Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Svédországban, 1994
Szerző:
Ország:
Svédország
A kiadás helye:
A kiadás éve:
Kiadó:
CESAM Centrum for samhallsarbete och mobilisering
Terjedelem:
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
oktatás, népoktatás, Svédország
Állomány:
Közösségfejlesztők Egyesülete Képzők képzője 2003 - Irodalom
Forditas:
Varga Tamás
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E


Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Svédországban, 1994
A svéd népoktatás rövid bemutatása – történelem, célok, ideológia és gazdálkodás

Az oktatás célja a tudás és az elért eredmények tanítása. A népoktatás célja több ennél. Nem csupán tudás átadása, az oktatás szintjét javítandó, de a társadalmi tapasztalat kommunikációja és a társadalmi tudatosság fejlesztése is, amely a szélesebb körű és mélyebb demokráciához vezet. A svéd népoktatás célja ezért a tudás növelése és az emberek tudatosságának, aktivitásának fokozása az állandóan változó társadalomban.

A népoktatás gyökerei a XIX. századi Svédországra nyúlnak vissza. Ez volt a nagy társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek időszaka, mely során kevesen részesültek több oktatásban, mint a négy osztályos elemi. Az iparosodás csak tovább súlyosbította az egyenlőtlenségeket, így sokan kezdtek a társadalom megváltoztatásán dolgozni, széles körű népi mozgalmakká (leginkább a munkásmozgalommá) szerveződve. Hamarosan rájöttek, hogy oktatásra és tudásra van szükség a változások keresztülviteléhez.

Négy főbb mozgalom foglalkozott a munkásosztály oktatásával: A Szabad Egyház mozgalom (Free Church movement), amely a tagok otthonaiban ült össze a Biblia tanulmányozására, megbeszélésére; az antialkoholista mozgalom (Temperance movement), amely az ellen tüntetett, hogy a munkáltatók röviditalban fizettek a munkásoknak, és amely együttműködött a munkásmozgalommal, így biztosítva sokak számára az első lépéseket a tanulás terén; a szövetkezeti mozgalom (Co-operative movement) és a munkásmozgalom (Labour movement).

A népoktatás céljai
· Az emberiség, a társadalom, a munkahelyi élet, a természet és a kultúra helyzetének, lehetőségeinek vizsgálata.
· Megérteni a közös alkotás erejét, hatásosságát és örömteliségét.
· Képessé válni új tudás megszerzésére és a társadalom helyzetének vizsgálatára, figyelmet szentelve azok fejlesztésére, megváltoztatására is.

Az oktatási szervezetek, népfőiskolák és könyvtárak segítségével Svédországban mindenki részt vehet a felnőttoktatásban és fejlesztheti tudását, társadalmi tudatosságát, valamint szolidaritást és elköteleződést fejleszthet ki a többiek iránt. A svéd népességnek évente mintegy 35%-a (8,7 millió lakos) vesz részt valamilyen formában a felnőttoktatásban.

Pénzügyi támogatás
A népoktatást 1872 óta élvez közösségi támogatást pénzügyi értelemben, amikor is a népfőiskolákat állami támogatásokban kezdték részesíteni. 1884-ben a kormány úgy döntött, hogy támogatja „a munkásosztály számára szervezett előadásokat”. 1912-ben állami ösztöndíjakat vezettek be a tanulókörökben folyó munka tananyagainak kifejlesztésére. 1947-ben az oktatási szervezetek támogatást kaptak a körök vezetésének, anyagi és adminisztrációs költségeinek fedezésére. Az állami támogatásokon kívül a felnőttoktatás élvezi a helyi önkormányzatok és a megyei hatóságok támogatását is. A közösségi támogatás azonban folyamatosan csökkent az elmúlt évek során.


TANULÓKÖR MOZGALMAK
A tanulókör
A tanulókörben a munka a résztvevők saját szükségleteik és érdeklődési területeik szerinti tudáskeresésére épül. A munkát a demokratikus értékeknek kell jellemezniük, melynek fényében az egyének közötti tapasztalatcsere és az elemzés kerülnek előtérbe. A tanulmányok nagyban függenek a résztvevők aktív részvételétől a munka megtervezése és kivitelezése során.

A tanulókör emberek kis csoportja, amely hosszú időn keresztül újra meg újra összejön, hogy a terv szerint tanuljon, vagy kulturális tevékenységet végezzen egy elismert vezető irányítása alatt. Amikor az első tanulókörök létrejöttek, vezetőik nem voltak sem képzettek, sem szakemberek területükön, míg a mai vezetők közül egyre többen részesülnek szakképzésben. Egy jó tanulókör alapja azonban nem más, mint a kör vezetőjének és résztvevőinek együttes tudása, jó tananyagokkal párosítva.

Oktatási szervezetek
A ma működő tizenegy oktatási szervezet fő funkciói a tanulókörök és a kulturális tevékenységek. Egy kivételével, mindegyik szervezet gyökerei a népi mozgalmakhoz nyúlnak vissza.

Munkások Oktatási Egyesülete (The Workers' Educational Association, Arbetarnas bildningsförbund - ABF). Az ABF gyökerei a munkásmozgalmi szervezetekhez vezethetőek vissza. A mozgáskorlátozottak szervezetei közül is sok a tagok között van.

Civil Felnőttoktatási Egyesület (The Citizens' Adult Educational Association, Medborgarskolan). A Medborgarskolan a konzervatív mozgalom tagja, és többek között a Fiatal Konzervatívokat (Young Conservatives) és a Nőszövetséget (Women's Federation) is a tagjai közt tudhatja.

A Svéd Gazdák Szövetsége és a Centrum és Liberális Párt Felnőttoktatási Egyesülete (Adult Educational Association of Swedish Farmers' Union and the Centre and Liberal Parties, Studieförbundet Vuxenskolan- SV). Ahogy azt a név is jelzi, a Centrum és a Liberális Párt, valamint a svéd gazdák szervezetei vannak a tagok között.

Svéd Nonkonformista Egyházak Oktatási Szövetsége (Educational Association of Non-Conformist Churches in Sweden, Frikyrkliga studieförbundet - FS). Az FS tagjai között találhatóak a szabad egyházak és ifjúsági szervezeteik, a bevándorlók felekezetei és az ökomenikus szervezetek.

YWCA/YMCA Felnőttoktatási Egyesület (The YWCA/YMCA Adutt Education Association, KFUK-KFUMs studieförbund). A munka jórészt az YWCA/YMCA és a Svéd Evangélikus Misszió (Swedish Evangelical Mission) keretein belül folyik.

Svéd Keresztény Oktatási Egyesület (Swedish Christian Educational Association, Sveriges k~rkliga studieförbund - SKS). A tagok nagy része a Svéd Egyház, a Katolikus Egyház és a Cserkészmozgalom tagjai közül kerül ki.

Az Antialkoholista Mozgalom Oktatási Egyesülete (Temperance Movement's Educational Association, Nykterhetsrörelsens bildningsverksamhet - NBV). Az NBV tagjai között 17 antialkoholista szervezet van. Az egyesület nem köteleződött el egyetlen egyház vagy politikai párt irányában sem.

Szakképzettek Oktatási Egyesülete (The Educational Association of Professional Employees, Tjünstemünnens bildningsverksamhet - TBV). A TBV gyökerei az értelmiségiek szövetségének mozgalmára (white-collar union movement) vezethetőek vissza.

A Tanulásért Egyesület (Study Promotion Association, Studiefrünujandet). A tagok legtöbbje a természeti – környezetvédelmi - ökológiai tudatosság fokozásában vesz részt - a szervezet nem rendelkezik semmilyen politikai, vallási vagy szakszervezeti háttérrel.

A Svéd Sportszövetség Felnőttoktatási Egyesülete (Swedish Sport Confederation Adult Educational Association, Svenska idrottsrörelsens studieförbund -SISU). A SISU a sportmozgalmak felnőttoktatási szervezete.

Népi Egyetem (Folkuniversitetet - FU). Az FU egy felnőttoktatási szervezet, amelyet egyetemi tanárok, kutatók és diákok alapítottak.

Az egyesületek tagszervezetei sokat tesznek tevékenységük hangsúlyainak pontos megválasztásáért és egyéni profiljuk kialakításáért. A célok, prioritások tehát különbözőek, ám mind a tizenegy felnőttoktatási szervezetnek ugyanaz az alapvető célja: a tudás növelése és a demokratikus, kulturális részvétel fokozása.


NYILVÁNOS KÖNYVTÁRAK
Nyilvános könyvtárak számos helyen találhatóak minden helyhatóságban. Ezekben ingyenesen lehet könyveket, magazinokat, nyelvkönyveket, lemezeket, stb. kölcsönözni. A nyilvános könyvtárak minden hétköznap, esténként, szombaton és néha vasárnap is nyitva tartanak, és mindenki felkeresheti őket, aki tanulni, esetleg csak kikapcsolódni akar. A könyvtárak bármilyen témában tudnak információt szerezni, és adatbázisuk segítségével más könyvtáraknál is meg tudnak találni könyveket, amelyeket ki is lehet kölcsönözni. A könyvtárak ellátják könyvekkel a kórházakat, menhelyeket, iskolákat, stb. és a betegeknek, időseknek is tudnak könyveket, kazettákat küldeni.


NÉPFŐISKOLÁK
A népfőiskolák története és háttere
A népfőiskola ötlete egy dán paptól és tanártól, N.F.S. Grundtvigtól (1783-1872) származik. Az 1830-as évek során kampányt indított, hogy meggyőzze a dán embereket: egy újfajta iskolát kell elérhetővé tenni a legalacsonyabb szintű oktatással rendelkezők számára. Ezek az iskolák lettek később a „népfőiskolák”.

Grundtvig úgy döntött, hogy a népfőiskoláknak, ahogy ő mondta, a „felnőtt ifjúságot” kell szolgálniuk, és bentlakásos intézményként kell funkcionálniuk. Hitt abban is, hogy a népfőiskoláknak a társadalom döntő tényezőiről folytatott vita és párbeszéd központjaivá kell válniuk. Úgy érezte továbbá, hogy a tanárok és a diákok között élénk párbeszédnek kell folynia. Mindez a társadalom demokratikusságának és tudatosságának növekedése szempontjából tekinthető fontosnak.

Célok és ideológia
A tudományos oktatás mindig rendkívüli fontossággal bírt, de a népfőiskolák ennél tovább kívánnak menni. Hiszik, hogy mindannyian egyediek vagyunk, és mindannyian tudunk valami egyénit nyújtani beszédstílusunk vagy élettapasztalatunk tekintetében. Az emberiségnek e demokratikus kezelése a népoktatás fő alapelve Svédországban, ezt alkalmazzák a svéd népfőiskolák.

A teljes személy tanítása
A népfőiskolák önkéntes jellegűek és mindenki számára elérhetőek, képzettségtől függetlenül. A népfőiskolák nem hisznek a vizsgáztatásban vagy az érdemjegyekben, s mindez az abbéli hitet tükrözi, hogy a személyt, mint teljes egészet kell tanítani, nem pedig akadémikus oktatást kell biztosítani számára.

136 népfőiskola Svédországban
Az első svéd népfőiskolák 1868-ban jöttek létre – ma 136 ilyen iskola van az országban. Közülük 87-et különféle szervezetek, egyesületek irányítanak, míg a fennmaradó 49-et megyei tanácsok vagy helyi önkormányzatok irányítanak. Az általános kurzusokra a jelentkezéshez szükséges életkor min.18 év. Felső korhatár nincs. A népfőiskolákon nincsenek szabványosított oktatási tendenciák vagy tantervek. Minden iskola saját ideológiát fejleszt ki, ami azt jelenti, hogy a vezetők saját elképzeléseiket helyezhetik előtérbe, így adva egyéni profilt az iskolának. Mindazonáltal, a munkát mindig toleránsan, az egyéni gondolkodás iránti tisztelettel végzik.

Sok különféle kurzus
Sok kurzus közül lehet választani, az egy napos tanfolyamoktól az olyanokig, amelyek több évig tartanak. Minden évben körülbelül 200,000 diák vesz részt népfőiskolai képzéseken. Közülük 35,000-en hosszabb tanfolyamokon vesznek részt. Általános kurzusokat minden népfőiskolán tartanak – ezek azok számára alkalmasak, akik nem fejezték be a középiskolát. A diákok egytől három évig tanulnak, attól függően, hogy előzőleg milyen oktatásban részesültek. A képzések tartalma sokféle témát ölel fel, a legfontosabb területek a társadalomtudományok, a nyelvek és a tudomány. A népfőiskolák emellett számos specializált képzést is kínálnak. Ilyen a számítástechnika, a zene, a művészet, a tervezés vagy a sport is, s emellett számos szakképzés is található a skálán, főként főiskolai szinten. Tanulmányaik befejezése után a diákok bizonyítványt kapnak. Ez inkább felmérés-, nem pedig osztályzat-jellegű, amely bevezetésként alkalmazható a további tanuláshoz egy főiskolán vagy egyetemen.

Ingyenes oktatás
Mindennemű oktatás ingyenes. A szállás és ellátás mintegy 3,500 svéd koronát tesz ki havonta. A népfőiskolákon tanuló diákok állami ösztöndíjért folyamodhatnak, az összeg egy részét fedezendő.


A SVÉD NEMZETI FELNŐTTOKTATÁSI TANÁCS (SWEDISH NATIONAL COUNCIL OF ADULT EDUCATION)

A szervezet 1991 tavaszán jött létre, hogy a népoktatásban tapasztalható megnövekedett célorientációval és felelősséggel kapcsolatos igényeket kielégítse. A tanács hivatalos státusza non-profit szervezet, amelynek a Folkbildningsförbundet, RIO and Landstingsförbundet a tagjai. A tanács fő funkciója az állami támogatások megpályázása, szétosztása, valamint a különféle tevékenységek kísérése és értékelése.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Svéd Nemzeti Felsőoktatási Tanács (Swedish National Council of Aduft Education - Folkbildningsradet)
Svéd Nemzeti Felsőoktatási Szövetség (Swedish National Federa-tion of Adult Education, Folkbildningsförbundet)
A Népfőiskola Mozgalom Érdekvédelmi Szervezete (The Interest Organisa-tion of Popular Movement Folk High Schools - RIO)
Megyei Tanácsok Szövetsége (Federation of County Councils
Landstingsförbundet)
A tanács három testületet hozott létre. Egyikük a felnőttoktatási egyesületekkel foglalkozik, egy másik pedig a népfőiskolákkal. Ez a két testület készíti elő a tanács döntéseit. Egy másik funkció az etikai kérdések, valamint a megbízásos munka és az üzleti tevékenység közti határ figyelemmel kísérése. A harmadik, a kutatással, fejlesztéssel és értékeléssel foglalkozó testület is alapját képezi a tanács döntéseinek. Szorosan együttműködik a kutatókkal / kutatási intézményekkel, és fokozza az oktatási szervezetek érdekeltségét a kutatási projektek megtervezésében és megvalósításában való részvételben, a saját területükön végzett kutatás elősegítésében, és minél több felnőttoktató arra való bíztatásában, hogy kutatói szakképzésen vegyenek részt.

A Svéd Nemzeti Felsőoktatási Szövetség (Swedish National Federation of Adult Education)

tizenegy oktatási szervezet koordinációs testülete. A nyilvános könyvtárak is rendelkeznek egy képviselővel a vezetőtestületben. 21 helyi szövetség alkotja a regionális szervezeteket.

A Népfőiskola Mozgalom Érdekvédelmi Szervezete (Interest Organization of Popular Movement Folk High Schools)

annak a nyolcvankét népfőiskolának az érdekvédelmi szervezete, amelyek népi mozgalmak irányítása alá esnek.

A Megyei Tanácsok Szövetsége (Federation of County Councils)

felelős azért a 49 iskoláért, amely a megyei tanácsok és helyi önkormányzatok tulajdonában van.


ÁLLAMI TÁMOGATÁS A FELNŐTTOKTATÁS SZÁMÁRA
A svéd kormány a népoktatásra 1993/1994-ben szánt alaptámogatást 2456 millió svéd koronában állapította meg és 540 milliót szánt a munkanélküliekkel foglalkozó népfőiskolákon és képzési szervezetekben folyó oktatás támogatására. A tanulmányi szervezetek a kapott támogatások 90%-át helyi és regionális szinten osztják szét. A népfőiskolai támogatásokat az iskolák között osztják szét. Regionális szinten a megyei tanácsok folyósítják a támogatásokat a képzési szervezetek és a népfőiskolák számára. A képzési szervezetek helyi tagozatai a helyi önkormányzatoktól is kapnak támogatást.

Az állami támogatások megoszlása 1993/94-ban
Felsőoktatási Tanács (és mások) 16 millió SEK
Felsőoktatási egyesületek 1189 millió SEK
Népfőiskolák 1251 millió SEK
Összesen 2456 million SEK


Néhány fontos dátum a svéd népoktatásban

1868 Létrejön Svédország első három népiskolája,

1880 Megalapítják a stocholmi Munkások Intézetét (Stockholm's Workers' Institute), amely az első nyilvános előadásokat tartó szervezet.

1902 Oscar Olsson tanulóköröket szervez.

1912 Megalakul Svédország első képzési szervezete, a WEA-ABF.

Statisztikák 1992/93
Tanulókörök
Tanulókörök 317,398
résztvevők 2,728,428
Kulturális programok 92,297
résztvevők 9,431,456
Más tevékenységek 17,642
Résztvevők 278,655

Népfőiskolák
Iskolák száma 132
Tanulók száma 167,670
- rövid kurzusok 136,419
- hosszabb kurzusok 31,251
Kurzusok száma 8,171
- rövid kurzusok 6,223
- hosszabb kurzusok 1,948



CÍMEK

Folkbildningsradet
Folkbildningsförbundet
RIO
Box 730
S-101 34 Stockholm
Sweden
telefon: +46 8 787 84 50
telefax: +46 8 21 88 26

FIN
Box 740
S-101 35 Stockholm
Sweden
telefon: +46 8 796 00 50
telefax: +46 8 21 88 26

Közreadja a közösségfejlesztők svédországi egyesülete, a CEBSD tagszervezete, a CESAM Centrum for samhallsarbete och mobilisering

Fordította Varga Tamás

Dokumentumok