Közösségfejlesztés
Dokumentumok
Cím:
A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi kezdeményezésekkel
Szerző:
Almássy Tamás
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2000
Terjedelem:
54 oldal
Tárgyszavak:
gazdaság, együttműködés, fenntarthatóság, közösség
Állomány:
Szakdolgozatok
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E
Tartalom
Bevezetés 1
Sikeres lehet-e egy kooperáción alapuló stratégia egy versenyző világban? 2
1. fejezet Egészséges társadalom: Visszatérés a helyi, közösségi gazdasághoz? 5
Gondolatok a fönntarthatóságról 5
Egészséges társadalom 8
Visszatérés a kisközösségekhez 10
Vannak-e még kisközösségek? 10
A helyi közösségeknek függetlenednie kell a világgazdaságtól. 12
A forgalom, a fogyasztás fönntartható ösztönzése? 14
2. fejezet A helyi gazdaságot erősítő pénzügyi kezdeményezések és intézmények 16
A csak értéket mérő "pénz" 16
Kalákakör 19
A zöld pénz, mint értékmérő 19
A zöld pénz több, mint helyi értékmérő pénz 20
A kalákakör közösségerősítő vonásai 21
A zöld pénz árnyoldalai 22
A kalákakör nem teljesen új találmány 24
Helyi pénz használatán alapuló egyéb rendszerek 24
a. Rozsdásodó helyi pénz 25
b. Amerikai "scripek" és más helyi pénzek 28
Helyi bankok: Kezdeményezések a megtakarítások helyben tartására 29
a. Vidéki bankok a XVIII-XIX. században az USÁ-ban. 30
b. A South Shore Bank 31
c. Hitelegyletek 33
3. fejezet
A közösségi jellegű pénzügyi kezdeményezések nemzetközi tapasztalatai és a hazai remények 35
A kalákakörök terjedése másutt és itthon 35
A hazai helyzet 37
Helyi pénzek: Itthon nem, másutt nem nagyon lehet 41
A megtakarítások helybentartása 43
Összefoglalás 45
Irodalom 46
1. melléklet A kalákakörök szokásos működési szabályai és a rájuk vonatkozó tapasztalatok 47
2. melléklet A hureai kippu Japánban 51
Bevezetés
Sikeres lehet-e egy kooperáción alapuló stratégia egy versenyző világban?
A jelenlegi, válságokkal terhes helyzetből sok szerző [pl. Dauncey 1995, Douthwaite 1996] egy akár paradigmaváltásként is értékelhető változásban látja a kiutat, mely során a jelenlegi egoista kapitalizmust felváltja egy olyan társadalmi-gazdasági formáció, amelyben a helyi kisközösségek adják az alapját úgy a politikai berendezkedésnek (helyi demokrácia, erős önkormányzatiság), mint a gazdasági szerkezetnek (a közösségi gazdasági formák elterjedésével és megerősödésével).
A jelenlegi gazdaságot, melynek működési módja a meghatározója a válságoknak, a pénz dominálja. Egy új, közösségi jellegű gazdasági logika érvényesüléséhez meg kell haladni a mostani pénzrendszert és a jelen pénzügyi intézményeit, új tipusú pénzekre, pénzinténzetekre van szükség (a régiek mellett, részben helyettük). Ebben a dolgozatban ezeknek az új intézményeknek ma már létező csíráit kívánom áttekinteni és remélt fejlődésüket vizsgálni.
Joggal merül fel a kérdés, van-e esélyük ezeknek az új gazdasági formáknak a túlélésre a mai körülmények között. Erre a kérdésre a dolgozatban is fogom keresni a választ, itt pedig egy evolúciós allegóriával bíztatom magam és az olvasót, hogy ezek a közösség együttműködésén alapuló megoldások a maguk közegébe beágyazva már manapság is sikeresek lehetnek.
Evolúciós párhuzam
Mai világképünk egyik alapja, amelyet szinte mindenki elfogad, az evolúció és az evolúciót működtető természetes szelekció. A közfelfogás szerint az evolúció a fajok versenyfutása, a túlélésért folytatott kíméletlen küzdelem, a természetes szelekció pedig a fajon belüli verseny, ha úgy tetszik, a gének versengése a fennmaradásért. Az evolúcióhoz azonban nemcsak a versengés, hanem az együttműködés is szervesen hozzátartozik.
"Az evolúciós változás rendkívül sokféle lehet: az alkalmazkodás jelentkezhet molekuláris szinten épp úgy, mint a társas viselkedésben vagy egy koevolúciós partnerség kialakulásában"
Philip Whitfield: Evolúció, 91. oldal
Igaz ugyan, hogy a fajok és az egyedek vetélkedése a túlélésért látványosabban jelentkezik, mégis állítható, hogy a kooperáció legalább annyira alapvető része az élőlények életének, mint a versengés az élettérért. A legősibb példa egyben a legerősebb érv emellett. Az első, sejtmaggal rendelkező és aerob körülmények között létezni képes sejtek kialakulásáról a következő a jelenleg elfogadott álláspont:
A mitokondrium és a kloroplasztisz kialakulásáról szóló elmélet bizonyítékai egyrészt az egymilliárd évvel ezelőtt keletkezett mikrokövületekben, másrészt a mai sejtek működésében rejlenek. Az eukarióta
sejtmaggal rendelkező
sejtek szervecskéinek szerkezete, és az ezekben található DNS-molekulák tulajdonságai arra utalnak, hogy az eukarióta sejt nem közvetlenül a prokariótából
Sejtmag nélküli, egyszerű egysejtű élőlények egyetlen gyűrű alakú kromoszómával. Mai képviselőik a kékalgák és a baktériumok.
keletkezett az egyszerű mutációk felhalmozódása által. Sokkal valószínűbb, hogy egyes sejtek más metabolikus tulajdonságokkal rendelkező sejteket "fogadtak be".
A makroevolúció egyik kulcsfolyamata minden bizonnyal az endoszimbiózis
Az együttélés azon formája, amikor az egyik szervezet a másik belsejében él.
volt... E révén alakultak át az aerob baktériumok és a kékalgákhoz hasonló prokarióták mitokondriummá illetve kloroplasztisszá a korai eukarióták belsejében.
Philip Whitfield: Evolúció, 170. oldal
Talán nem kell túlságosan hangsúlyozni ennek a változásnak a fontosságát, amikor a ma élő élőlények egyetlen csoport kivételével vagy egy vagy több eukarióta sejtből állnak, vagy ilyen élőlényeken élőskődnek. A kékalgákon kívül minden ma élő lény léte ennek az ősi együttműködésnek a köszönhető.
Még egy példát említek, a növények és gombák együttműködését. A gombák kiemelkedő szerepet játszanak a növények és így közvetve az állatok életében.
Napjaink növényeinek több mint a háromnegyede áll kapcsolatban föld alatt élő gombákkal. A fáknak a talajba mélyen lenyúló, s általunk fő gyökereinek tartott képződményei valójában szinte kizárólag a növény rögzítésére szolgálnak. A víz- és tápanyaggyűjtés létfontosságú feladatát vékony gyökérszőröknek a talaj felszínétől csupán néhány centiméterre húzódó sűrű szövedéke látja el...Itt élnek a gombapartnerek fonalai is. Ezek fizikai kapcsolatban állnak a gyökérszőrökkel...
David Attenborough: A növények magánélete, 220. oldal
A mikorrhizának nevezett partneri viszony gombafonalak és (elsősorban fás) növények között köttetik. ... A gomba némi tápanyagért cserébe többszörösére emeli a növény nedvszívó képességét...
Foszfátszegény környezetben a gombapartner különösen felértékelődik.
Philip Whitfield: Evolúció, 163. oldal
Még sok más, köztük hasonlóan alapvető fontosságú példa is hozható még, elég ha az állatok és az ember emésztőrendszerében élő, és az emésztésbe fontos szerepet játszó bélbaktériumokra utalok..
Mindezek természetesen nem kérdőjelezik meg a verseny kiemelt szerepét. Az élőlények között kialakuló együttműködések a kooperáló fajokat egyszerűen sikeresebbé teszik más fajoknál, s így jobban helyt tudnak állni a vetélkedésben. Ezzel választ kaptunk a címben feltett kérdésre is. Igen, lehet értelme együttműködésen gondolkodni a versengés szellemétől átitatott környezetben.
Dokumentumok
Közösségfejlesztés