Dokumentumok
Cím:
A Homoródszentmártoni Közösségfejlesztő és közművelődési vándortábor
A kiadás éve:
2003
Kiadó:
SZEKE
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, közművelődés, vándortábor
Állomány:
Esettanulmányok, Közösségfejlesztési partnerségépítés Közép-Kelet Európában
Forditas:
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E


H
A Homoródszentmártoni Közösségfejlesztő és közművelődési vándortábor
- Esettanulmány -

Homoródszentmárton egy 11 falut magában foglaló község, de összlakossága alig haladja meg a 3500 személyt. Földrajzilag a Nagyhomoród patak mentén helyezkedik el. Valamikor, a kollektivizálás előtt a Kishomoród mentéről ide jártak szolgálni a “nagygazdákhoz”. A község gondolkodásában most is él a rátarti nagygazda szemléletmód, és mivel ezek a települések egy része határos a szász földdel, ezért egymás közti kapcsolatukon érződik a szászos zárkózottság is. A kollektivizálás eredményeképpen a lakosságon belül egy negatív szelekció érvényesül, minek hatására a “szürkeállomány” elhagyta a falvakat, és városra költözött. Amellett, hogy ez a fent említett társadalmi kapcsolatokat is bebetonozta, az elöregedést is oly mértékben elősegítette, hogy bizonyos “külső” falvak megszűnésével is járhat, annyira elnéptelenedettek azok. A községen belül él egy külső falusi és egy belső falusi megkülönböztetés, ami alatt az értendő, hogy a főút melletti falvak a belső falvak, a többiek a külső falvak. Ha valakire azt mondják, hogy külső falusi, az hátrányos megkülönböztetést, elmarasztalást is jelent. A fent említett helyzet mellett még létezik egy rivalizálás a községen belül, mondván, hogy a községközpont (Homoródszentmárton) elviszi mindenhonnan az adót, de az alsó falukba nem fektet vissza.
A fent felvázolt helyszín volt 2001-ben a Közösségfejlesztő és Közművelődési vándortábor munkaterülete. A táborba a községben élő tanító néniket, tanítókat és más olyan embereket szólítottunk meg, hogy részt vegyenek a képzésen és az azt követő munkában, akiket egyrészt a település vezetői (polgármester, állatorvos stb.) javasoltak, másrészt előzetesen mi már ismertünk más tevékenységeinken keresztül. A tábor egy olyan egyhetes program, aminek keretén belül három nap elméleti képzés és 2-3 nap gyakorlati munka van.
A terepmunkán legelőször az interjúzás módszerét próbáltuk ki az aktivizáló módszerek közül. A beosztás: egy már tapasztaltabb SZEKE tag mellé beosztottunk egy helyi embert úgy, hogy senki ne a saját településére menjen interjúzni. Ilyen módszerrel három települést “támadtunk” meg a községből: Homoródszenpált, Recsenyédet és Homoródszentmártont. Az interjúzás során meghívtuk az egész lakosságot a közösségi beszélgetésre az interjúalanyokon keresztül. Továbbá színes plakátokat is készítettünk, mivel a helyi híreket mindig így szokták közétenni.
Homoródszentpál
A településen volt a kollektíva egyik jelentős gépállomása, valamint egy állami tulajdonban lévő mesterséges halastó rendszer is kiépült a határában. A községen belül ez a település szorgalmazza a településközösség kettéválását.
A megkeresések során elég lelkesek voltak az interjúalanyok, amihez lehet, hogy az is hozzájárult, hogy a táborral egy időben költözött egy fiatal pap a településre, akitől sokat várt a falu. Továbbá a településen belül az iskola igazgatója megbecsült személy, és ő az egész szervezésbe családostul szerepet vállalt. Az interjúzás eléggé hatástalannak bizonyult, a közösségi beszélgetésre csupán hatan jöttek el. Ezen a településen a képzésen résztvevő négy személy segítségével, az interjúzás során felmerült problémák, és a közösségi beszélgetésen felmerültek figyelembevételével elkészítettünk egy közösségi kérdőívet, melyet …. példányba hordtak szét a faluban. A kérdőívben felmerült problémák feldolgozására egy közösségi beszélgetést hívtunk össze a kiosztástól számítva két hétre. Ez a módszer hatásosabbnak mutatkozott, mert a közösségi beszélgetésre körülbelül 60 személy jött el. A belső kapcsolattartó személyek még helyi kocsmát is bezáratták a beszélgetés idejére. Egy nagyon nehéz beszélgetés volt. Néhány embert majdnem nem lehetett “leültetni”, mások ennek hatására nehezen nyíltak meg. Végül a beszélgetés során több olyan irányvonal is kialakult, hogy lehetőség nyílt arra, hogy felvállalják felelős személyek azt, hogy a felmerült probléma megbeszélésére még összeülnek.
Ennek a munkának és a helyi pap részvételének hatására angol tanfolyam, nőegylet alakult. Továbbá elindult egy helyi nyilvánosságot is biztosító lap, a Homoródszentmártoni Hírmondó.

Recsenyéd

Ez a falu Homoródszentpál és Homoródszentmárton között helyezkedik el. Lélekszámát tekintve a községen belül nagy falunak, másképpen egy kis falunak számit. Lakossága… lakost számlál.
Itt az interjúzás után kevesen gyűltek össze a közösségi beszélgetésre, bár a polgármester is terjesztette a hírt a falujában (ebből a faluból való. Így itt munka majdnem meg is halt. A további tevékenységeken senki nem vett részt, bár néhány apróbb dolgot a közösségi beszélgetés részvevői felvállaltak.

Homoródszentmárton

Itt az interjúzás utáni közösségi beszélgetésen szükségét láttuk egy közösségi kérdőív elkészítésének. Mivel a képzésen innen vettek részt, így a közösségi beszélgetés felhasználásával és a képzésen részvevő emberek segítségével itt is elkészítettük a kérdőívet, amelyet széthordtak a faluban. A két hétre rá meghirdetett beszélgetésre még azok se mind jöttek el sajnos, akik a kérdőívek kihordásában részt vállaltak. Viszont az itteni részvevők közül néhányan ma is részt vállalnak a Hírmondó megjelentetésének munkájában. A képzés és a beszélgetések során felvetődött, hogy itt szükséges lenne egy tánckör működtetése. Ezt beindították, és annyira sikeres volt a részvétel, hogy a gyerekrészvevők egy része népi táncokkal részt vett III. Homoród menti Kulturális Vetélkedőn.

Két év távlatából

Bár a képzésen részvevőkben volt egy kezdeti lelkesedés, nem igazán hittek mindannyian magukban. Akik hittek, azok ma is tevékenykednek a település életében. A lakosok nagy része még mindig egy külső segítséget vár, és ha valaki el akar kezdeni valami közösségi tevékenységet, akkor a hozzáállás első kérdése az: Vajon mi a haszna belőle? ezért nem igazán akadnak, akik ezt felvállalnák. Az egész életvitelre rányomja bélyegét az, hogy sok a településen a kollektív nyugdíjas, akinek alacsony a jövedelme és a mezőgazdasági munkán kívül nem ért semmihez.

Dokumentumok