Dokumentumok
Cím:
Opening message Ferenc Madl, President of the Republic of Hungary
Szerző:
Ferenc Mádl
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2004
Nyelv:
magyar, angol
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés
Állomány:
Information on the 'Building Civil Society in Europe through Community Development' - International Conference - Budapest 25-28 March 2004
Forditas:
Megjegyzés:
Raktári jelzet:
E


Hu
Tisztelt Konferencia! Kedves Barátaim!

Szeretettel és barátsággal köszöntöm a közösségfejlesztésnek és a civil szféra építkezésének kérdéseivel foglalkozó tanácskozás külföldi és hazai résztvevőit. Önök olyan jelentős problémakör megvitatására gyűltek össze, amely hozzájárulhat a társadalom tagjainak különféle szinteken megvalósuló, tehát egészségesebb és eredményesebb együttműködéséhez, s így a valós közérdek és közjó érvényesítéséhez.

Tisztelt Tanácskozók!

Az ember a földi lét legtökéletesebb teremtménye, aki puszta önmagában is csodákra képes. Létének alapformája mégis a közösség, szükségképpen tartozunk valakikhez. A másokkal összekötő múlt, másokéval azonos hitek, álmok, érdekek, célok kötnek egymáshoz, köteleznek, buzdítanak és irányítanak; és közben megosztjuk magunkat az emberiség, a nemzet, az otthont adó táj és település, a család, a közös munkára vagy éppen kedvtelésre, egyházba, mozgalomba, szövetségbe szerveződöttek különféle közösségeivel.

Ma természetesnek tekintjük, hogy léteznek a fejlődést szervezőerőként vezérlő globális elvek. De egyben aggódunk is, amikor a globalizációnak nevezett folyamat mindennapjainkat meghatározó következményeit közelebbről vizsgáljuk meg. Kétségtelen ugyanis, hogy a globalizáció rendkívül hatékonyan segítette elő a technika, a gazdaság, a pénzügy és kereskedelem nemzetközi kapcsolatrendszerének és globális működési feltételeinek kibontakozását. De ebben az összefüggésben kevésbé fontos a kultúra, az erkölcs, a szociális érzékenység és szolidaritás alapelveinek érvényesülése, a nemzeti, regionális, helyi kisközösségi érdekek, jogok, kötelességek, felelősségek rendszerének kidolgozása.

Nem jut elég figyelem az egyes emberre sem, annak egyedi és közösségi életfeltételeire, életmódjára, a közös hagyományokra és értékekre. Kultúráját, szokásait, autonómiáját, önszerveződésre épülő törekvéseit könnyen elnyomhatja ez a máskülönben oly kívánatos fejlődés.

Modern korunkban egyre kiszolgáltatottabbak vagyunk a magunk fölé emelt hatalmaknak. A „valósítsd meg önmagadat!” másoktól elválasztó, az olykor kíméletlen versenyeztetésben másokkal szembeállító jelszava gyakran mintha maga alá gyűrné a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” eszméjét hirdető és szolidaritásra buzdító keresztény erkölcs és az abból táplálkozó jog európai történelmünk során hagyományosan alapvető elveit. Holott az élet minden területén nélkülözhetetlen az egyesek céltudatos összeszerveződése és felelős együttműködése. Milyen érzékletesen fogalmaz Arisztotelész, amikor azt mondja az európai típusú kultúrában példának tekintett görög poliszról, hogy az nem csupán maga az intézményesült hatalom, de „az a közösség, amely magában foglalja az összes többit is”.

Igen, egy társadalom minőségét jól mérhetjük le azon, hogy életképes feltételek között, egészséges önbizalommal, hatékonyan képes-e működni „az összes többi”: a civil szféra. Az olyan közösségek hálózata, amelyek önkéntes társuláson alapulnak, másoktól függetlenek, demokratikusan szerveződnek, tagjai felkészültek és tettre készek, vezetői a résztvevők felelős ellenőrzése alatt állnak. E kötelékek híján az egymástól elszakadt lények kiszolgáltatottabbá válnak, érvényben maradnak az alá-fölérendeltségi viszonyok, s csak beteljesületlen álom a kívánatos kölcsönös függőség, az egybetartozó érdekek szabad kibontakoztatása.

Tisztelt Konferencia! Kedves Barátaim!

Mi azzal a bizalommal tekintünk az újjászerveződő Európa holnapjai elé is, hogy az Európai Unió megálmodói a kontinensünkön korábban is honos erkölcsi, kulturális, jogi együttműködés útját vázolták fel. Ez teret nyit a személyiség és közösségek szabadsága, a józan érdek és a megértő szolidaritás teljesebb érvényesülése számára. Az ennek megvalósítására irányuló szándék önmagában kevés, a deklarációkon túl a közösség kiépülő intézményi és jogrendszerében azokat megvalósító tetteket is követel. Az uniós Alkotmány alappillére, hogy a formálódó elképzelések a lehető legnagyobb mértékben épüljenek az európai polgárok véleményére, igényeire, elvárásaira, s a megszülető döntések kialakításának fórumai is kerüljenek minél közelebb a polgárokhoz

Önök, kedves Barátaim, munkájukkal jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a kelet-európai térségben hosszú időn át uralkodó despotizmus által „alattvalói tudatra” szoktatott-kényszerített személyiséget a szabad polgárhoz méltó felelősségtudattal, kötelességeinek és jogainak ismeretével, közösségekbe szerveződésének belső késztetésével, s ezáltal lokális érdekei érvényesítésének nagyobb esélyével ruházzák fel.

A diktatúra közösségnek a hatalom szolgálatára mozgósítható, személyiségüktől megfosztott alattvalók tömegét tekintette. A demokrácia közössége nem ilyen: teljes emberek, igazi egyéniségek, valódi értékeket képviselő, határozott individuumok szövetsége. Bízom abban, hogy tanácskozásuk az ilyen közösségek megerősödését, az erre szövetkező egyéniségek jobb együttműködését fogja szolgálni.

Nagyra becsülöm és köszönöm eddigi eredményes fáradozásaikat, s kívánom, hogy konferenciájuk további sikerekkel záruljon!

Budapest, 2004. március 24.

Mádl Ferenc


Dokumentumok