Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Hogyan fakasszunk forrásokat?
Szerző:
Molnár Aranka, Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Közösségfejlesztés az ózdi kistérségben
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2004
Szám:
1
Oldalszám:
11-14
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Molnár Aranka, Péterfi Ferenc
Intézmények:
Civil Kollégium Alapítvány, Magyar Államkincstár, Magyar Művelődési Intézet, Dialóg a Közösségekért Egyesület
Települések:
Királd, Ózd
Tárgyszavak:
Dialóg a Közösségekért Egyesület, Ózdi kistérség, Királd, Királd Közösségéért Egyesület, Magyar Államkincstár, PHARE program
Megjegyzés:
Annotáció:

Közösségfejlesztés az ózdi kistérségben
HOGYAN FAKASSZUNK FORRÁSOKAT?
Vissza a tartalomhoz
Előzmény

A 2000-es évek nagy társadalmi feszültségét az Ózd-Putnok kistérségben a bányák bezárása okozta. Ezeknek a gondoknak az enyhítésére indított a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet a volt bányásztelepülések térségében közösségfejlesztési programot, amelyhez megnyerte hazai és nemzetközi szakmai szervezetek együttműködését is.
A megyei intézmény a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztályával és a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve tervezte meg a „Közösségfejlesztés az ózdi kistérségben” című programját, 2001 őszétől. A programhoz szükséges költségek egy részét (utazás, képzések szervezése, konferencia költségei) a Civil Kollégium Alapítvány egy PHARE programból pályázta és nyerte el. Az Ózd-Putnok kistérségben elkezdődött közösségfejlesztő folyamat kulcstelepülése Királd, ahol 2000 szeptemberében zárták be a bányát. Mi egy évvel később 2001 szeptemberében, majd 2002 januárjában kezdtük a közös munkát ezen a településen.
Ezzel párhuzamosan zajlott egy másik folyamat is, a kistérség valamennyi településére kiterjedő tájékozódó munka, amelynek során két részben ellátogattunk a térség valamennyi falujába. Megkerestük az érintett önkormányzatok egy-egy képviselőjét (lehetőség szerint a polgármestert), s beszélgettünk mindenütt helyi civil szervezetnek, vagy a helyi társadalomnak egy-két meghatározó személyiségével is.
Kistérségi tapasztalatainkat – melyeket elsősorban a térségben élők véleményeiből, közérzetéből, az általuk látott problémák és a lehetőségek megnevezéséből állítottuk össze – egy másik hosszabb összegzésbe foglaltuk.

Munkánk célja:
Királdon a közösségfejlesztés módszereivel a helyi viszonyok közösségi feltárását és a lakosság aktivizálását indítottuk el. Megpróbáltunk mozgásokat létrehozni, és a lakosság cselekvési készenlétét, kedvét megerősíteni. Ráébreszteni a helyi közösséget, hogyan keresse meg és használja ki a saját erőforrásait, és hogyan szervezze meg önmagát. Önszervező folyamatokat kezdeményeztünk, s igyekszünk segíteni a helyi közösségnek, hogy képessé váljon az általa elindított cselekvések fenntartására is.
Mindvégig hangsúlyozzuk, hogy a közösségfejlesztés módszere és eszközei a helyi változások kezdeményezésében és alakításában korlátozottak, alapvető strukturális problémák megoldásához, kezeléséhez kormányzati, regionális források és eszközök szükségesek – bár ezek hatékonyságát is megsokszorozhatja a közösségfejlesztés során aktivizált, a civil öntevékenységre felkészült helyi társadalom.
Az első feladatok a szerepek és felelősök pontos kijelölése és a térségi kapcsolatok aktivizálása voltak. Budapesten Péterfi Ferenc vette át a program vezetését, Miskolcon a helyi programfelelős Molnár Aranka lett, aki tagja egyik szakmai műhelyünknek és a terepismeret mellett rendelkezik már közösségfejlesztői gyakorlattal is. A program vezetője és a helyi felelős mindvégig napi kapcsolatban irányította és szervezte a munkát.

A feltáró munka első szakaszaként, az elhúzódó indulás miatt, újra pontosítottuk a program tervét, azonosítottuk azokat a településeket, amelyek a program szerinti kistérségben érintettek. Egyúttal felkerestük a modellként kiválasztott települést Királdot, s ott a helyi önkormányzattal és néhány aktív személlyel egyeztettük a településen tervezett munkafolyamatot.
Ezzel egyidejűleg megkezdődött a térség és Királd falu általános jellemzőinek feltérképezése. A részletesebb tájékozódást segítette néhány helyi dokumentum és a Közművelődési Intézet megyei adattára is.
Feltáró beszélgetéseket indítottunk a modellként választott faluban, Királdon. Felkerestük a településen hangadónak, meghatározónak számító személyeket a saját környezetükben és interjúkat készítettünk velük. A településhez való viszonyukról faggattuk őket, arról, mit tartanak a falu értékeinek, milyen problémákat látnak, milyen ügyeket-változásokat tartanak fontosnak, és főként, hogy mi az, amiben ők maguk is szívesen részt vennének, amibe bekapcsolódnának.
Összesen ebben a folyamatban 50 db interjú készült a falubeliekkel. A munkában a Közösségfejlesztők Műhelyének fiatal szakemberei segítettek (13 fő), akiknek a szakmai felkészülésében fontos szerepe volt az ebben a feltáró folyamatban való közreműködés. Az 50 interjú tapasztalatait összefoglaltuk egy 5 oldalas lakossági tájékoztatóban, és minden megkeresett helyi embernek személyesen, vagy postai úton visszajuttattuk azokat.
A személyes megkeresések további lehetőséget kínáltak a helyi programfelelősnek a kapcsolatok szorosabbá tételére az aktív emberekkel és terveink részletesebb kifejtésére, valamint az ezeket követő nyilvános beszélgetések előkészítésére.
A feltáró munka következő állomásai Királdon a nyilvános beszélgetések voltak.
Meg kell jegyezzük, hogy már az interjú értékelése során megfogalmazódott a külső szakemberekben, hogy mivel földrajzilag elnyúló, több km hosszú településről van szó, valamilyen módon tagolni kellene ezt a nagy falut. A település létrejöttét is elemezve 3 különálló szomszédságot tudtunk körülhatárolni, amelyek a helyiek tudatában, a beszélgetésekben természetes élettérként amúgy is megfogalmazódtak. A nyilvános beszélgetések előkészítése három külön szomszédságban történt, s a találkozókra az így aktivizált lakosok jobban mozgósíthatók voltak.
Ebben a szakaszban összesen 6 nyilvános beszélgetést kezdeményeztünk. Ezekre 12–25 fős létszámban jöttek el a királdiak. A társaság magja szinte minden alkalommal jelen volt, néhányan – főként a tavaszi elfoglaltságok miatt – alkalmilag voltak velünk. Ezeken az összejöveteleken az interjúkban megfogalmazott kérdésekről, de mindig a falu dolgairól volt szó. Eleinte szokatlan volt a helyieknek, hogy szervezett nyilvánosság előtt a település dolgairól önállóan beszéljenek. A bátortalanság fokozatosan oldódott, s egyre határozottabban körvonalazódtak az önálló elképzeléseket megfogalmazók és a lehetséges közösségi cselekvések tartalmai.
Első igazi közös cselekvésként május 24-ére, egy Családi napot szerveztek az eddig aktivizált lakosok együttműködésben a helyi óvoda, valamint az általános iskola szülői munkaközösségével. A rendezvénynek nagy sikere lett, a közreműködők megerősödtek aktív szerepeikben, de emellett természetesen konfliktusok is felszínre kerültek az együttműködés kapcsán.
Már a Családi nap szervezése, s azzal egyidejűleg egy helyi közösségi újság: a Királdi Futár megalapítása és első megjelentetése gyakorlati cselekvéseket, mozgásokat indított el a településen. A lap megjelenése a helyi nyilvánosság jelentős szélesedését is hozta. Társadalmi szerkesztés, közös sokszorosítás 350 példányban, majd a terjesztés megszervezése – fontos események voltak a közösség megerősödésében.
Egyidejűleg a nyilvános beszélgetéseken megfogalmazták az aktivizálódott helyi lakosok, hogy valamilyen formalizált keretet kellene adni ennek a cselekvő és szélesedő csoportnak. „Alakítsunk egyesületet!” – mondták. Közreműködésünkkel 2002. május 28-án 27 taggal megalakult egy helyi egyesület Királd Közösségéért névvel. Mi a jogi procedúra lebonyolítását, az együttműködők közötti barátságos kommunikációt és a bírósági bejegyeztetés körüli ügyintézést segítettük.
Az egyesület alakulása kapcsán, még az alakuló ülésen – ajánlásunkra – elhatározták a helyiek, hogy egy 3 napos program- és szervezetépítő képzést tartunk. Június 7–9-éig Kunbábonyban nagyon aktív és termékeny hétvégi képzést szerveztünk 18 fő részvételével. Az együttlét során minden tervezett feladatot maradéktalanul elvégeztünk: részletesen elemeztük a lehetséges saját erőforrásaikat, melyek a környezet, az itt élők tudása és késztetései, tehetsége; valamint számba vettük a környezettel kiépítendő együttműködések lehetséges forrásait. A találkozó végére részletes lépéstervet készítettünk, amelynek végrehajtásához a helyiek hazaérkezve azonnal hozzá is láttak. Júniusban megjelentették 370 példányban a közösségi újság második számát, környezetalakító és rendező programokat indítottak, játszótér kialakításához kezdtek hozzá.
Miközben a modellként kiválasztott településen a „mélyfúrásokat” és helyi polgárok aktivizálását elindítottuk, elkezdtük feltérképezni a teljes térség általános jellemzőit. Két mikrorégiót azonosítottunk: Putnok város környezetében található települések és az Ózd körzetében elhelyezkedő falvak.

Megterveztük a feltárás lehetséges lépéseit, módszereit és előkészítettünk egy programot június végén a putnoki kistérség adottságainak, humán forrásainak az összegyűjtésére és analizálására.
Az előzetes anyaggyűjtést követően június 27–29 között egy 7 fős csoport megkezdte a falvak bejárását, a kapcsolatok kiépítését, a közösségi adottságok és lehetséges helyi források számbavételét – ebben a mikrorégióban.
Ősszel – szeptember 12–14-e között – folytatódott a kistérség Ózd környéki településeinek bejárása, a közösségi adottságok, lehetőségek feltárása, ismét a közösségfejlesztők műhelye tagjainak közreműködésével. Az itt szerzett ismereteket, benyomásokat az év hátralevő hónapjaiban kiegészítettük, további látogatásokat szerveztünk, konzultációkat folytattunk a térség lehetséges erőforrásainak megismerésére. Ezeket az információkat a következő év márciusi programzáró konferenciájára egy tanulmányba foglaltuk össze.
Eközben a modellprogramként végzett települési munkához visszatérve a Királd Közösségéért Egyesület sikeres pályázatot készített a Közösségfejlesztők Egyesületének Helyi Cselekvési Programjában (HCSP). Ennek eredményeként két hétvégi kézműves képzés költségeit, valamint egy felújított számítógépes konfigurációt nyertek a királdiak. A faluban szervezett hétvégi képzéseken novemberben és februárban 10–15 fő vett részt, játszóházi foglalkozásvezetési ismereteket, továbbá a jeles napokra készülődés kézműves technikáit, népi kismesterségeket: szövést, bőrözést, gipszöntést, dekupázst, rongybáb készítést, papírtechnikákat, foltvarrást tanultak és gyakoroltak.
A helyi aktivizálási folyamat keretében közösségi munkában ősszel megkezdődtek a falun belül a területrendezési munkák, s ezek között a – szimbolikus erővel bíró – helyi forrás kitisztítása és működővé tétele. Ebben az időszakaszban 4 falubeli – az egyesületi hírlevél szerkesztői – részt vett a Közösségfejlesztők Egyesülete által szervezett „Helyi nyilvánosság – helyi lapok készítése” tréningen. Itt nemcsak új praktikus szakismereteket szereztek, hanem együtt gyakoroltak másik 3 település hasonló embereivel.
Fontos jellemzője – s már a projekt hatásának tekinthető – ennek az időszaknak, hogy a végzett munkák során fokozatosan kezdték megtapasztalni a saját erejüket a helyi közösség tagjai. Ehhez járult hozzá az a tudatos, körültekintő és alapos felkészülés, ahogyan a helyi közösség az önkormányzati választásokra igyekezett felkészülni. (Itt jelezzük, hogy az őszi önkormányzati választások körüli felfokozottabb közösségi érzékenység általában nem kedvez a fejlesztési folyamatnak.) Ez volt az oka, hogy ezekben a hetekben fokozottan háttérbe húzódtunk, nehogy látszatra is belekeveredjünk, vagy eszközként használjanak bennünket a helyi politikai küzdelmekben. Mindazonáltal az egyesületbe szerveződött aktív mag közéleti szerepvállalása az volt, hogy – a helyi történelemben előzmény nélküli példaként – választói fórumot szervezett a faluban, ahol a polgármesterjelöltek bemutatkozhattak, és így megismerhették a helyiek a jelöltek lehetséges programjait. Ennek a fázisnak a jelentősége, hogy miközben sok elismerést kivívva, igen éretten végezték ezt a feladatot a közösségi folyamatban aktivizálódott helyiek; az önkormányzati fórum előkészületei és lebonyolítása során – amint egyre határozottabbá váltak a települési közösség ügyeiben – megtörtént az a folyamat, amelyet a közösségi munkában a politikai hatalommal való felruházásnak neveznek. A választásokat követően az új testület hivatalos találkozót szervezett a helyi egyesületbe tömörült aktívákkal és a közösségfejlesztőkkel, egyeztették a programjaikat, tehát az új önkormányzattal megtörtént ennek a közösségi folyamatnak a legitimációja.
Az új évben a márciusi konferencia előkészületei jelentették a legfőbb feladatot a Királdon aktivizált embereknek. Úgy döntöttek az egyesület tagjai, hogy csak a konferenciát követően kezdik el a településen belüli közösségi felmérést, egyrészt, mert az előző évi interjús feltárás és az ahhoz kapcsolódó nyilvános beszélgetések sorozata a tervezettnél jóval mélyebb és szélesebb körű volt, s elég megalapozott hátteret jelent a jelenlegi feladatokat és cselekvési irányokat illetően. Másrészt szerettek volna a konferencia által jól megfelelni a nyilvánosság előtt a saját eddigi munkájukkal, eredményeikkel.
Miközben a szakértői csoport a térségi feltárás tapasztalatait foglalta össze tanulmányban, s elindult a környező települések aktív szereplőinek a megkeresése; a királdiak önmaguk megmutatására és a többiek vendégül látására készültek fel. Kiállítást építettek a kézműves termékekből, továbbá bányászattal kapcsolatos emlékeket gyűjtöttek ugyancsak a kiállításra, meghívókat küldtek a 28 településre, a művelődési házat igyekeztek szalonképes állapotba hozni, ebédet és vendéglátást szerveztek, és a szóbeli bemutatkozásra készültek. Ők hívták meg a sajtót – egy előzetes sajtótájékoztató meghirdetésével –, fogadták és kalauzolták a vendégeket.
„Hogyan fakasszunk forrásokat?”



Konferencia a közösségfejlesztésről
Királd, Művelődési Ház
2003. március 6.

A konferencia

Egy szakmai tanulmány és a környezetben folytatott konzultáció eredményeként egy rövidített összefoglaló készült ezen a – pályázati programunkban „záró-akkordnak” nevezett – kistérségi konferencián. Ebben azokat a lehetőségeket igyekeztünk megragadni, amelyek a kistérség falvainak a partnerségét fejleszthetik, azokat a tapasztalatokat, amelyek a Királdon végzett munka alapján másutt is kamatoztathatóak.
A márciusban szervezett szakmai konferencia igen sikeres volt. A kistérségből 60-nál többen jöttek el Királdra megismerni az ott folyó közösségi munkát. Jelentős médiavisszhangja volt az eseménynek. A nyomtatott sajtón kívül megjelent az esemény a Katolikus Rádióban, a Kossuth Rádió Magyarországról Jövök rovatában és egy 60 perces május elsejei különműsorban, az Európa Rádióban (ez egy regionális adó), a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójában, a Putnok Tv-ben, az Ózdi Tv-ben és az MTV1 Regionális Híradójában.
A résztvevők a hozzászólásokban és a csoportmunkában megerősítették a térségi közösségfejlesztési folyamat fontosságát. Felvázolódott több lehetséges elindulás, most már a térségi szintűre kiterjesztett fejlesztőmunkára is.

A folytatásról: értékelés és a projekt jövője

Megvetettük a lábunkat egy ismeretlen terepen. Jól tudtunk a Királdon lakókkal kommunikálni, őket felrázni, megerősíteni az önbizalmukat. Képesek voltak helyi közösségi mozgások elindítására, cselekvéseikbe bevonni helyből másokat is. Több részletben, de jó cselekvési programokat határoztak meg, képzéseken vettek részt és együttműködéseket kezdeményeztek a maguk területén.
A kistérségi konferencia jó lezárása volt ennek a munkaszakasznak. A többi településen élők elfogadták a meghívást, érdeklődést váltott ki belőlük az itt hallott kezdeményezés, rezonáltak rá, többségében kinyilvánították, hogy szívesen részt vennének ennek a programnak a kistérségi szintű kibontásában, kifejlesztésében. Hasonló volt a szakintézmények (Munkaügyi Központ, Regionális Átképzési Központ, önkormányzatok, megyei múzeum, vidékfejlesztési ügynökség) részéről is a reakció.
A program során kifejlesztett helyi közösségi intézmény: a Királd Közösségéért Egyesület remélhetően tovább növeli szuverenitását. Ehhez járul hozzá, hogy már két pályázaton indultak önállóan, amelyeken a saját munkájukhoz igyekeznek forrásokat teremteni. A konferencia szervezése kapcsán megismerték a médiával való kapcsolat építésének gyakorlatát. Jól szerepeltek ezeken a nyilvános megkereséseken, mint ahogy a konferencia előkészítésében és a saját munkájuk összefoglaló bemutatásában is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A PHARE program keretében képzéseken vettek részt közösen, de képviselőik ott voltak egy újságkészítő tréningen, sőt a közelmúltban a „Hálózat az állampolgári részvételért” című nemzetközi konferencián Bosznia Hercegovinában is küldöttel szerepeltek – két másik térségi képviselővel közösen. Ezek a jelenségek biztosítékot ígérnek arra, hogy a településen belül a program folytatása, fenntarthatósága megalapozott.

A lehetséges folytatáshoz megkezdődött a partnerek és a források feltárása. Készítettünk egy stratégiai vázat a térségi fejlesztőmunka folytatásának kereteire. Fontos kiemelni, hogy ennek a programnak a bonyolítása idején – részben annak inspirációjaként is – alakult a megyében egy közösségfejlesztéssel foglalkozó szakmai szervezet. A Dialóg a Közösségekért Egyesület tagjai jó garanciát ígérnek arra, hogy a helyi kezdeményezések ebben a régióban szakmai segítőkre tudnak találni. Képzésekkel már megkezdődött az ő felkészítésük is erre a munkára, s azóta nyertek már el kisebb támogatásokat, amelyek a saját szervezetük megerősítésére irányulnak.
Folytatást jelenthet, hogy a Leader vidékfejlesztési program 6 településre érvényes támogatást biztosít ebben a kistérségben. Ebben a pályázatban már a királdi egyesület is sikeresen szerepelt.

A fenti összefoglaló megírása óta örömteli eseményként regisztrálhatjuk, hogy 2003 őszén a Királd Közösségéért Egyesület - külső szakmai segítséggel - közösségi felmérést végzett a faluban. Ennek összefoglaló kiadványa Királdi Futár különszámaként e lapszámunk szerkesztése idején készül el és jelenik meg.
Szomorú történés pedig, hogy a keretes anyagunkban jelzett módon, a Magyar Államkincstár megakadályozta a folyamat segítését célzó kistérségi képzési programok lebonyolítását.

Molnár Aranka
közösségfejlesztő
Péterfi Ferenc
közösségfejlesztő

Parola archívum