Dokumentumok
Cím:
Éves jelentés 2001: Közösségfejlesztők Egyesülete
Ország:
Magyarország
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2002
Kiadó:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Terjedelem:
8
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
éves jelentés, Közösségfejlesztők Egyesülete, 2001
Állomány:
Éves jelentések
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E

Éves jelentés
Közösségfejlesztők Egyesülete

2001.

A Közösségfejlesztők Egyesülete célja, működése


Az egyesület célja az állampolgárok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. E cél megvalósulását az állampolgárok saját és a köz ügyeiben való részvételének fokozásával, az önszerveződés és a helyi cselekvés közösségi feltételeinek javításával, a demokrácia helyi intézményeinek építésével kívánja segíteni.

Működése:

mint mozgalom terjeszti a közösség-fejlesztés szemléletét és módszereit:

mint szakmai szervezet szakmafejlesztő tevékenséget végez: Az Egyesület 1989. áprilisában alakult országos szervezet, amely önkéntesen tevékenykedő közösségfejlesztők szervezete.

Tagjai az ország különféle tájegységeiből valók, eltérő társadalmi és szakmai háttérrel rendelkeznek. Az egyesület mintegy 2/3-át a helyi civil szervezetek és önkormányzatok képviselői teszik ki, a többiek humán segítő szakemberek – közművelődési, település-fejlesztési szakemberek, szociális munkások, pedagógusok, lelkészek.

Az egyesületet 1998. január 1-jétől a Fővárosi Bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította. Munkáját a Közgyűlés irányítja, amelyet évente minimum egyszer hív össze. Választmánya 5 főből áll.

Az egyesület jelenlegi elnöke Varga A. Tamás, titkárai Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona.

Az egyesületnek 5 teljes munkaidőben foglal-koztatott munkatársa van, mások alkalmi díja-zására projektjeink keretében kerül sor. Meg-határozó szervezetünkben az önkéntes munka.

Együttműködő társszervezeteink:

Civil Kollégium Alapítvány * Közösségi Kapcsolat Alapítvány * Civil Rádiózásért Alapítvány

Fontosabb partnereink:

Magyar Művelődési Intézet (MMI) * Combined European Bureau for Social Development (CEBSD) * Community Development Foundation North, U.K. (CDF) International Community Education Association (ICEA)* International Association for Community Development (IACD) * Közösségfejlesztők Békés-megyei Egyesülete * Vas megyei Közösségszolgálat * „Élettér” Egyesület, Komárom * Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete * B-A-Z megyei Közművelődési Intézet, Miskolc * Autonómia Alapítvány * Jóléti Szolgálat Alapítvány * Ökotárs Alapítvány

Támogatóink és megbízóink

(a támogatásokba a természetbeni hozzá-járulásokat is beszámítjuk, pl. iroda- és más üzemeltetési költségek): * Mott Alapítvány * Magyar Művelődési Intézet * Soros Alapítvány * Levi Strauss Alapít-vány * Országgyűlés * ICEA * Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma * Charity Know How


A Közösségfejlesztők Egyesülete 2001. évi munkái

A 2001-es év az 1998-2002-ig tartó 5 éves tervünk negyedik éve volt. Tapasztalatainkat röviden így foglalhatjuk össze:
A Közösségfejlesztők Egyesületének célja a programmal az, hogy az önszerveződésre, az alulról kezdődő helyi cselekvésre új helyi példákat segítsen életre.

A 2001-ben szervezett programok:

Helyi cselekvés képzések

A képzésekre általában 4 különböző településről érkeztek közösségi aktivisták, összesen mintegy 20 fő vett részt rajtuk. Ez a felállás új kapcsolatok építését és a tapasztalatok cseréjét is jól szolgálta. A képzéseket a közösségfejlesztés bentlakásos képzési központjában, Kunbábonyban tartottuk. Az első csoportos képzésre március 30, 31-április 1-jén, a másodikra november 9-11-ig került sor.

A program szakmai irányítása

A program folyamatos szakmai irányítását évi kétszeri szupervízióval biztosítjuk. Az elsőre február 1-2-án, a másodikra június 8-10-én került sor, értékelő megállapításait folyamatosan beépítettük a programba. Beigazolódott, hogy a szupervízió növeli a projektekben dolgozók biztonságát.

II. Hálózatépítés

Létrehoztunk egy 17 fős szakmai műhelyt – az „utánpótlás-csapat”-ot. A műhely tagjai különböző területeken dolgozó, vagy felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok, akik elkötelezett érdeklődést mutattak a közösségfejlesztés iránt. A műhely önszervező jelleggel működik:

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanulási folyamat helyi cselekvésen keresztül valósul meg. Több felkészítő összejövetel után az ózdi kistérség Királd nevű községében kezdeményeztek egy, a helyi közösség által vezetendő fejlesztést. (ld. kísérleti projektek!)

- Két lokális műhely fejlesztése kezdődött meg a kísérleti jellegű, szakmafejlesztő projektek megvalósítása során - egy az imént említett Észak-magyarországi Ózdi kistérségben, egy pedig a Felső-Kiskunságban. Később az okányi és az istenkúti munka is eredményezhet helyi műhelyeket (ld. Kísérleti projektek!)

Egyesületünk egy másik vonulaton keresztül is hozzákezdett a hálózatépítéshez. „Nem boszorkányság – Internet!” című projektjével az Internet-analfabétizmus felszámolásához szeretne hozzájárulni hátrányos helyzetű térségekben. A speciális – bátorító jellegű – program nyilvános bemutatókon keresztül vonja be az embereket képzésekbe, s az így kiválasztódott legérdeklődőbb aktivisták csatlakoznak a hálózati munkához. A projektet jelenleg a Felső-Kiskunsági kistérségben valósítjuk meg.

Egy most szerveződő programunknak szintén van hálózatépítő jellege. A Civil Rádió az elmúlt félévben - a Szabad Rádiók Szövetségével együtt - felkészült egy új programra, amely helyi rádiók létrejöttét fogja segíteni. Ennek megvalósulását egy új rendelet biztosítja, amely lehetőséget ad 3-5 km-es sugarú körben kis rádiók létrehozására, s a működtetők képzései minden bizonnyal gazdagítani fogja hálózatunkat.

III. A közösségfejlesztő szakma fejlesztése

1. Kísérleti projektek

2000. végétől megkezdődött a már említett országos szakmai műhely szervezése, 2001. januárjában pedig megtörtént az alakuló ülés. Áprilistól egyeztető tárgyalásokat folytattunk az együttműködés érdekében a megyében és a fejlesztésre igényét bejelentő Királd község önkormányzatával.

A Műhely tagjait április 6-7-8-án Kunbábonyban készítettük fel a terepmunkára. Ezt megelőzően és ez után is rendszeres e-mail kapcsolat és önképzés segítette a tagok felkészülését az őszi terepmunkára. Erre szeptember 19-24-ig került sor. A műhely tagjai 50 közösségfejlesztési interjút készítettek családoknál, majd az ily módon aktivizált lakosokat meghívták az első nyilvános beszélgetésre, amelyen a helyi lakosok visszaigazolták a közösségi fejlesztőmunka szükségességét. A beszélgetéseket a műhely tagjai összefoglalták és minden családnak elküldték, a helyi lakosok széleskörű egyetértését váltva ki. Időközben a Közösségfejlesztők Egyesülete a Civil Kollégium segítségével pályázott a PHARE ACCESS programjához. (A pályázat a Királdot körülvevő, 27 településből álló kistérség fejlesztői munkájára vonatkozik, s legnagyobb örömünkre sikerrel járt.) Az év utolsó hónapjaiban Királd 3 szomszédságának kulcsembereit keresték fel a Műhely tagjai, valamint szomszédsági nyilvános beszélgetések zajlottak, amelyek majd elvezetnek a hely i közösségi munkás hálózat kifejlesztéséhez és a helyi projektekhez.

A királdi fejlesztés a minta-projekt igényével indult. A PHARE ACCESS projektnek éppen az a lényege, hogy a kistérség Királdéhoz hasonló 27 települése átvegye a királdi fejlesztési model lt, mégpedig közösségi aktivistáinak általunk történő képzése révén. Ez a képzés-sorozat fog reményeink szerint elvezetni a Hálózatépítés részben már említett egyik lokális közösségfejlesztői hálózat kifejlődéséhez.

1.2 Felső-kiskunsági kistérség

A Civil Kollégiumot övező kistérségben ötödik éve folyó közösségfejlesztői munka 2001-ben a kapcsolati háló további bővülését eredményezte. A tíz települési önkormányzattal sikerült megfelelő munkakapcsolatot létesíteni, s így az általunk kifejlesztett „információs pontok” működéséhez az önkormányzatok kielégítő feltételeket tudtak biztosítani. A kistérség települései közötti információáramlás azonban még mindig nehézkes.

Az elmúlt négy éves munka eredményeként megalakult civil szervezetek önállóan végezték tevékenységüket, s a kistérségi közösségfejlesztőnek főként tanácsadói szerepet kellett betölteni.

A közösségi munkás hálózat tagjai szerepükben megerősödtek, ők a helyi civil kezdeményezések segítői. Új helyi projektek is születtek, főként a foglalkoztatás területén, a roma kisebbség bevonásával. A munkanélküliség csökkentésében nagy szerepe van a közösségi munkások által felvállalt személyes segítő (mentor) szolgálatnak. 2001-ben legalább 80 főt sikerült elhelyezniük és többeket iskoláztak be valamilyen átképző tanfolyamra.

Négy szakmai munkacsoport is alakult a kistérségben: a mezőgazdaság, a felnőttoktatás, a turizmus és a munkahelyteremtés témaköreiben. Kezdeményezésükre képzési projektek születtek: falusi turizmus- és ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamok, foglalkoztatási projektek, egyéni vállalkozói és szövetkezeti turizmus projektek.

A tassi fejlesztő munka eredményeként közösségi – közművelődési – ifjúsági program kezdődött, amely a következő két évben mintaértékű projektté fejlődhet.

Folytatódott a kapcsolatépítés a vállalkozói szektorral. Szélesebb kör bevonásával egy kétnapos gazdasági kiállítás és vásár megrendezésére került sor, amely a kistérség számára a jövőben várhatóan gazdasági haszonnal is jár. E kiállítás és vásár adott keretet egyébként az első nyilvános internetes barangoláshoz.

A szellemi és fizikai erőforrások koncentrációjának folyamata azonban még mindig nagyon nehézkes.

A civil szervezetek gyakorlatilag a maguk erejére támaszkodva tevékenykednek, kis tagsággal és minimális támogatottsággal. A partnerség kiépülése érdekében kezdeményeztünk egy közös tervezést a három szektor képviselőinek bevonásával, ez meg is történt, de nem generált közös tevékenységet, gyakorlati eredményeket. A civil szervezetek részéről azonban erősödik az összefogás iránti igény, s a következők feladata elsősorban ezeknek az együttműködési kezdeményezéseknek a segítése, s a közös cselekvésre való felkészítés lesz.

1.3 Roma Közösségi ház Okányban

Ez a program az 1999-2000-ben az egyesület és a Civil Kollégium által szervezett, a Soros Alapítvány által támogatott Cigány közösségi ház program folytatása. A modell-értékűvé vált Békés-megyei Okány község cigány közösségi házának munkája során a kisebbségi és többségi társadalom között kifejlesztett együttműködés széles körben valósul meg, a munkahelyteremtéstől a közös szórakozásig, s ez példamutató lehet más települések számára is.

1.4 Civil kezdeményezés Pécs Istenkút nevű szomszédságában

Az alulról jövő civil kezdeményezés Nyugaton a közösségi munka kialakulásának egyik forrása. Mi egy ilyen – kitartó, civil és mégis szakszerű – közösségi kezdeményezést látunk Istenkúton megvalósulni, s ezért is kísérjük nagy figyelemmel a munkájukat, amelyet kérésükre alkalmanként szakmailag támogatunk is.

2. Képzések

2.1 Szakképzés

- A közösségfejlesztés mint bejegyzett foglalkozás

Valószínűleg bürokratikus okok miatt sajnos 2001-ben sem történt meg a közösségfejlesztői szakma regisztrálása az Országos Képzési Jegyzékben, erre várhatóan a későbbiekben kerül sor.

A szakképzési engedély pozitív kihatással lesz a hálózatépítésre, a „képzők képzője” programra, növelni fogja az utánpótlást, valamint a helyi projektek számát.

- Közösségfejlesztési hálózatépítés Közép-Kelet Európában

Ez a program lényegében egy képzők képzője program, amely egy-egy lengyel (CAL), romániai magyar (Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) és román (Román Közösségfejlesztők Egyesülete), valamint szlovák (VOKA) közösségfejlesztői szervezet részvételével valósul meg. A „képzők képzője” program a 2 éves munka első felét képezi (2001. májusától 2002. márciusáig), majd a második évben minden résztvevő szervezet saját képzéseket indít a saját országában és átadja a nemzetközi képzők képzőjén tanultakat (2002. végéig), míg a project harmadik részében (2003. tavasz) összegzésre és a további közös munkák azonosítására kerül sor.

2.2 Civil képzések – ld. a Civil Kollégium éves jelentését!

3. Kommunikáció

2001-ben is sikerrel működtettük a Közösségi Adattárat, a Civil Rádió t és a szokásosnak megfelelően ez évben is négyszer jelent meg a Parola.

Szemináriumok:

Az év folyamán két szakmai szemináriumot rendeztünk.

2001 február 1-2: A cigányság hagyományőrzéséből fakadó társadalmi integrációs problémák

A szeminárium célja az volt, hogy a közösségfejlesztők mélyebben megismerjék és megértsék a cigányság társadalmi konfliktusainak okait és fejlesztő-képző tevékenységükben ezen ismeretek birtokában alakítsák együttműködésüket a romák helyi társadalmával.

A szemináriumra meghívottak a Közösségfejlesztők Egyesülete tagjai voltak.

2001. november 15-17. „Együtt – de hogyan?” szeminárium a „Roma közösségi ház” és a „Követő program” tapasztalatairól. A szeminárium célja az volt, hogy a programban résztvevő helyi közösségi csoportok saját maguk mutassák be tevékenységüket. A résztvevők a programban érintettek, valamint a településekről meghívásunkat elfogadó kormányzati szervezetek képviselői és helyi vállalkozók voltak.

IV. Értékelés

2001. decemberében a Közösségfejlesztők Egyesülete vezetősége elfogadott egy munka-anyagot a 2002. végén esedékes értékelésre, valamint az új, három éves terv készítésére vonatkozóan.

V. Pénzügyi jelentés:

Kiadások
Ezer forintban
I. Személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok:
15 206
Ebből: rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatás

állományba nem tartozók személyi juttatása

társadalombiztosítási járulék

munkaadói járulék

8 648

1 117

1 635

3 566

240

II. Dologi és egyéb folyó kiadások összesen:
14 642
II/1.Dologi kiadások:
14 588
Ebből: anyag- és készlet beszerzések:

szolgáltatási kiadások összesen:

ebből:

        • közüzemi díjak (gáz, víz, villany stb.)
        • bérleti díj
        • szállítás, utazási költségek:
kommunikációs költségek (telefon, posta)
1 301

8 807

1 425

413

II/2. Egyéb folyó kiadások együtt: (költségv.befiz., adók, díjak stb.)
54
III. Felhalmozási (beruházás, felújítás) kiadások:
2 506
KIADÁSOK MINDÖSSZESEN:
32 354
Bevételek
Alaptevékenység működési bevételei:
1 371
Vállalkozásból eredő bevételek:
0
Tagdíjbevételek:
44
Pályázat útján igényelt támogatások (részletezés mellékelve):
38 609
Kamatbevételek:
46
Az SZJA 1 %- a felajánlásából az APEH által átutalt összeg:
60
BEVÉTELEK ÖSSZESEN:
40 130
Támogatások:
ezer forintban
MOTT (39 221 USD)
11 668
Magyar Országgyűlés
420
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
1 100
Charity Know How
1 846
MOTT (49 947 USD)
14 060
Levi Strauss - Magyarország
7 175
Soros Alapítvány
2 340
összesen
38 609

1011 Budapest, Corvin tér 8., Tel./fax: 36 1 201-5728 E-mail: kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Dokumentumok