Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Egy ifjúsági közösségi színtér alapozó munkálatairól
Szerző:
Bata Enikő, Herczeg Bálint, Juhász Krisztina, Lendik Erika, Monostori Éva, Ravasz Gábor
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Állomány:
Év:
2006
Szám:
2-3
Oldalszám:
15-19
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:
Egy ifjúsági közösségi színtér alapozó munkálatairól

Esettanulmány-részlet



A kiindulás. Az Élettér Egyesület tevékenységei, célkitűzései között szerepel a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése. Városunkban, Komáromban, erre szükség is van, mert úgy tapasztaljuk, hogy a 14-18 éves fiatalok egy része haszontalanul tölti el szabadidejét. Közülük sokan azon csellengők, kallódók közé tartoznak, akik ugyan rendezett családi háttérrel rendelkeznek, mégis az utcán bóklásznak, kocsmáznak. Szervezett elfoglaltság hiányában természetesen maguk találnak ki unaloműző elfoglaltságokat. Sajnos a helyi intézményhálózat nem megfelelő a szabadidő hasznos eltöltéséhez, mert

- régi, elavult művelődési központunk van, ahol nincs kialakított fogadótér, a termek az utcáról nyílnak;
- közösségi házunk irodaház, ahol a bérlők nem járulnak hozzá, hogy a közös helyiségeket „kintről” is használják;
- hétvégeken a termeket vizsgáknak, tanfolyamoknak, vásároknak adják ki, nincs szabad terem;
- az intézmények nyitva tartása sem alkalmazkodik a fiatalok igényeihez, az alternatív szabadidős foglalkozásokhoz (8.00-16.00);
- Komáromban még diszkó sincs!




Szeretnénk olyan közösségi színteret létrehozni, amely a településünkön pótolná a helyi intézményrendszer hiányosságait, igazodna a helyi fiatalok igényeihez, azokra épülve jönne létre, működésével pedig hozzájárulna a hátrányos helyzetűek reintegrációjához és reszocializációjához.

Elképzeléseink szerint szükség lenne a csavargó, csellengő gyermek- és fiatalkorúakkal végzett utcai szociális munkára, „törzshelyeik” városi szintű feltérképezésére, számukra szabadidő-eltöltési, képzési, átképzési programok kidolgozására. A 9-24 éves korosztály, a helyi és környékbeli fiatalok (13-24) közül kiemelt figyelem hárul a szenvedélybetegekre (dohányzók, alkohol- és kábítószer-fogyasztók), a kallódó-csellengő gyerekekre (9-13 év), ugyanis rájuk jellemző leginkább a társadalmi
normák megtagadása, a deviáns viselkedés, a személyes és szociális identitás zavara, általában a társadalmi ve-
szélyeztetettség. Meg kell vizsgálni egy ifjúsági iroda létrehozásának lehetőségét is, mely koordinálná az ifjúsággal kapcsolatos szabadidős, képzési és egyéb programlehetőségek kidolgozását, megvalósítását, foglalkozna az ifjúságot érintő problémákkal. Az ifjúsági centrum töltené be annak a közösségi színtérnek a szerepét, ahol a helyi fiatalok hasznosan eltölthetik szabadidejüket, s a bejárós középiskolások a buszra, vonatra várakozással eltöltött időt szintén hasznos és értelmes tevékenységekkel tölthetik. A fiatalok igényeire alapozott kulturális központot alakítanánk ki, kiemelve az információs, segítő, oktatási-tanulási és tanácsadó szerepét is, s azt a lehetőséget is, hogy a központ az ifjúsági szemináriumok és nemzetközi cserék előkészítő-fejlesztő helyszíneként is funkcionálna. Azt kívánjuk elérni, hogy az intézmény személyiségformáló viselkedésmintákat közvetítő szerepet töltsön be.

Programunk az aktív előkészítés fázisában van. Az előkészületek tartalmazzák a pályázatok megírásán kívül kérdőíves felmérésünket, amelyet a komáromi 13-20 éves korosztály általános és középiskolásai körében végeztünk. Ezáltal kaptunk képet a célcsoport érdeklődési köréről, szokásairól, szabadidős kultúrájáról és igényeiről.

Komárom általános és középiskoláiba 2005 januárjában összesen 2300 kérdőívet juttattunk el, melyből 969, azaz az összes kiadott kérdőív 42%-a érkezett vissza! A városi (és a városban tanuló) fiatalok véleményét akartuk megtudni, ám ők maguk sajnos nem vették kellően komolyan a lehetőséget. Igaz, mi sem tájékoztattuk őket megfelelően a felmérés céljairól. Tovább rontotta a felmérés hitelességét, eredményességét a hiányosan vagy komolytalanul kitöltött kérdőívek jelentős száma is.

Az előzetesen megfogalmazott kép a fiatalság helyzetéről és állapotáról főleg feltevésekre, személyes tapasztalatokra, országos és városi statisztikai adatokra támaszkodott. A kérdőívek alapján feltevéseink nagy része sajnos beigazolódott, közülük sokat maguk a megkérdezettek támasztottak alá. Nézzük meg ezeket részletesebben!

Tudjuk, hogy városunkban nem működik a fiatalok igényeihez igazított közösségi színtér vagy oktató, nevelő, szabadidő-szervező, kulturális intézmény.

A kérdőívekből kiderült, hogy a középiskolások nagy része vidékről jár a városba, naponta tehát sok időt kénytelenek várakozással eltölteni. Saját tapasztalataink és a megkérdezettek véleménye alapján tudjuk, hogy ezt az időt az utcán, közterülteken vagy akár kocsmákban üldögélve (esetleg iszogatva) töltik el.

Tudjuk, hogy kevesen érdeklődnek a kultúra iránt, ritkán járnak kirándulni, és sok időt töltenek internetezéssel vagy tévézéssel, de keveset tanulással.


Szerencsére a sportolás kedvelt tevékenység, de az nem derült ki, hogy mennyi időt szánnak mozgásra. Ez pedig a káros szenvedélyek miatt bír nagy jelentőséggel. Sokan már nagyon fiatalon kipróbálják az alkoholt, a cigarettát, a drogokat, és többen rá is szoknak ezekre a szerekre. Innen nagyon nehéz visszafordulni. Nagy részük csak azért válik függővé, mert tartozni akarnak valahova, pl. a cigizőkhöz. Mások az általános életkörülmények miatt fordulnak a káros szenvedélyek felé (problémás családi háttér reményvesztettség, hitetlenség, kilátástalanság). Ezeket az okokat pedig fel kell tárni, és kezelni is kell őket!

A kérdőívekből bizonyos mértékű iránymutatást kaptunk a fiataloktól arról, hogy ők mit szeretnek, és mit szeretnének csinálni a szabadidejükben. A legtöbben a változatos sportolási lehetőségeket, a kulturált szórakozást emelték ki.

Megtudtuk, hogyan viszonyulnak a napjainkban előforduló veszélyforrásokhoz: sajnos túl sokan fordulnak a káros szenvedélyek felé. Ismerjük, hogy a különböző értékeket mennyire tartják fontosnak, és nagyjából tudjuk azt is, hogy sokuknak ugyan vannak terveik, de nagy azoknak az aránya is, akik bizonytalanok, nem tudják, merre induljanak, hol és miben találják meg a számításukat (tanulási és munkavállalási szempontból).

Sajnos arra is következtethetünk, hogy azok sem viszik véghez terveiket, akiknek határozott elképzeléseik vannak.

A kérdőív összeállításában az Élettér Egyesület pályakezdő munkatársai és fiatal önkéntesei vettek részt, akik maguk is a vizsgált korosztályba tartoznak. A véglegesítés során természetesen figyelembe vettük a velünk kapcsolatban álló fiatalok véleményét is. A felméréssel az alábbi témákban kértük a fiatalok véleményét, tapasztalatait, szokásait:
kedvelt szabadidős tevékenységek,
rendszeres költés nagysága,
internetezési szokások,
hogyan értékelik a komáromi szabadidős lehetőségeket a fiatalok? Mire van szükségük, mit szeretnének csinálni, és mire van igény?,
káros szenvedélyek,
tanulási szokások,
a jövőre vonatkozó elképzelések: továbbtanulás, elképzelt foglalkozás, tervek,
részvételi szándék ifjúsági programokban,
az ifjúsági központ várható látogatottsága.

A kérdések kiválasztása nem volt problémamentes, nehéznek bizonyult a vizsgált problémák mindegyikét érintő és alaposan felmérő kérdések meghatározása. Utólag meg is állapítottuk, hogy néhány fontos dolog teljesen kimaradt. Ezek a következők:

Életkor. Az életkor függvényében egyértelműen változnak a szokások, az érdeklődés, a világlátás, a hozzáállás stb. Az értékelést életkor szerint is elkészíthettük volna, amely egyedibb problémákra és igényekre is rávilágíthatott volna. A kapott válaszok alapján a korcsoportok kialakítása lehetetlen, egyúttal értelmetlen és felelőtlen is lenne.

A szabadidős tevékenységek esetében rá kellett volna kérdeznünk arra, hogy az adott kikapcsolódási formával átlagosan mennyi időt töltenek egy hónapban (héten, napon). Jó lett volna megtudni azt is, hogy a hobbi vagy az egyéb kategória milyen tevékenységeket takar.

A tévénézés kapcsán megkérdezhettük volna, milyen műsorokat kedvelnek. Látják-e a művelődés, ismeretszerzés lehetőségét vagy kizárólag szórakoztató céllal, esetleg unaloműzésként néznek tévét?

A hiányzó kérdések közé soroljuk a következőt:

”Olvasol-e az érdeklődési körödnek megfelelő könyveket? Ha igen, milyen témákkal foglalkozol szívesen?”

„Nyelvtudás, nyelvismeret.” Feltérképezhettük volna a komáromi iskolákban oktatott nyelveket, a nyelvtudás, -tanulás helyzetét. Megtudtuk volna: kizárólag iskolában tanul nyelvet, vagy különórákon, nyelviskolában is; milyen nyelveket beszélnek; a nyelvtudás szintjeit.

„Vagyoni helyzet”: a diák dolgozik-e, vagy kizárólag a
szüleitől kapott pénzt költi? Ebből kiderült volna, hogy a gyermek mennyivel és hogyan járul hozzá saját kiadásaihoz. Esetleg megtudtuk volna, hogyan viszonyul a pénzhez és a munkához.

Másfelől fontos lett volna azt is megtudni, hogy az adott összeget pontosan mire költik. Az üresen hagyott helyeken nem tudjuk meghatározni, hogy az illető nem költ arra a dologra, vagy éppen nem akart válaszolni.

„Az ifjúsági központ ismertetése, a felmérés okai és céljai.” Ha a diákok tudták volna, milyen céllal kérdezik meg őket, talán jobban odafigyeltek volna a kitöltésre. Bizalmatlanságuk, tájékozatlanságuk ilyen formában természetesen érthető és jogos. Feltehettük volna a kérdést: „Milyen szolgáltatásokat nyújtson az ifjúsági korosztály szolgálataiba álló közösségi színtér.”

A kérdőív feldolgozását és kiértékelését 2005 júliusában fejeztük be.

Az előzetesen megfogalmazott feltevések és elképzelések, valamint a felmérés alapján konkretizálhatjuk terveinket, és természetesen szükség lesz a megfelelő feltételek biztosítására is. Fontos még az is, hogy az érintett korosztály tisztában legyen azzal, hogy ezek a törekvések az ő érdekükben történtek és történnek a jövőben. Kiemelendő a tájékoztatásuk a tervezett intézmény szolgáltatásairól, funkciójáról, lehetőségeiről - ez az előkészületek során sajnos elmaradt. A megvalósításban az ő részvételükre, együttműködésükre is számítunk, ahogy a későbbi fenntartáshoz is nagyban hozzájárulhatnak.

Tervezzük az igények, lehetőségek konkretizálását, a célcsoport tagjai aktív részvételének ösztönzését, az ideális épület vagy termek, irodák felkutatását, a szociális szolgáltatások körének meghatározását (pl. pszichológiai tanácsadás, napközbeni ellátás, családsegítés), a működtetésben részt vevő munkatársak előzetes szakmai felkészítését, képzését.
A célcsoportok szükségletei közé tartoznak mindazon intézkedések és szolgáltatások, amelyek segítségével társadalmi helyzetük (munkába állásuk, egészségi-mentális állapotuk) javítható, továbbá azok a felmérések alapján megállapított hasznos szabadidős tevékenységek (oktatás, kirándulások, internetezés, filmklub, oktatási-nevelési foglalkozásokon aló részvétel, pszichológiai-munkajogi tanácsadás, támogatás az elhelyezkedésüket, továbbtanulásukat illetően), amelyek végzésére eddig nem volt lehetőségük:

Komárom és környéke a régió egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, s ennek következtében a segélyezettek száma az utóbbi időben jelentősen csökkent. Sajnos továbbra sem megoldható azonban az iskolás gyerekek (8-13 év) szabadidejének hasznos eltöltése. Igény van a problémás gyermekek és a szülők közötti kapcsolattartást biztosító szolgáltatások és az ezt megelőző konfliktuskezelés iránt. Statisztikai adatok szerint az utcagyerekek és fiatalkorú bűnelkövetők száma növekedett a korábbi adatokhoz viszonyítva, a középiskolások körében is tapasztalható a veszélyeztetettség, s igaz az is, hogy a helyi szórakozóhelyeket nagy számban látogatják kiskorúak (ez a jelenség nemcsak hétvégéken figyelhető meg, hanem jellemző a hétköznapokra is). A nyári időszakban megnövekszik a kiskorúak által elkövetett szabálysértések, bűncselekmények száma, amelyet értelmes szabadidő-eltöltési lehetőségek szervezésével csökkenteni lehetne. E programok szervezésében szerepet kaphatnának a kortárssegítők is.

Lépéseink:
1. Létre kell hozni, életre kell hívni az ifjúsági házat!
Az intézmény működtetése során a következő szempontokat kell érvényesítenünk:


Kortárs-segítők képzése

- A fiatalok segítenek a létrehozásban és ők a fő működtetők is;
- Képességeikre, képességeikre alapozva fejlesztik azt;
- Lehetőséget nyújt a fiataloknak a színvonalas szórakozásra: (társalgási klubok, fórumok, „traccspartik” számítógépes játékok, Internet, filmvetítés, zene, újságok, folyóiratok, szervezett kirándulások…);

- Lehetőséget nyújt a tanulásra (felzárkóztató és egyéb szakképzések szervezése);


- Információk szerezhetők a munkaerő-piaci lehetőségekről és a munkajogi kérdésekről;
- Foglalkoztatás elősegítése halmozottan hátrányos fiatalok esetében tapasztalatszerzési támogatás keretében;
- Lehetőséget biztosít a problémás fiatalok mentális egészségének javítására és megőrzésére;
- A szociálisan rászorulók részére napközbeni ellátást tesz lehetővé.

2. Meg kell találnunk partnereinket az ifjúság, valamint a felnőttek köréből!
Az ifjúság körében tett partnerkeresésnél a következő szempontokat biztosítottuk:

- Felkerestük azokat a szórakozóhelyeket, ahol a fiatalok találkoznak.
- Megismerkedtünk és igyekeztünk meggyőzni a csoportok hangadóit, a „legproblémásabbat” a problémásak közül.
- Beszélgetéseket, összejöveteleket kezdeményeztünk.
- Kortárssegítőként vontuk be őket a programba. Képzésüket két alkalommal bentlakásos módon a kunbábonyi Civil Kollégiumban valósítottuk meg.
- Csapatépítő, konfliktuskezelő és kortárssegítő tábort szerveztünk Jászszentlászlón.
- Szupervíziót rendszeresítettünk, újabb tagokat, segítőket vontunk be.
- Ifjúsági programok, rendezvények elindításánál segítettünk, kezdeményeztünk ilyeneket.
- Bekapcsolódtunk az Ifjúság 2000-2006. programba.
- Elindítottuk a helyi iskolák közötti információ cserét. Az általános iskolásoknak Jókai Unokái címmel, míg a középiskolásoknak Picurinfó címmel havilapot indítottunk. Ebben a prevenció mellett alternatív szórakozási-szabadidős elfoglaltságokat mutatunk be, illetve tájékoztatjuk a korosztályt a különböző pályázati lehetőségekről.

A felnőttek körében tett partnerkeresésnél a következő eredményekre jutottunk:
- A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkásaival, szociális gondozóival, pszichológusával kapcsolatba kerültünk. Felvettük a kapcsolatot az intézmény által segített kortárssegítőkkel (nem tudtunk létezésükről), együttműködést kezdeményeztünk;
- Háziorvosokkal, családorvosokkal, iskolaorvosokkal vettük fel a kapcsolatot. Együttműködésükről és segítségükről biztosítottak;
- A pszichiáter segítő beszélgetésekkel, orvosi megközelítésből segíti a fiatalokat és bennünket is;
- A helyi civil szervezetek közül is többen vállalták velünk a közös munkát. (Magyarock Dalszínház, Kecskés László Társaság Alapítvány, Monostori Gyerekekért Alapítvány, Összhang Közművelődési Alapítvány stb.)



3. Megfelelő ingatlan keresése, finanszírozási lehetőségek felkutatása!
Támogatási formák felkutatása:
Ifjúsági tagozatunk a helyi ÉLETTÉR Egyesület támogatásával több pályázaton vett részt 2005-ben. Ennek eredményeként jöhettek létre képzéseink, kiadványaink, táborunk és lehetőséget kaptunk egy saját ingatlan megvásárlására is. Többszöri nekifutás ellenére, csak nagy nehézségek árán tudtunk házat vásárolni. Így több, korábban megfogalmazott célunkat át kell gondolnunk és értékelnünk. A megvásárolt ingatlan Komárom egyik falusi területén, Koppánmonostoron helyezkedik el. Nincs a központban, tehát a kallódó fiatalokat nem tudjuk teljes mértékben elérni. Az ingatlan kicsi, bár a telek nagy, így további lehetőség van arra, hogy bővíthessük. 2006-ban további pályázatokkal éltünk, melyek eredményeiről még nincs tudomásunk.
Megalakult a Kerecsen Ifjúsági Tagozat, mely működését az egyesületen belül végzi.
Az ifjúság területén több szervezet kezdte meg működését - pl. Komáromi Talpasíjászok, Mag (őstörténeti előadássorozat) -, vagy mozgolódik, pl. cserkészek, ifjúsági- és gyerekönkormányzat.

Hol tartunk most?
Jelenleg is pályázunk a helyiség bővítésére, korszerűsítésére. 2006 áprilisában végre hozzájutottunk az ingatlanhoz, melyben elkezdhettük a felújítási munkálatokat (mellékhelyiségek, közösségi terek kialakítása, az udvarrész rendezése, épületrészek lebontása stb.)

Kidolgoztuk az épület és az ifjúsági csoport tevékenységi körét. Azt szeretnénk elérni, hogy az épület valódi közösségi színtere legyen a településnek. Nyitva tartása és üzemeltetése ennek az igénynek megfelelően történjék. Nem szeretnénk zárt ajtókkal találkozni, kulcsokat keresni.
Bata Enikő, Herczeg Bálint, Juhász Krisztina, Lendik Erika, Monostori Éva, Ravasz Gábor,
Élettér Egyesület, Komárom


A leendő ifjúsági ház
Parola archívum