Dokumentumok
Cím:
Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról
Szerző:
Péterfi Ferenc (szerk.), Huszerl József (szerk.)
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2003
Kiadó:
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Állomány:
Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról
Forditas:
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E


Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról

Mi a kisközösségi rádió?

Hogyan használja az oldalt

Hogyan fogjunk hozzá
1. LÉPÉS
A felhívás kivonatos összefoglalója után a teljes pályázati kiírás figyelmes elolvasása, elemzése önmagunk számára.
Milyen rádiókat ismerünk a gyakorlatban, a közösségi rádiók legfontosabb jellemzői
Humanista szomszédsági rádió terve a III. kerületben
A szabad rádiózás valami más: Fiksz Rádió
A közösségi rádiózás tíz alapelve
Az állam és a piac között: a független rádió hangja
Európai közösségi rádiók kartája

2. LÉPÉS
Annak feltárása, összefoglalása, hogy van-e helyben közösségi akarat egy ilyen vállalkozásra. Tapasztalataink szerint ez a legfontosabb feltétel, ha ez létezik, a többi általában megteremthető.
Csapat- és kapcsolatépítés
Ki – kik szeretnének rádiózni? Kikre lehet a településen, a környezetben számítani, kiket érdemes bevonni, aktivizálni, hogyan? Mennyien vannak? Kiknek vannak érdekes zenei gyűjteményei? Rádióamatőrök, lokálpatrióták, ismert helyi aktivisták felkutatása. Hogy lehet velük kapcsolatba lépni (újsághirdetés, szórólap, hirdetőtáblák stb.)?
Várható tipikus feladatok: műsorvezetés, zenei szerkesztés, interjúk készítése élőben a stúdióban és telefonon, vagy felvételre (kazettára, minidiscre, számítógépre), hírek gyűjtése – írása – szerkesztése, technikusi feladatok, szervezés-irányítás.
Hogyan szerezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?
Kapcsolatépítés az Önkormányzattal, más helyi nonprofit szervezetekkel.
Egy elgondolkodtató lista
Partnerség - mit, miért, hogyan?
A rádió gondolatának megismertetése a helyi közvéleménnyel.
A helyi nyilvánosságról.

3. Milyen legyen a működtetés szervezeti kerete?
Egyesület, alapítvány, önkormányzati intézmény, magánszemély? Létezik már a szükséges szervezet, vagy most fogják megalakítani, bejegyeztetni?
A Szóla Rádió egy lehetséges felépítése
Hogyan szervezzünk - alakítsunk - egyesületet
Hogyan alapítsunk alapítványt
Az alapszabályról
Az alakuló csapatnak, társaságnak számba kell venni a következő kérdéseket.Hajlandóak-e rendszeresen (naponta, hetente) több órányi önkéntes munkát végezni önök egy rádió működtetéséért? Van-e korábbi gyakorlatuk valamilyen önkéntes munkában?
Ki vezeti és szervezi a csapatépítést és a műsorkészítést? A feladatok és felelősségek számbavétele, szerepek meghatározása. Önkéntesek és/vagy alkalmazottak dolgoznak majd?
Szempontok, jótanácsok közösségi rádió elindításához
Műhelybeszélgetés az önkéntes munkáról
Az önkéntes munka értékei a helyi társadalomban

4. Kiknek szól majd a rádió?
Ebben a fázisban az alapítóknak azon kell elgondolkodniuk, hogy kik is a tervezett célcsoportjuk. Feladat a tervezett és lehetséges hallgatói kör meghatározása. Milyen szükségletei vannak az adott célcsoportnak, közösségnek, akikhez elsősorban szólni fogunk? Milyen más helyi médiumok (rádiók, helyi lapok, kábel tévé) működnek a tervezett vonzáskörzetben?
A FIKSZ rádió alapelvei, jellege, arculata
Milyen műfajú adó a Civil Rádió?
A Civil Rádió zenei világa

5. Programépítés
Milyen arculatú programot képzelnek? Mi lesz a rádió neve? Hangnem, stílus, zenei világ, sajátosságok számbavétele.
Akiknek a csapatukból bármilyen részterveik vannak, írják le azokat vázlatosan. Tervezzenek műsorsávokat, konkrét műsorokat, szlogent, azonosítót, műsorszignálokat!
Négy kisközösségi rádió műsorterve: Milyen műsorok szólalnak meg a Civil Rádióban?
A műfajokról
Interaktivitás

6. Mekkora a szellemi és egyéb kapacitásuk?
Mekkora műsoridőt szeretnének?
Lehetséges források, támogatók, partnerek, háttérintézmény számbavétele.
Forrásteremtés a szabad rádiók gyakorlatában
Hogyan pályázzunk?
Pályázatfigyelő
Néhány megpályázható forrás

7. Hol működjön a stúdió, hol legyen az adó és az antenna?
Van-e jól hozzáférhető hely stúdiónak, valahol a közelben magas torony, ház az antennának?
(A minimális műszaki funkciók bemutatása, amivel mindenképpen számolni kell, a lehetséges fejlettebb variációk felvázolása.)
Ezek kezdetben lehetnek közösen összeadva, de az alapító intézmény korábbi tulajdonából is.
Egy kisközösségi rádió alapvető technikai felszerelése
Technikai alapismeretek
Rádiózni egyszerűen
A Triangulum Rádió műszaki terve
Helyi rádióstúdiók kialakításának néhány kérdése

8. Milyen költségei várhatók a rádiónak?
– Az elindításhoz, eszközök beszerzéséhez szükséges költségek;
– Működtetés: anyag, dologi, szolgáltatások, kommunikációs, személyi kiadások;
– Pályázatok, lehetséges források folyamatos figyelése;
– Helyi vállalkozók megkeresése.
Milyen számítható forrásaik vannak, mi hiányzik, amit tervezéssel, szervezéssel elő kellene teremteni?
A Triangulum Rádió gazdálkodási és pénzügyi terve
Az ORTT állásfoglalása a kisközösségi rádiók jogállásáról az ORTT pályázatai szempontjából
A szerzői jogdíjakkal kapcsolatos költségekről
A szerzői jogokról röviden

9. LÉPÉS
A pályázat megírása, az adatlap, nyilatkozatok kitöltése
Praktikus javaslatok: látogassanak meg a tervezés során más hasonló rádiós műhelyeket!
A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének tagjai
Legyen a lehető legkisebb a havi kiadási terv! (a pályázat során ezzel arányos összeget kell előzetesen letétbe helyezniük elkülönített bankszámlán)
Az ORTT tájékoztatója a kisközösségi rádiós pályázatok vizsgálata során felmerült leggyakoribb hibákról

Lehetséges konzultációk ebben az ügyben:
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Tel.: 311-1855, www.kkapcsolat.hu/szabadradio
e-mail: szarama@freemail.hu Gosztonyi Gergely

Nonprofit Média Központ Alapítvány
Tel.: 373-0502, www.nonprofitmedia.hu
e-mail: nomedia@interware.hu Liling Tamás

Közösségfejlesztők Egyesülete
Tel.: 201-5728, www.kka.hu
e-mail: peterfi@kkapcsolat.hu Péterfi Ferenc

Civil Rádió Tel: 489-0997, 489-0998, www.civilradio.hu
e-mail: civilradio@civilradio.hu Magyar Ádám

Szóla Rádió
Tel.:52/315-771, 20/9462-604, www.szolaradio.hu
e-mail: info@szolaradio.hu Giczey Péter, Szabó Kriszta

ORTT www.ortt.hu

10. Egy mintapályázat
Példa műsorszolgáltatási szabályzatra (Közműsorszolgáltatóknak kötelező elkészíteni)
A médiatörvény reklámra vonatkozó utalásai

11. LÉPÉS
A kész pályázat beadása – egy eredeti és három másolati példányban:
minden év március 1-jén és szeptember 1-jén 10 és 15 óra között az ORTT székházában Budapest VIII. kerület Reviczky u. 5.
A pályázó magánszemélynek a telephely szerinti településen állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, a pályázó szervezetnek pedig az adott vételkörzetre bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie.

12. LÉPÉS
Következő ügyintézések : hiánypótlás, döntés, szerződéskötés, sugárzási terv készíttetése, engedélyek
Rádióengedélyezési eljárás
Ha mindezeken túljutottak:
Adás indul!

Szerkesztette:
Péterfi Ferenc
Huszerl József
Felelős kiadó:
Péterfi Ferenc
További közreműködők:
Gosztonyi Gergely
Magyar Ádám
valamint a „SZABADON - A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon” c. kiadványból idézzük
Cs. Kádár Péter és Weyer Balázs írásait.

Az oldal létrejöttét támogatták:
Miniszterelnöki Hivatal
Magyar Művelődési Intézet

Az oldalon található legfontosabb írásokat egy füzetben is megjelentettük, amelynek tartalmát az alábbi file-ban is közreadjuk.
Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról.doc



Mi a kisközösségi rádió?
A kisközösségi rádiózás célja, hogy lehetővé tegye olyan rádiók működtetését a kistelepüléseken és kisebb közösségekben, amelyekben nem lehetséges egy helyi rádió gazdaságos működtetése, de a helyi közösség igényelné egy neki szóló rádióadó létét, valamint, hogy lehetőséget nyújtson azon intézményeknek, amelyek a rádiózással egy speciális hallgatói kör igényeit elégítenék ki.

(Idézet a pályázati kiírásból: http://www.ortt.hu/palyazatok/helyi_radio_20030716.doc)

A kisközösségi rádiók egyik legfontosabb sajátossága, hogy markánsan fogalmazzák meg a korlátozott vételkörzetben megcélzott csoportot. Ez lehet egy kisebbség, nemzetiség, valamilyen szubkulturális, korosztályi csoport, valamilyen intézmény használói-lakói, nagyon körülhatárolt lakóközösség (pl. kis falu, településrész, szomszédság, egyetemi negyed, stb.) A kisközösségi rádiókat – ebből a szempontból – határozottan el kívánja különíteni az ORTT a helyi műsorszolgáltatók kategóriájától, s főként attól, hogy azok városi, térségi funkciókat és kereskedelmi érdeket bujtassanak annak hátterébe.

Ennél a rádiótípusnál alapértékként többnyire közösségi, szociális, környezeti, kulturális jellemzőket érdemes megfogalmazni; pl. a helyi társadalom bevonása, aktivizálása; szociális szerepvállalás, perifériára szorultak segítése, szolidaritás, tolerancia, helyi értékek megerősítése, hagyományok ápolása, nyelvkultúra fejlesztése, tanulás-képzés segítése stb. A kisközösségi rádiók kiemelten fontos jellemzője, hogy azt jórészt önkéntesek működtetik.

Hogyan használja az oldalt

Az adatállomány célja az ORTT kisközösségi rádiók pályázatán részt venni szándékozók segítése a kisközösségi rádiók létrehozásához és működtetéséhez nélkülözhetetlen információkkal.

A Legalább ennyit… nem csak cím, hanem szerkesztési elv is, mert a kiadványban a konkrét feladatok megoldásához, az egyes helyzetek megértéséhez fogódzókat (fogalmak, jogszabályok, címek, irodalom) adunk, és ezeken keresztül segítjük az eligazodást a kisközösségi rádiók világában.

Dolgozatunkat elsősorban azoknak ajánljuk, akik maguk is szeretnének létrehozni kisközösségi rádiót, ezért a következő oldalakon a létrehozás folyamatát követjük majd az elhatározástól a rádió megszólalásáig.
A tartalomjegyzékben is jól érzékelhető hogy az egyes részek elején megfogalmazzuk azokat a legfontosabb kérdéseket, feladatokat, amelyeket abban a részben meg kell válaszolni, illetve el kell végezni. Ezek után az egyes részek olyan szövegeket tartalmaznak, amelyek segítik a szóban forgó kérdések megválaszolását és a feladatok megoldását.


Péterfi Ferenc
Huszerl József
szerkesztők

További közreműködők:
Gosztonyi Gergely
Magyar Ádám

valamint a „Szabadon – a szabad közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon” c. kiadványból idézzük
Cs. Kádár Péter és Weyer Balázs írásait.


Milyen rádiókat ismerünk a gyakorlatban, a közösségi rádiók legfontosabb jellemzői

1. Meddig ér a hangunk?

A tömegkommunikációs eszközöket, s azon belül az elektronikus médiumokat csoportosíthatjuk annak alapján, hogy üzeneteikkel milyen széles hallgatói, nézői körhöz jutnak el. Így léteznek:
– helyi,
– regionális, illetve körzeti,
– országos,
– ennél szélesebb, pl. műholdas vételkörzetű rádiók és televíziók.

A továbbiakban mi a médiumok közül csak a rádiókkal fogunk foglalkozni.

2. A műsorszolgáltatók típusai

A rádiók típusai szerepvállalásuk, illetve a működtetés módja szerint lehetnek:
a) közszolgálati jellegűek (ezek többnyire állami, illetve önkormányzati fenntartásúak),
b) kereskedelmi érdekeket szolgálók és
c) közösségi működtetésűek, másképpen szabad rádiók, nem nyereségérdekelt (nonprofit) rádiók, vagy ún. harmadik típusú rádiók.

Ez utóbbiak többé-kevésbé egymás szinonimái, rokoníthatóak, de meg kell vallanunk, hogy mindegyik elnevezésnek van valami – a nevével jelzett – sajátossága is.
Megjegyezzük, hogy mint minden tipológia, így ez a csoportosítás is tartalmaz bizonyos önkényességet, hiszen a gyakorlatban nem mindig különülnek el ezek a rádiótípusok sterilen egymástól, nincsenek közöttük élesen meghúzható határvonalak. Egy nagyvárosban, ahol elég differenciált lehetőségek adódnak, ahol több helyi rádió egyidejűleg is működhet, ott meglehet, hogy ezek a különbségek erőteljesebbek. Egy kisvárosban már többnyire összekapcsolódnak, keverednek a típusok, kistelepülésen még inkább.
Az alábbiakban – már csak a jobb azonosíthatóság kedvéért is – megkíséreljük részletesebben kifejteni az eltéréseket, amelyeket mi főként a működtető, a fenntartó szempontjából tartunk hangsúlyosnak.

A különféle típusú rádiók jellemzői

a) Közszolgálati rádió:
– kötelező tájékoztatási minimumok,
– nagyon kevés kommentár,
– „közlöny”-szerű működés, a kommunikáció útja egyirányú: tájékoztatás – információközlés,
– „erős kulisszák”, távolság a hallgatók és a készítők között, „kimértebb” stílus,
– nagyobb munkamegosztás.

b) Kereskedelmi rádió:
– minél szélesebb körhöz eljutni minden áron,
– a figyelem mozgósítása reklámkampányokkal, akciókkal, játékokkal, erős show-elemekkel,
– stílusában igyekszik minél simulékonyabb, fülbemászóbb lenni,
– híres sztárszemélyiségek bevetése,
– a kommunikációból fogyasztási cikket csinál,
– legfőbb törekvése: a két reklám közötti időt valahogy kitölteni.

c) Közösségi rádió:
– nem feltétlenül, nem mindenáron akar mindenkihez szólni,
– szubkultúrák, kisebbségek, egy-egy speciálisabb társadalmi csoport meghatározó jelentősége,
– többségében önkéntesek munkáján alapul,
– személyesség, nyitottság jellemzi,
– hozzáférhetőség: azok csinálják, akiknek szól,
– partnernek tekintik a befogadót,
– rádió és hallgató kölcsönösen hatnak egymásra, közvetlen információcsere,
– nonprofit működési keretek: az esetleges működési bevételeit visszaforgatja a rádió működtetésére, olcsó működtetés,
– „puha kulisszák”: a hallgató részese a rádióprogram születésének,
– helybeliség különös jelentősége,
– igyekszik erősíteni a helyi kultúrát, a helyi nyelvezetet,
– többnyire erősen azonosul az általa felvetett témákkal,
– főszereplője nem a híres sztár, hanem a hétköznapok embere,
– erős átfedések a munkamegosztásban, összecsúszó szerepek.

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (a hazai közösségi rádiózás szakmai egyesülete) Alapszabályában a következő módon határozza meg a közösségi rádiókat:
A szabad rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy: a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működnek; meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják; törekednek arra, hogy azok részt vegyenek a műsorkészítésben; demokratikusan hozzák döntéseiket; műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot; bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (nonprofit jelleg); többségében önkéntesek működtetik; bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-reklám tevékenységből.”

3. Hozzáférhetőség és pluralizmus

A közösségi rádió egyik meghatározó jellemzője az a mód, ahogy a helyi célcsoport tagjai részt vesznek a rádió működ(tet)ésében. Ahhoz, hogy a rádió prosperáljon és elnyerje a közösség támogatását, a hallgatóknak szükségük van arra, hogy érezzék: ez az Ő állomásuk is.
Fontos, hogy a „befogadó közeg alkotórészei” érezzék:
– a témák, amelyek felvetésre kerülnek a rádióban, érdekesek és figyelembe veszik az ő nézőpontjukat is;
– felvehetik a kapcsolatot a rádióval, részt vehetnek rendezvényeiken, illetve az őket érintő témákkal foglalkozni fog a műsor (és ez „behallható” időn belül meg is történik);
– bejöhetnek a stúdióba, hogy tanulhassanak valamit a műsorkészítésről, és részt vehetnek az adás sugárzásának néhány vagy minden részletében;
– kaphatnak műsoridőt vagy tárgyalhatnak programokról, melyeket az ő csoportjuk készít (amennyiben megfelelő a minőség és a szellemiség);
– a rádió működtetésében és döntéshozatalaiban résztvevőkké válhatnak – ha már eleget értenek abból, hogyan is működik a rádió;
– tetszés szerint részt vehetnek a munkában önkéntesként, és a részvételük értékelésre talál.

Amíg a „nagy” rádió igyekszik egy szűk rétegen keresztül működtetni a rádiót, addig a közösségi rádió az emberek széles rétegét vonja be. Gyakran ez a sokféle ember egy közösségből származik. De a helyi közösségeken és érdekcsoportokon belül is az ízlések és vélemények nagy különbözőségét figyelhetjük meg. Ahelyett, hogy a nagy rádióktól ellesett „homogén image” kialakítására korlátozódnának, bátorítják és elismerik ezt a sokféleséget. Ennek ellenére lehet az állomásnak saját identitása, ami azonban leginkább a tolerancia, sokféleség, és – röviden – a „pluralizmus” szavakkal határozható meg.

(Idézet a Szabadon - A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon című kiadványból.)



Mr. Guido Gornet a FERL /Európai Közösségi Rádiók Szövetsége/ elnöke
Az állam és a piac között: a független rádió hangja

1.
Az 1970-es években néhány harcos környezetvédő, diák és szakszervezeti aktivista elhatározta, hogy megtöri az állam monopóliumát és elindítja – szánalmas anyagi erőforrásokra támaszkodva – az első kalóz rádiót. Céljuk az volt, hogy igényeiket közvetlenül hallathassák. Ezzel megvetették az alapjait a későbbi rádiós mozgalomnak.

2.
Néhány európai országban perek és parlamenti csatározások következményeként a monopólium megadta magát, megalakultak és megszerveződtek az első független rádiók. De az aktivisták által nyitott résen hamarosan beléptek az üzletemberek és nagy tőkével a hátuk mögött megjelentek a kereskedelmi adók, elárasztva ezt az újonnan meghódított szabad terepet.

3.
Napjainkban három fajta rádió van:
a/ a nemzeti vagy helyi rádió, amelyet közvetlenül a licencekből és díjakból, bizonyos esetekben hirdetésekből tartanak fenn;
b/ a kereskedelmi állomások, amelyek a piaci törvényeknek engedelmeskednek, és ahol a tőkekoncentráció lehetővé teszi a frekvenciák megvásárlását. Ezt a szektort a sajtó konglomerátumok uralják;
c/ a különböző közösségek vagy egyesületek által működtetett rádióállomások, amelyek szűkös anyagi helyzetük ellenére kénytelenek ellenállni a gazdasági nyomásnak. Ezek a rádiók a jogi elismerésükért küzdenek és azért, hogy megvédjék a rádiózásnak egy szektorát a kereskedelmi érdekektől.

4.
Ez a harmadik szektor, amely az állampolgár hangjaként funkcionál, döntő jelentőségű és továbbra is az marad, mivel a piac logikája a hallgatót arra a passzív szerepre kényszeríti, hogy céltáblája legyen az őt bombázó hirdetéseknek. A nem-kereskedelmi rádiózásban a hallgató is részt vesz és így helyét, mint állampolgár, nem pedig csupán, mint fogyasztó tudja meghatározni.

5.
Az állampolgár státuszát redukáló nyomás az állam és a kereskedelmi érdekek egymást átfedő motivációjának eredménye; jóllehet a nyers cenzúra a maga primitív formájában már nem létezik, de léteznek az ön-cenzúra különböző formái, amelyek szembenállnak a szakmai etikával. Ilyen példákkal találkozunk a hirdetők (nyílt vagy burkolt) túlzott igényeinek figyelembe vételekor. Melyik rádióállomás tulajdonosa fogja nyíltan elítélni egy hypermarket-lánc fogyasztói jogokat sértő, légszennyezést okozó visszaéléseit, ha annak hirdetései az állomás bevételének jelentős részét képezik? Lehetséges-e, hogy a hypermarket részvényeinek tőzsdei szereplése nem befolyásolja egy nagy multimédia-csoport bevételeit?

6.
Nemrég jutott tudomásunkra, hogy Saddam Hussein front vállalatok mögé bújva birtokolta a legnagyobb francia újság-csoport jelentős részvényeit. Azért volt ez lehetséges, mert korábban a szerkesztőségi újságírók elnézőek voltak a ma bagdadi diktátornak nevezett emberrel?

7.
A hirdetők szerepe változóban van: ahelyett, hogy egyszerűen csak a termékeiket propagálnák, egyre fokozottabban próbálnak beavatkozni a hírek és információk világába. Mi mással magyarázhatnánk azt, hogy egészoldalas hirdetéseket szentelnek egy fegyverrendszer vagy egy támadó repülőgép erényeinek? Nincs hétköznapi fogyasztó a piacon, akinek igénye lenne ezekre a termékekre. Ez a fajta hirdetés az általa képviselt jövedelem által vajon nem a leszereléssel kapcsolatos szerkesztői vonalat akarja meghatározni?

8.
A demokratikus információs rendszernek feltétlenül helyet kell fenn tartania a nem-kereskedelmi médiáknak, hogy biztosítsa a jogot azoknak a sokszínű nézeteknek a kifejeződéséhez, amelyek elengedhetetlenek egy polgári vitához és amelyek nem lehetnek alárendelve sem profitérdekeknek sem államérdeknek.

9.
A nem-kereskedelmi rádió a legszegényebb és a legkevésbé forráséhes a médiák közül: működéséhez nincs szükség óriási kezdő beruházásokra, mint például a televízió vagy az írott sajtó esetében. Ez egy „könnyű” kommunikációs média, amelyet egyszerű működtetni.

10.
A rádiózás monopóliumával még mindig rendelkező országoknak kötelességük, hogy segítsék ennek a fajta kommunikációnak a kialakulását, azzal, hogy vigyázó szemüket és erős kezüket rajtatartják a nagy pénzügyi csoportok FM-sávra való étvágyán.

11.
A Közép-Kelet-európai országokban meg kell védeni a rádiózást attól, hogy a piac kényszere nélkül fejlődhessen, hogy ezzel elősegítsék az igazi vitákat a tájékoztatásban. Nyugaton is van még mit tenni a független rádiók szektorának fejlesztésében /vagy konszolidálni kell, ahol már létezik./

12.
A FERL /Európai Közösségi Rádiók Szövetsége/, amelyet képviselek, azon dolgozik, hogy az audiovizuális szektorban összhangba hozza a törvényhozást európai szinten. Már kaptunk ez ügyben válaszokat, visszajelzéseket európai intézményektől, a Közös Piactól és az Európa Tanácstól. Mr. Columberg, egy svájci parlamenti képviselő által nemrég beterjesztett és a tanács nagy többségének szavazatával elfogadott határozat /1/ erőteljesen támogatja Szövetségünk javaslatait.

13.
Nekünk, állampolgároknak, cselekednünk kell, hogy törvényhozóink kezdeményezései gyakorlati formát öltsenek, mottóként választva azt az igazságot, hogy „a szabadságot nem lehet kérni, azt ki kell vívni”.

/1/ 957-es Határozat, Az európai helyi rádiók helyzetéről, 1991.





A szabad rádiózás valami más - Fiksz Rádió

Mielőtt a mi rádiónk 1994. december 19. és január 6. között sugárzott műsorának technikai koncepcióját és realizálását mutatnánk be, foglaljuk össze a hagyományos típusszerkezet és az ebből adódó technikai koncepció sajátosságait!
A hagyományos helyi rádióban hírek, pontos idő, egyszemélyes diszkó jellegű zenei műsorok és magazinműsorok követik egymást. A zenék túlnyomó része rögzített slágerzene. Óránként legalább egyszer van valamilyen reklám-blokk. A riportok
ha vannak ilyenek , s a reklámok készítése többnyire montírozást igényel. Tapasztalataink szerint a helyi rádiókban igen szoros kontroll alatt '' vannak a megszólaló személyek, és a műsorok konfliktuskerülők.
A technika
a zavartalan műsor-lebonyolítás érdekében a stúdiótól elkülönített helyiségben van. A stúdió jobb esetben akusztikai burkolattal rendelkezik. A mikrofonok száma ritkán több kettőnél. A technikai helyiségben a keverőasztalon kívül néhány CD-játszó, kazettás magnó, esetleg hagyományos lemezjátszó található. Biztosan van egy nagyon pontos óra is. A telefonvonalak és ebből adódóan a telefonhibridek száma egy vagy kettő. Van még lehallgató rendszer, utasító rendszer és valamilyen többnyire sztereoadó, a hozzá tartozó antennával. A rádió sztárja azonban indokoltan a számítógépes adatnyilvántartó-montírozó-adáslebonyolító egység.
A mi rádiónk
a Fiksz Rádió nem ilyen. A Fiksz Rádióban nem a hagyományos értelemben vett műsor készül; a Fiksz Rádió rádiót csinál. Például nem mondunk híreket, illetve mindig híreket mondunk: a saját gondolataink, információink a hírek. Nem mondunk pontos időt, csak annyira, amennyire az életünkhöz szükséges. Zenei világunk alternatív rockzenéből, jazzből, komolyzenéből áll. Egy konkrét műsor a késő esti családalapító Fikszex kivételével gyakorlatilag ki van tiltva a kommersz slágerzene, és nem szigorú dogmaként ugyan, de tilos az operett, a magyar nóta és a lakodalmas rock. Nagyon sokat dumálunk, és minden műsor élő. Nincs is szükségünk montírozásra.
Előzetes műsorellenőrzés egyáltalán nincs. Nálunk bárki megszólalhat, ha az alkotmányt és néhány törvényt nem sért meg. Nem sérti továbbá azt az alapvető arculatot, amely szerint a Fiksz Rádió közéleti rádió; nem kerüli, hanem szívesen vállalja a konfliktusokat; vitákat. Hangjátékot is játszunk, reklámot viszont alig-alig. Munkatársaink lelkesedésből, anyagi juttatás nélkül dolgoznak. A Fiksz Rádió olyan, mint az élet
na jó, kicsit szebb annál. Olyan, mint a szabadság.

(Részlet a A szabad rádiózás valami más: Fiksz Rádió című írásból.)


A FIKSZ rádió alapelvei, nézete, arculata

A FIKSZ Rádió közösségi rádió, tagja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének. Nem kereskedelmi, mert gazdálkodásának célja nem a nyereség, hanem a működőképesség fenntartása. Nem közszolgálati, mert műsorait nem mindenkinek szánja. Megcélzott hallgatói rétege a gondolkodó ifjúság. Olyan fiatalok, akik nem a diszkózenét és a ponyvairodalmat, hanem az igényes könnyűzenét, a komolyzenét, a magas színvonalú szépirodalmat szeretik, és érdeklődnek a legmodernebb technika, valamint a közélet iránt is.

A FIKSZ Rádió zenei arculatát a progresszív rockzene, a népzene, a jazz és a komolyzene jellemzi. A zeneműveket elejétől a végéig rábeszélés nélkül játsszák le.

A FIKSZ Rádió fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetűekre, valamint a nemzeti, etnikai, világnézeti és más kisebbségekre. Foglalkozik a főváros és az ország környezetvédelmi problémáival. Beszámol a vételkörzet ifjúsági kulturális eseményeiről, időnként önálló bulikat is rendez. A FIKSZ fontos feladatának tartja az egészséges életmód és minden humanista gondolat propagálását. Vakok számára speciális irodalmi műsort is sugároz.

A rádió interaktív, azaz fokozottan igényli a hallgatók beleszólását a műsormenetbe: ennek ma már számos eszközét biztosítjuk: telefon, sms-fogadás, on-line honlapfórum és cset. Munkatársi gárdánk úgy alakult ki és alakul folyamatosan, hogy az "utcáról bejött" ifjú hallgató egyszer csak munkatárssá válik.

A FIKSZ Rádió barátságos, vidám, meghitt, emberközeli műsorai nemcsak témáikkal, hanem a műsorkészítők viselkedésével is a szolidaritás, az együttműködés, a közösségi lét fontosságát sugallják. A FIKSZ Rádió sajátos eszközökkel, kulturális rétegműsorokkal segíti a kelet-európai régió népeinek megbékélését, az egymás iránti toleranciát.

A FIKSZ Rádió műsorait mindenki kedvtelésből, anyagi juttatás nélkül, a rádió belső szabályzatának betartásával szabadon készíti. A FIKSZ Rádiónak bárki munkatársa lehet, aki az alapelveket (szabadság, barátságosság, humánum stb.) és az arculati követelményeket elfogadja.

A FIKSZ Rádió alkotó módon vett részt az elektronikus tömegtájékoztatásról szóló jogszabályok előkészítésében (médiatörvény, távközlési törvény, frekvenciagazdálkodási törvény, országos és ágazati szabványok stb.). Szerepe van a más kisebb rádiók által is használt korszerű "FIKSZ-2" típusjelű rádióadó kifejlesztésében.

A FIKSZ Rádió elsősorban olyan szervezetekkel, intézményekkel működik együtt, amelyek a hátrányos helyzetű rétegek, a kisebbségek, a környezetvédelem és a civil társadalom – s ezen belül elsősorban az ifjúság - problémáival foglalkoznak. A FIKSZ Rádiónak az ifjúság tájékoztatásában szerzett érdemeiről többször is szólt elismerően az Európai Unió magyarországi nagykövete, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió.

(Részlet a Dióhéjban című írásból.)




Az ORTT állásfoglalása a kisközösségi rádiók jogállásáról az ORTT pályázatai szempontjából

Alap.jpg



A szerzői jogdíjakkal kapcsolatos költségekről

Artisjus.jpg



Műsorszolgáltatási szabályzat (Közműsorszolgáltatóknak kötelező elkészíteni)

Közm. szolgáltatói műsorszolgáltatási szabályzat.doc

Rádióengedélyezési eljárás

A konkrét frekvencia megtervezését a pályázat testületi elbírálását követően, a nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlatában szereplő igények szerint az ORTT felkérésére a Hírközlési Főfelügyelet végzi el.

A frekvenciaterv elkészültétől, illetve a nemzetközi koordinációs eljárás befejezésétől számított 45 napon belül, a HÍF és a nyertes pályázó bejelentése alapján az ORTT a jogosulttal megköti a műsorszolgáltatási szerződést.

A pályázat nyertese a műsorszolgáltatási szerződés megkötését követően kérelemben kezdeményezheti a rádióengedélyezési eljárás megindítását a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodánál (Budapest, 1133 Visegrádi u. 100.) az alábbiak szerint:
Az adóberendezés telepítésére jogosító frekvenciakijelölési határozat az ügyfél kérelmére kerül kiadásra.

Az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében kisközösségi rádiók esetében az ügyfél helyett a hatóság készíti el a 2/2001. rendelet 4. számú mellékletének 1.e) pontjában előírt besugárzási tervet. Ennek érdekében az ügyfélnek a frekvenciakijelölési határozat kiadására vonatkozó kérelmében meg kell adnia - a 2/2001. (I.31.) MeHVM rendeletben egyébként előírt adatokon túlmenően – az alábbi adatokat is:
A rádióengedély kiadása az adóberendezés telepítését követően kérhető, amelynek birtokában az üzemszerű sugárzás megkezdhető.






Dokumentumok