Lemezújság archívum

Cím:	A pécsi ÁMK dialógus
Szerző:	Trencsényi László
Folyóirat:	PC Lemezújság
Év:	1991
Szám:	23.sz.
A cikkben lévő
Tárgyszavak:	ÁMK, szakmai érdekvédelem
Megjegyzés:	Pecs913.do

A PÉCSI ÁMK DIALÓGUS
Trencsényi László
Ez alkalommal a Baranya megyei Művelődési központ vendéglátásában az MKM, az OKK, az EUROVITA TTT Kft, az Iskolafejlesztési Alapítvány, a Falufejlesztési Társaság s az ÁMK Szakmai Szervezet képviselőinek jelenlétében az alábbi társadalmak választott irányítói és művelődési intézményeinek (általános művelődési központjainak) szakemberei folytattak dialógust: Mezőlak, Martonvásár, Baja, Dobsza, Hetvehely, Mozsgó, Királyegyháza, Kölesd, Ozora, Várong, Szakcs, Kunszentmiklós, Fülöpháza, Pécs-Istenkút, Sátorhely, Görcsöny, Hosszúhetény, Kecel, Halásztelek (utóbbi eseben a teljes képviselőtestület, de több helyről érkeztek polgármesterek - így valóságos párbeszéd, érdekütköztetés alakulhatott ki. A párbeszéd két főszereplője a helyi hatalom és a szakmailag autonóm intézmény volt. Utóbbiak nevében így fogalmazható meg a "közérzetjelentés": az értelmiség nem akar csalódni az önkormányzatokban, hisz kívánta, segítette hatalomrajutásukat. De - folytatódott a gondolat - ugyanez az értelmiség nem feledkezhet meg az intézményhasználókról, a helyi társadalom egészéről, akik megannyi csalódás után szeretnék bizalmukba fogadni értelmiségüket. Az ÁMK-k új legitimációjának is ez a "körkörös" bizalom az alapfeltétele. A vitákban szóbakerült az egykori falubokros ÁMK-k problémája; nem egy intézmény került "két" tűz közé, saját hatalmával is konfliktusa van, miközben az újjáalakult kistelepülési önkormányzatok a maguk logikája szerint "szedik szét" intézményüket. Ha Csepelen privatizációs megoldások (Kft, alapítvány) a szakmai önállóság védelmében kerültek szóba, úgy a Pécsen elhangzott példában a helyhatóság a fenntartási válság csapdájából kíván kimászni általa.
Mi tagadás, a harmadik tájkonferencia után belátható, hogy a szakmai érdekvédelem egyedülmaradt (az MKM szolid támogatása érződik csupán), más meghívott hatalmi tényezők nem érdeklődnek az ÁMK-probléma iránt, nincs úgymond politikai érvényű érdeklődés homlokterében a jelenség. A szakmai érdekvédelem jegyében lép fel az ÁMK Szakmai Szervezet, világossá téve, hogy ez nem azonos mechanikusan a munkavállalói érdekvédelemmel, itt valóságos "márkavédelemről" van szó, hiszen az ÁMK-érdek sem egyenlő mechanikusan az ÁMK-dolgozók érdekeivel.
Az állam felelőssége fenntartói felelősség! A normativ finanszírozás mai "abnormája" valósággal diszkrimináló tényező. Mint ahogy az ÁMK körüli viszályok jó része visszavezethető a hiányra. Az ÁMK- feloszlások mögött gyakran személyi viszályok, leszámolások húzódnak meg. Nem érvénytelen még a Jeney Lajos megfogalmazta metafora:"a feudalizmus lepetézett a bolsevizmusba." Az ÁMK-k körüli döntések zavarában ott a joghézag, a hatásköri törvény hiánya. Voltak, akik a falusi népszavazás megoldását fontolgatják. Van, aki az ÁMK-kat változatlanul a 70-es évek összeurópai kulturális gondolkodásmódjának, "tündéri" optimizmusának s a vele egyidőben ellenreformátorként ható közigazgatási centralizáció ördögi művének frigyéből származtatják, más a "porosz iskola" és "szovjet kultúrház" házasságát látja benne. Utóbbi esetben alig van esélye az ép mutációnak, előbbi felfogás ezt inkább lehetővé teszi. De túl a fogantatás adottságain, az ÁMK- értelmiségének szakmai szocializációján is sok múlik. A képzés, továbbképzés, megoldása elodázhatatlan. A Veszprémben, Csepelen szóbahozott szakmaiság-ismérvek mellé most újabbak sorakoznak: az elfogadó kulturafelfogás (aufklaristával szemben), az "ünnepi kultúra" és a "hétköznapi kultúra" egységben látása; nem különben a kollektívában, tsetületben dolgozás képessége (hisz a szakmai autonómia alanya a szakalkalmazotti testület).
Az tagadhatatlan, hogy a fenntartási válság a funkciószűkítésre (esetünkben "visszaiskolásításra ösztönös, szorít, miközben pedig a művelődési eszközökkel kezelhető dráma átcsap a szűken vett iskolázáson; ez ma az iskolából kikerülő tanköteles munkanélküliek drámája, még megoldás híján "fradipályává" változtatja az országot.
Hogy ÁMK vagy nem ÁMK? A jelenség története azt is tartalmazza, hogy a forrás (támogatás) hiányos helyzetek furcsa atomerőművé "fejlesztették" a művelődési intézményrendszert, mely egyik ciklusában fúzióból állít elő energiát, a másik ciklusban hasadásból. Ez az üzemmód korántsem katasztrófabiztos! Végül a bajai Ortutay ÁMK meghívása hangzott el: október 18-19-én a pályázó ÁMK-k rendeznek módszertani találkozót. A kérdés: miből és mire?

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés