Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A VFC LEADER program felmondása (levél)
Szerző:
Huszerl József, Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2004
Szám:
1
Oldalszám:
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Riz Gábor
Intézmények:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, Büki Nemzeti Park igazgatósága, Civil Kollégium Alapítvány, Magyar Államkincstár,
Települések:
Királd, Miskolc
Tárgyszavak:
VFC LEADER program, Magyar Államkincstár
Megjegyzés:
Annotáció:

Vissza a tartalomhoz
Riz Gábor igazgató úr részére
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet
Miskolc
Tárgy: VFC LEADER program felmondása


Kedves Gábor!

A Civil Kollégium Alapítvány – hosszas mérlegelés és gyötrődés után –, úgy határozott, hogy felmondja a VFC Leader kísérleti program közösségi típusú helyi fejlesztések fejezetében kezdeményezett észak-magyarországi pályázatát, amelyet az Általatok vezetett konzorcium támogatásával bonyolított volna.
2003 márciusában készült el – igen sok munka befektetésével – ez a pályázati terv. A felhívás szerint úgy tűnt, hogy mi arra pályáztunk, hogy lebonyolítjuk ezt a programot. Ám az Államkincstár különféle felszólításai félreérthetetlenné tették, hogy nekünk a megítélt forrással ezt nem közvetlen lebonyolítanunk kellene, hanem a pénzt külső közreműködőknek „beszállítóknak” tovább adni.
A program szerint egy közösségi felmérést kellett végeznünk Királdon, s egy kiadványt megjelentetni annak eredményeivel; aztán a helyi emberek felkészítését követően a térség 6 településéből háromnak a közösségi viszonyait és társadalmi tőkéjét feltárni; továbbá a 6 településen azonosítani 15 helyi lakost, akiket egy erre a helyzetre kidolgozott tananyag alapján közösségi munkás feladatokra kellett felkészíteni, kiképezni. Ezek a feladatok komoly előkészítéseket, tárgyalásokat, együttműködések kiépítését igényelték, valamint utómunkálatokat, amelyek során például foglalkoztatást terveztünk megszervezni a végzett közösségi munkásoknak.
Szeretnénk kiemelni, hogy ezt a pályázati formát milyen fontos és kimunkált tartalmúnak, s a közösségi munka szempontjából milyen hatékony lehetőségnek tartjuk. Azt különösen hangsúlyozzuk, hogy a pályázati eljárás során különlegesen segítőkészek, támogatóak és jó partnerek voltak a konzorcium munkatársai – munkatársaid. Ezért is született meg nehezen a visszalépést jelentő döntésünk.
Az a meggyőződésünk, hogy a folyamatba bekapcsolódott Magyar Államkincstár lehetetlenné tette ennek az igen progresszív kezdeményezésnek a kibontakozását. Olyan feltételeket és körülményeket teremtett, amelyek az eredeti kiírók és a helyi lebonyolítók minden törekvését teljes mértékben keresztülhúzták.
Az akkor számunkra kedvezőnek mondott konzorciumi döntést követően 2003 szeptemberétől összesen 18 féle igazolást szereztettek be velünk országos szervezetektől, hivataloktól, megyei illetve regionális hivataloktól és a szóba jövő 6 helyi településről. Ez önmagában irracionális elvárás, civil szervezet (de más keretek között működő esetében sem) nemigen van olyan, amelyik ezt saját apparátussal el tudja látni. Végül, mire a 18. igazolás megszületett, az elsők lejártak, s az eljárás megismétlésére szólítottak fel bennünket. (Annak részletezésébe már nem is kezdek bele, hogy miért kellett ehhez a többnyire képzési elemeket tartalmazó programhoz azokról a településekről igazolást kérni, ahonnan 2–3 munkanélkülit fogadunk, s a megyei és országos természetvédelmi, vízügyi, környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a Büki Nemzeti Park igazgatóságának milyen kompetenciái lehetnek egy közösségi munkás képzéshez igazolásokat kiállítani.)
A program nagyon sok előzetes kapacitás befektetését, s igen komoly gazdasági kockázatot is igényelt tőlünk, a pályázó civil szervezettől. Az általunk készített projekt 4 millió Ft összköltségű volt, amely teljes összeget az Alapítványnak kellett volna megelőlegeznie, s annak 75%-át utófinanszírozás keretében kapta volna meg. Ekkora tartalékkal – főként az előre nem kalkulálható államkincstári packázás miatti beláthatatlan idejű elhúzódás esetére – nem rendelkezik egy átlag nonprofit szervezet.
Meggyőződésünk, hogy a Magyar Államkincstár ilyen magatartása azt mutatja, hogyan lehet felszámolni, lehetetleníteni a hazai civil társadalom kiépülését, működését; s hogy durva társadalomellenes tevékenysége még alapvetően jogszerűtlen is. Ha a felsorolt igazolások címzettjeit megvizsgáljuk, látszik, hogy valamennyi szervezet az államigazgatás körébe tartozik, amelyből a szükséges adatokat a hivatalnak önmagának lenne kötelessége beszereznie!
A fentiek miatt határozott szándékunk, hogy a széles nyilvánossághoz fordulunk ennek a botrányos és tarthatatlan helyzetnek a bemutatását és megváltoztatását követelve.

Sajnálatos számunkra ez a visszalépés azért is, mert amíg ezeknek a bürokratikus ostobaságoknak próbáltunk megfelelni, addig a régió érintett falvaiban elindult és több fázisában le is zajlott a tervezett munka. A közösségi viszonyok természete ugyanis nem olyan, mint egy beruházás, hogy ha kell, elindítjuk, ha kell „jegeljük” bizonyos ideig; a polgárokban más „algoritmus” szerint érik meg a cselekvés, a közösségi szolidaritás, az összefogások szükségessége, s akkor kell beavatkozni, amikor azt a közösségi klíma természetes módon igényli. Persze jól tudjuk, Neked ezt nem kell mondanunk, hiszen Magad is közösségi szakember vagy.
Tehát éppen az utóbbiak miatt, mert a munkának szükségszerűen haladnia kellett, a 2003 nyarán-őszén elindult folyamatok egy részét komoly munkaráfordítással és több mint félmillió forint anyagi befektetéssel is végeztük, amely energiák most – a munkában szerepeket vállaló szakemberek és szervezetek megtérítetlen „ráfizetései” maradnak. S ezek a megkezdett folyamatok még most is szakmai utógondozást, támogatást igényelnek, amelyet természetesen igyekszünk ellátni.

Még egyszer elismerésünket fejezzük ki Neked és munkatársaidnak áldozatos és szakszerű munkátokért, amelyet ennek az eredetileg jól elképzelt pályázati rendszernek a megvalósításában végeztek, s szomorúan, de megismételjük, hogy a Civil Kollégium Alapítvány e beláthatatlan és indokolatlan gazdasági kockázatot nem tudja vállalni, s visszalép a VFC Leader programban tett pályázati ajánlatától.

Budapest, 2004. február 19.

Barátsággal
Péterfi Ferenc és Huszerl József
elnök

Parola archívum