Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Cím:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Folyóirat:
PC Lemezújság
Év:
1989
Szám:
13.szám
A cikkben lévő
Nevek:
Beke Pál elnök
Intézmények:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Tárgyszavak:
egyesület, önszervező közösségek, önsegítő közösségek, közösségfejlesztés
Megjegyzés:
kofepr13.pcl
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÖK EGYESÜLETE
Az Egyesület l989. áprilisában alakult Dombóvárott a művelődési otthoni tevékenységet korszerűsítő csoport tagjaiból, azokból, akik a "nyitott ház" és a közösségfejlesztési kísérleteket megvalósították; azokból, akik az aprófalvak megmaradásáért és önállósulásáért, a faluházak létrejöttéért, az információk és mindezeken keresztül társadalmunk demokratizálódásáért dolgoztak és dolgoznak ma is.
Az alapítókon kívül az Egyesület természetesen új tagokkal is bővült - és a jövőben bizonyára bővülni is fog -, elsősorban olyanokkal, akik egy-egy régiót képviselve a közösségfejlesztés módszerével akarnak résztvenni egy-egy helyi fejlesztésben.
Az Egyesület Alapszabálya elkészült és a Fővárosi Bíróság 356-os számon bejegyezte. Számlaszáma. OTP I. Körzeti Fiók, Iskola u. 38-42. Bp. MNB 218-98938 Közösségfejlesztők Egyesülete 557- 009068.
Az itt következő programot az Egyesület közgyűlése l989. október 4-én elfogadta.
"A közösségi fejlődés szükségszerűségét világszerte felismerték a társadalmat jobbítani vágyó szervezetek, mint például a Béke Szövetség (Peace Corps). De ugyanazt jelzik helyi szinten a Gazdasági Lehetőségek Irodájának (Office of Economic Opportunity) különböző programjai, a VISTA (Önkéntesek Szolgálata Amerikában; Volunteers in Service to America), a Közösségi Akció Program (Community Action Programs), a szakmai testületek, a szakmai képző- és átképző tevékenységek. Várhatóan egyre több és több újítani vágyó program jelenik majd meg, amelyekben nélkülözhetetlennek tartják majd az emberek művelését, helyi szintű kezdeményezéseiket." (W.W.Biddle)
I. Programvázlat
1. A problémák köre
Változást akarunk és mozgalmat létrehozni. Segíteni akarjuk az embereket kimozdulni az atomizáltságból egy közösségi lét felé. Az együttes cselekvés, az önirányítás és önsegítés a módja annak, hogy a társadalom rejtett erőtartalékai felszínre kerüljenek; ezek bontják le a kialakult hierarchikus és központosított rendszereket, hogy helyettük rendre emberléptékű és a közigazgatásnak, termelésnek, politikának, társas életnek stb. megfelelő nagyságrendű és egyenrangú szerveződéseket hozzanak létre.
KÖZÖSSÉGEK KIALAKULÁSÁT KEZDEMÉNYEZZÜK
Közismert, hogy közösséghiányos társadalomban élünk, de azt már kevesebben tudják, hogy ennek hazai mértéke nem a tömegtársadalmak normális velejárója. Magyarországon a rendszerváltás megszüntette a hagyományos közösségeket és ez, valamint a túlerőltetett modernizáció egyaránt elvégezte a maga romboló hatását. Kutatások kimutatták, hogy a magyar társadalom közösséghiányosabb, mint pl. az amerikai. (Hankiss E.)
Az általunk megkérdezett 2400 aprófaluból pl. 500-ban semmilyen emberi csoportosulás, "közösség" nincs. Sőt, nyilvánvalóan még ennél is több faluban, mert csak 1200 településről kaptunk választ. S a meglévő közösségek is sok esetben csak "kvázi"-közösségek. És nem csak az aprófalvak közösséghiányosak, hanem minden település, az egész társadalom. Mert a kivételt képező, meglévő közösségek nem hatják át az egész társadalmat.
Az elmúlt évtizedben kitermelődött már az a módszer, amelyik alkalmas önszervező és önsegítő közösségek életre segítésére. Ez a módszer a közösségfejlesztés.
A közösségfejlesztés - szándékaink és eddigi kísérleti tapasztalataink szerint - egy közösség problémáinak önszervező, közös megoldását jelenti, s mint ilyen meghatározó szerepet játszik a nyilvánosság szerveződésében, a decentralizációs folyamatokban, egyáltalán: települések fejlesztési tevékenységében és jelentősen fejleszti a folyamatban résztvevők állampolgári, kulturális gyakorlatát is.
A közösségfejlesztés elterjesztése véleményünk szerint nem csak időszerű, hanem társadalmi szükséglet is. Sürgető társadalmi szükséglet, mégpedig azért, mert abból a gazdasági- és morális kátyúból, ahová jutottunk, kijutni csak önmagunk társadalmilag eleddig nem hasznosult erőtartalékainak felszínre hozásával lehet. S ez az energia helyzetünk felismerésében és megváltoztatni akarásában, konfliktusok előidézésében és megoldásában, tehát magában a fejlődésben hasznosulhat. E folyamat közösségivé válása a közösségfejlesztés maga.
A közösségfejlesztést a jelenlegi közművelődési intézményrendszer beépíteni nem képes, mert működését saját intézményi logikája uralja, s abból nem tud kimozdulni. Ez az intézményrendszer megtűri vagy éppen kiveti magából a közösségfejlesztést, mert annak beépítése csak saját maga megváltoztatásával, átalakításával lenne lehetséges. Ezért mi, közösségfejlesztők, intézmények nélküli mozgalmat építünk ki. Működtetni akarjuk azt a szemlélelet és tudást, amelyik szélesebb körben képes korszerű szakmai válaszokat adni, mint szinte maga a szakma, s amelyik gyorsan, hatékonyan, mindenféle nagyobb beruházás nélkül képes elősegíteni - elsősorban a vidéki - Magyarország felzárkózását, fejlődését.
TÁRSADALMI FEJLÖDÉST - KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEN KERESZTŰL!
A változásokra mozgósítás, a helyi közösségek létrejötte - legyen akár aprófalvakról, akár lakótelepekről vagy "szocialista városok"-ról szó, A KÖVETKEZŐ JELENSÉGEK ELLENÉBEN szükségszerű:
- a települések elsorvasztása, szerepkör nélküli települések
- közigazgatási centralizáció
- a falu intézményeinek és értelmiségének kivonulása, a falu magára hagyása
- a helyi önkormányzat létalapját jelentő anyagi eszközök megvonása (adóelvonás)
- a munkahelyteremtés egysíkúsága
- a burkolt és nyílt munkanélküliség
- a fiatalság faluról való elvándorlása
- az infrastrukturális elmaradottság, beleértve a szocializációs egyenlőtlenségeket
- a helyi nyilvánosság hiánya
- a településbe zártság, a "világ=a falu, a megye, az ország" életérzés uralkodó jellege
- szakmai- és értékesítési kapcsolatnélküliség, kiszolgáltatottság a környezet hatalmasainak
- információhiány
- a jogok és érdekérvényesítési lehetőségek ismeretének hiánya
- a települések adottságainak ki nem használása - idegenforgalom, turizmus
- a (tárgyi- és tudás-) értékek parlagon heverése
- a szociális bizonytalanság
- a szegénység és az ellátatlanság
- az eluralkodott apátia, az egymás iránti bizalmatlanság, a cselekvés értelmének megkérdőjelezése, a közöny
A sort sajnos sorolhatnánk. De azt is jelezhetjük, hogy eddigi tudásunk szerint milyen társadalmi szituációkban tudunk SEGíTENI:
- Átszervezési folyamatok. (Pl. termelőszövetkezetek szétválása, átalakulása más gazdálkodó szervezetekké, belső vállalkozási egységek stb. keletkezése. Közigazgatási átszervezés - székhelyközségről való leválás, várossá válás. Az államosított tevékenységek társadalmiasulása - pl. művelődési otthonból egyesületi székház. stb.) A cél a központosított helyett a helyi szervezetek létrehozása, ill. az önállóság megteremtése, a helyben nem progresszív "leosztások" kikerülése, kiváltása helyi érdekeket szolgáló szervezetekkel. Módszerünk informális beszélgetésekben keresni az optimális megoldásokat, azokat, amelyek megvalósítására a közösségben erő és szakértelem, tehát valamely biztosíték látszik. A megvalósuláshoz információk bevitele, hazai és külföldi jó megvalósítások felmutatása, kapcsolatok kiépítésének elősegítése stb. szükséges.
- Munkahely-létesítési folyamatok, különös tekintettel arra, hogy a végzendő munkatevékenység és a leendő munkaszervezet nagysága vagy a tevékenység volumene körültekintően, az ott élőkkel és szűkebb-tágabb környezetükkel összhangban kerüljön megválasztásra. Ha az adott közegben nincsenek meg a kiválasztott munka emberi biztosítékai, az eleve bukásra ítéltetett, s a népességet még inkább visszaveti. Ügyelni kell arra is, hogy a kiválasztandó munkának kulturális fejlesztő hatása is legyen, tehát hogy ne vagy legalább nagyobbrészt ne leépítő, rabszolga-kizsákmányoló jellegű, hanem új szükségleteket teremtő munka legyen.
- Ujrakezdési folyamatok. (Pl. valamely már kihalt mesterség, gazdálkodási forma, vállalkozás újra- vagy beindítása, átképzés stb.) Az ehhez szükséges információk bevitele; kapcsolatok biztosítása; a helyben valamit tudók folyamatba történő bekapcsolása; ismeretek akár képzés-rendszerű bevitele (szakmát adó tanfolyamok, gazdálkodási, vállalkozási, új rendelkezések, törvények ismerete, stb).
- A helyi nyilvánosságot elősegítő folyamatok, a formális melletti informális csatornák (közösségek) kifejlesztése
- A helyi identitást erősítő folyamatok kibontakoztatása (Települések múltja, jelene, jövője, hagyományok felélesztése, ápolása stb.)
- Az információk társadalmi értékesülésének folyamatai (helyi orgánum - újság, kábeltv stb. létesítése; információs decentralizáció, vagyis horizontális kapcsolatok pl. számítógéppel, stb.)
- Az egyéni és közösségi művelődést- tanulást kiszolgáló szolgáltató rendszer kiépítése. A mindennapi élet fejlesztését szolgáló közhasznú információk szolgáltatása (a családdal, munkával, életmóddal, második gazdasággal, lakással, építkezéssel, divattal stb. kapcsolatos információk elhelyezése stb)
- Az esztétikai környezet befolyásolása. (Az épített környezet hagyományhű és korszerű befolyásolása; környezetvédő- és szépítő csoportok stb.)
- A társas szokások felelevenítése ill. megteremtése (körök, klubok, egyletek, alkalmi összejárás stb.)
- A közösségi élet és nyilvánosság színtereinek kiépítése. (Faluházak tervezése és építése, művelődési otthonok társadalmasítása, egyesületi központok létesítésének elősegítése stb.)
- Mindez gyakran úgy vetődik fel, mint egy település- vagy településrész ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSE, mert csak a fejlesztői megismerést követő terv kialakulásakor körvonalazódnak konkrétságukban a tevékenységek és döntik el a folyamatban résztvevők az egyes lépések sorrendjét.
A problémák feltárása, tudatosítása; információk bevitele és alternatívák felmutatása, cselekvési terv készítése; bátorítás, megerősítés, kapcsolatrendszer kiépítése - ebben foglalhatók össze módszereink.


2. A fejlesztők köre
Tudnunk kell egymásról, azokról, akik az effajta munkához vonzódnak és valami ilyesmit már csináltak/csinálnak is. De nem elég csak a neveket és a címeket tudnunk. Vannak közöttünk számosan, akik a fejlesztői munkához általában és azon belül egy speciális szakterülethez is értenek (pl. szociálpolitika, idegenforgalom stb.) A működési területek ismerete is nagyon fontos számunkra, hogy az egyéni tudásokat munkánk során az Egye- sületben kamatoztathassuk.
Ennek egyik módja természetesen a megbízás alapján végzendő fejlesztői munka maga, másik módja pedig egymás tanítása. (kifejtését ld. képzési tevékenységnél!)
Laikus fejlesztőket is érdemes számon tartanunk, ha kellő ismeretek megszerzése után másutt is hajlandóak fejlesztői munkát végezni. Ki-ki készítsen ilyen listát a saját környezetében!
3. Partnerek
Vegyük számba szerte az országban a szakértő személyeken túl azokat a szakmai intézményeket, országos vagy lokális szervezeteket, amelyek profiljuk szerint számunkra fontos kérdésekkel foglalkoznak (pl. a különféle ágazatok vezetőképző intézetei, a felsőoktatási intézmények tanszékei, a szaksajtó, a fejlesztéssel különösen foglalkozó pártok, regionális egyesületek, egyházak, szociális intézmények, klf. közösségszolgálati irodák stb.) Ki-ki ápolja a kapcsolatokat saját környezetében (pl. program, tematikacsere stb.), de a Közösségszolgálat információs adatbázisába is jelezze ezeket az információkat, hogy mind- annyian tudjunk róluk és minél teljesebb szakértői, szakintézményi hálózatot tudhassunk magunk körül.
4. Szellemi háttér
A közösségfejlesztők eddig is magukénak vallottak egy többé-kevésbé hasonló szellemi vonatkoztatási keretet, ezek egy része azonban csak "oda" kapcsolat volt.
Szükséges, hogy szervezőmunkával körünkbe vonjuk és magunknak megnyerjük a környezetünkben élő szellemi potentátokat, akiket valamilyen oknál fogva számon tartunk és tudásukra, szellemi támogatásukra az előrelépés érdekében számítani szeretnénk. Fontos, hogy tudjanak rólunk, terveinkről, eredményeinkről, hogy ügyünket szakértelmükkel segítsék és a társadalmi nyilvánosság előtt képviseljék.
A megkeresés először csak személyes, később levélbeni (értesítők, meghívók küldése esetén) ill. alkalmi felkeresés lehet, amikor konkrétan az adott személy szellemi támogatására, munkájára van szükségünk. E körbe azok kerüljenek, akik a közösségfejlesztés valamilyen határterületével foglalkoznak (pl. agrárszakemberek, közgazdászok, szociológusok, politikusok, külkereskedők, egészségügyi szakemberek stb.), s akik egy adott fejlesztési program megvalósításánál szakanyag- gal, tanácsadással, információkkal és kapcsolatokkal segítségünkre lehetnek.
Készüljön egy nem túl bő és nem parttalan lista, amelyen számontartjuk szellemi pártfogóinkat és amelyik a munka során folyamatosan bővülhet. Kezdjük el a velük való kapcsolatfelvételt ügyünk érdekében!
II. Szerződéslehetőségek
Az Egyesület egy öntevékeny hálózat, amelyik országszerte szüntelenül keresi és alakítja a kapcsolatokat működése érdekében. Keresi a konkrét terepeket (falvak, településrészek, lakótelepek stb.) és a fejlesztésükben leghatékonyabban közreműködni tudó fejlesztőt és mindazokat, akiknek tudását munkája érdekében hasznosítani tudja. Kívánatos, hogy e kapcsolatok nagyrésze szerződéses munkakapcsolat legyen, mert csak így várható el komoly munka.
Intézményi kiépültsége az Egyesületnek nincs, de működése anélkül is elképzelhető. Munkáját egy centrum szervezi és koordinálja, a Közösségszolgálat, amelyik saját hivatali munkája átalakításával lett azzá, ami. Elképzelhető, hogy a fejlesztői típusú munka szélesebb körű elterjedése esetén, amikor a megrendelések száma és a fejlesztők érdekeltségi rendszere (keresete) már egzisztenciális biztonságot jelent, folyamatosan az országban többhelyütt is létrejönnek kis irodák (hátországok), amelyek a kapcsolattartást szolgálják ki (posta, telefon, telex, esetleg számítógép stb.) Ennél több véleményünk szerint nem szükséges, mert a közösségfejlesztés lényegét tekintve külső (terep) munka és szellemi tevékenység.
III. Az információk köre
Minden felkeresés egyben felkérés az oda-vissza áramló információszolgáltatásban való részvételre is. A régiók alapján kiépülő hálónak részben ezt kell szolgálnia. Hálónak, amely esélyt ad a megoldásra szoruló prolémákkal való találkozásra - beleakadásra, belekapcsolódásra -, másrészt a háló szálai közvetítést, kontaktust biztosítanak a társadalom különböző pontjain élő fejlesztők és a partnerek között.
Az Egyesületben ezen kívül gyűjtenie kell a szaksajtót. Itt elsősorban nem lapelőfizetésekre, hanem sajtófigyelésre gondolunk. A legfontosabb tanulmányokat közzé tesszük ill. időszakonként bibliográfiát készítünk. Tudnunk kell a külföldi szakirodalomról is, figyeltetnünk ill. szemléztetnünk kell a megjelenő szakmai folyóiratokat (pl. Community Development Journal - An International Forum. Oxford University Press). A megjelent új munkákról a Nemzeti Könyvtártól évente bibliográfiát kérünk. Meg kell határoznunk a szaksajtó körét. A szűkebb értelemben vett közösségfejlesztésen kívül foglalkoznunk kell egyéb, munkánkkal szorosan összefüggő témákkal is (ma pl. a helyi társadalom, a helyi nyilvánosság, öntevékenység témákkal, de bizonyos, hogy néhány év múlva már nem ezek lesznek kulcsfogalmaink, de pl. szociálpolitika, szociális fejlesztés, környezetvédelem, egészséges életmód).
A szaksajtó körébe tartoznak az új rendeletek és törvények is, melyek a lakosság legszélesebb körét érintik.
Mindezeken túl naprakésznek kell lennünk a napi információk, lehetőségek (pl. pályázatok) és események rendjében, melyek munkánkra befolyással lehetnek.
Kölcsönösen tudnunk kell azt is, hogy hol milyen fejlesztés folyik részvételünkkel ill. irányításunkkal, hogy mik a munka feltételei, fő irányultsága (a területek, amiket érint - pl. közigazgatás, termelés, életmód, fiatalok stb). Az Egyesület csak így tudja felmérni saját hatékonyságát, ill. informálni tagságát.
A már javasolt partnerintézmények valamennyi információjának be- ill. kiközvetítése is fontos.
IV. Az Egyesület tevékenysége
Az Egyesület működése során részben felhasználja azokat a módszereket, amelyeket már eddig kikísérleteztek, részben új módszereket tár fel, kísérletez ki.
Fontos, hogy az egyes fejlesztésekről esetleírások, elemző tanulmányok szülessenek, mert a hazai szakirodalom nagyon szegényes, s ez főleg a képzésben okoz nehézségeket (kevés még a tananyag.)
Szakmai eredményeit az Egyesület írásban is közzéteszi. Ennek egyik lehetősége a Lemezújság, amelyik szerte az országban sok településre eljut. De ennél is hatékonyabb lehetne esetünkben egy egyszerű, 1-2 lapos kis újság, rendszeresen megjelenő híradás, amelyik csak az egyesületi munkával foglalkozik.
A cikkek, tanulmányok esetében már meggondolandó a Lemezújság, mert igaz, hogy minden nyomdát megelőzve a leggyorsabb, de terjesztési formája (előfizetők rendszere) és közvetítő közege (lemez) miatt talán jelenleg még zártabb, mint egy hagyományosan megjelenő újságé. Kérdés, hogy az Egyesület megerősödése után nem kellene-e a Lemezújság elméleti részét folyóirati formában is megjelentetni?
A hagyományos lehetőségek közé tartozik a kiadványozás, amelyet az Egyesület által működtetett Közösségszolgálat égisze alá érdemes rendezni.
Az Egyesület képzési segítséget is ad a fejlesztési problémák megoldásához. A képzések egyaránt érinthetik a népművelőket és a laikusokat, lehetnek regionális v. helyi jellegűek (p. gazdatanfolyam szervezése a vállalkozás elősegítése érdekében). A lényeges az lenne, hogy a képzések ne maradjanak az általánosság szintjén, hanem egy konkrét probléma megoldására szerveződjenek (pl. gazdatanfolyam szervezése a vállalkozás elősegítése érdekében). Egy konkrét helyi fejlesztés a fejlesztő továbbfejlődését is jelenti egyben, amennyiben új, eddig esetleg csak a felületesen ismert szakterületekben kényszerül beletanulni. Az Egyesület tehát tevékenységével magával is hozzájárul a fejlesztők folyamatos szakmai képzéséhez, hiszen az, hogy valaki munkahelyén kívül és mindig másutt vállal fejlesztői munkát, gyarapítja a szakmai kérdések és válaszok körét, vagyis a fejlesztő ismereteit. Amennyiben a fejlesztők körében valaki valamely speciális tudással is rendelkezik, úgy természetesen egymás tanítása a legkézenfekvőbb. Ennek módja lehetne a "mesterlevél" megszerzése, ami azt jelentené, hogy minden fejlesztőnek lenne egy indexe arról, kinél mit tanult, s az évek során a különféle "tárgyak", mestermunkák hiteles szakember által igazoltan, aláírással beírásra kerülnének és szaporodnának.
Az Egyesület céljai elérése érdekében folyamatosan részt vesz pályázatokon, sőt, anyagilag megerősödvén, maga is hirdethet pályázatot, ösztönözve pl. új szakmai megoldásokat és a szakmai önképzést. A belföldi ösztöndíjpályázathoz hasonlóan pl. a mestertudás megszerzését gyorsíthatja fel 1-2 hónapos ösztöndíjak adásával.
Az Egyesület felelősséget vállal tagjaiért és az általa felkért fejlesztőkért, ami azt jelenti, hogy kezeskedik szakértelmükért, emberségükért. Egy-egy konkrét fejlesztés kapcsán mintegy "intézményi" háttérként is ott áll a fejlesztő mögött, legyen szó akár a konkrét munka elnyeréséről, akár a szellemi vagy anyagi háttér biztosításáról.
Az elfogadott program alapján munkánkat megkezdtük. KÉRJÜK ELÖFIZETÖINKET, HOGY EGYESÜLETÜNK MEGALAKULÁSÁROL TÁJÉKOZTASSÁK KÖRNYEZETÜKBEN AZOKAT, AKIK POTENCIÁLISAN TÁRSAINK LEHETNEK E TEVÉKENYSÉGBEN!
Az Egyesülettel kapcsolatos információkat a KÖZÖSSÉGSZOLGÁLAT közvetíti.
Budapest, 1989. október
Beke Pál elnök Varga A. Tamás ügyvezető elnök Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona ügyvezető titkárok



Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés