Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A homoródszentmártoni közösségfejlesztő és közművelődési vándortábor
Szerző:
Lázár László
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2004
Szám:
1
Oldalszám:
9
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete,
Települések:
Erdély, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Kishomoród, Recsenyéd, Székelyföld
Tárgyszavak:
Homoródszentmárton, Erdély, SZEKE, közösségfejlesztő vándortábor
Megjegyzés:
Annotáció:
A HOMORÓDSZENTMÁRTONI KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI VÁNDORTÁBOR
(Erdély, Székelyföld)
Vissza a tartalomhoz

Homoródszentmárton egy 11 falut magában foglaló község, de összlakossága alig haladja meg a 3500 személyt. (A romániai közigazgatás szerint a település és a község fogalmak elkülönült jelentésűek. Az egyes települések – tehát falvak – egyesülnek közigazgatásilag egy-egy községi közös tanácsban – ezek a települési egyesülések tehát a községek. A szerk.)
Földrajzilag a Nagyhomoród patak mentén helyezkedik el. Valamikor, a kollektivizálás előtt a Kishomoród mentéről ide jártak szolgálni a „nagygazdákhoz”. A község gondolkodásában most is él a rátarti nagygazda szemléletmód, és mivel ezek a települések egy része határos a szász földdel, ezért egymás közti kapcsolatukon érződik a szászos zárkózottság is. A kollektivizálás eredményeképpen a lakosságon belül negatív szelekció érvényesül, melynek hatására a „szürkeállomány” elhagyta a falvakat, és városra költözött. Amellett, hogy ez a fent említett társadalmi kapcsolatokat is bebetonozta, az elöregedést is oly mértékben elősegítette, hogy bizonyos „külső” falvak megszűnésével is járhat, annyira elnéptelenedettek azok. A községen belül él egy külső falusi és egy belső falusi megkülönböztetés, amely alatt az értendő, hogy a főút melletti falvak a belső falvak, a többiek a külső falvak. Ha valakire azt mondják, hogy külső falusi, az hátrányos megkülönböztetést, elmarasztalást is jelent. A fent említett helyzet mellett még létezik egyfajta rivalizálás is a községen belüli falvak között, mondván, hogy a községközpont (Homoródszentmárton) elviszi mindenhonnan az adót, de az alsó falukba nem fektet vissza.
A fent felvázolt helyszín volt a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének (SZEKE) keretében 2001-ben szervezett Közösségfejlesztő és közművelődési vándortábor munkaterülete. A táborba a községben élő tanító néniket, tanítókat és más olyan embereket szólítottunk meg, hogy részt vegyenek a képzésen és az azt követő munkában, akiket egyrészt a település vezetői (polgármester, állatorvos stb.) javasoltak, másrészt akiket előzetesen mi már ismertünk más tevékenységeinken keresztül. A tábor olyan egyhetes program, amelynek a keretén belül három nap elméleti képzés és 2–3 nap gyakorlati munka van.
A terepmunkán legelőször az interjúzás módszerét próbáltuk ki az aktivizáló módszerek közül. A beosztás: egy már tapasztaltabb SZEKE-tag mellé beosztottunk egy helyi embert úgy, hogy senki ne a saját településére menjen interjúzni. Ilyen módszerrel három települést „támadtunk meg” a községből: Homoródszentpált, Recsenyédet és Homoródszentmártont. Az interjúzás során meghívtuk az egész lakosságot az azt követő közösségi beszélgetésre az interjúalanyokon keresztül. Továbbá színes plakátokat is készítettünk, mivel a helyi híreket mindig így szokták közétenni.

Homoródszentpál

A településen volt a kollektíva egyik jelentős gépállomása, valamint egy állami tulajdonban lévő mesterséges halastórendszer is kiépült a határában. A községen belül ez a település szorgalmazza a településközösség kettéválását.
A megkeresések során elég lelkesek voltak az interjúalanyok, amihez lehet, hogy az is hozzájárult, hogy a táborral egy időben költözött egy fiatal pap a településre, akitől sokat várt a falu. Továbbá a településen belül az iskola igazgatója megbecsült személy, és ő az egész szervezésbe családostul szerepet vállalt. Az interjúzás eléggé hatástalannak bizonyult, a közösségi beszélgetésre csupán hatan jöttek el. Ezen a településen a képzésen részt vevő négy személy segítségével, az interjúzás során felmerült problémák, és a közösségi beszélgetésen felmerültek figyelembevételével elkészítettünk egy közösségi kérdőívet, melyet 90 példányban hordtak szét a faluban. A kérdőívben felmerült problémák feldolgozására egy közösségi beszélgetést hívtunk össze a kiosztástól számítva két hétre. Ez a módszer hatásosabbnak mutatkozott, mert a közösségi beszélgetésre körülbelül 60 személy jött el. A belső kapcsolattartó személyek még a helyi kocsmát is bezáratták a beszélgetés idejére. Egy nagyon nehéz beszélgetés volt. Néhány embert majdnem nem lehetett „leültetni”, mások ennek hatására nehezen nyíltak meg. Végül a beszélgetés során több irányvonal is kialakult, így lehetőség nyílt arra, hogy felvállalják felelős személyek azt, hogy a felmerült problémák megbeszélésére még a továbbiakban is összeülnek.
Ennek a munkának és a helyi pap részvételének hatására a következő időszakban angol tanfolyam, nőegylet alakult. Továbbá elindult egy helyi nyilvánosságot is biztosító lap, a Homoródszentmártoni Hírmondó.

Recsenyéd

Ez a falu Homoródszentpál és Homoródszentmárton között helyezkedik el. Lélekszámát tekintve a községen belül nagy falunak, másképpen egy kis falunak számít. A település 270 lakost számlál.
Itt az interjúzás után kevesen gyűltek össze a közösségi beszélgetésre, bár a polgármester is terjesztette a hírt a falujában (ebből a faluból való). Így itt a munka majdnem meg is halt. A közösségi beszélgetés részvevői – a passzivitás miatt – a további tevékenységekből csupán néhány apróbb dolgot vállaltak fel.

Homoródszentmárton

Itt az interjúzás utáni közösségi beszélgetésen szükségét láttuk egy közösségi kérdőív elkészítésének. Mivel a képzésen innen vettek részt, így a közösségi beszélgetés felhasználásával és a képzésen részt vevő emberek segítségével itt is elkészítettük a kérdőívet, amelyet széthordtak a faluban. A két hétre rá meghirdetett beszélgetésre még azok se mind jöttek el sajnos, akik a kérdőívek kihordásában részt vállaltak. Viszont az itteni részvevők közül néhányan ma is közreműködnek a Hírmondó megjelentetésének munkájában. A képzés és a beszélgetések során felvetődött, hogy itt szükséges lenne egy tánckör működtetése. Ezt beindították, és annyira sikeres volt a részvétel, hogy a gyerekrésztvevők egy része népi táncokkal részt vett a III. Homoród menti Kulturális Vetélkedőn.

Két év távlatából

Bár a képzésen részvevőkben volt egy kezdeti lelkesedés, nem igazán hittek mindannyian magukban. Akik hittek, azok megerősödve ma is tevékenykednek a település életében. A lakosok nagy része még mindig külső segítségre vár, és ha valaki el akar kezdeni valami közösségi tevékenységet, akkor a hozzáállás első kérdése az: Vajon mi a haszna belőle? Ezért nem igazán akadnak, akik ezt felvállalnák. Az egész életvitelre rányomja bélyegét az, hogy sok a településen a kollektív (termelőszövetkezeti) nyugdíjas, akiknek alacsony a jövedelme és a mezőgazdasági munkán kívül máshoz nem értenek.

Lázár László

Parola archívum