Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Cím:
Tanulmányút Dániában
Szerző:
Köles Sándor
Folyóirat:
PC Lemezújság
Év:
1992
Szám:
33.szám
A cikkben lévő
Tárgyszavak:
tanulmányút, mezőgazdasági szövetkezet, népfőiskola
Megjegyzés:
G03_33.txt
Tanulmányút Dániában
A Falufejlesztési Társaság a Dán Királyság Külügyminisztériuma "Kelet- Európa demokratizálásáért" Alapítványának támogatásával s a dán Efterskole Szövetség közreműködésével egy hónapos tanulmányutat szervezett Dániába 1991. október 1-29. között.
A tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a dán mezőgazdasági szövetkezetek és farmgazdaságok működésével, a dán szabadoktatás és népfőiskola eszméjével s tapasztalatokat szerezzenek a dán közigazgatás működéséről.
Mindezek tanulmányozását azért tartottuk fontosnak, mert a vasfüggöny lehullásával megnyílt annak a lehetősége, hogy mélyebben - tegyük hozzá: reálisabban - tanulmányozzuk a nyugat-európai s ezen belül is a mi számunkra különleges jelentőséggel bíró dán tapasztalatokat. Közismert, hogy Dánia a magyar reformerek számára már a 20-as és 30-as évektől kezdve a szövetkezetek és a népfőiskolák révén mindig példát és modellt jelentett a fiatal magyar parasztok százai tanulmányozhatták ezt, egészen a 40-es évek végéig.
Tisztában voltunk persze azzal, hogy a ma Magyarországának kihívásaira semmiféle modell nem húzható rá: nekünk úgy kell végigjárni a saját utunkat, hogy magunkba kell szívnunk azt, ami adaptálható, átvehető. Egy ország fejlettségének, gazdagságának titkát sohasem az adja, ahol az adott pillanatban éppen tart, hanem az az út, ami idáig vezetett.
A tanulmányút megszervezése és előkészítése
Miután értesültünk arról, hogy pályázatunk elnyerte az említett alapítvány támogatását, országos felhívást tettünk közzé a tanulmányútra való jelentkezésre. A felhívást megjelentettük az országos napilapokban, elhangzott a Falurádió és a Falutévé műsoraiban s megküldtük a mezőgazdasági egyetemek és főiskolák hallgatói számára is. Ugyancsak elküldtük a határainkon kívül (Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken) működő magyar szervezetek részére. Egyszóval megpróbáltunk széles nyilvánosságot teremteni.
A közreadott felhívás a jelentkezés feltételéül a 30 éves korhatárt szabta meg, valamint azt, hogy a pályázók írják le, hogyan és milyen formában kívánják hasznosítani a Dániában szerezhető tapasztalatokat. Kértük azt is, hogy pályázatukhoz mellékeljenek egy helyi ajánlást is. Ez lehet egyesület, gazdakör, népfőiskola stb.
A felhívásra több mint száz pályázat érkezett. A jelentkezők meghallgatására, kiválasztására egy "felvételi bizottságot" alakítottunk társaságunk tagjaiból, valamint a Földművelésügyi Minisztérium szakértőjéből. E beszélgetéssorozat célja az volt, hogy megismerkedjünk a pályázókkal, felmérjük szándékaikat, ismereteiket, angol nyelvi ismereteiket. A kiválasztásnál - a fenti szempontokon túlmenően - arra is törekedtünk, hogy a majdani részvevők széles szakmai és érdeklődési kört fedjenek le és alkalmasak legyenek arra, hogy ismereteiket megosszák szűkebb-tágabb környezetükkel s kezdeményezőként lépjenek fel.
Az ily módon kiválasztott huszonhárom fiatal között voltak farmerek (magángazdák), szétesőben lévő tsz-ek dolgozói, pedagógusok, falusi polgármesterek, egyetemi hallgatók, mezőgazdasági kutatók, jegyző, újságíró, állatorvos. E csoport számára augusztusban egy négyhetes intenzív, bentlakásos angol nyelvtanfolyamot szerveztünk és ezt az alkalmat felhasználtuk arra is, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással s előadások, olvasmányok segítségével előzetes ismereteket szerezzenek a tanulmányút tárgyáról, Dániáról. Ennek során például előadást tartott a Dán Királyság nagykövete és Falucskai Ferenc, aki ifjú korában (még 1947-ben) részese lehetett egy a mostanihoz hasonló útnak. Az intenzív kurzus ideje alatt a csoport tagjai érdeklődési körének megfelelő munkacsoportok is alakultak. Ezek: állattenyésztés; feldolgozás, kereskedelem; humán-csoport (iskola, közigazgatás, népfőiskola, helyi sajtó); szaktanácsadás. A munkacsoportok azzal a céllal alakultak meg, hogy a kinti tapasztalatok elemzését, összegezését majd idehaza elvégezzék.
A tanulmányút
Fogadásunk egy a Dániát alkotó sokszáz sziget egyikén, a Langelandon található Humble nevű falujának Efterskoléjában történt. Itt ismertették velünk a hónap programját. Röviden szólnunk kell arról, hogy mi is az az Efterskole. Ez az iskolatípus azoknak a 15-19 év közötti fiataloknak szolgál, akik még nem döntötték el, mik is akarnak lenni; akik nem "férnek" bele egyik iskolatípusba sem. Ezt Dániában nem tekintik devianciának. Inkább "föltalálták" ezt az iskolafajtát, mely mélyen gyökeredzik a népfőiskolai hagyományokban (azt is mondhatnánk: bentlakásos ifjúsági népfőiskola), azaz: gyerekközpontú, demokratikus iskola. Ebből az iskolatípusból több mint 250 működik Dániában.
Az ismerkedést követően a csoport tagjai az Efterskole hálózat közreműködésével egy hetet töltöttek dán farmercsaládoknál, a már említett Langeland szigeten, a Fyn szigeten, valamint a Jütland félszigeten. Itt közvetlenül megismerkedtek az Efterskolék működésével, a dán farmerélet hétköznapjaival, részt vettek a család mindennapi életében. A kommunikációt megkönnyítette az is, hogy a szervezők jóvoltából a csoport tagjainak jelentős része olyan családokhoz került, ami megfelelt vagy közel állt az ő érdeklődési területéhez.
A program egy ún. Landbrugsskoléban, azaz a mi fogalmaink szerint mezőgazdasági szakközépiskolában folytatódott, az iskola szervezésében. Az itt eltöltött tíz nap során számos, főként tehenészeti farmot tanulmányozhattunk, élelmiszeripari üzemeket (húsüzem, tejfeldolgozó, malom stb.) látogattunk meg. Gyakorlati tapasztalatokat szerezhettünk a mezőgazdasági szaktanácsadók (Agri Centre-ek) működéséről s megismerkedtünk ennek országos központjával is Aarrhusban. Fölkerestük a világhírű mezőgazdasági kutató központot a Foulum-ot is. A közigazgatás működését tanulmányozhattuk a Skjern-i városházán.
Az amúgy is bőséges programot színvonalas előadások egészítették ki, melynek témái a szövetkezetek, a mezőgazdasági oktatási rendszer működése voltak. Az iskola vezetése nagyon rugalmasan és türelmesenn kezelte a csoport tagjainak különböző szakmai kívánságait s jó néhány esetben átszervezte az előzetesen lekötött programokat. Utunk harmadik állomása a Rodding-i népfőiskola volt. Itt előadásokat hallhattunk a dán népfőiskolai mozgalom történetéről, a szabadiskolai (friskole) mozgalomról, a dán társadalom politikai fejlődéséről, valamint a dán szociális rendszerről. Megismerkedtünk különböző helyi intézményekkel, egyesületekkel (faluház, múzeum, sport-, ifjúsági egyesület), valamint a Rodding-i tanács működésével. Bekapcsolódtunk a népfőiskola napi tevékenységébe, barátkoztunk, ismerkedtünk a népfőiskolai hallgatókkal. A hónap végeztével visszatértünk Humbléba, ahol - első megközelítésben - értékeltük az egy hónap tanulságait.
Rövid értékelés
A tanulmányút elérte célját s bizonyos szempontból meg is haladta azt. Sikerült kialakítani egy átfogó és sokoldalú képet a dán társadalom működéséről, és komoly ismereteket szerezni a mezőgazdaság szervezeti rendszeréről, érdekeltségi viszonyairól, az oktatási, képzési rendszer alapelveiről s ennek történelmi és társadalmi hátteréről. Rendkívül hasznosak voltak a családoknál eltöltött napok, mivel betekintést kaptunk ennek révén a dán mindennapokba, ami jól kiegészítette a különböző intézményekről szerzett tapasztalatainkat. A csoport tagjai fontos impulzusokat és bátorítást kaptak ahhoz, hogy tevékenységüket átgondoltabban végezzék Magyarországon. (Volt olyan is persze, akit elbátortalanított.) Ebben segítséget jelentett az a jelentős mennyiségű írásos információ, amit rendelkezésünkre bocsátottak s azok a baráti és/vagy intézményi kapcsolatok, amik utunk során kialakultak, s amelyek egyéni, intézményi és lokális kapcsolatokban ölthetnek testet.
Boldizsár Iván 1937-es, Dániáról szóló könyve azt a címet viseli, hogy "A gazdag parasztok országában". E gazdagság okait keresve nem talált titkokat, mint ahogyan mi sem. A siker tulajdonképpen a kultúrára vezethető vissza: a népfőiskolára, mely öntudatra és emberi méltóságra nevelte a dán parasztok tíz- és százezreit; az iskolarendszerre, melynek középpontjában a kibontakozó egyén áll, és az egyének közötti együttműködésen, melyen a szövetkezeti mozgalom alapul.
Köles Sándor



Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés