Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Hogyan pályázzunk?: Tíz jó tanács pályázatok készítéséhez
Szerző:	Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1991
Szám:	4
Oldalszám:	9. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	pályázatírás, módszertan
Megjegyzés:
Annotáció:

Hogyan pályázzunk?

10 jótanács pályázatok készítéséhez


A mai pénzhiányos időkben különösen gyakorivá váló kérdés: településeknek, egyes intézményeknek, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek a működtetéséhez újabb szakmai programok finanszírozásához hogyan lehetne külső forrásokat találni?
Látható az a tendencia is, hogy az állami költségvetésből a folyamatos támogatás lehetősége és szándéka is egyre korlátozottabb - elsősorban csak az alapvető létfeltételek biztosítására hagyatkozik. Ugyanakkor az egyes szakminisztériumok, az alapítványok, de más pénzelosztó (vagy újra elosztó) szervezetek is pénzeszközeiket ésszerűbbnek tartják célirányos, konkrét feladatokat - programokat felvállaló pályázatok keretében szétosztani, amelyek meghatározott és talán ellenőrizhető felhasználást szolgálnak.
Ez egészen új helyzetet teremt, hiszen az automatikus - leosztás - helyett ezekért a támogatásokért a pályázónak - meg kell mutatnia magát - , programot kell összeállítania, gyakran versenytársakkal kell megmérkőznie. Ehhez a feladathoz kívánunk segítséget nyújtani az alábbiakban:

1. Ahhoz, hogy pályázatíráshoz kezdjünk, először is ismerni kell, hogy milyen lehetséges források, pályázati kiírások, támogatási felhívások, alapítványok, ösztöndíjak, stb. vannak, amelyek céljaink eléréséhez számításba jöhetnek. Ezt a csatornát a mai világban érdemes körültekintően kiépíteni, amihez szolgálatunkra lehet a Pályázatfigyelő, de egyéb folyóiratok, közönségszolgálati irodák, telefonszolgálatok, könyvtárak és más intézmények működése is.
2. Nélkülözhetetlen a sikeres pályázathoz, hogy a helyzet (a település, a társaság-egyesület, egyszóval a pályázó helyzetének, a lehetséges belső erőforrásoknak) elemzését, a feladat bemutatását, a vállalt programot - amely az előbbi elemzésre épül - világosan és szakszerűen írjuk le. Ez a fázisa a feladatunknak különösen alapos felkészültséget igényel. Különböző nagyságrendű és tematikájú pályázatok léteznek:
- Az átláthatóbb, egyszerűbb, kisebb támogatási összegeket igénylő pályamű elkészítésére valószínűleg vállalkozhatunk helyben magunk, ha lehetséges persze itt is érdemes - a témától függően - szakemberrel konzultálni.
- Előfordulhat, hogy átfogóbb, speciális probléma megoldására, kezelésére a település vagy a közösség életét hosszabb távon meghatározó, nagyobb támogatási kérelmet akarunk benyújtani. Ilyen esetben lehetséges, hogy - felkészült szakértőknek is - több hetes (hónapos) előkészítő, elemző, programkészítő munkára, komolyabb energiák mozgósítására van szükség.
Ne sajnáljuk ilyen esetben - akár a megszerzett támogatás összegének néhány százalékában - a szakértőkre fordított költséget, ez minden bizonnyal belátható időn belül megtérül. Egy mélyreható, szakszerű, helyzetfeltáró elemzés a későbbiekben más helyzetekben, egyéb döntésekben is segítségünkre lehet.
3. Ne feledjük, ha átfogó és alapos programmal (programokkal) rendelkezünk - te-hát hosszabb távon tudjuk, hogy mit és ho-gyan akarunk - a későbbiekben akár annak egy-egy részcéljára különböző pá-lyázati helyekre esetleg egyidejűleg is beadhatjuk programunkat, vagy annak egy-egy részét könnyen adaptálhatjuk egy új forráshely lehetőségének megjelenésével.
4. Gyakori, hogy pályázatunkat a bírálók elutasítják. Vagy, mert mi nem eléggé beláthatóan, meggyőzően fogalmaztuk meg programunkat, vagy mert a mi programunk - az adott kiírásba - profilja, nagyságrendje vagy egyéb okból nem fért bele, de az is lehet, hogy a bírálók nem voltak elég bölcsek, érzékenyek. Az alkalmi elutasítás velejárója a pályázat készítésének, nem szabad, hogy elkeseredetté, sértődötté váljunk. 8-10 pályázatból jó ha 2-3 van, ami támogatást kap.
Itt is az átfogó-előrelátó tervezés segíthet, az új és új próbálkozásainknál már nem kell mindig előlről kezdeni a munkát, gyakran elég, ha a már meglévő programunkat, tervezetünket aktualizáljuk.
5. Informáltnak kell lennünk azokról a gyakorlati példákról, amelyek a mi programunkhoz hasonlóak vagy ahhoz közelálló témájúak, amelyek tapasztalatai segítségünkre lehetnek, s amely példákra saját tervezetünkben akár hivatkozhatunk is.
Informáltaknak kell lennünk olyan szakér-tőkről, akik pályázatunk elbírálóinak szakvéleményükkel támogató nyilatkozatukat adhatják. Főként olyan személyekkel jó kapcsolatban lennünk, akik szakértőként tekintéllyel bírnak, s akik a pályázó eddigi működéséről, hátteréről pozitívan tájékozottak.
6. Általában fontosnak tartjuk, hogy a pályázóról kialakult kép, vélemény, annak karaktere (imágoja), a közvéleményben tudatosan legyen kiépítve; az erre való törekvés a pozitív megítélés, a sikeres pályázat egyik fontos eleme.
Itt szólunk a public relations (pr), a kapcsolatépítés, a közönségkapcsolatok kérdéséről, ami - igen leegyszerűsítve - azt jelenti, hogy - éltető társadalmi közeget - alakítunk ki magunk körül, amely a sikeres együttműködés záloga. Ezt a pályázatok készítőinek is fontos tudniuk.
7. Néhány formai elem jótanácsként:
- Válasszunk kifejező címet pályamunkánkhoz.
- Az elején röviden (lehetőleg 2-3 mondatban) foglaljuk össze jól érthetően a pályázat tartalmát.
- Hosszabb anyagoknál feltétlen készítsünk tartalomjegyzéket, így áttekinthetőbb lesz a dolgozatunk.
- Ha szükséges, készítsünk mellékleteket (sajtókivágások, táblázatok, diagramok, blokk-sémák), amelyekkel illusztrálhatjuk, s meggyőzőbbé tehetjük írásunkat.
8. Törekedjünk arra, hogy a pályázat hangneme legyen mértéktartó, szerény, ugyanakkor magabiztos. A szöveg lehetőleg sablonoktól mentes, eredeti megfogalmazású legyen.
Helyzetünkről, eredményeinkről, céljainkról reálisan fogalmazzunk, ellenkező esetben könnyen lelepleződhetünk, s így hitelét veszítheti dolgozatunk.
9. A pályázat legyen cselekvésre orientált (hacsak nem valamilyen elméleti téma kutatására, teoretikus feldolgozására kérünk támogatást), váljon érzékelhetővé előle haladásunk iránya. Legyen világos, hogy milyen pontról, milyen pontra juthatunk el támogatóink segítségével, foglaljuk jól össze, hogy milyen hozadéka, következménye, új eredménye várható a támogatást igénylő programnak. îrjunk arról is, hogy az hogyan működhet tovább a támogatás felhasználása után, esetleg keletkezik-e valamilyen új struktúra.
Hangsúlyozzuk ki, hogy kiknek az együttműködését, összefogását tudjuk megnyerni.
10. Ha elnyertük a pályázati támogatást, még nem ért véget a pályázók feladata, sőt az igazán csak most kezdődik:
- Általában ilyenkor történik az eddigi terv pontosítása, esetleg részletesebb kidolgozása.
- Nemcsak a támogatás elnyerésének, de felhasználásának - a pénz elköltésének - a tudományára is szükségünk van, főként, ha ésszerűen, takarékosan akarunk cselekedni.
- Egyre gyakoribb, hogy a támogatók a programot menetközben is követni, segíteni, ellenőrizni kívánják - erre is legyünk felkészültek.
- A program végén vagy a támogatási időszak leteltével készítsünk összefoglalót, rögzítsük írásban (vagy egyéb módon is) a jelentősebb lépéseket, szakaszokat, új döntési helyzeteket - értékeljük a folyamatot.
Ez a munka hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy adott esetben publikálni tudjuk működésünket, szakmai elemzést készíthessünk arról.
Esetenként érdemes programunk törzsét idegen nyelvre is lefordítani, az egyre bővülő külföldi kapcsolatok, segítési nyilatkozatok lehetőséget kínálnak ilyen gazdasági erőforrás megnyerésére is.

Befejezésül hangsúlyozzuk, ha a költségvetési támogatás csökkent is (vagy legalább nem nőtt az inflációval lépést tartva) az utóbbi időben, vannak pénzforrások az országban - és azon kívül - , amelyekhez hozzáférni, azokról tájékozottnak lenni: az Önök lehetősége és feladata.
Egyúttal jelezzük, hogy pályázatuk elkészítéséhez konzultációért vagy más segítségért szükség esetén forduljanak a Közösségszolgálathoz (1011 Bp. Corvin tér 8. Tel.: 201-37-66, 201-48-92), ahol szívesen állunk rendelkezésükre
(Péterfi)


Parola archívum