Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A többszörösen hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküliek közösségi nevelése – az Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány
Szerző:
Molnár Máté programigazgató
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2007
Szám:
5
Oldalszám:
24
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
többszörösen hátrányos, fiatal, munkanélküli, közösségi nevelés, Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány, termelőiskola, dán pedagógiai elvek, személyes feltételek
Megjegyzés:
Annotáció:

A Termelőiskola létrejöttének társadalmi körülményei

A most tíz éves Első Magyar–Dán Termelő Iskola létrejöttét az 1990-es társadalmi-gazdasági rendszerváltás indukálta. Az átalakulással, a piacgazdaság kiépítésével együtt járó munkanélküliség az ifjúsági korosztályok jelentős csoportjait érintette hátrányosan. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a fiatalok, akik valamilyen oknál fogva az általános iskolát sem fejezték be, illetve azok, akiknek ugyan volt befejezett alapfokú iskolai végzettségük, de hiányos ismereteik vagy szociális problémáik miatt a középfokú szakképző intézményekbe eleve be sem jutottak, vagy különböző okokból (tanulmányi elégtelenség, magatartási zavar, anyagi hátrányok stb.) onnét lemorzsolódtak. Ezek a fiatalok – szakmai képzettség hiányában – tartós foglalkoztatásra nem vagy csak elvétve számíthatnak. Ugyanakkor tény, hogy azok a fiatalok, akik nem kapnak ifjúkorban feladatot a társadalmi munkamegosztásban, azoknál nem tudnak kialakulni a munkához szükséges kulcsképességek, személyiségjegyek, munkakultúra. Mindez későbbi időszakban is nehezíti vagy teljesen lehetetlenné teszi ezen fiatalok munkába állítását, a jelentkező személyiségzavarokról és esetleges devianciáról nem is szólva.
A Zala Megyei Munkaügyi Központ ezért is folyamatosan szorgalmazta ezen fiatalok felzárkóztatását és szakképzését, kereste azokat a munkaformákat és módszereket, amelyekkel a célcsoport tagjait sikeresen lehet a munkaerőpiacra be-, illetve visszasegíteni. 1992 tavaszán a központ munkatársai ellátogattak a Koppenhága melletti tastruppi önkormányzat flongi termelőiskolájába, ahol betekintést kaptak a 16–26 év közötti munkanélküli fiatalok gyakorlatorientált, mentális gondozással párosult felzárkóztató képzésébe. Miután a vendéglátók szakmai és anyagi segítséget ígértek, megszületett az első magyar–dán termelőiskola létrehozásának gondolata, amelyet a Zala megyei és a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetése is támogatott. 1992 őszén a flong-i termelőiskola és a tastruppi önkormányzat képviselőinek zalai látogatása során kiválasztásra került a zalaegerszegi termelőiskola beindításához szükséges ingatlan. A választás a csácsbozsoki városrész üresen álló, 250 éves műemlék épületére esett, amely egykor általános iskola volt. A létesítmény 1000 m2 alapterületű épületegyüttest, valamint 1,6 ha parkot és kertet foglal magába.
A szervezők alapítványt hoztak létre a termelőiskola megteremtésére. A Zalapont Oktatási Központ Kft. által létrehozott alapítványt a Zala Megyei Cégbíróság 1993. szeptember 15-én jegyezte be. Az alapítvány első törvényes képviselője Széphalmi Miklós a Zalapont Oktatási Központ Kft. ügyvezető igazgatója volt. A kuratórium tagjai közé több neves közéleti személyiséget is beválasztottak: dr. Tóth Tihamér és dr. Benedek András, az akkori Munkaügyi Minisztérium politikai és helyettes államtitkárai, Varga László a Megyei Munkaügyi Tanács akkori tagja, a későbbi Megyei Önkormányzati elnök, jelenleg országgyűlési képviselő, Garamvölgyi György a Széchenyi István Szakközépiskola tanára, jelenleg országgyűlési képviselő, dr. Hóbor Erzsébet az akkori Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának (ma a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal) nyugalmazott vezetője, aki több éve a kuratórium elnöki feladatait is ellátja.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat a 108/994. sz. határozatával úgy döntött, hogy a Termelőiskola létrehozásra kiszemelt épületet és a hozzá tartozó földterületet felújítási kötelezettséggel, határozatlan időre, ingyenesen az alapítvány használatába adja.

A kezdet

Kezdettől látható volt, hogy az állami és az önkormányzati pénzügyi lehetőségek szűkös volta miatt a Termelőiskola feltételei csak széleskörű társadalmi összefogással, hosszabb idő alatt, a résztvevő fiatal munkanélküliek aktív közreműködésével teremthetők meg. A Kuratórium munkáját az első pillanattól kezdve segítette Kompaktor Emília a Munkaügyi Minisztérium akkori osztályvezetője, Müller Imre Zalaegerszeg Megyei Jogú Város volt alpolgármestere, Borbélyné dr. Török Mária a Polgármesteri Hivatal volt művelődési osztályvezetője, Pálfy József a Munkaügyi Központ osztályvezetője, dr. Kifer László az Ady úti Általános iskola igazgatója, Csapó József a Széchenyi István Szakközépiskola igazgatója, valamint Bényi Zoltán a városrész általános iskolájának vezetője.
Az Alapítvány 1994 nyarán pályázatot nyújtott be a Munkaügyi Minisztérium PHARE Irodája és az Országos Képzési Tanács felhívásaira. A benyújtott 80 milliós támogatási igénnyel szemben mindösszesen 5,2 milliós eszköz és 3,7 milliós képzési támogatást ítéltek oda a döntéshozók, emiatt az Alapítvány a támogatási szerződéseket közel egy éves késéssel írta alá. Időközben kiderült, hogy a dán kormány sem tud közvetlen anyagi támogatást nyújtani az első magyarországi termelőiskola létrehozásához, viszont vállalták, hogy az iskola alapító dolgozói számára kéthetes felkészítést szerveznek Dániában. Ezen Molnár Máté programigazgató, Tibola László kőműves, Harmos József fémipari és Horváth Rudolfné dr. kertészeti oktató vett részt.
Ezt követően megkezdődött az első projekt-résztvevők jelentkeztetése és kiválasztása, majd 1995. szeptember 20-án megkezdte működését az Első Magyar–Dán Termelő Iskola, amely már indulásában is különbözött a hagyományos iskoláktól, hiszen egy üresen álló, helyenként romos épületet vehettek birtokba az első „fecskék”. Az oktatók és a tanulók nagy kedvvel takarítottak, vakoltak, bozótot irtottak, gödröt ástak a szennyvízvezetéknek, asztalokat és székeket javítottak. A lelkes önépítő munka nyomán október 4-én kerülhetett sor a rendhagyó tanévnyitóra. Az ünnepségen a megye, a város, valamint a Munkaügyi Minisztérium PHARE titkárságának képviselőin túl részt vettek a dán partneriskola vezetői és tanulói Verner Ljung, a koppenhágai és west–sealandi termelőiskolák szaktanácsadójának vezetésével.

A dán pedagógiai elvek átültetése

Az első magyar termelőiskola munkájához a dán pedagógiai elveket sajátos magyar körülmények között kellett az első projekt személyzetének átültetni.
Dániában törvény szabályozta és szabályozza a termelőiskolák működését, amelyhez a fenntartási költségeket a normatív támogatással – a hallgatóknak a termelőiskolában eltöltött ideje alapján – 80%-ban a kormány, 10%-ban a helyi önkormányzat biztosítja. A maradék 10%-ot az iskola saját maga termeli meg. Nálunk a termelőiskola működéséhez szükséges forrásokat hazai és nemzetközi pályázatokból valamint saját bevételekből kellett és kell ma is előteremteni. A pályázatok azonban az első perctől kezdve képzéscentrikusak mind a mai napig. A dán termelőiskolák nem folytatnak szakmai képzést, maximum gyakorlati helyet adnak a partner szakiskolák hallgatóinak. Nálunk a pályázatot kiírók, a munkaadók, a szülők, a résztvevők szemléletét egyaránt erős bizonyítvány-közpotúság jellemezte és jellemzi ma is. Ezért kellett a magyar termelőiskolai programot szakképzéssel kiegészíteni, mert a projektfinanszírozás hiányában leginkább képzésekre és foglalkoztatásra lehetett pályázati forrásokhoz jutni.
A Termelőiskola beindítására vállalkozó szakemberek induláskor úgy gondolták, hogy a célcsoport tagjai számára az egyéni szükségletektől függően a termelőiskola 1–3 éves felzárkóztatást, támogatást biztosít.
Az első év a személyiségfejlesztést, a közismereti felzárkóztatást, szükség szerint a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzését, valamint a szakmai alapozást szolgálta volna, amelynek során a résztvevők több szakmában is kipróbálhatták volna adottságaikat.
A második év a kiválasztott OKJ-s szakma elsajátítására, a szakmai vizsga letételére, az OKJ-s bizonyítvány megszerzésére szolgált volna.
A harmadik év a megszerzett szakmai jártasságok és készségek fejlesztését, a szakmai tapasztalatszerzést szolgálta volna a foglalkoztatás kereti között.
A koncepció azonban a hazai pályázati gyakorlat miatt csak részben volt megvalósítható, hiszen az intézmény fennmaradása, a folyamatos munkához jutás érdekében a menedzsmentnek alkalmazkodnia kellett a gyakran évente változó pályázati kiírásokhoz. A hazai pályázati rendszer miatt a termelőiskola és annak személyzete állandó bizonytalanság mellett teljesíti ma is társadalmi küldetését. Nem lehet hosszabb távra tervezni, hiszen a legtöbb pályázat maximum másfél éves időtartamú, egyre nehezebb összehangolni az eltérő pályázatok időintervallumait és tartalmi követelményeit; a sok apró pályázat többletmunkát jelent a személyzetnek és a jelentkező bürokrácia elvonja a figyelmet a tartalmi munkától. Csak többletráfordítással teszi lehetővé a kipróbált, megfelelő szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakmai személyzet kiépítését, megtartását.
A gondok ellenére a tízéves Termelőiskola igazolta a dán pedagógiai elvek helyességét:
- Az alulképzett, motivációhiányos, hátrányos helyzetű, társadalmi beilleszkedéssel küzdő munkanélküli fiatalok felzárkóztatására és képzésére külön intézményekre, olyan komplex programokra van szükség, amelyek magában foglalják a foglalkozatást, a képzést és a résztvevők mentális fejlesztését egyaránt. A hazánk lakosságának a felét kitevő Dániában száznál is több termelőiskola működik.
- Ezek a fiatalok több okból sem vihetők vissza a hagyományos iskolarendszerbe. Részben, mert képzésük, nevelésük a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket, nagyobb pedagógusi tűrőképességet, célcsoporttal szembeni toleranciát és empátiát igényelnek. Részben azért sem, mert kudarcaikat ott élték meg. Másrészt a hagyományos iskolák pedagógusainak egy része is idegenkedik ezen fiataloktól, velük szemben túlzott előítéletekkel bír. Arról nem is szólva, hogy ezen fiatalok magatartászavaraikkal rombolnák a teljesítménycentrikus hagyományos iskola fegyelmét és követelményrendszerét.
- A tíz éves tevékenység igazolta a termelőiskola pedagógiai kiindulópontját. Senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha Ő ezt nem akarja! A Termelőiskola személyzete ezért folyamatosan arra törekedett, hogy az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával, vonzó családias légkör megteremtésével, az egyéni gondok, és problémák megoldásának segítésével megnyerje a programok résztvevőit az együttműködésre. Megerősítették önbizalmukat, felkeltették a tanulás, és a szakmaszerzés belső igényét, továbbá a napi rendszeres munkavégzéssel sikerélményhez jutatták azokat a tanulókat, akiket korábban csak sorozatos kudarcok értek. A napi munkavégzés egyben a képzés fontos elme is, hiszen aki dolgozik, az tanul is valamit. A dán pedagógusok ezt a nagymama törvényének is nevezik.
- A magyar pedagógiában teljesen újszerű elv, hogy a tanár vagy az oktató nem vállalhat teljes felelősséget a tanóra egészéért, mert azzal felelőtlenségre nevelné tanítványait. A tanórák és foglalkozások eredményességéért az oktató és a hallgató együtt felel. Az oktató feladata a tanulás feltételeinek biztosítása, a jelentkező akadályok elhárítása, a tanuló feladata a tanulás, a gyakorlás. Az utóbbi azt jelenti, hogy a tanulónak joga van többször hibázni, és addig gyakorolni, amíg a munka tökéletes nem lesz. Sajnos ennek anyagi következményeit a pályázatokban alig, vagy egyáltalában nem lehet biztosítani.

A Termelőiskola önmagát építi

A Termelőiskola újszerű elemei közé tartozik, hogy az iskola önmagát építi. A tanulók az oktatókkal közösen újították fel a 250 éves műemlék jellegű iskolaépületet, alakították ki benne fokozatosan a képzés és foglalkoztatás feltétételeit. Az ehhez szükséges forrásokat az Alapítvány pályázatokból, adományokból és saját bevételeiből teremtette elő. Az első MÜM PHARE pályázatokból sikerült három szakma alapjait megteremteni: kőműves, fémipari és kertészeti alapképzés. Az MKM PHARE pályázaton egy tankonyha és egy tanvarroda kialakításához nyertünk támogatást, amellyel elindíthattuk a szakács és a varrómunkás képzést. Az OFA Új esély és Újra dolgozom programjai révén újabb szakmák feltételeit sikerült megteremteni: festő, bádogos. Az igazi áttörést az OFA Tranzitfoglalkoztatási, 1998-ban induló kísérleti projektje jelentette, ahol a beruházáshoz is lehetett forrásokat kapni. A hat cikluson át kapott támogatásból sikerült felújítani a régi iskolaépület fűtés és elektromos energiaellátó rendszerét, kiépült és megújult a Termelőiskola víz és csatornahálózata. Saját kivitelezésben megkezdtük és 2001-ben átadtuk a 450 m2 alapterületű új szociális és foglalkoztató épületünket, ahol 2 tanműhelyt, 2 tantermet, hallgatói öltözőket, zuhanyzókat, valamint a tetőtérben 3 irodahelyiséget alakítottunk ki. Erre a fejlesztésre igen nagy szükség volt, mivel a szociális helyiségek hiányoztak az egykori általános iskola épületéből. Másrészt a műemlék jellegű épület mielőbb szükségessé váló tetőfelújítása idején a működés feltételei csak így biztosíthatók.
Ugyancsak az OFA Tranzitfoglalkoztatási pályázatai révén sikerült évről évre tovább bővíteni és komplettírozni a gépi-technikai feltételeket, felújítani az udvari vizesblokkot, kialakítani a 14 munkahelyes számítástechnikai oktatótermet, valamint a gyorsétkeztető kabinetet, amely intézményi büféként is funkcionál. Ebből a pályázati pénzből sikerült kicserélnünk a 18 éves, tanulók szállítására használt mikrobuszt.
Ma tizenegy szakmának vannak meg az oktatási feltételei: kőműves, festő, lakatos, bádogos, szakács, gyorsétkeztető, pincér, varrómunkás, dísznövény-, zöldségtermesztő, parkgondozó, számítógép kezelő, vasszerelő, tetőfedő. A tíz év során végzett építő-felújító munka értéke meghaladja a 40 millió forintot.

A termelőiskola termelve tanít

A Termelőiskola alapelve a TANULNI–TERMELNI–ÉRTÉKESÍTENI jelszóban fogalmazható meg. Az intézmény megalakulása óta törekszik arra, hogy a gyakorlati képzés a termelőtevékenységen keresztül valósuljon meg. A képzés irányainak kiválasztását három célkitűzésnek rendeltük alá: egyrészt az iskolaépület felújítási igényeinek: kőműves, festő, bádogos, tetőfedő; másrészt a Termelőiskola működtetéséhez: szakács, dísznövénytermesztő, parkgondozó; harmadszor a jelentkező munkaerő-piaci igényeknek (szerkezetlakatos, vasszerelő stb.).
A termelőmunka a hallgatók számára valóságos gyakorlóterepet nyújt, és az intézmény számára bevételi forrásokat jelent, hiszen a pályázatokhoz szükséges önrészt, illetve a felújításhoz szükséges anyagi eszközöket csak így lehetett biztosítani. A saját nettó bevételek nagysága a résztvevők számától függően évente 3–7 millió forint között mozgott, amit különböző szolgáltatások és bérmunkák végzésével, valamint saját termékek értékesítésével sikerült elérni. Évek óta tanulóink végzik a Városi Sportcsarnok festését, a csácsbozsoki városrész zöldterületei egy részének gondozását, továbbá olyan vállalkozásoknak végeztünk bérmunkát, mint a FŐ-ÉP Kft., Hoffman Rt., Tanép Kft., Kaiser Kft., Royal Tike Kft., KOÓS MŰVEK Kft. stb.

A Termelőiskola személyi feltételei

A Termelőiskola személyi feltételei a pályázati lehetőségek függvényében fokozatosan javultak. Induláskor a részmunkaidős programigazgató mellett 3 főállású oktató beállítására volt lehetőség. Az alapítókhoz fél év múlva csatlakozott Grózinger Tímea pénzügyi, majd a második évben Horváth Emil festő szakoktató. Jelentős bővülést hozott az MKM PHARE program, hiszen két új szakmával bővült a képzési paletta és kiegészült a tevékenység a résztvevők pszichoszociális támogatásával. Ezek révén került a Termelőiskolába dr. Lendvai Miklós és Balogh Károlyné, akik azóta is nagy elkötelezettséggel, szakmai hozzáértéssel végzik munkájukat. Az igazi áttörést a személyi feltételek terén is az OFA Tranzitfoglalkoztatási projektje jelentette, amely biztosította a tevékenységhez szükséges létszámfeltételeket: termelésirányítói, szociális munkás, projekt adminisztrátori, TB-ügyintézői, valamint újabb főállású oktatói és segédoktatói státuszok létestésére nyílt lehetőség. A Tranzitfoglalkoztatási program tette lehetővé olyan munkatársak felvételét, akik ma is meghatározói a személyzetnek, mint: Farkas Béla termelésirányító, Sipos Anna Mária és Szabó Mónika szociális munkások, Végh Imréné, Heller Gábor, Jóna Lajos gyakorlati oktatók, akik több éve bizonyítják gyakorlati elkötelezettségüket és hozzáértésüket.
A Termelőiskola főállású dolgozóinak száma 24 fő és ugyanennyi a partner-középiskolákból óraadóként közreműködő szakemberek száma is.
A Termelőiskola személyzete ma már stabil, pedagógiailag és szakmailag jól felkészült, lelkes, elkötelezett, a célcsoport iránt nagyfokú empátiával rendelkező munkatársakból áll. A személyzet alkalmas bármilyen nagy volumenű hazai és nemzetközi foglalkoztatási-képzési projekt sikeres megvalósítására.

A legsikeresebb projekt

Az előzőekben leírtakból kiderül, hogy a termelőiskolai tevékenység az OFA Tranzitfoglalkoztatási pályázatai révén bontakozott ki és vált teljessé. Ez a program bebizonyította, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű fiatal munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjához olyan komplex programokra van szükség, amely magába foglalja a foglalkoztatást, a képzést és a személyiség fejlesztését egyaránt. A Tranzitfoglalkoztatási program évről évre fejlődött, a résztvevő szervezetek közreműködésével vált mintaértékűvé. Ez tette lehetővé, hogy az európai uniós HEFOP programokba beépüljön. Ez a komplex program olyan alprogramokat foglalt magába, mint: felkutatás, kiválasztás, pályaorientáció, pszichoszociális támogatás, közismereti felzárkóztatás, lemorzsolódás megelőzése; szakmai-elméleti képzés; szakmai-gyakorlati képzés; kulcsképesség fejlesztése; kiegészítő gyakorlati oktatás; beruházás; beszerzés, termelés; értékesítés; elhelyezkedés; utánkövetés-utógondozás; személyzet hatékony együttműködése és mentális egészségmegőrzés. A jelenlegi HEFOP pályázati rendszerrel szemben a Tranzitfoglalkoztatási program 6 cikluson át nyújtott támogatást. Az egyes ciklusok egymásra épültek. Az előző ciklus 6 hónapos utógondozási szakasza egybeesett az új ciklus első hat hónapos tevékenységével: felkutatás, kiválasztás, pályaorientáció, felzárkóztatás stb. Ezáltal a projektek a kiírók számára gazdaságosabban, a szervezetek számára biztonságosabban és kiszámítható módon működhettek, stabil és egyre fejlődő személyzet közreműködésével.
A Termelőiskola elsősorban indulásakor kapott nagy segítséget a dániai flongi és németországi kasseli termelőiskoláktól. Többször próbálkoztunk közös pályázatok benyújtásával is, azonban a nagy távolságok és főleg a zalaegerszegi intézmény anyagi nehézségei miatt nem tudott kialakulni szorosabb munkakapcsolat. 2003-tól viszont a PHARE CBC programok révén egyre bővülő kapcsolatot sikerült kialakítani a szomszédos ausztriai BFI burgenlandi szervezetével, valamint a szlovéniai alsólendvai magyar nyelvű szakközépiskolával. E programok során olyan, a térségben hiányszakmának számító képzésben sikerült OKJ szintű képzéseket indítani, mint: a vasszerelő, szárazépítő.
A Termelőiskola a Leonardo Program keretében ír, spanyol, holland, belga és 3 hazai partnerrel közösen részt vett egy roma fiatalok számára esélyt nyújtó lóápoló nemzetközi képzési program kidolgozásában, valamint az 1 éves magyarországi kísérleti képzés lebonyolításában.
Jelenleg pedig az EQUAL program keretében az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület partnereként arra vállalkoztunk, hogy olyan kísérleti nappali rendszerű szakiskolai képzést indítunk, amelybe integráljuk a hazai és nemzetközi termelőiskola jellegű projektek tapasztalatait. Ezért alapította és hozta létre az Alapítvány az Első Magyar–Dán Termelőiskola Alapítvány Szakiskoláját, amely 2005. szeptember 1-jén hivatalosan is megkezdte tevékenységét.
Az Első Magyar–Dán Termelőiskola megalakulása óta akaratlanul is egyfajta módszertani szerepet is betölt. A hátrányos helyzetű, alulképzett, beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatal munkanélküliek gondjai más megyékben és országokban is a figyelem középpontjában állnak. Ezért is voltak kíváncsiak ez irányú tapasztalatainkra a német, dán pedagógus delegációk, a szlovén és bolgár oktatási kormányzat képviselői, több megyei munkaügyi központ vezető munkatársai. Járt az intézményben Kiss Péter munkaügyi, dr. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, több államtitkár és politikus is. Módszertani anyagok, programok átadásával segítettük azokat a szervezeteket, amelyek hasonló projektek indításán gondolkodtak.
A Termelőiskola kezdeményezője és alapítója volt a 2000-ben megalakult Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesületnek. A zalaegerszegi intézmény munkájának elismerését jelzi, hogy az Egyesület elnöki tisztét 5 év óta Molnár Máté programigazgató tölti be. Mint az Egyesület tagszervezete, 2002-től részt veszünk az OFA által finanszírozott Szakmai Támogató Rendszer (EU HÁLÓ stb.) munkájában, amely az egész országra kiterjed, és több mint 200 foglalkoztatási célú nonprofit szervezet munkáját van hivatva módszertanilag segíteni. Intézményünk látja el a Nyugat-dunántúli Regionális Központi feladatokat, mi biztosítjuk a Zala megyei tanácsadót, 2003-ban pedig a Termelőiskola adott otthont az országos programirodának.

Tíz év számokban:

Tíz év során a Termelőiskola által indított programokban 908 többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli kapcsolódott be, amelyek közül 847-en azt sikeresen befejezték. Közreműködésünkkel 98-an szerezetek általános iskolai, 77-en betanított szakmai, 528-an pedig OKJ-s szakmai bizonyítványt.
A Termelőiskola a szakképesítést szerzett fiatalokat segíti elhelyezni a munkaerőpiacon és 3–6 hónapig nyomon követi életüket. Ez irányú munkánk eredményességét jelzi, hogy az utóbbi hat évben az OKJ-s képzettséget szerzettek több, mint 85%-át sikerült bizonyítottan a munkaerőpiacra be-, illetve visszasegíteni.
Jelenleg a Termelőiskola 7 HEFOP és 1 PHARE CBC programban érdekelt, amelyben 68-an a felzárkóztató, 54-en a betanító- és 67-en OKJ-s szintű szakmai képzésben vesz részt.
A Termelőiskola nem lehetett volna sikeres a város és megye társadalmának támogatása nélkül. Több száz vállalat, intézmény, vállalkozás és magánszemély nyújtott ez ideig valamilyen segítséget: alapítványi pénztámogatással, személyi jövedelemadó 1%-ának átengedésével, gépekkel, anyaggal, eszközökkel, önkéntes munkával. Köszönet érte.

Parola archívum