Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Cím:
A tiszazugi kistáji együttműködést segítő beszélgetés-sorozat egy éves tapasztalatai
Szerző:
Kenyeres Sándorné
Folyóirat:
PC Lemezújság
Év:
1993
Szám:
39.szám
A cikkben lévő
Nevek:
Csatári Bálint
Intézmények:
Tiszazugi Települések Szövetsége
Települések:
Tiszazug
Tárgyszavak:
térségfejlesztés, kistérségi szerveződés, fejlesztő beszélgetés, hátrányos helyzetű térség fejlesztése
A tiszazugi kistáji együttműködést segítő beszélgetés-sorozat
egy éves tapasztalatai

A Tiszazug Jász-Nagykun-Szolnok megye többszörösen hátrányos
helyzetű, összefüggő térsége. Összefüggő kistáji egység
földrajzilag, amit a nevében hordozott zug szó is jelez: a
folyók (Tisza és Körösök) által behatárolt zártságát kifejezvén.
Összefüggő a Tiszazug néprajzilag is, melyről több kötetnyi
tanulmány is tanuskodik. S összefüggő kistáj a néptudatban is,
mely elsősorban a két háború közötti híres-hirhedt arzénes per
kapcsán vált ismertté.
A Tiszazug települései Jász-Nagykun-Szolnok megye déli
szögletében találhatók. Területén 14 település van: Cibakháza,
Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőhék,
Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt,
Tiszasas és Tiszaug.
A Tiszazugban él a megye népességének kb. 10%-a, mintegy 40 ezer
ember. Érdekes földrajzi helyzet, hogy a települések több mint
kétharmada (9) más megyékkel is határos (Békés és Bács-Kiskun
megyével).
A kistáj vonzásközpontja Kunszentmárton város.
A Tiszazug alapvetően mezőgazdasági régió, a nagyipar egyáltalán
nem vert gyökeret, a "középipar" pedig nem bír meghatározó vagy
befolyásoló szereppel.
A kereskedelem és a szolgáltatás átlag alatti minőségben -
mennyiségben kapcsolódik a gazdasági potenciálhoz.
A mezőgazdasági vállalkozások száma a Tiszazug egészében ma
mozgásban van. Számukat növelheti a mezőgazdaság átalakulása, a
földhözjutás lehetőségeinek bővülése, a foglalkoztatás és a
munkanélküliség szorító ereje. Az ütemet visszafoghatja viszont
a tőke szegénység, a bizalom hiánya, az adózás visszatartó ereje,
valamint a Tiszazug állapotának speciális (kedvezőtlen) tényezői
is.
A kistáj infrastrukturális ellátottsága - a Jász-Nagykun-Szolnok
megyei átlaghoz viszonyítva - elmarad a megyétől, illetve (húsz
éves időszakot figyelembe véve) relative fokozatosan romlik. A
legfejletlenebb infrastrukturális tényező a Tiszazugban a
távbeszélő hálózat. A települések 75%-án LB rendszerű
korszerűtlen, fejlesztésre alkalmatlan és (a segélykérőt kivéve)
csak nagyközben használható hálózat van kiépítve. A fennmaradó
25% (Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Cserkeszőlő) távbeszélő
ellátása is korszerűtlen (de itt a szolgáltatás nem csak
napközbeni). Ez a CB rendszerű hálózat sem alkalmas azonban
távhívásra. Nincs tehát egyetlen település sem, amely az
automatizált hálózatba be lenne kapcsolva. A települések
társaságot hoztak létre (Körös Coomt RT) a fejlesztés szervezeti
formájának megteremtésére.
A belterületi úthálózat sem mutat sokkal kedvezőbb képet. A
tiszazugi úthálózat összesen 333 km hosszú, ebből burkolt 93 km,
amely 27,9%-os kiépítettséget jelent.
A vezetékes ivóvízellátás helyzete megfelelőbb. A lakosság kb.
98%-a rendelkezik közüzemi vezetékes ivóvízzel. A térségben 10
települési vízmű üzemel, kistérségi vízművek száma 2.
Alig megoldott a közműves csatorna-ellátottság a régióban. A
közműves csatornahálózatba bekapcsolt települések száma 3
(Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Tiszaföldvár).
Ugyanilyen megoldatlan a Tiszazugban a vezetékes gázszolgáltatás
helyzete. Jelenleg csak Kunszentmárton és Tiszaföldvár van
bekapcsolva a vezetékes gázhálózatba és gázellátása a
Gyomaendrőd-Városföld távvezetékről megoldott.
Megfelelő a villamosenergia-ellátás.
Az infrastruktúra része a helyi és távolsági közelekedés is.
Helyi tömegközlekedés csak Kunszentmártonban van. Valamennyi
tiszazugi település be van kapcsolva a rendszeres napi
tömegközlekedésbe, de - a megyei helyzethez hasonlóan - a
járatok sűrűsége és időzítése sok kívánnivalót hagy maga után.
A Tiszazugban jelenleg mintegy 40 ezer ember él. A XX. században
ellentmondásos a térség népességének szerkezete és mozgása. A
század elején csökkenő a tendencia, majd 1920tól 1949-ig
növekvő. Ettől kezdve csökkenő a lélekszám - a mai napig is -,
amely az 50-es évek agrárpolitikájának, a 70-es évek tanácsi
összevonásoknak és az igen megkésett iparosodásnak a velejárója.
A csökkenés fő oka az elvándorlás (a négy évtized alatt egy
"kunszentmártonnyi" ember vándorolt el). A másik ok a
természetes fogyás (csökkenő születésszám, a halálozási ráta
növekedése).
A térség népességének iskolázottsági színvonala elmarad a megyei
átlagtól. A 7 évesnél idősebb lakosságnak csupán 12,4%-a végzett
középiskolát és csak 2,7%-nak van diplomája (Kunszentmárton
várossal együtt!).
E térségét Jász-Nagykun-Szolnok megyének többen, sokféle
megközelítésben kutatták; több tényfeltáró, múltat elemző és
jövőbe tekintő vizsgálat folyt e térségben (például a VÁTI
kutatása a Tiszazug térkapcsolatairól, néprajzi kutatások sora,
illetve agrárszociológiai munkák a jelentősebbek).
Témánk szempontjából az MTA RKK Településkutató csoportja által
1985-1988 között lefolytatott átfogó alapkutatás a legfontosabb,
mely: "A Tiszazug terület- és településfejlesztési
lehetőségeinek komplex kistérségi vizsgálata" címen vált
ismertté. E kutatásról készült zárójelentés - többek között -
azt is megfogalmazta, hogy "Egyetlen igazán közös terület- és
településfejlesztési cél megjelölhető, ez pedig a legtágabban
értelmezett infrastruktúra (műszaki és szellemi) összehangolt,
kistérségi fejlesztése, amely javíthatja az ott élők társadalmi
közérzetét és fogadókészségét".
E feltárómunkák s azok megismerése adtak elméleti alapot ahhoz,
hogy a kistérség összehangolt, komplex fejlesztésének gondolatát
elindítsuk. Ehhez többen, több oldalról kezdtek/kezdtünk hozzá.
Mi volt már akkor, amikor a fejlesztést segítő beszélgetések
gondolatának megvalósításához hozzákezdtünk? Csak
felsorolásszerűen ismertetem ezeket, íme:
1. A kistérségi összefogás koordinálására, az összehangolt
cselekvés elindítására létrejött - még 1988-ban, majd a
választásokat követően megújulva 1991-ben - a Tiszazugi
Települések Szövetsége. (Ez nem más, mint a települési
önkormányzatok térségi bejegyzett egyesülete, a döntéseket a
polgármesterek tanácsa hozza.)
2. Megyei pályázat útján e térség is bekapcsolódott a Phare-
programba (1991-től).
3. A Tiszazug kisvállalkozóinak segítése céljából 1991. október
1-vel Kisvállalkozásfejlesztési Térségi Iroda kezdte meg
működését (Kunszentmárton közigazgatási központban, a Phare-
program segítségével).
4. Megyei alapítványokhoz kapcsolódott a térség, illetve maguk
is hoztak létre, ezek közül a jelentősebb a "Tisza és a Körös
holtágai ökológiai egyensúlyának helyreállítására" alapítottak
1991-ben (székhelye Cibakháza község, ahol a legnagyobb holtág
van).
5. Megyei segítséggel és a Tiszazugon túlnyúló társulással (pl.:
Mezőtúr város is tagja) megalakították a Körös Coomt telefon Rt-
t, az áldatlan telefonhelyzet megváltoztatása céljából.
Ezek voltak a jelentősebb kezdeményezések, amelyek elsősorban a
gazdaság és a műszaki infrastruktúra fejlesztését tűzték ki
célul s elsősorban e területeken jártas szakemberek támogatását
élvezik.
E kezdeményezéseket mintegy megerősítendő szándékkal s a
komplexitásra törekvés igényével kezdeményezte és indított el a
Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat (együttműködve több
szervvel) a "Kistáji együttműködést elősegítő, fejlesztő
beszélgetés-sorozatot", 1991. novemberében.
A célunk az volt s most is az, hogy a Tiszazug településeinek
állampolgárai együtt, közösen keressenek megoldásokat a térség
problémáira. A problémák közül ezeket próbáljuk felkarolni,
melyek térségi szinten megfogalmazhatók és úgy tűnik, hogy
térségi szinten kezelhetőek is, s a megoldás térségi összefogás
eredménye lehet. Nem foglalkoztunk/foglalkozunk az országos
szinten megoldható, ill. csak ilyen szinten megoldható
kérdésekkel, sem az egyedi, helyi társadalmi problémákkal,
illetve ezen utóbbiak helyi megoldáskeresésében külön-külön
közreműködünk (pl. Tiszainoka esetében).
Végcélunk, hogy a közös beszélgetéseket követően eljussunk egy-
egy cselekvési program elindításáig. De nem titkolt célunk az
sem, hogy mindeközben mintát adjunk, közös élményadta
tapasztalatba részesítsük a bekapcsolódó polgárokat olyan
általunk fontosnak tartott dolgokba, mint a közös
problémafeltárás, az ötletcsiholás előnyei, az erőforrások
számbavételének útja, a települési szűkebb érdek és a térségi
érdek ütköztetésének módjai stb.
Programunk megvalósítása nem egy-két év akcióinak lesz
eredménye, hanem csak egy lassú folyamat kezdeti lépéseit tettük
és tesszük most még meg. Egy sokszálú együttműködés települések
közötti kialakítását segítő - fejlesztő folyamat
elképzelhetetlen, hogy ne kapcsolódjon a térséget érintő
gazdasági, társadalmi áramlatokhoz vagy a műszaki infrastruktúra
fejlesztéséhez, illetve közvetlen haszna talán abban lesz, ha ez
utóbb említett területeken elindított s még elindítandó
kezdeményezéseket e beszélgetéssorozat(ok) felerősíti(k), vagy
egy újabb kezdeményezést hoz felszínre maga a
beszélgetéssorozat.
Amit sajátosnak tartunk az az, hogy mi a Tiszazug tájegység
erőforrásai közül: AZ EMBERI ERŐFORRÁST ÁLLTJUK A KÖZÉPPONTBA s
ennek fejlesztésére törekszünk az által, hogy az állampolgári
közös gondolkodást, a kapcsolatépítést, az együttműködést, a
közösen felismert közös érdekek mentén szerveződést szeretnénk
felgyorsítani, természetesen annyira, amennyire ezt a benne
részt vevők maguk is akarják.
Miről adhatunk számot? Hol tartunk, meddig jutottunk el egy év
alatt?
Időrendbe szedve kísérelem meg e kérdésre a válasz
megfogalmazását. Az út, amit eddig megtettünk:
- A megfogalmazott ötlethez partnereket kerestünk és találtunk a
Tiszazugi Települések Szövetsége, a megyei önkormányzat
Koordinációs- és Területfejlesztési Irodája, a KULTURINNOV,
illetve a téma iránt érdeklődő, kipróbált eszköztárral
rendelkező szakemberek személyében.
- A térségre vonatkozó kutatási anyagok, tanulmányok stb. újbóli
tanulmányozása
- Saját térségi tapasztalat alapján - településekre is lebontott
- egyéni problémakataszter készítése (saját munka segítése
céljából)
- A térség településein emberekkel személyes találkozások,
innovatívnak mondott emberek felkutatása (ebben közvetlen
partnerek a helyi népművelő kollégák voltak)
- Mindezek után - 1991. október 10-én, Szolnokon - találkoztunk
azon kutatókkal, akik a térségben kutatásokat végeztek (pl.
Csatári Bálint településkutató, a VÁTI szakemberei,
agrárszociológus a gödöllői egyetemről, néprajzkutató), s tőlük
is kértünk konkrét segítséget, elő- és utóvéleményeket.
- Személyes és írásos meghívóval kiegészített meghívások az első
háromnapos beszélgetésre (cél, hogy lehetőleg minden
településről legyenek jelen és optimális esetben,
településenként legalább 3-5 fő képviselő legyen:
önkormányzattól, pedagógusok, agrár szakemberek,
intézményvezetők, érdeklődő polgárok köréből).
- A háromnapos beszélgetés lebonyolítása (1991. november 14-15-
16-án, Abádszalókon a Népművelők Továbbképző Házában). Ekkor
speciális struktúrált beszélgetési módszert alkalmazva
szakemberek segítségével a résztvevők összeállították s
rangsorolták a térség problémakataszterét (lásd 1. sz.
melléklet), valamint döntöttek a folytatásban s abban, hogy a
következő alkalommal konkrét téma kerüljön feldolgozásra. E
konkrét témát a térség idegenforgalmi lehetőségeinek
összegyűjtésében határozták meg.
- A második beszélgetés előkészítése és lebonyolítása (1992.
január 2-3--án, Tiszakürön). Itt az előző összejövetelen
elhatározott konkrét probléma körbejárása történt meg, s ezt
követően konkrét javaslatok születtek, melyeket ajánlásként
eljuttattunk a Tiszazugi Települések Szövetségéhez.
- Ezt követően hagytuk érni a dolgokat. Vártuk, hogy a konkrét
felvetések mikor kezdenek cselekvéssé formálódni, illetve
- közben a térség valamennyi településéről felmérés készült,
mely tartalmazza, hogy a helyiek szerint a kulturális turizmusba
kapcsolódás esetén milyen értékeket tudnak saját maguktól
felmutatni, s milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani. E
felmérést a megyei intézmény - a Művelődési és Ifjúsági
Szolgálat - kezdeményezte és összesítette (ma már teljeskörű
megyei adattárral rendelkezünk). E felmérés adatait már egyrészt
hasznosítottuk is, másrészt további felhasználásra törekszünk.
- Az idegenforgalomhoz kapcsolódó ötleteket (lásd 2. sz.
melléklet) vitték tovább a helyiek akkor, amikor kora nyáron
hozzákezdtek a TISZAZUG TURISZTIKAI TÉRKÉPÉNEK összeállításához
(a konkrét példát Kunszentmárton város hasonló, megvalósult
kezdeményezése adta). E munkálatokat a Tiszazugi Települések
Szövetsége kezdeményezte, s a kunszentmártoni művelődési központ
a konkrét megvalósítója, de minden település a maga anyagával
(fotó, információ, szponzorok keresése stb.) tevőlegesen
közreműködik benne.
A térkép most már kiadásra előkészített állapotban van.
- Ugyancsak a fenti téma továbbvitelét szolgálta, hogy - bár
megyei kezdeményezésre -, de kistáji szinten elkészült a
Tiszazug idegenforgalmi térségi koncepciója (és másik négy
kistérségi koncepcióval együtt volt az alapja a megye
idegenforgalmi koncepciójának, melyet a Megyegyűlés 1992.
november 27-i ülésén megtárgyalt és elfogadott). E kistérségi
koncepciót kialakítók (polgármesterek, népművelők) alapul vették
a kistáji beszélgetés tapasztalatait, az ott megfogalmazottakat
és a településekről készült felmérési adatlapokon szereplő
információkat.
- Ötlet volt csupán év elején - a beszélgetés során - egy
videofilm készítése a Tiszazugról, mely november végére
elkészült és bemutatható állapotba került. E filmet a
kunszentmártoni és cibakházi kábeltévé munkatársai készítették.
(Szomorú csupán az az egészben, hogy e film nem az
idegenforgalmat, a falusi turizmust szolgálja, hanem elsősorban
azt mutatja be, hogy milyen állapotok uralkodnak a Tiszazugban
és a hátrányos helyzetű települések körébe kerülés eszközeként
hasznosítják.)
- Bár valójában nem a beszélgetéseken vetődött fel, de e
kezdeményezéssel mégis összefügg, hogy a térség szövetsége úgy
határozott, hogy a térségi összetartozást az is erősítené, ha
közös KALENDÁRIUM-ot adnának ki. Az ötletet tett követte,
létrejött a szerkesztőbizottság és már az anyagok sajtó alá
rendezése folyik. Mi ezeket az eseményeket, történéseket csupán
bátorító szóval, megerősítő hit adásával segítjük. Minden a
térségi közös döntés és cselekedet eredménye s ezt tartjuk jónak
és követendőnek.
Ha a jövőben szintén találunk az idegenforgalomhoz hasonló,
egész térséget érintő megoldatlan problémakört, akkor a fentiek
alapján bátrabban folytatjuk munkánkat, hiszen meg van a remény
arra, hogy a közös gondolkodást tett követi és mindig akad ember
s lesznek polgárok, akik a megvalósításra is vállalkoznak.
A folytatás, további terveink az 1993-as évben
a) az idegenforgalommal, falusi turizmussal kapcsolatos ötletek
további patronálása
b) a turizmusba tevőlegesen is bekapcsolódni szándékozó (pl.
lakóház erre alkalmassá tétele révén) állampolgárok
idegenforgalmi alapképzésének megvalósítása 1993 február és
március hónap folyamán (a Munkaügyi Minisztériumtól nyert
alapítványi pályázati pénzünk és lakossági hozzájárulás ennek a
fedezete).
c) a térség településein a személyes kapcsolatok továbbépítése
d) a kisvállalkozókkal "ötletroham", újabb problémafeltáró
beszélgetés kezdeményezése, és majd ha ők is akarják, a
kisvállalkozók térségi klubjának beindítása
e) a közművelődés eszköztárából elsősorban a hagyományápolás,
hagyományteremtés területén térségi programok szervezése (pl.
Tiszazugi Napok)
f) a Tiszazugi Települések Szövetségének polgári tagozata
életrehívásának - mint távlati cél és érdekérvényesítési
lehetőség - felszínen tartása.
Pozitívumok, eredmények:
- Sikerült újból a figyelmet a térség iránt felkelteni, újabb
kezdeményezésekre térségi összefogást találni (gázprogram
tanulmányterve és közös pályázat írása erre a legfrissebb
példa).
- A problémafeltáró beszélgetések második alkalmával már
sikerült egy olyan kérdéskört (problémacsokrot) át-, meg- és
kibeszélni, mely ötletek és tettek sorát hozta a térségbe.
- Ha lassan is, de alakul a települések vezetőinek közömbös
hozzáállása az érdeklődés és az odafigyelés irányába.
- Ha nem is látványosan és nem nagy számban, de növekszik a
bekapcsolódó és a térségért tenni akaró és cselekvő polgárok
köre.
Gondok, problémák:
- Nem igazán volt megvalósítható az a kitűzött cél, hogy egy-egy
problémafeltáró beszélgetésen minden településről legyenek
emberek, illetve hogy minden településről több polgár
kapcsolódjon be egyszerre. S várhatóan a jövőben is egyik
legnagyobb gondunk ez lesz.
- Ezzel függ össze a másik gond is, hogy nem könnyű az
állampolgári kör bekapcsolása, a lakossági "hangadók"
megtalálása és megnyerése sem.
- Nehéz az embereket megnyerni arra, hogy "csak" beszélgessünk,
de ha valaki egyszer belekóstolt, utána nem kell nógatni, de az
első lépés megtételéig nagyon nehéz az embereket eljuttatni,
mert az ötletek, a gondolatok cseréjére sokan nem szívesen
szánnak időt. Elfecsérelt időnek vélik, amíg ki nem próbálják...
- A térség többszörösen hátrányos helyzetű s benne súlyos
probléma a szellemi kvalitás hiánya, de nagyon sok értelmes
ember él itt, aki még saját értékeit sem ismeri. Előbb önmaga
számára kell hitet, felismerést, erősítést adnunk, majd ezután
vállal esetleg közös gondolatcserét, "ötletezést"...
- A legnehezebben áthágható probléma az, hogy mindenki -
természetszerűen - saját községében akar először bizonyítani. Az
én falum, az én váram, s nagyon nehéz ráébreszteni az embereket
arra, hogy hasonsorsúakkal társulva talán valamivel
lerövidíthető sok problémának a megvalósítási útja. Különösen
nehéz egy térségi érdekszférára ráirányítani a figyelmet ott,
ahol a társközségi viszony marakodássá változtatta a régi
természetes szomszédsági kapcsolatokat. A települések most - sok
esetben érthető módon - egyedül akarnak bizonyítani. Az ami
sérült, ami elromlott, azt mindig nehezebb helyrehozni, mint
vadonatúj dolgot csinálni. S ez igaz az emberi kapcsolatokra, az
egymás közötti bizalom létére vagy hiányára is.

Egyáltalán nem könnyű folyamatot kezdtünk el, melyről most
csupán egy bő vázlat adására futotta s a részletekről szó sem
esett, pedig a lényeg a részletekben rejlik. Ugyanakkor az is
igaz, hogy ezekből nagyon sok dolog ki sem adható s utólag el
sem mondható, mert akkor s ott történik, és aki később leírja,
majd olvassa, az kevésbé tudja visszaadni, átvenni a lényegi
rezdüléseket, azokat a pontokat ahol amikor valami éppen
megváltozott, útjára indult...
A megkezdett fejlesztő beszélgetéseket s azok során feltárt
problémák megoldási kísérleteit folytatjuk, bízva abban, hogy
lesz eredmény, de eredmény csak akkor lesz, ha nem csak a
folyamat indításakor, az út elején tartjuk szem előtt a bölcs
kínai mondást, hanem egyetlen cselekedetünknél sem feledjük el a
régi intelmet: "Menj az emberekhez, élj közöttük - tanulj tőlük,
szeresd őket - szolgáld őket, tervezz velük - kezdd azzal, amit
tudnak - építs arra amijük van!"

Szolnok, 1992. december 14.

Kenyeres Sándorné
kistérségi referens

1. sz. melléklet

Részlet a "Kistáji együttműködést elősegítő, fejlesztő
beszélgetés-sorozat első összejöveteléről készült összegzésből

...a Tiszazug tájegység problémakataszterét is sikerült
összeállítanunk. Miután megismerkedtünk egymással és azokkal a
településekkel, ahonnan a beszélgetésben résztvevők érkeztek -
szakmai vezetők segítségével - összegyűjtöttük a térség
problémáit (a teljes problémasor 90 problémát tartalmaz), majd
ezeket csoportosítottuk és közös választással egy kérdéskör
mélyebb feltérképezéséhez is hozzákezdtünk.
A közösen feltárt problémák csoportosítására az alábbi
javaslatok hangzottak el:
1. javaslat: csoportosítsuk a problémákat úgy, hogy bontsuk
ezeket alapproblémákra és következményekre
2. javaslat: csoportosítsuk a problémákat nagyobb lét-területek
(mozgásterek) szerint, mint:
I. gazdasági
II. földrajzi
III. politikai
IV. szociális
V. erkölcsi-etikai
VI. vezetési
VII. infrastrukturális
VIII. oktatási-kulturális
IX. helyi társadalmi
3. javaslat: a problémák kezelhetősége szerint csoportosítsunk,
éspedig: országos - regionális - helyi szinten megoldható
problémák.
4. javaslat: objektív-szubjektív problémákra bontás
5. javaslat: csoportosítsuk aszerint, hogy a probléma örökölt
vagy újkeletű.
6. javaslat: a részvétel szerinti csoportosítás vagyis:
résztvevők és "kívülállók"
E javaslatok közül végül - közös döntéssel - két dimenzió mentén
történő csokorba szedést választottunk. A 2. és 3. javaslat
alapján egyrészt összegyűjtöttük a nagyobb lét-területek szerint
a problémákat, de úgy, hogy közben azt is megpróbáltuk
eldönteni, hogy a probléma az országos, regionális vagy helyi
(településszint) szinten kezelhető-e?
Most e csoportosításban adjuk közre a Tiszazugról összegyűjtött
problémák teljes skáláját. Témánként még azt is külön jelezzük,
hogy a komplexen kezelhető vagy mindhárom szinten egyaránt
fontosnak tartott problémáról van-e szó.

*-gal jelezzük a komplexen kezelhető problémákat,
o-val jelezzük azokat a problémákat, melyeket mind országos,
mind regionális, mind helyi szinten kezelni szükséges
Most lássuk a feltárt problémákat:

Országos szinten
kezelhető

- elmaradott
gazdasági döntések
visszaütése
- szélesebb gazdasági
háttér
szerkezetváltása
- oktatásban a
pénzhiány
- gazdasági háttér
hiánya
- vállalkozások,
farmergazdaságok
kialakulása
feltételeinek
biztosítása
- * vállalkozókedvű
önkormányzatok
elkedvetlenítése adó
stb. eszközökkel




II. Földrajzi
problémák:
- gazdaságilag
tönkrement
országokhoz való
közelség




III. Politikai
problémák:
- vállalkozókedvű
önkormányzatok
elkedvetlenítése adó
stb.eszközökkel
- rend és rendszer
hiánya
- a jelentkező
információk nem
megfelelő mélységű
feldolgozása;
megemészthetetlensége

Regionális szinten
kezelhető

- * a
létbizonytalanság
árnyéka
- * az életszínvonal
romlása
- * a piaci törvények
gyors felismerése és
az alkalmazkodás
- * egészségtelen
életvitel
- begyepesedett
vezetés
- tőkehiány
- külföldi tőke
beáramlásának hiánya
- gazdasági
elmaradottság
- a "40 év" hatása a
mezőgazdaságban
- intézmények (pl.
egészségügy)
technikai
ellátottságának
hiánya


- elszigeteltség,
elzártság
- agglomerációs
központ hiánya, más
agglomerációs
központok vonzása


- * értelmiség ki-
vonulása a közéletből
- * kialakulatlan
pluralizmus
- * pártok
acsarkodása
- * önkormányzati
tulajdonviszonyok
rendezése
- egészségtelen
rivalizálása az
önkormányzatok között
- elszigeteltség,
elzártság

Helyi szinten
kezelhető

- a munkanélküliek
felhasználása
közhasznú munkában
- szőlőtermesztés
megoldatlansága
- lehetőségekkel élni
tudás
- gazdasági háttér
segítőkészségének
elmaradottsága
szellemi tőke
visszahozása (és
letelepítése) a
kistelepüléseken
- falusi turizmus
lehetőségeinek
kihasználatlansága


- politikai kultúra
hiánya; szociális
kapcsolatok, nincs
közéleti gyakorlat
- etikai akadályok:
bizalmatlanság,
önzés, intell. hiány
- információáramlás
gondjai
- "egyszerű emberek"
meghallgatása
- az önálló vélemény
nyilvánításának
hiánya
- helyi nyilvánosság
hiánya
- a "váltás" hiánya

IV. Szociális
problémák:


V. Erkölcsi-etikai
problémák:



VI. Vezetési
problémák:
- egyetlen célra
koncentrálás

VII.
Infrastrukturális
problémák:



VIII. Oktatási-
kulturális problémák:
- oktatásban a
pénzhiány


- * a
létbizonytalanság
árnyéka
- * az életszínvonal
romlása
- * egészségtelen
életvitel
- szociális
feszültségek


- * sok információ
alacsony
igazságtartalommal
- * hit hiánya (nem
csak vallás)
- érték nem
felismerése vagy
elkótyavetyélése
- egészségtelen
életvitel



- * személyi
feltételek hiánya
- jól képzett
szakemberek hiánya
- fluktuáció; főleg
vezetői szinten


- infrastrukturális
feladatok gyors
fejlesztése
- energiahordozó
(gáz) biztosítása
- rossz
tömegközlekedés
- infrastuktúra
hiányossáagai




- egy erős,
meghatározó
(középfokú) oktatási
intézmény kell

- alkoholizmus
- bűnözés
- cigánykérdés
- elszegényedettség
- munkanélküliek
felhasználása
közhasznú munkában


- a vezetők a
beosztást
szolgálatként
kezeljék
- érdektelenség,
igénytelenség, közöny
- etikai akadályok:
bizalmatlanság,
önzés, intell. hiánya
- az önzetlen
életvitel hiánya
- lassan változó
gondolkodásmód
- erkölcsi
hiányosságok
- visszahúzás,
ragaszkodás a
megszokott rosszhoz
- befeléfordulás,
aktivitáshiány
-
védekezésképtelenség
a kihívásokra
- * követelőző
"sültgalambvárás"

- késés a problémák
felismerésében
- jó példák
propagálása
- egészséges szellemű
vezéregyéniségek
hiánya
- begyepesedett
vezetés
- a jelentkező
információk nem
megfelelő mélységű
feldolgozása; meg-
emészthetetlensége
- falusi turizmus
lehetőségeinek
kihasználatlansága



- szellemi tőke
visszahozása (és
letelepítése) a
kistelepülésekre


- oktatási feltételek
javítása a szellemi
szint növekedése


IX. Helyi társadalom
problémái:
- a vidéki ember még
mindig másodlagos
állampolgár
- elöregedés
- o imageunk
- egyoldalú gazdaság,
ezt kiszolgáló
egyoldalú
szakképzés


- * elszigetelődés,
elzárkózás
- * egészségtelen
életvitel
- *
kiszolgáltatottság
anyagi és erkölcsi
téren is
- * félelem
- o átfogó koncepció
hiánya
- történelmi múlt
- o regionális
együttműködés hiánya
- o a térséget átfogó
szervezet hiánya
- egészségtelen
rivalizálás az
önkormányzatok között
- * környezet
megóvásában
együttgondolkozás
- o imageunk
érdekében
- jó példák
propagálása
- önálló gondolkodás
és kezdeményezés
alulról
- művelődés terén
érdektelenség
- magasabb szintű
kultúra iránti igény
hiánya
- az "egyszerű
emberek"
meghallgatása



- politikai kultúra
hiánya: szociális
kapcsolatok, nincs
közéleti gyakorlat
- az emberek
összetartása
- "lélekmegtartó" erő
hiánya
- kötődés, gyökerek
hiánya
- szellemi tőke
visszahozása (és
letelepítése) a
kistelepüléseken
- információáramlás
gondjai
- munkanélküliek
felhasználása
közhasznú munkában
- o imageunk


I. A megcélzott közeg

Kiket várunk, illetve tudunk
fogadni?

Belföldiek:
- közép és alsó-közép réteg;
- kisebb vállalkozó és bérből
élők;
- iskolások
- vándorturisták
- cserkészek

Külföldiek:
- főleg alsóbb középréteg;
- speciális természetbarátok;
- speciális célprogramokat
keresők (vadász, horgász,
madárles)
- "átlátogatók" köre
(Csongrádról, Lakitelekről
stb.)

A térség negativumai (az
idelátogatók szemszögéből)
- felső középosztálybeli és
még nagyobb pénzű turistákra
nem számíthat a térség.


2. sz. melléklet



Miért jönnek ide?


pihenni
- túrázni
- speciális dolgok miatt (pl.
vadászat)
- kihaló tevékenységek
(kézműipar) tanulásáért;
- tapasztalatcsere, szakmai
programok (szőlőművelés)
- archaikus életformák
megismerése
- gyógyüdülés
- az érintetlen természet
miatt




- műemlék jellegű épületekkel
stb. nem tudja a turistákat
vonzani,
- ne tegyük látványossággá a
kézművességet,
- az archaikus életforma ne
váljon skanzenné.

Családi csereüdülés lehetőségei

II. Legszükségesebb fejlesztések
(Minek kellene lenni?)
Cél: A fejlesztések irányának kijelölése volt.

1. infrastruktúra

2. áruellátás

3. munkalehetőség teremtése

4. szálláshelyek

5. idegenforgalmi iroda

6. szolgáltatások fejlesztése
- környezetkultúra
- közlekedés,
- víz, villany, telefon,
- egészségügyi ellátás
- út

- létesítmények minősége,
- új létesítmények,
- magánvállalkozás



- más rendeltetésű épületek e
célra átalakítása
- camping - hely, fejlesztés
- lakások
kialakítása/átalakítása,
kiadása

III. Szervezett fejlesztés

1. Az idegenforgalom működtetéséhez milyen funkciók kellenek?
- szállásszervezés
- szállásnyilvántartás
- propaganda
- idegenvezetők, tolmácsok szervezése (kisérők)
- fejlesztések összehangolása
- programtervek - általános
- programtervek - speciális (gazdasági)
- gazdasági célrendezvények (szakvásárok)
- helyi hagyományok, ünnepségek - rendezvények
- kapcsolattartás - a térség településeivel, környező más
tájakkal, a körzetben működő szervezetekkel
- külföldi kapcsolatok - térségi, települési

2. Szervezeti keretre tett javaslatok
- eldöntendő kérdés, hogy a térség összefogásával foglalkozó
szervezet:
a) intézményként működjön (aminek működési költségeit teljes
mértékben lefedezik)
b) nonprofit szervezet legyen, ami egy éves megelőlegezés után
megtermeli saját fenntartását s a többletbevételt visszaforgatja
a tevékenységre
c) profitorientált szervezetet hozzanak létre

- ezt követő kérdés, hogy egy-egy település milyen formában és
mennyivel száll be az ügybe, illetve a szervezet működtetésébe.

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés