Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
TERVEZZ! BÁTRAN! KÖZÖD VAN HOZZÁ!
Városmegújítás közösségi részvétellel
Szerző:
Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2010
Szám:
4
Oldalszám:
8
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Városmegújítási program, Miskolc-Avas, Debrecen – Nagyerdő
Megjegyzés:
Annotáció:

A Közösségfejlesztők Egyesülete a Norvég Civil Alap támogatásának második körös pályázatán a „Tervezz bátran, közöd van hozzá!” című projektjére nyert támogatást.

Szakmai partnerünk a városmegújítási programban: a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kösségfejlesztési Osztálya

A program keretében végzett tevékenységek bemutatása

A program ügyviteli munkacsoportjának felállítása
A projekt részleteinek kidolgozására, az operatív feladatok végzésére szerveztük meg a munkacsoportot. Tagjai: Péterfi Ferenc a program vezetője, Tarnai Mária projektasszisztens, Purtczl Andrea ügyvitelt végző, Giczey Péter és Peták Péter.

Városmegújítási szakmai műhely tagjainak azonosítása, a működtetés megszervezése
– A Közösségfejlesztők Egyesületének kezdeményezésével, eddigi szakmai kapcsolatainkon és közvetett megkereséseken keresztül megalakult a szakmai műhely, amelynek tagjai: Bardóczi Sándor tájépítész, Giczey Péter közösségfejlesztő, Kovács Edit közösségfejlesztő, Peták Péter közösségfejlesztő, Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, Pörös Béla szociológus, Sain Mátyás tájépítész, Tarnai Mária közösségfejlesztő, Tistyán László szociológus, Varga Máté közösségfejlesztő. További ajánlások útján utóbb csatlakozott a műhelyhez Portschy Szabolcs építész, egyetemi oktató, Szokolay Örs építész, településtervező, Polyák Levente városkutató-urbanista, Lakatos Kinga szociális munkás, s alkalmanként Molnár Aranka közösségfejlesztő.
– A teljes program időszakában a Városmegújító Munkacsoportnak 4 teljes körű találkozót és több részleges összejövetelt tartottunk – esetenként külső szakértők, vendégek meghívásával. A különféle részfeladatokat (terepmunka, konferencia, tájékoztató kiadvány, kézikönyv szerkesztése, állásfoglalások összeállítása és eljuttatása illetékesekhez, képzési tematika összeállítása) valójában a műhelybe tömörült szakemberek közös munkájával hajtottuk végre.
– A kapcsolattartás a műhely tagjai között folyamatos a projekt során egy levelezőlistán keresztül, valamint a műhelytalálkozók (1–1 napos) alkalmával személyes. A folyamatos munkára egy internetes wikifelületet hoztunk létre különféle rovatokkal.
Elérhetősége http://varosmegujitas.wikispaces.com.

Nemzetközi és hazai gyakorlatok és szakirodalmak áttekintése, gyűjtése
– A jelzett közös internetes tervezési felületen folyt a munkaanyagok gyűjtése. Ez kiterjedt a műhelytagok saját tanulmányaira, anyagaira, a városmegújítással kapcsolatos szakcikkekre, esettanulmányokra, fontosabb külső linkekre (alapvető dokumentumok, fontos/érdekes szervezetek, adatbázisok). A gyűjtés elsődleges szempontja volt a helyi közösség bevonásának megjelenése az adott városmegújítási folyamatban. Az anyagokban megjelenő tudásanyag a munkacsoport ajánlásaiban is megjelent. Az összegyűjtött cikkek, tanulmányok száma 60 fölötti. Ezeket elhelyeztük a honlapon elindított Városmegújítás című oldalunkra is.

Szakmapolitikai ajánlások kidolgozása
– Ennek elkészítését és szakmai egyeztetési folyamatát még 2009 októberében, az akkor szervezett Tervezz! Bátran! szemináriumon kezdtük el. Tavasszal a SZÖVETSÉG egy nemzetközi szakmai konferencián is bemutatta az ajánlások tervezetét, 2010 júliusában a Nyári Egyetemen külön műhelyben foglalkoztunk ezzel, majd szeptemberben, az Állampolgári Részvétel Hetén vált újra központibb feladattá.
– A szakmapolitikai ajánláscsomag összeállítása a munkacsoportnak a szociális városmegújítással kapcsolatos tapasztalatait összegzi. A munkacsoport tagjainak gondolatcseréiből, vitáiból fokozatosan kirajzolódó közös álláspontot ajánlástervezetként kezdtük el megfogalmazni, amelyet az előző pontban leírt szeminárium alkalmával közzé is tettünk. Azóta az erre adott reflexiók és a munkánk további tapasztalatai alapján tovább finomítottuk és szeptemberben véglegesítettük, majd egy reprezentatív eseményen a Parlament Kávézóban átadtuk László Tamásnak, aki az Országgyűlés Lakásügyi és Építési Albizottságának vezetője.
– Időközben a törvényhozás egy sajátos területén, a Településfejlesztési koncepció és az IVS-ek – de a települési tervezési folyamatok egységes rendszerbe építésére – egy új törvényjavaslat készült, amelyet szakmai-társadalmi vitára bocsátottak. A Városmegújító Munkacsoport közreműködésével elkészítettük ennek az anyagnak is a szakmai véleményezését és eljuttatuk a törvényelkőkészítést végzőkhöz. Kiadványok összeállítása, megjelentetése
– A szakpolitikai ajánlásokon túl egy népszerűsítő kiadványt terveztünk, amely elsősorban a közvélemény, a civil társadalom tagjainak, valamint a döntéshozóknak, s másodsorban a szakértőknek hívja fel a figyelmét közérthető nyelvezettel a lakossági-közösségi bevonás esélyeire és szükségességére. Ezt a programidőszak végén jelentettük meg 1000 példányban egy kis 20 oldalas színes füzet formájában Tervezz! Bátran! Közöd van hozzá! címmel.
– A tapasztalataink és az elérhető tudásanyag összegyűjtésével KÉZIKÖNYV a részvételi városmegújításról címmel egy eletronikus kiadványt szerkesztettünk, amely a honlapunkról tölthető le.
– Kiadványt jelentettünk meg az egyik terpemunka helyszínén Pécsbányai jövő-képek címmel az ottani fejlesztési folymathoz kapcsolódóan.

Tréninganyag összeállítása, szakmai anyagok megírása, fordítása
– Tervezett ütemezés: 2009. december–2010. március
– Tényleges megvalósítás: csak a program lezáró szakaszában véglegesítettük azt. Ebben a képzési tematikában és az eletronikus megjelenésű KÉZIKÖNYVben lett felhasználva a programunkba betervezett szakanyagfordítási munka is. Terepmunkák előkészítése és lebonyolítása

Gyakorlati területen való kezdeményezésként a vállalt feladatunk: egy tartósabb fejlesztési programhoz való kapcsolódás, és Tervezz! Bátran! kezdeményezése három városban.
Az ezekre való előkészületek keretében felvettük a kapcsolatot több helyi szakemberrel, s a hozzájuk tartozó szervezetekkel, akik később a három helyszínen segítették a szakmai műhely tevékenységét és szervezték a helyi akciókat, támogatók hálózatát. A helyi akciókat koordináló szervezetek: Istenkúti Közösségekért Egyesület (Pécs), Dialóg a Közösségekért Egyesület (Miskolc), Életfa Segítő Szolgálat (Debrecen).
– 2009. november–2010. szeptember – terepmunka, szakmai követés.
A terepmunka keretében tervezett feladatokat két részre kell bontani.
Az egyik programunkkal egy féléves folyamat keretében csatlakozunk egy olyan városi projekthez, ahol szociális városrehabilitációs pályázat lebonyolítása – megvalósítása zajlik.
Mivel ezt az EU-s pályázatot az eredeti tervekkel ellentétben másfél éves késéssel írták ki, s jelenleg is hiányzik a városokban a valódi politikai akarat szociális városmegújító programok vállalására, úgy határoztunk, hogy az eredetileg tervezett helyszínen, Pécs külvárosában, Pécsbányatelepen mi mindenképpen hozzákezdünk a helyi közösség felkészítéséhez, képessé tételének segítéséhez szakmai kapacitásainkkal, s ha elindul majd itt ilyen pályázat, akkor már esélye lehet, hogy az érintett lakossági körökben kiépül az akaratképzés, a közösségi érdekartikuláció valóságos esélye. A valódi fejlesztői beavatkozás január-február hónapban indult el.
A terepmunkához kapcsolódik a folyamat másik eleme. Pályázatunk vállalt része, hogy három városban demonstratív, a helyi közösség számára gyakorlati bevonást megélhetővé tevő tervezési akciónapokat szervezünk Tervezz! Bátran! címmel. Ennek az egyik helyszíne is Pécsbányatelep – itt a két törekvés egymást segítő folyamattá alakul.
Ugyanakkor másik két helyen, Debrecenben és Miskolcon is lezajlottak szervezésünkben egy-, illetve kétnapos Tervezz! Bátran! napok. Kiderült, hogy bár az utóbbi városokban csak alkalmi kezdeményezéseket terveztünk; ha megalapozott beavatkozást akarunk ezeken a helszíneken, ott is megelőző, feltáró-mozgósító lépéseket kell tennünk – ha a pécsi munkafolyamatnál valamivel felületesebb is a jelenlétünk. Sőt, mindkét helyszín „magával rántott” bennünket, s a követő közreműködés is kikerülhetetlenné vált, még akkor is, ha eredeti terveink szerint az akciónapokat követően kivonulni igyekeztünk volna ezeken a helyszíneken a fejlesztői munkából.

Részletek:
Pécs – Pécsbányatelep: októbertől a terepmunka előkészítése.
– Politikai szempontból: sikertelen kísérletek az Önkormányzat figyelmének felkeltésére mind Pécs keleti városrészének szociális városrehabilitációja, mind a pécsbányatelepi terepmunka szempontjából. Nem lendítette tovább ezt a törekvést az a munkakapcsolat sem, amelyet a helyszínt a figyelmünkbe ajánló helyi önkormányzati/később országgyűlésinek is megválasztott képviselővel építettünk ki.
– Szakmai szempontból: Pécsbányatelep leírása, célok és tevékenységek meghatározása, a tervezett helyi fejlesztőfolyamat elnevezése („Mutass utat” – ugyanis új kezdeményezéseket, szerepeket, tetteket kívátunk generálni és ezeket „begyakoroltatni” a helyi szereplőkkel, egyénekkel és csoportokkal).
– Partnerek tekintetében: kapcsolatfelvétel és egyeztetés a kulturális főváros éve kapcsán a közeljövőben Pécsbányatelepen aktív szerepre készülő elsősorban kulturális fejlesztő beavatkozást tervező szervezetekkel (Krétakör, Murál Morál Mező, Retextil Alapítvány).
– A terepmunka első szakaszában decembertől február végéig kb. 20 helyszíni interjút készítettünk lakosokkal, intézményi (Anyák Átmeneti Otthona, Kerek Világ Alapítvány, Pécsbányatelepi Közösségi Ház, Óvoda, Családsegítő), civil (Pécsbányáért Egyesület, Pécsbányai Ifjúsági Egyesület, Polgárőrség, Gesztenyés Közösség, Nőklub, Bányász Szakszervezet) és részönkormányzati szereplőkkel.
– Ezzel párhuzamosan tovább egyeztettünk a fent említett partnerekkel, további ismereteket szereztünk Pécsbányatelep kialakulásáról, valamint az elmúlt 50 év helyi politikusi kommunikációjáról is.
– Időközben világossá vált, hogy már nincsen valódi politikai akarat az Önkormányzat által korában tervezett szociális városrehabilitációs program mögött.
Az első szakasz végére feltérképeztük a helyi aktív vagy potenciálisan aktív szereplőket és a helyi szerveződéseket, megismertük a helyi hangulatot, képet kap-tunk a problémákról, a helyi társadalomról és a közösségi kezdeményezéseket gátló tényezőkről.
– Mindezek alapján elérkeztünk oda, hogy pontosítsuk előzetes céljainkat, és újratervezzük tevékenységeinket, különös tekintettel a „Tervezz! Bátran!” nap tartalmára.
– Az aktív terepmunkához Pécsett sokkal nehezebb körülményeket találtunk, mint azt előre gondoltuk. Az emberek a jövőtlenség érzése miatt bezárkóztak, a fiatalok perspektívátlanságukban gyakran önsorsrontó módon élik életüket. Kapóra jött még, hogy novembertől összefogást találtunk a KRÉTAKÖR Társulattal, amely „szocio-performatív” programokat tervezett a külvárosban a helyiek és a helyszínek bevonásával májusra.
– Március, április hónapban a fent említett kulturális fejlesztő beavatkozást végző, velünk együttműködő külső szereplők aktivitása volt látványos és meghatározó. Őket információval, helyi kapcsolatok közvetítésével segítettük, illetve saját aktivitásunkat az ő tevékenységeikre építettük. Mindez a pécsbányatelepi Krétakör majális rendezvénysorozatában csúcsosodott ki.
– Ez az időszak a terület további feltárására, kapcsolatépítésre és az itt különleges problémát jelentő fiatal korosztályra való fokozott odafigyelésre és részvételre ösztönzésükre, bevonásukra adott alkalmat. Interjúk, találkozók szervezése, a fiatalok segítésére egy kortárssegítő közösség bevonása és a majális pécsbányai lebonyolítása voltak ennek a folyamatnak a legfőbb állomásai.
– A fenti tevékenységek hozzájárultak a három meghatározó helyi csoport (cigányok, „őslakosok”, betelepültek) közötti elszigeteltség fellazításához és Pécsbányatelepnek a város nyilvánossága előtti megjelenéséhez, és kiváló „önbemutató” alkalmat jelentettek a helyi „problémás” fiatalok számára.
– Májusban a Murál Morál Mező csoporttal együttműködésben rajzpályázatot hirdettünk Pécsbánya jövője címmel.
– A Murál Morál Mező csoporttal együttműködésben kertépítéssel folytattuk a Közösségi Ház déli oldalának fejlesztését a helyi fiatalok részvételével. A helyi lakosságnak, helyi szereplők közreműködésével készülő, pécsbányatelepi közösségi fejlesztőmunkánk céljait szolgáló kiadvány előkészítésén, szerkesztésén dolgoztunk.
– Júliusban az elkészült kiadványt – Pécsbányai jövő-képek – és a rajzpályázatra készült alkotásokat bemutató rendezvényt szerveztünk a helyi legaktívabb lakosok közreműködésével – és az érdeklődő közönség csaknem teljes hiányával. A média érdeklődését egyáltalán nem sikerült felkeltenünk.
– Végül az utolsó időszakban az aktivizált felnőttekkel június 19-dikén egy jövőműhely szervezése történt meg részünkről Pécsett ebben a programidőszakban. A nyár folyamán egyrészt a kiadványunk lakossági terjesztése zajlott, másrészt elindult az előkészítése egy szeptemberben színre lépő új lakossági civil kezdeményezésnek.
– Szeptember végére többszöri egyeztetés után útjára indult a Karolina külfejtés rekultivációja érdekében szervezett helyi civil munkacsoport, amely a helyzet közös áttekintése után egy együttműködési megállapodás formájában intézményesült és október közepére a sajtó nyilvánossága előtt is bemutatkozott. A kezdeményezésben pécsbányai civil szervezetek mellett a külszíni fejtés közvetlen környezetében található többi városrész (Rigóder, Gyükés) civil szervezetei is részt vállaltak.
A munkacsoport honlapja: http://karolinamunkacsoport.blog.hu/

Miskolc – Avas
Első lépésekben az Avason található intézmények, szervezetek összegyűjtése, címlista összeállítása, továbbá egy fiatalokból álló csapat összehozása történt.
Az Avason működő Jezsuita Gimnázium igazgatójával megterveztünk egy egyeztetési folyamatot, majd a folyamatot előkészítettük és elindítottuk a meghívásokat. 2009 szeptembertől előbb 6 alkalommal közösségi előkészítő beszélgetéseket szerveztünk, a rendszeresen készült emlékeztetőket eljuttattuk a látókörbe kerülő érdeklődőknek.
– A munka ekkor két fókusszal szerveződött:
Egyrészről műhelybeszélgetések zajlottak az intézmények és szervezetek képviselőivel az eddig hiányzó belső kommunikáció kiépítésére. Ezek az összejövetelek folyamatosan bővültek, egyre többen vettek részt azokon.
Másrészről a fiatalokkal megkezdődött a „Tervezz! Bátran!” akciónap megtervezése.
– A szervezetekkel, intézményekkel december és február között újabb 4 találkozóra került sor, amelyeken a következő dolgokról esett szó:
1. Első alkalommal ismerkedtünk egymással, valamint áttekintettük a város IVS-ének Avasra eső részét. Összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyeket a várostól kell majd megkérdeznünk, amelyek nem voltak teljesen egyértelműek. Mindenki kifejezte a kezdeményezés iránti elkötelezettségét, átbeszéltük a közösségi terek állapotát, majd kitűztük a következő találkozás időpontját.
2. Második alkalommal sem jött el a főépítész, így a kérdéseink még mindig nyitva maradtak, de megegyeztünk, hogy írásban fogjuk elküldeni azokat. Mindenki a legfontosabb ügynek a nyilvánosság biztosítását tartotta, amelyet valamilyen nagy akción keresztül, valamit együtt csinálva láttunk megvalósíthatónak, amivel be lehet kerülni a város körforgásába. Fontos a lakosság megszólítása és bevonása is, ezért egy pályázati felhívás előkészítését vállalta el az egyik iskola, melynek témája „Az én Avasom” volt.
3. Harmadik találkozásunk alkalmával eljött a főépítész is. Bemutatta az IVS-t és biztosította a csapatot, hogy az IVS avasi részének tervezésébe be tudják majd építeni az itt összegyűjtött ajánlásokat, amelyek úgy jutnak el hozzájuk, hogy minden alkalomra eljön valaki a várostól.
– Folytatódott a helyi szervezetek és intézményekkel való összehangolódás, valamint a fiatalok mozgósítása a „Tervezz! Bátran!” akciónap megtervezése. A progarm sikeresen le is zajlott május 8-dikán. Itt egy szabadtéri rendezvény kereteiben egy „Tervezz! Bátran!” sátorban mutatták be egyebek között a BME építész hallgatói azokat a tervvázlatokat, amelyeket az előző időszakban történt lakossági konzultációk alapján az egyik iskola szabadtéri felületének az átalakítására és a lakótelep középpontjában található aluljáró közösségi hasznosítására készítettek. Bár ezek a tervek már előzetesen is az érintett lakossággal való többszöri kommunikációra épültek, most újabb nyilvános megvitatás, egyeztetés zajlott, amelyen a lakókon és néhány intézmény képviselőjén kívül megjelent a főépítész, az új országgyűlési képviselő és több helyi önkormányzati képviselő is.
– A szervezők közben kérdőív segítségével kérdezték ki az arra járókat, mi mindent hiányolnak, szeretnének és tennének az Avas „felvirágoztatásáért”. Ebből a közel 100 db válaszból utóbb egy elemző összefoglaló is készült – amelyet szintén megvitattak a helyi érintettek.


Ezzel vált egyre beágyazottabbá a változás lehetőségének megtervezése Miskolcon.

A kezdeményezés utóélete: az intézmények havi találkozása folytatódik állandó időpontokban és mindig más intézményben:
- „Szeretet iskolája”: a jezsuita rendnek e programja a Munkácsy iskolába járó gyerekek szüleire összpontosít, és a 8 osztályt be nem fejezett anyákat önkéntes tanárok készítik majd föl a 7. és 8. osztály vizsgájára.
- Az ifjúsági képzés tovább folytatódik, kilépve a Jezsuita Gimnázium falai közül, bevonva a többi középiskolából is diákokat.
- A diákokkal és egyetemistákkal megkezdődik 2–3 lépcsőház közösségfejlesztési programja. Az interjúzásra november során kerül sor.
- Az IVS avasi tervezésében szeretne a csapat erőteljesen részt venni, ennek megvalósítására írásba foglaltuk a lehetséges folyamathoz kapcsolódó lépésjavaslatainkat. Debrecen – Nagyerdő
1. Januártól a Nagyerdőért Összefogás tagjaival (17 szervezet továbbá magánszemélyek) három találkozó alkalmával közösen előkészítettük a „Tervezz! Bátran!” nap debreceni programját, melyet két naposra terveztünk.
2. Március hónapban már a konkrét szervezési feladatok felosztása és megvalósítása történt. A március 26–27-dikén sorra kerülő programon részt vettek a Nagyerdőért Összefogás civil szervezeteinek képviselői, Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzati tisztségviselői, képviselői, a polgármesteri hivatal dolgozói, érintett hatóságok, intézmények, szervezetek képviselői, érdeklődő állampolgárok, valamint a Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának tagjai, összesen 25–30 fő.
3. Az együttlét egy sajtótájékoztatóval kezdődött. A programban a közösségi tervezésről általában, annak gyakorlati módszereiről volt szó, majd a második napon gyakorlati tervezési folyamatokban vettek részt a helyi aktivizált lakosok.
4. Az Összefogás résztvevői itt döntöttek a nagyerdei piknik megszervezéséről, ami május elsején le is zajlott.
5. A tervezésről sokféle dokumentum, fotó, újságcikk, TV tudósítás jelent meg. Közben a helyi Önkormányzat a terület részét érintő döntést is hozott, amely a kezdeményezésben résztvevők indulatait és oppozícióját is kiváltotta.
6. Elmondható, hogy itt sem tudtuk előzmények nélkül megszervezni a „Tervezz! Bátran!” napokat, s az azt követő folyamatban is részlegesen segítők maradtunk.
7. Az Összefogás 2010. szeptember 16-dikán megrendezte a Nagyerdő Konferenciát a Nagyerdő Hotelben. Ezen különböző felkért szaktekintélyek előadásait hallgattunk meg, valamint a Nagyerdő koncepció vázlatát ismerhettük meg, melyet a Nagyerdőért Összefogás tagjai dolgoztak ki. Nyilvánosság (közéleti és szakmai) tematizálása
– Ez a tevékenység a teljes programidőszakban része volt a munkánknak.
– E pályázat keretein kívül, de a témához szorosan kapcsolódva 2009. november 23-dikán szerveztünk egy szemináriumot, ezen a vártnál jóval több (40–45 helyett 85 fő) résztvevő volt. A fentiek mellett különféle szakmai fórumokon, szemináriumokon, a Civil Rádió adásában, más nyilvános megszólalásaink során folyamatosan képviseljük ezt az ügyet: a városmegújítás és abban a közösségi részvétel fontosságát. Valamennyi helyszínen sokszorosított szórólapok, meghívók vitték a hírét a programnak, jelentős számban történtek híradások mindhárom városban a helyi újságokban, kábel TV-ken, és internetes portálokon. Az MR1 Magánhangzó műsorában „A közöny puccsistái” címmel mindhárom város programjáról 15–20 perces riportműsorban számoltak be.
– A Közösségfejlesztési Hírlevél több számában is tudósítottunk a városmegújítási szemináriumról és a további programokról.
– Ennek a programunknak a kapcsán elindult a Közösségfejlesztés hazai honlapjának átalakítása. A Városmegújítás rovattól a teljes felület megújításáig jutottunk.
– Megjelentettünk 1000 példányban egy színes népszerűsítő füzetet „Tervezz! Bátran! címmel. Ennek a terjesztése-bemutatása kapcsán már meghívtak bennünket a Magyar Urbanisztikai Társaság külön ülésére, ahol erről a füzetről fogunk beszélgetni szakemberekkel.
– A 2010. évi Nyári Egyetemen önálló napot szenteltünk ennek a programnak, az Állampolgári Részvétel Hetén sajtónyilvános beszélgetést szerveztünk a közösségi városmegújításról a munkacsoportunk tapasztalatai alapján.

Az eredeti pályázati tervben kitűzött és elért eredmények
1. Felállítottuk a tervezett Városmegújító Munkacsoportot, és megalapoztuk az együttműködésünk kereteit (folyamatos kapcsolattartás levelezőlistán, rendszeres találkozók személyesen). 2 előkészítő ülés, 4 programtalálkozó és 1 lezáró-összegző műhelytalálkozó.
2. Internetes munkafelület készítése http://varosmegujitas.wikispaces.com/; honlap átalakítása: városmegújítás oldal kialakítása, majd az egész webfelületünk megújítása.
3. Szeminárium a városmegújításról 85 fő részvételével, előadásokkal, kerekasztal szervezésével és a Tervezz! Bátran! helyi akciók terveinek bemutatásával. (Ez a konferencia csak tartalmában és szakmailag kapcsolódik a pályázathoz, a tervünknek nem volt része, így innen támogatásban sem részesült.)
4. A szociális városrehabilitációs protokollt – amelyre főleg „szakmapolitikai ajánlásként” utaltunk – elkészítettük. Kapcsolódik ehhez egy törvénytervezethez készített szakmai javaslatunk.
5. Összeállítottuk elektronikus formában a KÉZIKÖNYV a részvételi városmegújításról c. kiadványt.
6. Kiadtunk egy színes népszerűsítő füzetet „Tervezz! Bátran” címmel.
7. Elkészítettünk egy képzési tematikát, amely a részvétellel megvalósuló város-településtervezésre készít fel.
8. Sikeresen megszerveztük a Tervezz! Bátran! napokat Miskolcon, Debrecenben és Pécsett. Ezeket a helyszíneken csoporttalálkozók előzték meg, összesen 18 alkalommal.
9. Pécsbányatelepen kezdeményeztünk egy fejlesztési folyamatot, amelyben a helyben élő, jórészt a társadalom perifériájára sodródott és eszköztelen társadalmi csoportokat segítettük az érdekartikulációjuk kialakulásában. Ebben vált ismertté és világossá számunkra, hogy a nagyobb kapacitásokkal történő közösségi beavatkozás terepe Pécsbányatelep – helyzeténél fogva –, milyen komoly és sokféle megközelítés összekapcsolását, s az elképzeltnél jóval hosszabb távú képessé tételi folyamatot is igényel.

A közvetlen célcsoport tekintetében történt változások:
Pécsbányatelep:
Továbbra is hiány, hogy a helyi fiatalokkal való törődésnek nincs gazdája helyben, de legalább ez a hiány felismert szükségletté vált a véleményformálók körében, és legalább volt néhány hónap a folyamat során, amikor a helyi fiatalok a Mural Moral Mező nevű csoport bekapcsolódásával és kiemelt segítségével – akik egyúttal kortárssegítők is voltak – intenzív figyelmet és részvételi lehetőséget kaptak.
A Karolina munkacsoport létrejötte egy olyan eredménye munkánknak, amely a további évekre nézve is nagy lehetőségeket rejt, a későbbiekben is segíteni fogjuk tevékenységüket. Hogy az ezt kezdeményező kör a korábbi helyi konfliktusokon felülemelkedve kiterjesztette felelősségvállalását és nyilvánosan aktív szerepet vállalt a település érdekében – ez a pécsbányatelepi munkánk legfontosabb, úgy tűnik, megmaradó eredménye.

Miskolc–Avas lakótelep:
- Elindult és szorosabbá vált az intézmények közötti kommunikáció a városrész ügyeinek megoldására.
- Az ifjúsági képzés tovább folytatódik, kilépve a Jezsuita Gimnázium falai közül, bevonva a többi középiskolából is diákokat a közösségi részvétel és felelősségvállalás erősödését szolgálva.
- A diákokkal és egyetemistákkal megkezdődik 2–3 lépcsőház közösségfejlesztési programja. Az interjúzásra november során kerül sor.
- A már említett „Szeretet iskolája” program.
- Esélye van, hogy az IVS avasi tervezésébe a program tervezői is be akarják vonni az érintetteket.

Debrecen:
- Folyamatosan működik, havonta találkozik a Nagyerdőért Összefogás, amelybe civil szervezetek és magánszemélyek folyamatosan csatlakoznak (4 civil szervezet, 10 magán személy).
- Folyamatos megjelenés a sajtóban (Hajdú-Bihari Napló, Debrecen újság, internetes portálok).
- Alföld TV – hírekben való szereplés.
- 3 program, melyek a lakosság figyelmét is felkeltették (Tervezz! Bátran! nap, Nagyerdő piknik, Nagyerdő Konferencia).

Szakmai és szervezeti területen történt változások:
- A Városmegújító Munkacsoport különféle szakterületekről érkezett tagjai folyamatos szakmai hatással vannak egymás megközelítéseire. Az együttműködés révén két maradandóan érvényes szakmai kiadvány és egy képzési tematika született.
- Kezdeményezéseink kiváltották a szélesebben vett településtervezői szakma érdeklődését.
- A közösségfejlesztésben, közösségi munkában érintett szakemberek – szervezetünk eredeti tagjai – érzékennyé, érdeklődővé váltak, hogy ezen a területen végzett alapozó tevékenységünket megismerjék és beépítsék a saját gyakorlatukba.

Felmerült problémák és alkalmazott/ megtalált megoldások
1. A tartós terepmunka tervezett helyszínén, Pécsett, időközben világossá vált, hogy már nincsen politikai akarat az Önkormányzat által korában tervezett szociális városrehabilitációs program mögött. Választott megoldás: mégis kísérletet tettünk a helyiek érdekartikulációjának megerősítésére, hogy ha lesz itt program, abban tudjanak szereplőkké válni, ha nem lesz magától (a városvezetéstől) kezdeményezetten, akkor nyomást tudjanak gyakorolni a döntéshozókra, a közvélemény alakításával.
2. A Tervezz! Bátran! napok nem tudtak pusztán alkalmi beavatkozások lenni, tartósabb beavatási és követési munkára volt szükség mindegyik terepen.
Volt/van, ahol még így sem volt elég az idő érdemi változások elindítására – tanulság: ilyen ügyekben 1,5–2 éves programokra lenne szükség.
3. A program időtartama alatt országgyűlési és önkormányzati választások zajlottak. Emiatt változott kormányzati és önkormányzati szinten is az a döntéshozói kör, akiket befolyásolni igyekeztünk szakmapolitikai nyomás gyakorlásával. Emiatt módosítottuk – némileg kitoltuk a projektzárás időpontját, de így is a program befejezését követően sok feladatunk marad ezen a téren.
4. Mindhárom városban tapasztaljuk, hogy a közigazgatási intézmények és az önkormányzatok – tehát a döntéshozatal és a végrehajtás egységei – nemigen érdeklődnek a közösség bevonása iránt. Nem fejlődött még ki az a transzparenciára épülő társadalmi nyomásképesség, amely ezt ki tudná kényszeríteni akár a helyi politikai testületekből, akár annak háttérintézményeiből. Bár ez utóbbiak jól érzékelhetően folyamatos megfelelési kényszerek között működnek.
Inkább tapasztalunk érdeklődést a szakmai szereplőktől: a tervezőktől. Komoly tudásdeficitet érzékelünk a civil szereplők tudatosságát és együtműködési tudását illetően is – de hát programunk épp ezeknek a hiányoknak a felszámolásában kíván szerepet vállalni.

A szakmai és a a társadalmi nyilvánosságról
Az alábbi oldalon gyűjtöttük össze a programmal kapcsolatos valamennyi nyilvános dokumentumot, fotót, filmanyagot, rádiós műsorrészeket: http://varosmegujitas.wordpress.com/esemenyek/
Várhatóak további sajtómegjelenések a Parola folyóiratban, a Építészfórum.hu és más szakmai orgánumokban is.
A Pécsett szervezett városmegújítási műhelyünk találkozója kapcsán – éppen a nyilvánosság szélesítése és a disszemináció erősítése céljából – két találkozót szerveztünk a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársaival.
Vendégünk volt ugyanitt a PTE urbanisztikai karának két oktatója. Ugyanide meghívtuk és meg is jelentek – a helyi szereplő szervezetek képviselőin túl – a városi polgármesteri hivatal tisztségviselői kabinetjének osztályvezetője és a stratégiai osztály munkatársai, valamint a megyei főépítész is. De Miskolcon és Debrecenben is vendégeink voltak a városok főépítészei.

A program hatásaként kialakult tervek
a következő időszakra
Pécsbányatelep:
Szeptember végére többszöri egyeztetés után útjára in-
dult a Karolina külfejtés rekultivációja érdekében szervezett civil munkacsoport, amely a helyzet közös áttekintése után egy együttműködési megállapodás formájában intézményesült, és október közepére a sajtó nyilvánossága előtt is bemutatkozott.
A fiatalokkal való törődésről írottakat lásd A közvetlen célcsoport tekintetében történt változások részben!

Miskolc:
Az 1 éve elindult folyamat szerteágazóvá vált, és több konkrét cselekvést eredményezett:
- Az intézmények havi találkozása folytatódik állandó időpontban, minden hónap utolsó csütörtökén és mindig más intézményben.
- „Szeretet iskolája”: a jezsuita rendnek a programjaként, amely a Munkácsy iskolába járó (eléggé hátrányos helyzetű) gyerekek szüleire összpontosít, és a 8 osztályt be nem fejezett anyákat önkéntes tanárok készítik majd föl a 7. és 8. osztály vizsgájára.
- Az ifjúsági képzés tovább folytatódik, kilépve a Jezsuita Gimnázium falai közül, bevonva a többi középiskolából is diákokat.
- A diákokkal és egyetemistákkal megkezdődik 2–3 lépcsőház közösségfejlesztési programja. Az interjúzásra november során kerül sor.
- Az IVS avasi tervezésében szeretne a csapat erőteljesen részt venni. Elkészítünk nyilvánosságra/társadalmasításra/közösség bevonására egy tervet, amelyet szeretnénk benyújtani a főépítészi irodához, hogy ennek ismeretében adja át ezt a feladatot nekünk.
- Szeptember 25-dikén volt Avasi búcsú, ezen is részt vettek egy sátorral az Avasi közösségek, ahol diákokkal kérdőíveztek, megszólították az embereket, céljuk volt bemutatni és beszélni a munkáról.
- Mindezt továbbra is szervezi a Dialóg Egyesület, elkészült ajánlatuk az IVS-nek a lakótelepieket bevonó társadalmi egyeztetésére.

Debrecen:
A következő egy évben tervezzük:
- 12 ülést a Nagyerdőért Összefogás érdekében,
- 5 közösségi tervezési folyamatot: a Nagyerdőn érintett partnerek, további civil szervezetek folyamatos bekapcsolása a folyamatba, valamint az érintett hatóságokkal való kapcsolat kialakítása,
- Nagyerdőről szóló ismeretterjesztő anyag kiadása, melyet helyi iskolák számára juttatnánk el,
- fotó-, illetve rajzpályázat hirdetése, kiállítása, mely az „Élmények a Nagyerdőről” címet kapja,
- Nagyerdő megtisztítása akció önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal.
- egy Átfogó Nagyerdő Terv készítése, melyet ismertetni kívánunk a városvezetéssel egy kerekasztal beszélgetésen,
- Parkerdőn ismeretterjesztő táblák kihelyezése,
- Nagyerdő piknik megrendezése,
- önkéntesek toborzása az Életfa Önkéntes Centrum által (a tevékenységeket az időközben elnyert NCA támogatásból finanszírozzuk).

Más tervek:
- Az elkészült két szakmai kiadvány most kezd a szakterületek számára érdekessé válni. A KÉZIKÖNYV nyomtatott formában való megjelentetésére és néhány modellképzés megvalósítására újabb forrásokat kívánunk bevonni.
- A disszemináció folytatásaként tervezzük, hogy különféle csatornákon az önkormányzatokhoz és a kormányzati döntéshozókhoz eljuttatjuk azokat. Előzetes reflexiókból arra következtetünk, hogy néhány konkrét elinduló városmegújítási programba az érintettek (önkormányzatok vagy a fejlesztési szervezetek) várhatóan feladatokkal keresik meg a munkacsoportot.
- Tervünk még, hogy a tervezési munkában érintett szakterületekkel közösen a felsőoktatás intézményeibe is eljuttatjuk és témává tesszük a közösség bevonásával történő tervezés általunk feltárt és kipróbált elméletét és gyakorlatát.

A fenntarthatóságról
- A program során megszerveződött Városmegújító Munkacsoport működését folyamatossá kívánjuk tenni. Ehhez egyelőre nem rendelkezünk anyagi erőforrásokkal (itt nem csak a teljesítmények honorálása, de elemibb szinten a rendszeres találkozásokhoz az utazási költségek fedezetének hiánya jelent most gondot).
- A terepmunkákon érintett városokban (Debrecen, Miskolc, Pécs) önálló lábra álltak a programunk közreműködésével elindított helyi programok, azok folytatásához szükséges forrásteremtés is többnyire öntevékenyen történik.
- Újabb pályázati források felkutatását is tervezzük.
- Feltételezzük, hogy lesznek olyan önkormányzatok vagy más – akár befektetői – kezdeményezések, amelyek az ilyen teljesítményt honorálni is tudják, fordítanak erre a saját erőforrásaikból, vagy elnyert programjaik támogatási kereteiből. Tehát részévé válik a lakossági bevonási folyamat a szakmai projektek erőforrást igénylő terveinek.
- Különféle szakmai fórumokon – a szakmai folyóiratokban, de konferenciákon, szemináriumokon is várható, hogy alkalmunk lesz bemutatni a programban szerzett tapasztalatainkat. Így 2010-ben meghívásunk van már a közösségfejlesztők éves Közösség konferenciájára, a MUT szakmai fórumára.
- Tovább kívánunk lobbizni a döntéshozók – főként a kormányzati szereplők – körében, hogy ezt a szemléletet és ezt a gyakorlatot a jogszabály-alkotási folyamatokban tekintsék fontosnak és tervezzék ezek kodifikálását.
- Szervezetünk – a pályázati tervezetben megfogalmazottaknak megfelelően – a környezet számára is bizonyította, hogy egy új beavatkozási területen szerzett praxist. Ismét megerősödött, hogy a legfőbb közösségfejlesztői alapértékek: a kezdeményezés, a részvétel, továbbá a támogatott közösségek képessé tétele ezen a területen is valódi szakmai lehetőségeket kínálnak.
- Szervezetünk képzési programot is készül meghirdetni a következő időszakokban.
- Jelentős szerepet szánunk a disszeminációnak és a szakmai tapasztalatok összegyűjtésének a közösségfejlesztés honlapján és a Parola című folyóiratunkban is.

Horizontális szempontok
Fenntartható fejlődés szempontjai:
A projekt társadalmi fenntarthatóságát annak a bizonyítása jelenti, hogy az érintett társadalmi csoportok részvétele nélkül nem tudnak felelőssé válni a civil társadalom szereplői, s az ő közreműködésük erőforrása nélkül sem anyagilag, sem tartalmilag nem tud létrejönni valódi városmegújítás.
A nehezebben megvalósítható, de kikerülhetetlen feladat az eszköztelenebb társadalmi csoportok és általában a helyi társadalom aktivizálása, döntéshozatalba való bevonása révén valósul meg, ami főként közép és hosszú távon szolgálja a fenntarthatóságot. A környezeti fenntarthatóság a helyhez kötődés és a felelősségvállalás kiterjesztődése révén realizálódik.

Az esélyegyenlőség elvének szempontjai:
Programunk két terepén, a miskolci Avas lakótelepen és Pécsbányatelepen volt erőteljesebb jelenléte a hátrányosabb társadalmi csoportoknak. (Bár megjegyezzük, állampolgári szerepeikben szinte az egész magyar társadalom az esélyegyenlőség hiányában érintett lenne.)
Pécsett különösen, tartósabb folyamatokban igyekeztünk megerősítést és felkészítést adni az ott élő eszköztelenebb csoportoknak.
De bebizonyosodott, hogy az egész programunknak a fókuszában éppen a részvétel esélyeinek a megteremtése van. S az a reményünk is él még, hogy a közösségi folyamatokban sikeres résztvevőknek – életük e területén történő sikeres tapasztalataik – esélyt adnak arra, hogy később más kérdésekben és más területeken is szerepet kívánjanak vállani.

A jó kormányzás elvének érvényesülése
A részvétel, a felelőssé válás, a döntési folyamatok kitágítása, a különféle érdekcsoportok aktivizálódása különösen jó esélyt kínál a hatalommegosztásra, a központi döntéshozatal rendszerének átalakításra. Megvalósítja a felelősség átvállalását, az átláthatóság kialakulását. A fenti sorok a pályázati tervezetünkből valóak, a megvalósulás részlegessége vagy éppen hiánya azt bizonyította, hogy az e programban végzett munkához hasonló további erőfeszítések szükségesek a jó kormányzás, tehát az érintettekhez közeli döntéshozatali formák begyakoroltatásához és mindennapivá tételéhez. Nagyon sok erőfeszítésre és a politikai szereplőknek e szempont komolyan vételére van szükség ahhoz, hogy ez realizálódhasson.
Végezetül köszönetet mondunk a Norvég Civil Alapnak, a program munkatársainak, hogy munkánkat és kapacitásainkat nem a folytonos bizalmatlanság hárítása kötötte le, hanem részükről a partneri kapcsolat szolidaritása kísérte. Az így megtakarított energiánkat kreatív megoldások megtalálására fordíthattuk.

Parola archívum