Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Rajtunk múlik! Tordas
Konzultációs folyamat Tordason a hosszú távú településfejlesztési koncepcióról
Szerző:
Kovács György
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2008
Szám:
2
Oldalszám:
10
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tordas
Tárgyszavak:
Tordas, településfejlesztés, településfejlesztési koncepció, konzultációs folyamat, modellprogram
Megjegyzés:
Annotáció:

Felelős döntés

Tordas 1800 lakosú kis település Fejér megyében, Martonvásártól 9 km-re, a Szent László patak mentén.
Tordas neve akkor vált ismertté, amikor az első világháború utáni szegénység idején itt alakult meg a HANGYA Szövetkezeti Mozgalom, Almási Balogh Elemér vezetésével. A HANGYA Szövetkezet a megroppant Magyarország talpra állításában nyújtott mentőövet a lezuhant értékű mezőgazdasági termékek előállítóinak, a magyar termelőknek. Valójában termelési és értékesítési szövetkezeteket alakítottak a magyar áruk védelmében, s emellett (egy agrárpártoló filozófia mentén) afféle vidékfejlesztési programot kezdtek el, amelyet a háború és az 1949-es rendszer- és tulajdonváltás sodort el.
A tordasi emberekben él ez a tudat, büszkék múltjukra és ápolják a hagyományokat. Védik a település nyugalmát, csendjét és az éltető falu megtartásán munkálkodnak.
Egyszer csak 2007 áprilisa, májusa táján vagyunk.
Az M7-es út felé eső területen talajmechanikai vizsgálatot kezdtek a Wienerberger téglagyártó Zrt. megbízásából. E cég tulajdonába került a rendszerváltást követően a Magyar Téglaipari Vállalat összes téglagyára.
A talajmechanikai vizsgálatokat követően hivatalosan is megkeresték a tordasi képviselő-testületet, és elhúzták az orruk előtt a „mézesmadzagot”: épülne itt egy téglagyár is – mondták –, természetesen a falu szélén, és távolabb agyagbányát is nyitnának. Mindezért „csak” a támogatást kérik és rövidesen ömleni fog a pénz a településre, no meg munkahelyeket is teremtenének.
Az önkormányzat adóssága jelentős mértékű volt (közel 30 millió Ft), mert csökkent az állami támogatás, és a művészeti iskola támogatása is jelentős terhet jelentett. A csatorna beruházás következtében kialakult helyzet is az adósságot növelte. A költségvetés szűkös helyzetében fénysugárként villant meg a becsült 50 millióra tehető iparűzési adó.
Júliusban, az előző év őszén választott testület 9 „igen” szavazattal 1 „tartózkodás” mellett úgy határozott, hogy helyi népszavazást ír ki a téglagyár ügyében. A képviselők túlnyomó többsége tehát, bár törvényi felhatalmazásuk van arra vonatkozóan, hogy a kérdést esküjükhöz hűen, saját lelkiismeretük és legjobb tudásuk alapján eldöntsék, visszaadták a döntés jogát a választópolgároknak.
S ez a döntés példa nélküli a község életében. E döntést megelőzően a falu lakosságának egy része nemtetszését nyilvánította ki a létesítendő téglagyár vonatkozásában. A Tordason működő civil szervezetek pedig pontos tájékoztatást kértek az önkormányzattól a létesítendő gyárról és a bányáról.

A civil szervezetek fórumot szerveztek a tagjaiknak, és az alábbiakban állapodtak meg:
- Felveszik a kapcsolatot a solymári civilekkel, mivel az ott működő téglagyár által kibocsátott füstgázok erősen szennyezik a levegőt;
- A „Tordas Értékei” civil lapban közzéteszik az önkormányzat érveit, amely a téglagyár létesítése mellett szól;
- Szakértőket kérnek fel civil szervezeteken keresztül a környezeti hatások elemzésére;
- Ellátogatnak Tiszavasváriba, az új téglagyárba, amit a Wienerberger Zrt. pár éve helyezett üzembe;
- Jó kapcsolatot tartanak az önkormányzattal és a képviselőkkel.

Elérkezett szeptember eleje, s a faluban mindenütt a téglagyárról beszéltek. Elhangzottak érvek és ellenérvek.

MINDENKI TORDASÉRT AGGÓDIK!

Szeptember 21-én a tordasiak megemlékeztek a múltról, arról az időszakról, amikor a község HANGYA-mintafalu volt. Ünnepeltek, jól érezték magukat, de azért mindenki érezte, hogy ez az ünnep kicsit feszesebb: mindenkiben jelen volt az aggódás a faluért, a környezetért.
A Wienerberger Zrt. támogatásával megjelent egy önkormányzati tájékoztató, amit minden tordasi házhoz eljuttattak, s jelezték, hogy a tájékoztatót a 29-i Civil Fórumon is osztani fogják. Minden addig felmerült kérdésre válaszoltak. A tájékoztató első oldalán szerepel a polgármester és hat képviselő neve, vállalva a tájékoztatóban leírtakat.
Szeptember 25-én a Polgármesteri Hivatal előtt Czifka János, a Tordas Értékmegőrző- fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke olvasta fel a petíciót. Ebben arra kérik a polgármestert, hogy ne támogassa a téglagyár megépítését és agyagbánya nyitását. Úgy vélik, hogy a bányaművelés porral, zajjal jár, a téglagyár füstje pedig veszélyezteti az ott élők egészségét. A petíció megfogalmazása szerint rövidtávú, szűklátókörű a gondolkodás, amely ezen a módon próbál a község anyagi helyzetén segíteni.
A petíciót átvevő polgármester Juhász Csaba megköszönte, hogy alkotmányos formában nyilvánítottak véleményt és tájékoztatta a megjelenteket, hogy a hét végén szombaton a Művelődési Házban fórumot tartanak. A résztvevők gázálarccal ajándékozták meg a polgármestert, aki viszonzásul néhány képviselő társával égetett bortartó téglákat osztott szét az emberek között.
Lázas munkával elkészült szombatra a Tordas Értékei című újság különszáma, amit a fórum előtt kiosztottak a résztvevőknek. Ebben a számban olvasható a Petíció is.
A civilek felkészültek a szombati találkozóra és megállapodtak abban is, hogy a szervezetek vagy a tagok által leírt vélemények sokszorosított szórólapjait minden esetben aláírják, vállalva véleményüket. Megegyeztek továbbá abban is, hogy az utolsó héten egy szórólapot készítenek a törökbálinti helyzetről, egyet a szavazólapról, és egy összehajthatót az október 7-i népszavazás környezetvédelmi felhívásáról.
Elérkezett a szeptember 29-i fórum napja, a harmadik a téglagyár ügyében. Indulatok és érzések, vélemények és ellenvélemények, érdekek feszültek egymásnak, s érződött: Bármilyen döntés is születik, az az egyik félnek fájdalmas lesz!
Juhász Csaba polgármester beszámolt a Wienerbergernél tett látogatásukról, s elmondta, hogy az ott látott technológiák őt meggyőzték arról, hogy a leendő korszerű létesítmény nem okoz hátrányt Tordasnak.
A beszámoló alatt indulatos megjegyzések hangzottak el az ellenzők részéről, időnként pattanásig feszült a hangulat, de azért a vita megmaradt a parla-
mentáris keretek között. A másfél órás önkormányzati tájékoztatót és a lakossági hozzászólásokat követően, amikor a téglagyár képviselője emelkedett szólásra, a teremből tüntetőleg kivonult a téglagyár ellen hevesen tiltakozók többsége, mondván: semmilyen körülmények között nem akarnak sem gyárat, sem bányát a vonzó táji adottságokkal bíró községben és határában!
A tordasi „feeling” nem eladó!
A népszavazás előtti hetek felforrósodott hangulatában egyébként nem kétfelé vált a lakosság a téglagyár ügyében, hanem háromra, s nem a politikai szempontok voltak a meghatározók.
A fideszes többségű önkormányzati testület és a hozzájuk csatlakozók – pártoktól függetlenül – a beruházás mellett törtek lándzsát. A falu idilljét féltő és a téglagyárat, de különösen a bányát elutasítók között is többféle politikai beállítottságú személyek voltak. A harmadik csoport a volt jegyző körül alakult ki. Ők markánsan és erőteljesebben hallatták hangjukat, a lakossági fórumokon is keményen bírálták az önkormányzat tagjait. Álláspontjukkal igen, hangvitelükkel számos helybéli nem értett egyet.
2007. október 7. A népszavazás napja. A település lakosságának 77%-a szavazott. Az eredmény: 1247 szavazatból 618-an nemmel, 355-en igennel szavaztak a létesítendő téglagyárra és az agyagbányára.
A község lakossága döntött a község jövőjéről. Vesztes-vesztes játszma volt ez, mondta csendesen a népszavazást követően Szendrői Júlia helyi lakos, a Sze-Lá-ví civil szervezet vezetője, vidékfejlesztő szakember. Tovább kell lépnünk, meg kell találnunk a megoldást az önkormányzat anyagi helyzetének javítására. Fontos lenne, hogy ezután „ne szálljon el” egyik fél sem! A beruházást leszavazók ne gondolják, hogy „legyőzték” az önkormányzatot, mert erről szó sincs, s a testület se vágjon később vissza azzal, hogy azért nincs pénz, mert a lakosság megakadályozta a fejlesztést.
Együttgondolkodásra és együttműködésre van tehát szükség…
Hasonlóan gondolkodhatnak a községben többen is, mert az alább ismertetendő reprezentatív felmérés „Egyéb véleménye, javaslata” kérdésére hasonló válaszokat adtak a tordasiak:
- Szeretném egyszer újra látni gyermekkorom békés, nyugodt Tordasát!
- Fogjunk össze Tordasért!
- Jó lenne, ha a közösséget tartanánk szem előtt, és nem a politikai beállítottságot!
- Legyen nyugalom, szeretet és békesség!
- Fontos lenne, hogy a falu lakosai összetartsanak!
- Legyen béke!
- Csitítani kellene a vitákat a „kedves, békés” község cím megőrzése érdekében!
- Minden összefogásra ösztönző kezdeményezésre nagy szükség van!
- Tartson össze a falu, mint régen!
- Szeressétek egymást emberek! Ne a civakodástól legyen Tordas hírhedt!
- Újra legyen a falu a régi!
- Megértés legyen!
- Szükségét érzem annak, hogy Tordas a jövőben szellemileg, környezetileg és erkölcsileg is tiszta és békés maradjon. Természetesen az egészséges fejlődés mellett.

A Tordasi modellprogram

Ilyen előzmények közepette és után kezdődött Tordason egy jól szabályozott konzultációs program, amely az állampolgárok és civil szervezeteik, valamint a helyi képviselő-testület közötti aktív párbeszéd szervezésére vállalkozott. A programban meghatározó szerepet vállalt a Sze-Lá-ví Alapítvány, Szendrői Júlia vezetésével.
A program célja a község hosszú távú településfejlesztési koncepciójának és jövőképének kialakítása.

A program lépéseinek összefoglalása:
I. Találkozók II. Kérdőíves kutatás
Az elkészült kutatási jelentést ismertettük a képviselő-testülettel, olvasható a község és a civil szervezetek honlapján!

III. Állampolgári Tanács szervezése
Az Állampolgári Tanács a következő megoldási javaslatokat fogalmazza meg:

1. Lakossági megkérdezés, kommunikáció fejlesztése, kerekasztal: Falugyűlés, közmeghallgatás, évente egyszer-kétszer. Kerekasztal: a formális és informális civil szervezetek képviselői negyedévente megvitatják az aktuális problémákat az információk jobb kicserélése érdekében.
2. Egyeztetés fejlesztési célokról: Egyeztető fórum létrehozása, amelynek tagjai képviselik az érintetteket: civil szervezetek, intézmények, informális szervezetek, vállalkozók. A fórum feladatai: adatgyűjtés és közzététel; javaslatok különválasztása: rövid és hosszú távú feladatok; megvalósítás civil, illetve önkormányzati részvétellel; a prioritások meghatározása; a megvalósítás kidolgozása; eredmények elemzése, a helyzet megvitatása és értékelése; az eredmények közös megünneplése.

3. Vállalkozók bevonása: Előre egyeztetett ütemben a vállalkozók meghívást kapnának a polgármestertől, amelyen részt vesz az önkormányzat Gazdasági Bizottságának vezetője. A polgármester információt nyújt: ipari fejlesztési elképzelések, infrastruktúra fejlesztés; a vállalkozók informálják a képviselő-testületet a fejlesztéseikről, munkaerő lehetőségeikről, logisztikai terveikről.

Előnyök, lehetőségek:
- információcsere, partnerség;
- közvetlen tárgyalásos viszony;
- kohézió erősítése;
- nem ide bejelentett adófizető meggyőzése;
- speciális gépek felajánlása közcélokra (pl. hókotrás);
- az önkormányzat által finanszírozott munkákat helyi vállalkozók kapják.

A fenti javaslatokat az Állampolgári Tanács tagjai együttesen fogalmazták meg, és tartalmával mindannyian egyetértenek.
A program végén értékelő, összefoglaló munkamegbeszélést rendeztünk, s a résztvevők egy általunk kidolgozott kérdőív segítségével értékelték a programot. A résztvevők egyetértettek a program hasznosságával, sikerességével és szükségesnek tartották a program folytatását. Ennek érdekében a végrehajtáshoz felelősöket, koordinátorokat jelöltek ki. Az Állampolgári Tanács által összeállított javaslatokat eljuttattuk a képviselő-testülethez és várjuk hogy valaki megfogja a kinyújtott kezet!

Parola archívum