Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A hálózatszervezés első lépései
Szerző:
Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Állomány:
Év:
2005
Szám:
1
Oldalszám:
5-7
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
B. Szolnoki Ildikó, Csóka János, Varga Matild, Giczey Péter, Szilágyiné Lucy, Pocsajiné Fábián Magdolna, Csobod Tibor, Pósfay Péter, Szederné Kummer Mária, Peták Péter, Dér Miklósné
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
hálózatszervezés
Megjegyzés:
Annotáció:
A hálózatszervezés első lépései
Vissza a tartalomhoz

Tisztelt Olvasó!

A következőkben olvasható szövegrészeket a szakmai hálózat résztvevőinek tapasztalatcsere találkozóin elhangzottakból, levelezéséből és szakmai beszámolóiból állítottuk össze. Egy töredékekből összeillesztett szöveg-kollázs ez, amellyel arra törekedtünk, hogy azokat az útkereséseket, szakmai küzdelmeket és a sikerekkel kapcsolatos örömeinket sűrítsük össze, amelyek a közel egy éves munka során bennünket kísértek.
Elsőként álljon itt a program elindulását követő kapcsolatépítési, hálózatszervezési tapasztalatainkból egy csokor. (A szerk.)

„A megye leghátrányosabb helyzetű része a keleti rész, az itteni települések nagy részében meghatározó a roma lakosság száma. Egyéni helyzetfeltárást végeztem a megyében - elővettem a térképet és megpróbáltam a meglévő kapcsolataimat azonosítani. Átnéztem a dokumentumaimat, pl. a kistérségi beszélgetések jegyzőkönyvét, a közművelődési statisztikákat stb. Végül összeállt egy 38 településből álló lista (ahol, úgy gondoltam, erre a programra szükségük lenne). Ezután véleményeket, ajánlásokat kértem a kollégáimtól, a városi művelődési központok igazgatóitól, a vidékfejlesztési menedzserektől, az Esélyek Háza vezetőjétől, Berki Judittól. Mindeközben megpróbáltam egy területbe foglalni a kiválasztandó településeket (technikai szempontok miatt). Végül 10 település lett minden szempontból alkalmas. Felvettem velük a kapcsolatot: hivatkoztam a minisztériumra, elmondtam, hogy ez egy országos hálózat, amelynek a mi megyénk hálózata is része lesz, a lényeg, hogy valami közösségi aktivitás elkezdődjön. Egy kivételével mindenkit érdekelt a dolog. Felhívtam a polgármestereket is, majd e-mailben elküldtem a programot - ’hát nekünk végül is mindegy’ - szerű alapállással találkoztam. Nem ellenezték. Próbáltam még bővíteni a kört - ismerős polgármestereket szólítottam meg -, ez a kör nem sikerült.
Megszerveztem az első Megyei Műhelytalálkozót, a 9-ből 6 település jött el, s akik eljöttek, tiszteletreméltóan elkötelezettek voltak a közösségük iránt. Számomra is ritka szép alkalom volt. Bemutatkoztak, én is bemutattam a közösségfejlesztést. Megjelentettem egy cikket a megyei lapban, amire két újabb település jelentkezett (ezek nem voltak a listámon!). Egy polgármester és egy háziasszony… Itt tartunk - jöhet a moccantás!
A településeken most kezdődik a konkrét munka. Nem én fogom csinálni, de ott leszek mögöttük! Aztán jöhet a megye nyugati része.
[…] Elkötelezett embereket találtam. Pedagógusok, védőnő, szociális munkás, rokkantnyugdíjas, fizikai munkás, könyvtáros, vállalkozó, főiskolai hallgató - vegyes összetételű társaság. Van, akit elengedtek a munkahelyéről, van, aki szabadságot vett ki.
Nyomaszt a felelősség: hogyan tudok megfelelni az elvárásaiknak?
Pósfay Péter közbeszól: - ők majd segítenek.
A saját kapcsolati tőkém volt a fogódzó. Később pedig már az ügy, a probléma vezetett. E kettő volt a meghatározó.”
B. Szolnoki Ildikó (Nógrád megye)

„Az elhúzódó kapcsolatépítés két irányban történt: roma kisebbségi önkormányzatok és kistérségi felelősök. Kezdeti lelkesedés jellemezte a beszélgetéseket és az, hogy szakmai segítséget igényeltek: - szervezzétek meg nekünk, mi részt veszünk.
A képzés iránt volt leginkább igény, főleg a pályázatírás iránt. Árukapcsolásra gondoltam: közösségfejlesztés és pályázatírás. Ennek hatására problémalistákat készítettek a településeken, majd beszélgettek emberekkel. Érdekes, tanulságos dolgok jöttek ki. […] Többet vártak tőlünk: valószínűleg azt, hogy dolgozzunk helyettük. Túlígértük magunkat?”
Csóka János (Heves megye)

„Az elindulásban nekem is a saját kapcsolati tőkém segített, továbbá az egyesületem tagjai. Hírlevelet is csináltam, 20-25 helyre kiküldtem, volt, aki hamarosan reagált, de pl. a Civil Háztól többet vártam, onnan egyáltalán nem volt reakció. Volt, aki nem érdeklődött különösebben, de visszajelzett, tehát a kapcsolatépítésre is jó volt ez az indulás. Egy héttel a Hírlevél kiküldése után mindenkinek telefonáltam. A „nem tudom, hogy miért nem jöttek el” kategóriából néhányat még felhívok. Sokat tanulok a ti beszámolóitokból is. Novemberben megtartottuk az első műhelyt, 12-en voltunk: polgármester, érdeklődő roma fiatalasszony, egyesületi tagok, roma közösségi ház vezető.”
Varga Matild (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

„Jóval több előkészítést, jövés-menést, energiát igényel a potenciális résztvevők körének kialakítása, mint eleinte gondoltam. Úgy tervezem, hogy önkéntes segítőknek - akik helyben kezdeményezik a közösségi mozgásokat - kell részt venniük a megyei műhely munkájában, mégpedig közösséghiányos településekről. Akiket én keresek, azok nem látszanak sehol - jönni-menni kell, nem elegendő a szakmák, hálózatok ismerete. Groskáné Piránszky Irénnel, Vincze Bélával kezdtünk el közösen gondolkodni.
Nem a sikerrel kecsegtető településeket választottuk. Megyehatár, Tiszacsege és környéke, bihari aprófalvas térség. Ezeken a településeken civil szervezet is alig van, nincs mozgolódás, intézményhiányosak - teleház, polgárőrség a maximum. Felkerestem az itt élő ismerőseimet, akik tudnának ajánlani résztvevőket. Pród - tanyaközpont, iskola (Hajdúböszörményhez tartozik) -, a bezárt kis művelődési házat akarják egyesületi irányítás alá venni, ők már túl vannak a „moccintáson”. Nekik szakmai segítség kell az egyesületi működtetés megszervezéséhez. Bodaszőlő: az erdész a kapcsolatom, aki részönkormányzati képviselő, a művelődési házat akarják kivenni. Ez sem a mi esetünk, de legalább összehoztam őket. Mobilitás Iroda: A Mátrixban megjelent a felhívásom, nem jelentkeztek rá. Darvas, Kőrösszegapáti embereit felkeresve, beugrott nekik ez a cikk. A bihari térség e két teleháza talán a céljainknak megfelelő módon fog továbblépni. A sápi nagycsaládosok is résztvevői lesznek a programnak. A földesi művelődési központ ifjúsági szervezetet szeretne - de ez már egy másik irány.”
Giczey Péter (Hajdú-Bihar megye)

„Elsősorban a mentorokra (egy foglalkoztatási program alkalmazottai, A szerk.) alapoztam az indulásomat. Én is ütköztem intézményi falakba (Mobilitás, civil szervezetek, művelődési házi igazgatók). A megyei újsággal is próbálkoztam. 16 településre mentem el, 9-en találtam folytatható ügyeket: Dömsöd. Hetényegyháza - van itt egy vállalkozó és egy szépítő egyesület, de nincs közösségi szintér, külön akarnak válni Kecskeméttől. Kunszentmiklós - bölcsődéből civil házat terveznének; Tass - a kulturális egyesület új elnöke az ifjúsági munkával szeretne foglalkozni; Helvécia - fiatal lány; Kerekegyháza, Kunbaracs, Dunaszentbenedek, Baja. Cselekedni akarnak, de félnek a pofonoktól. Pedig a pofonok minél nagyobb felületre csattannak, annál kevésbé fájnak!”
Szilágyiné Lucy (Bács-Kiskun megye)

„Jó hátteret jelentenek a Békés megyei Közösségfejlesztők Egyesülete képzésein részt vett emberek. A személyes megszólítás, a kapcsolati tőke a leghatásosabb megszólítás. Az egyesületünk lapja, a Napraforgó 400 civil szervezethez jut el. Szerintem nincs olyan hely, ahol nem történik semmi. Mi a hátrányos helyzetből indultunk ki és 3 mikrorégióra figyeltünk jobban oda: Békés-Bihar, Dél-Békés, Északkelet-Békés. Nem biztos, hogy ahol már történik valami, ott nincs szükség a segítségre. Akik már valamiben gondolkodnak - pl. a településből kilépni a kistérségbe. Talán be kellene vonni a műhelybe azokat a településeket is, akik már dolgoznak, meglehet, hogy ezek meglökik majd a többiek gondolkodását!”
Pocsajiné Fábián Magdolna (Békés megye)

„A szociális munkás és szociálpedagógiai képzések közösségfejlesztői feladatokat is szánnak a hallgatóknak. Felvettem a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel, örültek, de nem született semmi konkrétum - melyik hallgató melyik településre járjon? - itt megfeneklett a dolog. A térségfejlesztési társulásnál infrastrukturális fejlesztéssel foglalkoznak. Kultúrház igazgató már nagyon kevés van a megyében, de felkerestem őket - lelkesek voltak, de nem lett belőle munka. November óta nem volt olyan fórum, ahol el ne mondtam volna - lelkesek, de nincs konkrét folytatás. A polgármestereknek írtam egy hivatalos levelet - 179 helyre küldtem ki -, hivatkozva a minisztériumra, meglepetésemre több mint húszan jelentkeztek. Ők küldenek helyi embereket, időseket, fiatalokat egyaránt, akik már rendelkeznek közösségi tapasztalatokkal.”
Csobod Tibor (Győr-Sopron megye)

„Kényszerű türelemmel a teljesítménykényszer helyett - ezt ajánlom önmagunknak!
3 erőforrásra gondoltam az elinduláshoz: a Vasmegyei közösségfejlesztői tanfolyamok hallgatói, a Berzsenyi Főiskola közösségfejlesztő szakos hallgatóiból alapított egyesület és a személyes kapcsolataim. A hallgatók nehezen fellelhetők, az egyesületről kiderült, hogy a valóságban nem létezik. Senki nincs a több száz hallgatóból…!
Maradtak tehát a személyes kapcsolataim korábbi fejlesztői munkámból és megragadtam az összes alkalmat, fórumot, hogy ismertessem ezt a programot. Időben ugyanekkor zajlottak a kistérségfejlesztési tanácsok mellé delegálható civil egyeztető fórumok, s ebben jó lehetőséget láttam. Ebben nagyot csalódtam: nem volt nagy nyüzsgés. De: Csepreg és környéke, Körmend és Őriszentpéter kistérségének emberei jó képviselői lehetnek jó ügyeknek. 6 levelet írtam 6 embernek, javaslatokat kérve. Utána személyesen is konzultáltunk és végiggondoltuk a lehetőségeket.”
Pósfay Péter (Vas megye)

„A program megerősítést jelent az egyesületünkben (a Zalai Falvakért Egyesület, A szerk.) folyó ügyeknek és
személyeknek. Én is valamennyi alkalmat kihasználtam a programismertetésre, a személyes megkeresésre. Leveleket is küldtem ki: polgármestereknek, falugondnokoknak, kistérségi menedzsereknek… Zalaegerszegen van egy irodánk, mindenfajta elérhetőséggel rendelkezünk, 15 éve ismernek bennünket. Sikerült bekapcsolni a teleházakat, elmondták, hogy híján vannak segítségnek, két helyről is konkrét igény jelentkezett új kezdeményezések segítésére.”

Szederné Kummer Mária (Zala megye)

„Egyetemi kapcsolat alakult ki az ormánsági falukutatókkal - ők a Pécsi Tudományegyetem művelődésszervezői. 8 településen 2-2 fővel és 1-1 helyi kapcsolattartóval felmérést végeznek és javaslatot készítenek a település közösségi művelődési programjára. Ebből a merítésből jó eséllyel lesz kb. 5 település. Kapcsolati bázist jelent a már lezajlott együttműködési programunk a Pécs város környéki civil kezdeményezésekkel, ezt a kapcsolatot folytatjuk. A meglévő kapcsolatrendszer alapvetően nagy szervezeteket jelent, de a vonzáskörzetükben vannak új kezdeményezések is. Decemberben felmérési program indult, a kicsi vagy alvó szervezetek küldték vissza a kérdőívet. A szociális munkás hallgatókból önkéntes csapatot szerveztünk a felmérésre, interjúzásra. Kapcsolatunk van egy hálózattal: ifjúsági teleház hálózat, mely az egész megyére kiterjed, ez is új merítés.”
Peták Péter (Baranya megye)

„Szeptemberben el tudtam kezdeni a munkát - először a tájékoztatásra fordítottam az időt. Maximálisan törekedtem a jó tájékoztatásra és az önkéntességre. A médiát felhasználtam - televízió, megyei lap, önkormányzati lap, CISZOK lapja stb., de szóban is tájékoztattam egy megyei egyesületen keresztül, népművelői körökben. A Megyei Hatókörű Civil Szervezetek Közösségének elnöke vagyok, innen is kaptam tippeket. Mögöttem áll a Mentálhigiénés Egyesület és a Civil Szolgáltató Központ is.
Tájékoztattam a megyei önkormányzat elnökét - nagyon támogató volt, nagyon tetszett neki a kezdeményezés. A megye 5 kistérsége 3 szövetségét kerestem fel és tájékoztattam őket a programról. Két esetben elfogadó volt a légkör, az egyikben ellenálltak - őket megválasztották, ők tudják a dolgukat. És innen van a legtöbb - 4 - kezdeményezés! Részt vettem a falumenedzserek képzésén, a falu- és tanyagondnokok értekezletén, a teleház vezetők képzésén, az ÁMK-k népfőiskolai központi képzésén. A legnagyobb nyitottságot a teleházas képzésen találtam.
A médiareklámra 3 település jelentkezett - valamennyien színtiszta civil kezdeményezések!
A kistérségi társulásból 3 jelentkezés volt: kistérségi területfejlesztési ügynökségek munkatársai - segítők, falugondnokoktól ketten jelentkeztek, népművelői múltamból öten. Az első körben így állt fel 14 település október végére.”
Dér Miklósné, Zsuzsa (Tolna megye)
Vissza a tartalomhoz
Parola archívum