amely arány további 20 %-kal növekszik tartós adományozás esetén).

Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelői feladatokat az alapprogram megszűnése után a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el.

Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minősítés egyfokozatúvá válik. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az előző két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegű kiadásainak - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét.

A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétől csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

A törvény elrendeli a Civil Információs Centrumok működtetését inkubátorházi feladatok ellátására, illetve annak érdekében, hogy az új jogszabály alkalmazására történő átállás a lehető leggyorsabban megvalósulhasson. E szervezetek fognak helyben segítséget nyújtani azon civileknek, érdeklődőknek, akik a Civil Információs Portál és a közhiteles nyilvántartásnál több vagy épp mélyebb információhoz szeretnének jutni.
(forrás: www.kormany.hu; www.napi.hu)


Olvasható a Parola őszi száma és már nyomdában a téli




XXII. évfolyam, 2011/3. - megjelent számából
Gergely Attila: Tükrök és jelzések – kulturális önismeretünk kérdéseiről;
Vercseg Ilona: Mozduló és visszanéző közösségek;
Molnár Aranka és társai:
Építő közösségek – közös tudás;
Milyen a jó közösségi beavatkozás? Egy katalán példa – Figueres;
Az Add tovább! Feeling – Vas Judit levele Bulgáriából az Add tovább! közösségi oldalra

XXII. évfolyam, 2011/4. – megjelenés alatt álló számából
Pallai Katalin: Civilek a társadalmi párbeszédben. Hogyan válhatunk konstruktív
partnerekké?
Giczey Péter és Kovács Edit: Közösségfejlesztői szerepek és eszközök a radikális mértékű közösségi változásokban – szakmafejlesztési vita a Nyári Egyetemen
Giczey Péter, Peták Péter és Varga Máté: Nyári egyetemi vita a közösségszervezésről
Chuck Hirt: Közösségszervezés
Sélley Andrea: Közösségfejlesztés az Avason. Esettanulmány
Benedek Gabriella – Fellegi Borbála – Győrfi Éva: KLÍMA+ program az iskolai konfliktusok kezelésének támogatására
Közösségi kapcsolatok igénye – a demokrácia megújításának esélye
Kalocsai Janka és Széll Krisztián kutatási beszámolója és vita a Nyári Egyetemen
Thiesz Angéla (Retextil) közösségi művészeti prezentációi – Lépés. Lehetőség


Megjelent a pHérték a proHáló hálózat időszaki kiadványának második száma

A lapszám fókuszában az ÖNKÉNTESSÉG áll:
Az önkéntesség bibliográfiája; Önkéntes vagy? Hát azt meg miért is csinálod?
Közösségiség, önsegítés, önszerveződés, önkéntesség; Önkéntesség Komárom-Esztergom megyében; Önkéntességre és elkötelezettségre alapozva; Csomópont; Civil Hét az önkéntesség jegyében Salgótarjánban; Veszprémben jó önkéntesnek lenni, önkéntest fogadni; Önkéntesség Európai Éve 2011; Érkerti Közösségek Napja; Ifjúsági önkéntesség; A Civil Piactér kinőtte a Plazát!

A www.prohalo.hu oldalon megtalálható a teljes szám, illetve a hálózat további hírei.


Ajánljuk figyelmükbe a Civil szemle c. szakmai folyóiratot

A civil területen dolgozó szakemberek számára 2004 vége óta létezik olyan szakmai „háttér”-folyóirat, amely megpróbálja felölelni a civil közélet, a társadalmi szervezeti lét, a nonprofit kutatás stb. problémakörét.

A 29. szám tartalma:
ELMÉLETILEG
Bartal Anna Mária–Kmetty Zoltán:
A magyar önkéntesek motivációi – a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján
KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM
Molnár Klára:
Vállalati önkéntesség Magyarországon, 2011
Nagy Renáta–Gyorgyovich Miklós–Péterfi Ferenc:
Önkéntességtől az aktív állampolgárságig – beszámoló a Civil Szemle-szemináriumról

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

Kinyik Margit:
Az intézményi önkéntesség a szociális és gyermekjóléti közszolgáltatásokban

VILÁG-NÉZET

Tereza Pospíšilova:
Önkéntesség Csehországban
Alžbeta Brozmanová Gregorová:
Önkéntesség Szlovákiában

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

Vadkerti Zoltán:
Együtt az önkéntességben: romák és gádzsók
Ferenczi Tünde:
Civilnek lenni: más szemlélettel rendelkezni (?)


Szubjektív ajánló


Ültessen búzát és mosolyogjon többet!



E nem szokványos, telefonfülkére ragasztott felhívással szeretnék a hírlevél
olvasóinak Békés, boldog ünnepeket kívánni és sok-sok mosolyt az újévre!




Várjuk a közösségfejlesztői munka híreit és ajánlásait a következő lapszámhoz is.
A munkacsoport nevében kérdéseiket, észrevételeiket várja: Kovács Edit
kedit@kka.hu; kozossegfejlesztesihirlevel@gmail.com

Dokumentumok