Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Egy franciaországi kistelepülés önkormányzata: Hogyan kormányoznak
Szerző:	Kováts Flórián
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	3
Oldalszám:	15. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Seyssel
Tárgyszavak:	települési önkormányzat, Seyssel
Megjegyzés:
Annotáció:

frkistok.txt

Hogyan kormányoznak
Egy franciaországi kistelepülés
önkormányzata

Seyssel polgármestere délután négykor fogadott bennünket, és mit tagadjuk, egy kicsit elkésett. Ennek az 1700 lakosú településnek ugyanis - mint minden más franciaországi önkormányzatnak, a nagyvárosoknak is - nem főállású polgármestere van, hanem ,csak" egy egyszerű polgára, aki a közös ügyek felelős intézője. îgy hát nem csoda, hogy vendéglátónk, aki a megyei egyesületi szakiskolák szövetségének vezetője - munkából jövet - néhány percig várakoztatta a magyar vendégeket. Hamar belemerültünk azonban a beszélgetésbe, nem volt időnk tovább tűnődni a történteken.
Ennek a településnek a vezetésére egy 19 tagú tanács hivatott, melynek tagjait több listáról választják a lakosok. Ez azt jelenti, hogy különböző csoportosulások alakulhatnak, melyek önálló listákat indíthatnak. Ezekről a listákról személy szerint választanak az emberek. Esetünkben a polgármester úr egy olyan listáról került a testületbe, melyről 13 embert beszavaztak a választók, míg a volt polgármester listájáról csak 6 képviselő jutott a testületbe. A kényelmes többség azután simán megválasztotta polgármesterünket. A 3500 lakosnál nagyobb településeken a listákról nem személy szerint kerülnek be a tagok, hanem a listákra leadott szavazatok arányában.
A 19 tagból 5 polgármester helyettest választottak, akik valamilyen speciális téma felelősei, illetve egy-egy munkabizottság vezetői. Van felelőse az iskoláknak, a közlekedésnek, a műszaki ügyeknek. Ők hatan minden héten összegyűlnek, hogy megbeszéljék a legfontosabb tennivalókat. Gyakori, hogy összejöveteleiket valamilyen látogatással kötik össze. Hol valamelyik iskolában, hol egy gazdánál, vagy éppen a nekünk rendezett fogadáson való részvétellel kezdik.
Legfontosabb feladataik, melyeket kötelesek ellátni, a közszolgálati létesítmények fenntartásával kapcsolatosak. A helyi önkormányzat dolga fenntartani az általános iskola és az óvoda épületét és fizetni a személyzetet - a tanárok bérét az állam biztosítja -, ők gondoskodnak a posta, a rendőrség, az adóhivatal elhelyezéséről, épületeik karbantartásáról. Ezekért egyébként bérleti díjat kapnak. Kötelező feladatuk még a helyi utak fenntartása. Itt kezelik az igazgatási területükhöz tartozó földek, telkek nyilvántartását is, ami nagyon megkönnyíti a tájékozódást. A szociális ügyeket illetően a feltárás, a nehéz helyzetben lévők felkutatása a teendőjük, minden egyebet felsőbb szinten kell intézni.
Nem kötelező, de minden bizonnyal a legtöbb feladatot jelentő tevékenysége a település tanácsának, mintegy a településfejlesztés feltétele a területrendezés ügyeivel való foglalkozás, az ide érkezők és a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásának gondja és általában a helyi életlehetőségek javítása.
Ezek körében sok olyan feladat is van, amit több településsel közösen lehet csak gazdaságosan megoldani. Ilyen az iskolák működtetése vagy az iskolabusz üzemeltetése, de a közeli vizisport-telep építése és hasznosítása is. Közösen tartják fenn a tűzoltó-állomást, az egyesületek házát, az idegenforgalmi irodát. Ezekre a közös feladatokra egy sajátos társulást a S.I.V.O.M-t hozták létre, mely 17 település szövetsége. Ennek eredendően csupán a szemétszállítás megszervezése volt a célja, később azonban az érintett települések újabb és újabb belső együttműködést fejlesztettek ki e nagyobb társulás keretei között.
Egy-egy település költségvetésének bevételei három fő forrásból származnak. Első helyen említették a helyi adókat: a lakhatási adót, ami nem más, mint valamiféle kötelező hozzájárulás a település költségeihez, az építmény-adót, a telek-adót, ami jelentéktelenül kicsi, továbbá az iparűzési vagy vállalkozási adót. A költségvetés másik fő forrása az állami támogatás, mely a lakosok számától függ, végül pedig a saját bevétel, mely különböző dolgok bérbeadásából, piaci helypénzekből, terembérekből állhat.
Kiadásaik fő tételeit az alkalmazottak bérei, az épületek, járművek fenntartása, a különböző támogatások finanszírozása és a hitelek visszafizetése jelentik. Támogatást adnak a vízdíjakhoz vagy a már említett szemétszállításhoz, de a különféle közösségi, kulturális események rendezéséhez is. A támogatás sajátos formája az is, amikor az itt működő egyesületi fenntartású szakoktatási intézmény működéséhez - 50 évre - ingyenesen átadtak egy épületet.
Seysellben a tanács közvetlenül 17 embert foglalkoztat. A főtitkár a hatósági ügyek és a hivatal működtetésének felelőse, a műszaki vezető pedig az épületek, utak, járművek gazdája. Az iskolában a tanárokon kívül 6 embert alkalmaznak.
Egy franciaországi kistelepülésről szerzett benyomások alapján - felületes összevetésként - talán annyi írható még le e beszámoló végén: mintha lényegesen kevesebb kötelező feladatot róna a helyi önkormányzatra az állam, mint a magyar településekre. A képviselők pedig jóval több önbizalommal kezelik tennivalóikat, mint a hazai önkormányzati testületek - helyzetükkel csak most szembesülő - tagjai.

Kováts Flórián

Parola archívum