Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Nagybörzsöny 2005–2008
Szerző:	Zádori Judit
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2008
Szám:	1
Oldalszám:	16
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Nagybörzsöny
Tárgyszavak:	Nagybörzsöny, közösségi kezdeményezés, közösségfejlesztő műhely, összefogás, esettanulmány
Megjegyzés:
Annotáció:

2005 elején, a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) első évében kerestem fel a települést, és próbáltam bevonni néhány lakóját a térségben szervezett közösségfejlesztő műhely programjaiba. Így ismerkedtem meg mintegy tíz helybélivel, akik közül a műhelyekre csak egy hölgy járt el, az ő kezdeményezései azonban nem jártak sikerrel a településen. Nekem viszont nem szakadt meg a kapcsolatom a többi interjúalanyommal sem, akik a későbbiekben (2005 és 2006 folyamán) néha részt vettek alapítványunk egy-egy programján. Ez azonban csak egy nagyon laza és egyirányú kapcsolat volt: úgy tűnt, a helyiekben nincs meg az erő és akarat, hogy megváltoztassák településük egyre kilátástalanabbnak tűnő sorsát, s nincs vezéregyéniség sem, aki a fejlesztő folyamat élére állhatna.
2007 elején azonban gyökeres változás állt be kapcsolatunkban: januárban megalakult egy egyesület, s attól kezdve már ők kerestek rendszeresen bennünket, kérve, hogy segítsük egyesületük beindulását. A későbbiekben pedig valódi partnerkapcsolat alakult ki közöttünk.


NAGYBÖRZSÖNY

Nagybörzsöny Pest megye észak-nyugati részén helyezkedik el, 820 lakosú zsákfalu. A település a szobi (Ipoly menti) kistérséghez tartozik, melynek központja a 2900 lakosú városka, Szob.
A gazdag múltú település már a XII. század óta létezik, múltját nagymértékben meghatározták a XII. század derekán betelepített szászok. A falu híres volt bányászatáról, borászatáról, s történelme során volt a térség legnépesebb települése is. A XX. század viszont a település hanyatlását hozta: a trianoni döntés eredményeként az Ipolyon túli területeket elcsatolták Magyarországtól, s a frissen létrehozott Csehszlovák államhoz csatolták. Ezzel nem csak a folyó túlsó oldalán található szántóiktól és legelőiktől, ill. ottani rokonaiktól választották el a börzsönyieket, hanem elvágták őket addigi legfontosabb piachelyeiktől is. Ezután pl. 50 kilométert kellett utazniuk ahhoz, hogy egy városba eljussanak. A folyamatos csapások és viszontagságok eredményeként a község lakossága a II. világháború előtti 1900-ról mára 820-ra csökkent, és igen vegyes összetételűvé vált. A falu jellegében magyarrá lett, már csak a 60 év felettiek beszélik őseik archaikus, az ország mai területén egyedülálló – a mai németek számára teljesen érthetetlen – nyelvét. A helyi eredetű népesség mellett jelentős számban költöztek roma családok a településre, továbbá több család is költözött ide az ország különböző részeiről, a település és környékének szépsége és kedvező természeti adottságai miatt.
Nagybörzsöny múltja a jövőjének is záloga lehetne, hiszen nemcsak gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, de gazdag építészeti örökséggel is rendelkezik: két Árpád-kori (XIII. századi) templom, vízimalom, bányagazda ház, műemlék katolikus plébánia, népi építészeti emlékek (pincék, lakóházak), egy 160 éves evangélikus és egy 230 éves katolikus templom is található a területén, továbbá egy erdei kisvasútnak is végállomása a település.


A folyamat

2005 elején többször is felkerestem a települést és úgy gondoltam, hogy a megismert emberek zömét viszontlátom majd a KÖZTÁMHÁLÓ műhelyeken. Ez nem így történt. A közösségfejlesztő műhelyekre egyedül a védőnő járt el, aki a későbbiekben részt vett az alapítványunk által szervezett térségi találkozókon is, viszont a Nagybörzsönyben indított kezdeményezése (baba-mama klub) nem járt sikerrel. Hogy a többiek miért nem kapcsolódtak be a folyamatba, arra valószínűleg összetett a válasz. Egyrészt azt éreztem, hogy az emberek nem hisznek abban, hogy fordíthatnának településük sorsán, egyre reménytelenebbnek látják a település jövőjét, szenvednek az egyre rosszabb közbiztonságtól, a rengeteg betöréstől, az állandósult elvándorlástól. A megismert helyiek egy része korábban több mindennel próbálkozott, de mostanra elvesztette már a hitét és lendületét a sok kudarccal végződött próbálkozás miatt. Mások viszont akartak tenni, és tettek is a településért, ők azonban eléggé leterheltek voltak a családjuk, a munkájuk és a településükért vállalt feladatok miatt, és ők sem dolgoztak azon, hogy mások bevonásával megsokszorozzák erejüket, szélesebb települési összefogást alakítsanak ki, és górcső alá vegyék fájdalmas problémáikat. Jól működő közösségnek egyedül a fiatal lelkész által vezetett evangélikus közösség tűnt. Egyetlen új kezdeményezést találtam, amely legalább évi egy alkalommal összehozta a falut (és a későbbiekben ez hagyománnyá is vált): 2004 karácsonyán egy faluba betelepült holland hölgy vendégül látta a falu lakóit a főtéren, mely nagyon jól sikerült, s a következő évben már 15-en, majd még többen kapcsolódtak be a szervezésbe, vendéglátásba.
2005 novemberében Nagybörzsönyben tartottunk helytörténeti találkozót, s próbáltunk helyi nyugdíjasokat felkérni, hogy néhány jellegzetes ételt mutassanak be. Míg ugyanez a kérésünk Perőcsényben tettre és gazdag bemutatóra sarkallta a nyugdíjasokat, addig itt teljesen visszhangtalan maradt.
2005-öt és 2006-ot egyirányú kapcsolat jellemezte: mi rendszeresen hívtuk a nagybörzsönyieket a programjainkra, ők részt is vettek néhányon, néha egy-két új ember is érkezett, de úgy tűnt, hogy a településen semmi sem változik, ők nem kerestek minket, nem kérték segítségünket.
2007 januárjának elején tanácsadást tartottunk a falusi turizmusról a szobi kistérség hét településén. Míg hat településen ez semmilyen „következménnyel” nem járt, addig a nagybörzsönyi valószínűleg utolsó lökést adott a község felébredéséhez. Olyannyira felébredtek, hogy a január 12-i tanácsadás után két héttel (26-án) 69 fővel már meg is alapították a Tegyünk Együtt Nagybörzsönyért Egyesületet (TENE).


TEGYÜNK EGYÜTT NAGYBÖRZSÖNYÉRT EGYESÜLET

A kiinduló pont az volt, hogy működjön jobban a turizmus, legyenek rendezvények és javítsanak a falu tragikus közbiztonságán. Ám gyorsan kiderült, hogy szélesebb körű, sokrétű célokra van szükség céljaik elérésére, így foglalkozni kell többek között a falu tisztaságával, a falurendezéssel és gyerekprogramok szervezésével is.


Honnan lett erő az összefogáshoz?

Olyan mértékben pezsdült fel a falu közélete az egyesület megalakulása után, hogy érthetetlennek tűnt: hol szunnyadt idáig ez az erő és akarat? Az alábbi okokat sikerült feltárni:
- Biztosan volt elégedetlenség a falu lakóiban, mert a 2006-os őszi önkormányzati választásokon hétből öt helyre új képviselőt választottak. A polgármestert viszont újraválasztották, bár volt másik két jelölt is. Talán lett volna polgármesterváltás is, ha a lakók által alkalmasabbnak tartott jelöltek is indulnak a választásokon.
- Sok volt a betörés a faluban, emiatt egyrészt nagyon rossz volt a közhangulat, másrészt az ingatlanok is leértékelődtek, és a falu megítélése is nagyon negatív volt. A közhangulatot sokan robbanásig feszültnek érezték, s többeknek az önérzetét is bántotta, hogy a környéken „lesajnálják” a térség műemlékekben leggazdagabb községét.
- A végső kétségbeesés is fontos mozgatórugó lehetett, ezt amiatt érezték sokan, hogy a polgármestertől folyton csak azt hallották: nincs pénz sem erre, sem arra, nincs mit tenni a problémákkal. Valaki úgy fogalmazott, hogy önvédelmi reflex volt az összefogás, hogy megmentsék a falut, és ne hagyják a végsőkig amortizálódni.
Volt néhány konkrét, egyesével akár jelentéktelennek tűnő esemény is, amely végső lökést adhatott a cselekvéshez.
- 2006 folyamán többen turisztikai szálláskiadásba kezdtek, s év vége felé fölmerült közöttük, hogy jó lenne egyszer összejönni tapasztalatokat cserélni, egyeztetni. 2007. január 11-én össze is ültek beszélgetni, majd másnap újra találkoztak, mert akkor tartottuk mi a turisztikai tanácsadást. A 12-i tanácsadás 26 résztvevőjének többsége nagyon felvillanyozódott a kiaknázható lehetőségek sokaságát hallva. Közülük néhányan hazafelé tartva arról beszélgettek, milyen jó is lenne összefogni.
- A turisztikai tanácsadást követően néhány nappal megjelentettük a térségi újságban a Rajtunk múlik könyvet rövidítve, mellékletek nélkül, a végén felhívással, hogy forduljanak bátran hozzánk ha szervezkedni támad kedvük!
- A megjelenést követő második napon telefonált az irodánkba egy nagybörzsönyi férfi – az egyik, akit a tanácsadás összefogásra inspirált –, hogy „segítsen már valaki!”, mert ő most megtalálta ebben a cikkben a válaszokat, amiket eddig hiába keresett. Már elkezdtek szervezkedni, és az egyesület előkészítésénél, alakulásánál legyünk már jelen! Január 22-én segítettük az egyesület megalakulását előkészítő találkozó lebonyolítást, melyen 35-en vettek részt.
- Január 26-án mi is jelen voltunk, amikor 69 (!) fővel létrehozták az Egyesületet, ahol ez a bizonyos úr (Oszkár) fölolvasta a „Rajtunk múlik”-ból készített újságcikk jó részét, és frappánsan lebonyolították a megalakulást. Oszkárt csak most ismertem meg. 2005 elején senki nem ajánlotta őt az akkori műhelybe, s ő is azt mondta, hogy ha őt 2 évvel ezelőtt keresem meg, semmit nem értett volna abból, amit beszélek, nem is érdekelte volna. Mostanra érett meg benne annyira a gondolat, hogy lett ereje és akarata összefogni a közösséget. Most jutott el arra a pontra a tehetetlenség miatti dühe, hogy megfelelő mintát látva át tudott alakulni cselekvéssé.


Az Egyesület azonnal munkához látott megalakulása után

2007. február 3-án Turisztikai térségi találkozót szervezett alapítványunk, a Börzsönyvidék Alapítvány. Az ebédet az Ipoly menti Ízek Versenye 47 résztvevője szolgáltatta. A találkozó nagyon jó hangulatban zajlott, sokan népviseletben kínálták ételeiket. A nagybörzsönyi frissen alakult egyesület tagjai közül is együtt készültek 10–15-en, kitettek magukért! Alig egy évvel az után, hogy a helytörténeti találkozó hasonló felkérése senkit sem mozgatott meg!
Az Egyesület első nagyszabású, egész napos helyi programja a március 17-ére szervezett I. Nagybörzsönyi Házi bor Verseny volt a Művelődési Házban: a gyerekeknek játszóház, a felnőtteknek borkóstolás és verseny. A rendezvény ideje alatt házi készítésű pogácsával, zsíros kenyérrel, a nagyteremben marhapörkölttel várták az éhes látogatókat. A rendezvény nagyon jól sikerült, ami azon is lemérhető volt, hogy minden elfogyott, sőt, még kevésnek is bizonyult. A verseny feltétele az volt, hogy meg lehessen állni autókkal a helyszínen, ezért előző nap zúzott követ hozattak a községbe, amit a Művelődési Ház udvarán és a temető parkolójának bejáratánál a közmunkások segítségével szétterítettek.
2007. március 31-én Falutakarítást szerveztek, ahol a friss Egyesület ismét bizonyított. A szemétszedési akció hihetetlen módon összefogta, és munkára hívta az embereket. Ezen a napon kb. százan mutatták meg, hogy szívesen dolgoznak falujukért, köztük a falu roma lakói is. A munkát közös ebéd követte.
2007 áprilisában 12 közterületi kukát készítettek és helyeztek ki, ezentúl a falu főtere melletti parkolóhoz virágtartókat készítettek és helyeztek el.
Hűvös pincék, forró kemencék címmel 2007. április 28-án újabb sikeres rendezvényt bonyolítottak le. Ekkorra már egyre inkább lehetett látni, hogy mennyire megmozdult a község. Hihetetlen sok munkába telt, mire a színpadi program, a vásártéri szereplők és a műsor összeállt. Rengeteg ember önkéntes munkája vezetett oda, hogy a rendezvény napjára minden készen álljon. Sikerült 6 kemencét beindítaniuk és 4 pincét kinyitni erre a napra. A rendezvényüknek az volt a célja, hogy hagyományt teremtsenek a helyi termékeknek, az érdeklődők megismerjék, megkóstolják és megvásárolják ezeket. Ezt a célt sikerült is elérniük.
Az Egyesület igyekezett-igyekszik a turizmussal kapcsolatban felmerülő valamennyi problémára megoldást találni. Így júniusban közterületi mobil WC szolgáltatást indítottak. A WC a vízimalom udvarán
található. Ahhoz, hogy megközelíthető legyen, még egy kis fahidat is kellett készíteniük.
Az Egyesület tagjai arra is gondoltak, hogy ne mindig csak dolgozni jöjjenek össze, ezért június 23-án az Egyesület szervezett saját magának egy egész napos eszem-iszomot, ahová meghívták a tagok családtagjait és a gyerekeket is. Ez az esemény is jól sikerült, és azért egy kis munkára is lehetőséget adott: itt beszélték meg a következő rendezvényeket.
A következő rendezvény egy Főzőverseny volt július 28-án, melyre ismét nagy volt az érdeklődés versenyzők és érdeklődők részéről egyaránt. Itt is helyet adtak a helyi termékeseknek, fogytak a lekvárok, a fűszerolajak, a szörpök és a sütemények. Ez azért nagyon fontos, mert megtartó ereje lehet annak, ha ez által néhányan legalább kiegészítő jövedelemre tudnak szert tenni.
Augusztus 19-én, az Új kenyér Ünnepén, Nagybúcsút rendeztek, mely egész napos színpadi műsorból, kirakodóvásárból és kézműves bemutatókból állt. Zsákbamacskát és tombolát is árusítottak, melynek bevételéből finanszírozták a rendezvény kiadásait. A tombolatárgyakat felajánlásokból gyűjtötték össze a faluban, és ebben sok „hétvégi házas” is nagyon aktívan tudott segíteni. Az Egyesület ismét színvonalas ünnepet rendezett.
Október 13-án lomtalanítást és szemétszedést szerveztek, amelybe nem csak az állandó lakosokat, hanem a „hétvégi házas”-okat is bevonták. A résztvevők jutalma ismét egy tál étel volt, melyet az Egyesület tagjai készítettek el.
November 17-én Márton napi újbor-kóstolót és Erzsébet napi házi süteményt sütő versenyt rendeztek, amely minden várakozásukat felülmúlta. Az érdeklődőkkel a Művelődési Ház zsúfolásig megtelt.
A 2008. február 1-jei közgyűlésen értékelték 2007-et, és elfogadták az egyesület 2008-as munkatervét. Idén ismét megrendezik a tavaly hagyományteremtő céllal elindított rendezvényeiket.
A 2007 januárjában megalakult TEN Egyesület egyik fő célkitűzése a közbiztonság megteremtése volt, ezzel meg is bízták az egyik vezetőségi tagot, aki február 15-én létrehozta a Nagybörzsönyi Polgárőr Egyesületet 14 taggal. Az Egyesület azonnal elkezdett működni, azaz február 15-től kezdve minden nap szolgálatot láttak el. Ez eleinte hatalmas terhet jelentett a tagoknak, de mivel gyorsan eredményeket értek el, így hamarosan sikerült bővíteni a tagságot, amely jelenleg 34 fő.
Az Egyesület sikere azonnal érezhető volt: ők voltak az elsők, akik betörőt tetten értek a faluban, és az első két hétben 4 hasonló súlyú eredményt könyvelhettek el. Körözött bűnözőt is sikerült a Rendőrség kezére juttatniuk, így valószínűleg érthető, hogy ezek a sikerek a bűnözőkre is hatottak: 2007 első másfél hónapjában – az egyesület működésének kezdetéig – több bűncselekmény történt a községben, mint a maradék 10 és fél hónapban.
Az Egyesület az általa kitűzött három célból idáig eggyel foglalkozott, de 2008-tól a másik kettővel – ifjúságvédelem, környezetvédelem – is foglalkozni akar. Ehhez további tagokat – köztük hölgyeket is – várnak.
A két egyesület együttműködik, támogatja egymást.


A 2007 ELEJÉN LÉTREJÖTT EGYESÜLETEK SIKEREI

Ugyan még nem telt el hosszú idő a megalakulás óta, de mindenképpen siker, hogy mindkét egyesület fenn tudta tagjai aktivitását tartani: a Polgárőrök taglétszáma nőtt, a TENE is – a feladattól függően – könnyedén „munkába hív” 10–30 főt.
Mindkét egyesület önbizalmát megalapozta, hogy a teljesen reménytelennek kikiáltott közbiztonságon a Polgárőrök önerőből, pusztán összefogással, nagyon gyorsan és jelentősen javítani tudtak.
A két egyesület tagságában van ugyan átfedés, de a többség más-más tagokból áll, így a lakosság nagyobb részét tudják „lefedni”.
Sikernek tartom azt is, hogy a TENE mennyire gyorsan belátta: Nagybörzsönyt csak a turizmus mentheti meg, és azt is nagyon jól látják, hogy mennyire sokrétű ez a feladat és nagyon tudatosan dolgoznak céljaikért. Így nem csak turisztikai rendezvényeket szerveznek, hanem olyanokat is, melyek javítják a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködést, új szereplőket vonnak be a turizmusba, melyek bővítik az idegenforgalmi kínálatot, szebbé teszik a környezetet stb.
A faluban teljesen megváltozott a közhangulat, felértékelődtek az emberi értékek és kapcsolatok, az összefogás, egymás támogatása, a közös munka, a közös kikapcsolódás stb.


Mi történt 2007-ben nagybörzsöny Önkormányzatában?

2007 februárja közepén a Gázszolgáltató beszüntette a gázszolgáltatást a falu iskolájának, mivel szabálytalan vételezést állapítottak meg. Öt képviselő rendkívüli ülést hívott össze március 1-jére, ahol bizottságot hoztak létre az iskola korábbi gázberuházásának felügyeletére. Mivel több szabálytalanságot is föltárt a Bizottság, ezért a március 7-i ülésükön a képviselők fegyelmi eljárást indítottak a polgármester ellen, és felfüggesztették tisztségéből.
Ezt követően az alpolgármester irányította a képviselő-testület munkáját. A képviselők nagyon gyakran üléseztek, egyrészt azért, hogy megpróbálják a falu adósságállományát csökkenteni, másrészt mert kiderült, hogy korábbi beruházások kivizsgálására is szükség van. Az adósságállományt sikerült csökkenteni, nem kellett hitelt sem fölvenni annak ellenére, hogy a Gázszolgáltató számláját magas kötbérrel növelten kellett kifizetniük. A gázberuházást sikerült társadalmi munkát is bevonva befejezni, és használatba is vették a rendszert.
A képviselő-testület kérte a bíróságtól a polgármester tisztségének megszüntetését, mivel a képviselők az időközben megvizsgált korábbi beruházásoknál is gondatlanságot állapítottak meg. A bíróság megállapította, hogy a polgármester több törvénysértést követett el, de nem tartotta indokoltnak a polgármester tisztségének megszüntetését. Döntése egyik indokaként azt hozta fel, hogy a község lakossága 2006-ban újraválasztotta a polgármestert, és ezt biztosan a polgármester minden korábbi intézkedését ismerve tette. A képviselő-testület, a helyzet tisztázása érdekében, a 2007. december 7-i ülésén föloszlatta magát, s ez maga után vonta új önkormányzati választások kiírását.
Az időközi választásokat 2008. március 2-án tartották. Az öt polgármester-jelölt közül a TENE által támogatott jelölt nyerte a választást, magasan a többi előtt végezve. A hét képviselőből négy a TENE tagja és az ötödik is nagyon jó viszonyban van az Egyesülettel. A képviselők közül az első helyen a TENE elnöke, a második helyen a Polgárőr Egyesület elnöke végzett.
Most jó esély van arra, hogy az összefogás, amely tavaly elindult a faluban, tovább erősödik.

2008. március 4.

Parola archívum