Párizs-Meaux öt tételben: Francia kapcsolat

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Párizs-Meaux öt tételben: Francia kapcsolat
Szerző:	Pocsajiné Fábián Magdolna
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1991
Szám:	3
Oldalszám:	14. p.-15. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	UNIREG
Települések:	Párizs
Tárgyszavak:	egyesületek háza, Párizs, UNIREG, szociális intézményhálózat, egyesület
Megjegyzés:
Annotáció:

francia.txt

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS KÜLFÖLDÖN - Párizs Meaux öt tételben

A párizsi Animátorképző Intézet - IFA - és az Országos Közösségfejlesztők Egyesülete kapcsolata révén megyénkből - a Békés megyei közösségfejlesztő képzés hallgjatói közül - 3 fő tíz napos tanulmányi úton vett részt Párizsban június hónapban.

Az út elsődleges célja az volt, hogy a Békés megyeiek megismerkedjenek a francia kollégák népművelői, közösségfejlesztői tevékenységével, illetve hosszabb távú kapcsolatot építsenek ki személyek, intézmények és települések között.

I. Az UNIREG Ifjúsági Házai

A rendkívül gazdag és színes ifjúsági egyesületi élet Franciaországban 1945-től kezdett intézményes jelleget ölteni. Ifjúsági házak, klubok, különböző szervezetek gombamódra szaporodtak. 1968-ig 1800 fiatalokkal foglalkozó művelődési, szociális intézmény alakult meg.
Az 1968-as diákmozgalmak idején a művelődési intézményekben pezsgő szellemi élet folyt. Az eseményeket követően az állam megpróbálta szétdarabolni ezt a mozgalmat; amelyből végül három irányzat alakult ki:
- UNIREG, amely azokat a csoportokat, intézményeket tömörítette maga köré, amelyek magukénak vallották:
a pluralizmus eszméjét,
a személyes szabadságjogok tiszteletét,
és felvállalták helyzetük területi meghatározottságát;
- 1000 egyesület (intézmény) egy központi, centralizált irányítás alá került;
- 400 intézmény egyértelműen saját települése irányítása alá került.

Mi az utunk során az UNIREG hálózat keretén belül működő létesítmények tevékenységével ismerkedtünk meg, amelyek működése az 1901-es egyesületi törvényre épül, és amely három alapvető követelményt fogalmaz meg:
1. A csoport (egyesület) tevékenysége államellenes nem lehet.
2. Nem lehet terrorista beállítottságú.
3. Működése során nem sérhet általános erkölcsi elveket.

Az UNIREG-hez 500 művelődési intézmény tartozik az országban, melynek tagjai 13 középszintű szövetségbe tömörülnek (elsődlegesen földrajzi elvek alapján), és így hozzák létre az UNIREG országos szervezetét (elnökségét), melynek a feladata:
- koordináció a minisztériummal, egyéb országos szervekkel,
- kapcsolattartás, információátadás,
- képzés,
- kutatás.

Hogyan néz ki, mi jellemző az UNIREG keretén belül működő művelődési intézményre?

Jellegzetes intézménytípus, kultúra, sport, szociális tevékenység ötvöződik benne. Jellemző, hogy a hivatalos népművelők mellett igen sok az önkéntesek száma. (Az 500 intézményben 2000 szakember és 18 ezer önkéntes dolgozik.)
Az intézmény látogatói közgyűlés tagok, egy évben egyszer összegyűlnek és megbeszélik a házzal kapcsolatos pénzügyi és szakmai problémáikat.
Maguk közül egyesületi elnökséget választanak.
Ami a lényeges, ebben az elnökségben a résztvevők 51%-át a tagságból, egyesületből - a ház használóiból - kikerülő küldöttek adják. A 49%-ot a polgármesteri hivataltól, egyéb intézményektől kiküldött képviselők. Ez a működési elv biztosítja a ház használóinak, az egyesület tagjainak megfelelő érdekképviseletét.
A vezetőségnek ezen túl joga, hogy kinevezze a ház vezetőjét, és szakembereket hívjon meg. (Természetesen egyeztetés történik a helyi önkormányzattal.)
Az UNIREG a pártoktól való semlegességet hangsúlyozza, ez viszont nem mond ellent annak a ténynek, hogy a településeken az ott lévő különböző pártokkal együtt dolgoznak. Azt vallják, minél több oldalú a képviselet, annál színesebb, gazdagabb a ház tevékenysége!

Elvük: - cogestion - együttes vezetés, együtt dolgozni széles körű társadalmi háttérre, tagságra alapozva, ugyanakkor a teljes függetlenség fenntartása.

A lakosság szervezze meg az egyesületekkel a művelődést, az önkormányzat, a politikai és egyéb szervek ne!

II. Közösségek és közösségfejlesztők egy szegény kerületben

Az "Aranycsepp" kerületre jellemző, hogy lakossága 30 népcsoportból tevődik össze. A bevándorlók különböző időszakokban kerültek a kerületbe, régi, lerobbant lakóépületekbe. Egy kérdőjeles várospolitikai koncepció eredményeképpen az ott élő családokat folyamatosan kitelepítik más körzetekbe, lakásokba, amely a családok életmódját jelentősen megváltoztatja. A betelepültek nehezen tudnak eligazodni jogi, társadalmi, egészségügyi stb. kérdésekben, igen sok közöttük az írástudatlan is.

Az Egyesületek Közös Központja nevű intézmény, valamint az ott működő 10 egyesület többek között a fenti problémák megoldásában segít a kerületben. Elvileg a betelepülteknek magasabb színvonalú lakásokba kellene kerülni, de ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Az intézményekben dolgozó animátorok, szociális munkások kérvényeket írnak, igyekeznek a lakók jogait képviselni az önkormányzatokkal szemben.
A munkát négy főállású szakalkalmazott - egyetemi végzettségű, de nem népművelő jogász, pszichológus stb. - irányítja és igen magas az önkéntes tevékenységet végzők száma: 50-60 fő. Az önkéntesek diákok, dolgozó emberek, zömében a kerületben laknak. Általában napközben az intézményben teljesítenek szolgálatot (tanácsadás, ügyek intézése, levélírás, családok látogatása stb.), hivatalos munkájukat saját munkahelyükön úgy alakítják, hogy az önkéntes munka ne szenvedjen kárt!
Azok az önkéntesek, akik dolgozni akarnak, 3 napos kiképzésben részesülnek. A szakképzettséggel rendelkezők állandó segítséget adnak, háromhavonta közösen elemzik az önkéntesek munkáját. A jól dolgozók mindig maguk mellé vesznek egy kezdőt. Az intézményben a rátermettség, alkalmasság a lényeg, és ezután következik a szakmai végzettség. Az animátorok arra ösztönöznek a kerületben, hogy az emberek saját érdekeik érvényesítésére fogjanak össze, alakítsanak kis csoportokat és szoros együttműködésben tevékenykedjenek együtt.
Párizs egy szegényebb kerületéről lévén szó, az egyesületi tagok igen kevés, 50 frank tagsági díjat fizetnek évente.

Az intézmény költségvetése a következő forrásokból tevődik össze:
- szociális fejlesztések közös pénzalapja alapítvány 40%,
- társadalombiztosítási igazgatóság 40%,
- városi önkormányzat 20%,
- szociális fejlesztések ifjúságra vonatkozó területi fejlesztése 10%.

Összességében a leírtakból az látható, hogy az intézmény fő tevékenysége szociális jellegű, ez után következik a kulturális tevékenység és az ifjúsággal kapcsolatos problémák kezelése.

Egy másik egyesület a kerületben az A.D.O.S., amely kisméretű szervezet és elsősorban a kerületi tanuló gyerekek száma biztosít foglalkoztat. (Házi feladatok elvégzése, kirándulás stb.) A házat egy régi gyógyszertári épületből alakították át az egyesület tagjai. Minimális a berendezése - néhány szék, asztal - és félig kész az épület. Elsődleges cél az iskolás gyerekek írásra, olvasásra való megtanítása. Ezek a gyerekek, mint bevándoroltak, nyelvi nehézségekkel küszködnek. A családok életmódjára jellemző, hogy 4 éves kortól 18 éves korig kicsapják a gyerekeket az utcára és éppen ezért a gyerekek már kicsi koruktól veszélyeztetve vannak. Az írás, olvasás mellett a gyerekeket az egyesület tagjai megtanítják, hogyan, mi módon lehet a kerületben meglévő problémákat kezelni, hogyan ismerjék fel a kábítószereket, ne vegyék fel a tűt az utcán. (Párizsban ebben a kerületben dolgoznak a legnagyobb kábítószercsempész bandák.) Megtanítják a gyerekeket, hogy ne féljenek a rendőröktől, közös összejöveteleket szerveznek.
A kerületben Párizsban itt van a legtöbb iskola, mert itt van a legtöbb gyerek. (Szerdán Franciaországban nincs iskolai tanítás, ezen a napon a gyerekeket sétálni, múzeumba és egyéb kirándulóhelyekre viszik.)
Nyáron 2-3 hónapra elviszik őket nyaralni a tengerre. A kirándulás szervezése nem kis gondot okoz, mert a szülők nehezen engedik el a gyerekeket. Az egyesület vezetője elmegy a problémás családokhoz: a végső érv, hogy mégis jobb helyen van a gyerek a tengerparton, mint kicsapva az utcán!
Havonta egy alkalommal az egyesület házában szülői értekezletet tartanak, ahol közösen megvitatják a problémákat, a szülők elmondják a véleményüket az egyesület módszereiről, programjairól. Nem egész napos nyitvatartásban vannak: 15.30-tól 18.00 óráig. (Iskola után.)
A tagsági díj 1 évre 10 frank. A költségvetésben az önkormányzat támogatása mellett a tehetősebb polgárok is segítenek.
Az egyesület vezetője: szimpatikus afrikai fiatalember, pedagógus az eredeti foglaalkozása, fél év múlva visszamegy Afrikába tanítani.

III. ESPACE BEAUJON - művelődési ház

A házat működtető egyesület 1965-ben alakult a kerületben és egy 180 m2 alapterületű kis épületben működött. Az egyesület a kerületben lévő problémák kezelését vállalta fel, erre alakult, a lakóterület jellegének megfelelően bűnözés elleni küzdelem, az ifjúság felkarolása volt a fő célja. Az egyesület tevékenységére felfigyeltek a kerület vezetői, a képviselők és a polgármester támogatásával új épületet kerestek a munka végzéséhez. Az önkormányzat megvette a jelenlegi épületet, amely 1987 óta működik művelődési házként az egyesület irányításában. (Az átalakítását, tervezését az animátorokkal együtt végezték a szakemberek.) Figyelembe kellett venni a kerület sajátosságait, a tevékenységhez vették fel a megfelelő szakembereket.
Az egyesület minimális anyagi támogatást adott az átalakításhoz, vezetői szót értettek a város vezetésével - építészeti adottságokhoz való alkalmazkodás - és így sikerült egy szép intézményt kialakítani.
A ház eredeti funkciója - ifjúság foglalkoztatása, szórakoztatása - az idők folyamán megváltozott. Ennek két oka volt: a fiatalok nem jöttek be a szép, új épületbe, a régihez jobban ragaszkodtak. Ezen túl megváltozott a kerület öszetétele - az átadáskor 120.000 fő lakott ott, jelenleg csak 40.000 fő, az önkormányzat koncepciója alapján irodák lettek a lakások egy részéből. Ezért egy jobb módú, alkalmazotti réteg érdeklődik a programok iránt, elsősorban 40-től 80 éves korosztályig, 60-62%-ban hölgyek.
Az intézmény vezetése két nagy célt tűzött ki maga elé:
- a művelődési ház váljon életévé és részévé a kerületnek,
- továbbra is legyen a Népművelési Intézet képzési központja.
Tevékenységük három irányvonalban határozható meg:
- tradícionális,
- amiért a közönség fizet (pl. tanfolyamok),
- művészeti, önkifejezést elősegítő formák: kiállítások, találkozók stb.
A ház költségvetése 4 millió frank, melynek 52%-át a város adja központi állami támogatásból, a többi tagsági díjból és bérleti díjból tevődik össze.
Az önkormányzat nem szól bele a tevékenységbe, de elsősorban a hagyományos területeket támogatja.
Ugyanakkor viszonyulása az egyes kezdeményezésekhez a következő lehet:
- ha a ház mozdul valamilyen új, nehezebb területre és jól, sikeresen végzi ezt a tevékenységet - akkor kap rá pénzt,
- jól végzi a ház bizonyos területen a munkáját, nem ellenzi, de nem is ad rá pénzt,
- nem támogatja sem anyagilag, sem egyéb formában a tevékenységet, de ha az egyesület elnöksége jóváhagyta, nem gördít akadályt, esetleg később meggyőzhető,
- kiemelten támogatja az ifjúsággal kapcsolatos formákat.

Összességében: a város csak javaslatot ad, elsősorban a lakosok helyi problémáira mozdul a ház.
Az intézmény igazgatóját a házat működtető egyesület tanácsa választja. Az igazgató pályázatot ír ki az igazgatóhelyettesi posztra, ebben is az egyesületi tanács dönt. Egy hónapon belül meg kell hogy egyezzenek az egyesület vezetősége és a tanács, ha nem sikerült, esetleg pénzügyi támogatás látja a kárát. Az egyesületi házat látogatók évi 60 frank tagsági díjat fizetnek.

IV. Egyesületek Háza - Párizsban

Párizsban 90.000 egyesület működik. Az Egyesületek Háza Párizs közepén egy nagy bevásárló szabadidős centrumban található, ahol az áruházak mellett uszoda, mozi is van.
Az Egyesületek Háza a városban működő egyesületek között közvetít információkat, lehetővé teszi tevékenységük népszerűsítését. Információs központi adatbankot működtet, amelyből 2 másodpercen belül minden adat megtudható egy egyesületről. A különböző típusú egyesületek egy-egy alcsoportot képeznek. Katalógusokkal, kiadványokkal, mindennapi élethez tartozó információkkal segítik a munkájukat és népszerűsítik a város felé tevékenységüket.
Külön szolgáltatás a telefonos információs szolgálat, amely számítógéphez csatlakozik és egy országos hálózat része. Különböző rendezvényeket is szerveznek, pl. nyugdíjasok számára 3 napos találkozót. E találkozó érdekessége, hogy egy olyan magánszféra szponzorálja - egy nagyvállalat kezelésében lévő lap - amely nevét és pénzét adja a találkozóhoz, a nyugdíjasok segítéséhez. A magánszféra és az egyesületi élet jelentősen összekapcsolódik.
Az egyesületek minden szolgáltatásért fizetnek, de megfizethető költségeket.
A ház egyesületi kezelésben van - ld. működési kontroll -, a Városi Önkormányzat hozta létre.
Két és fél éve elsősorban a kis egyesületek használják.
20 fő dolgozik a házban, 4 millió a költségvetése.
Az egész centrumban 3000 ember fordul meg naponta.

V. MEAUX város szociális és ifjúsági intézményei

A város Párizstól 45 km-re fekszik, 50 ezer lakosa van. Csoportunk egy egész napot töltött a városban, több intézmény tevékenységével ismerkedtünk.
Elsőként az Egyesületek Házát tekintettük meg, amely hasonló a párizsi modellhez, csak kisebb méretekkel.

A nap legérdekesebb programja a MISSION LOKAL (Helyi Misszió) nevű intézménnyel való ismerkedés volt.
Franciaországi helyzetből következik, hogy a fiatalok nem, vagy nagyon nehezen találnak maguknak munkalehetőséget. Ezt az intézményrendszert az állam hozta létre, de helyi, lokális feladatokat lát el, éppen ezért a költségvetés is félig az állam, félig a helyi közösségek támogatásából áll össze. (Évi 4 millió frank)
A misszió hivatásos szakemberekkel és partnerekkel, választottakkal működik.
Az itt dolgozó munkatársak vallják, hogy a fiatalokkal folyamatosan dialógusban kell lenni különböző problémáik megoldásában: szakmai képzettség; egészségügyi; szállás; jogi, kulturális, munkanélküliség problémalörök.

Ezért szakmai tanácsadó szolgálatot működtetnek, pszichológus, pedagógus, jogász szakemberekből. Semmi különösebb erőt nem fejtenek ki a Misszió propagálására, kapcsolatot tartanak az iskolákkal és szájról-szájra jár a hír a szolgáltatásaikról, a fiatalok maguktól jönnek.
Másik funkciójuk a képzés - 16 évnél idősebb fiatalok oktatásával foglalkoznak. Az iskolai rendszer kudarca, hogy a gyerekeket nem eszi alkalmassá a munkahelyen való dolgozásra, van amelyik írni, olvasni is nehezen tud. Szociológusok pontosan bemérik: milyen munkaerőre lesz szüksége a vállalatoknak. (Van, hogy egy új cég keresi meg őket.)
A tanulás pénzügyi feltételét a jövendő alkalmazó biztosítja és ha szükséges, ösztöndíjat az állam ad. Így feladatuk kettős: felderítik a munkalehetőségeket és a fiatalokat alkalmassá teszik, hogy oda mehessenek. Van olyan, hogy az intézmény próbál munkahelyet teremteni pl. állami házak felújítására 8-10 fős csoportot alakítani, egy évig ott dolgoznak a gyerekek, utána mehetnek máshova.
A Misszió harmadik tevékenységi köre a szórakozás, sport, kultúra közvetítése, szervezése a fiatalok számára. Táboroztatnak, cserekapcsolatban közvetítenek, üdültetnek.
Kiemelt figyelmet fordítanak a büntetés végrehajtó intézetben lévő fiatalokra, felkészítik őket a börtön utáni időszakra.
A Louis Aragon Központ tevékenységéről:
A művelődési ház állami tulajdonú, kevés fizetett alkalmazottal.
Hátrányos helyzetű fiatalokra figyelnek elsősorban és a kerületi lakosság kulturális programjára. Igen sok itt is a betelepült színesbőrű, afrikai eredetű nőszervezetük van 68-as taglétszámmal. A házat 25 fős egyesületi elnökség működteti; az igazgató és a helyettese állami alkalmazott. Az egyesület és a városi önkormányzat hívta meg a szakembereket Párizsból, hogy ne legyenek elkötelezve a helyi polgári erőknek.
A ház vezetője 3 évenként szakmai programot készít, amit egyeztet az egyesület elnökségével.
Az egyesület vezetősége és a ház szakmai vezetője folyamatosan egyeztetnek, kisebb-nagyobb ellentétek előfordulnak, de mindig sikerül kompromisszumot kötni.

Pocsajiné Fábián Magdolna
(Megjelent a Békés Megyei Művelődési Központ KÖZHÍR című kiadványában 91/4-5-6. sz.)

Parola archívum