Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Cím:
A lakóház egyesületek jelenéről és jövőjéről
Folyóirat:
PC Lemezújság
Év:
1989
Szám:
15.sz.
A cikkben lévő
Tárgyszavak:
lakóközösség, lakóház egyesület, bérlőközösség egyesület
Megjegyzés:
l~koha15.pcl
H I R A D Á S
a lakóház egyesületek jelenéről és jövőjéről
A lakóház egyesületek "bérlőközösségek". Bérlőközösségnek a tanácsi bérházakban lakó bérlők olyan közösségét nevezik, akik együttesen vállalkoznak arra, hogy az Ingatlankezelő szervektől - lakbérelengedés, szerződésben előre kikötött díjak ellenében - a tanácsi lakóépületek egyes ingatlankezelési feladatait átvállalják. (kezelői jog átvállalása meghatározott feltételek mellett).
Az Ingatlankezelés feladatai és problémái elsősorban a fővárosra koncentrálódnak. Itt a legszűkösebbek a kapacitások, a feladatokkal itt tudnak a legnehezebben megbírkózni. Elsősorban itt van a legnagyobb szükség arra, hogy a lakók is bekapcsolódjanak valamilyen formában olyan feladatok megoldásába, melyeket a nagy szervezetek nehezebben, kevésbé hatékonyan tudnak elvégezni, mint a ház problémáit, sajátosságait jobban figyelemmel kísérő, azt jobban ismerő lakók. A bérlők nagyon is érdekeltek abban, hogy saját lakókörnyezetük milyen. Mint tudjuk, évtizedes mulasztások miatt, a főváros városközpontjában is szépszámmal léteznek olyan utcák, melyek valaha a legszebb városrészek közé tartoztak, s ma olyan erősen "lepusztult" állapotban vannak, hogy épp a "századik óra", amikor talán még helyreállíthatók, megmenthetők lennének. De a lakóközösségek létezése nemcsak a belső városrészek gondjain segíthet, hanem a külső kerületek nagy, új lakótelepein is, mint azt számos példa mutatja már. Gyakorlatilag már 1982 óta él az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium erre a problémakörre kiadott közös irányelve, ami ilyen típusú közösségek létrejöttét nemcsak fontosnak, de támogatandónak ítélte.
Az ilyen közösségek létrejöttét, a fennálló jogi és szervezeti keretek között abban jelölték meg, hogy a kialakítás módja a két fél (Ingatlankezelő és bérlőközösség) írásban rögzített, előre konkrétan kialakított feltételek mellett létrejövő megállapodása legyen.
A megalakuló közösségek számára mérlegelés tárgya kell, hogy legyen, hogy működéséhez melyik szervezeti forma a legmegfelelőbb a vállalt feladatok megoldásához.
Eddig közel 300 ilyen közösség alakult, de ezek mindegyike az u.n. "nem közös név alatt működő" polgári jogi társaság (PJT) formát választotta. Eddig nem volt példa arra, hogy
- gazdasági munkaközösség
- kisvállalkozás
- kisszövetkezet
- közös név alatt működő PJT
- gazdasági-vállalati munkaközösség
formák létrejöttek volna, holott erre eddig is lett volna lehetőség, az új vállalkozási, társasági, egyesületi törvények pedig a vállalkozás módjának sokféleségére adnak lehetőséget. Mi volt az oka ennek?
A "nem közös név alatt működő" PJT csak annyi felelősséget hárít a közösség tagjaira, amit ők szerződés keretében, önként személyesen felvállalnak. Magán a közösségen belül, a tagok között nem kell szerződésnek megszabnia, hogy ki- mikor-mit csinál, a közösség számára nincs szükség ellenjegyzett okiratra, sem cégbejegyzésre. Elsősorban fogyasztási céllal jönnek létre és működnek (nem üzleti vállalkozásra, nem termelésre)
Elsődleges céljuk az önszolgáltató jelleg biztosítása.
Ezenkívül kedvezményezett a helyzetük az adózás és az azzal kapcsolatos adminisztráció szempontjából is.
Mivel foglalkoznak?
Egy bérház üzemeltetésének, karbantartásának feladataiból az átvállalt, általuk vállalható részterületeivel. (házkezelői, fűtő, takarító munkák átvállalásával, kisebb felújítások kezdeményezésével, kert és környezetgondozással stb). De előkészíthetik és ellenőrizhetik a nagyobb felújítási munkákat is, ha a tagok között akad szakképzett vállalkozó is. A feladatokban való részvétel attól függ, hogy az adott közösség tagjainak mire van kezdeményezőkészsége, adottsága, lehetősége.
A bérlőközösség önkéntes. Céljának megfelelően szerződést köt az ingatlankezelővel a tervezett munkák, feladatok elvégzésére.
A közösségnek választott közös képviselője van. A ház lakói számára nem kötelező a részvétel, csak azok lépnek be, akik egyetértenek a közösség létrejöttével. A többiek részére elég, ha tudomásuk van a közösség létrejöttéről, nem szükséges a hozzájárulásuk, vagy a tagsági viszony. A közös képviselő megválasztásakor azonban tekintettel kell lenni bizonyos összeférhetetlenségekre. Ilyen a lakóházban az ingatlankezelő által alkalmazott házmester, vagy a lakóbizottság elnökének személye, esetleg a tanácstag is, mivel más, hivatalos teendői a lakóközösség érdekképviseletének egy másik szintjén zajlanak.
A lakóközösség (vállalkozás) létszáma: min. 2 fő
Vállalkozásuk nemcsak 1 lakóházra terjedhet ki, hanem többre is. Megalakulásakor bárki tagja lehet, aki elfogadja és támogatja, megalakulása után azonban már csak az lehet tag, akit a közösség egységesen elfogad. (szerződésben meghatározott feltételek mellett!) A tagok közötti díjazást a társasági szerződés határozza meg, a lakóközösség díjazását pedig az ingatlankezelővel kötött, vállalt szerződés.
Díjazáson kívül, a közösség részesülhet u.n. természetbeni juttatásokban is. (anyagok, eszközök, helyiségek)
A bérlőközösség tevékenysége jogilag szabadáras szolgáltatásnak minősül. Mi a teendő, ha valaki lakóközösséget kíván alakítani?
Beszél néhány szomszéddal, a lakóbizottság elnökével, elmondja szándékát, kéri a szervezésben való részvételüket, segítségüket. Ha talál néhány olyan lakót, aki szívesen résztvenne, akkor együtt tájékoztatják a ház lakóit szándékukról. Ekkor derül ki, hogy kik jelentkeznének, kiket nem érdekel a dolog. Ha a lakóknak legalább a fele nem ellenzi, akkor a megalakulásról feljegyzést ír az ingatlankezelő szerv felé. Ezután már a szervezet is segít a társasági szerződés megkötésében. Tárgyalások útján kölcsönösen megegyeznek a vállalt munka és annak díjazása feltételeiről, és létrejön a szerződés.


Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés