Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE
Részletek az INGO Conference of INGOs of the Council of Europe,
a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciájának 2009. október 1-jei gyűlésén elfogadott és életbe léptetett határozatából
Szerző:
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2010
Szám:
4
Oldalszám:
21
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Állampolgári részvétel döntéshozatalban, Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája
Megjegyzés:
Annotáció:

Az állampolgári részvétel alapelvei
A konstruktív kapcsolat fenntartása érdekében a civil szervezeteknek és a hatóságok különböző szintjeinek egy sor általános alapelv szerint kell együttműködniük:

Részvétel
A civil szervezetek összegyűjtik és kifejezésre juttatják tagjaik, a különböző felhasználói csoportok és az érintett állampolgárok véleményét, nézeteit.
Ez a hozzájárulás alapvető értékeket hordoz a politikai döntéshozási folyamat szempontjából, fokozva a döntéshozási kezdeményezés minőségét, megértését és hosszú távú kivitelezhetőségét. Előfeltétele, hogy a részvételi folyamat nyílt és hozzáférhető legyen és a részvétel általánosan elfogadott paramétereire épüljön.

Bizalom
Egy nyitott és demokratikus társadalom a különböző szereplők és szektorok közötti őszinte interakcióra épül. Mivel a civil szervezetek és az egyes hatóságok más és más szerepeket töltenek be, az emberi életminőség javításának közös célja csak abban az esetben valósítható meg kielégítő módon, ha az bizalmon alapszik – beleértve az átláthatóságot, egymás tiszteletben tartását és a kölcsönös megbízhatóságot.

Elszámoltathatóság és átláthatóság
A köz érdekében való cselekvés nyitottságot, felelősséget, egyértelműséget és elszámoltathatóságot kíván meg mind a civil szervezetek, mind pedig a hatóságok részéről – valamint átláthatóságot minden szinten.

Függetlenség
A civil szervezeteket célkitűzéseik, döntéseik és tevékenységeik tekintetében szabad és önálló egységekként
kell elismerni. Joguk van ahhoz, hogy függetlenül cselekedjenek, és joguk van olyan álláspontokat képviselniük, amelyek különböznek azon hatóságok álláspontjától, amelyekkel máskülönben együttműködhetnek.

A részvétel különböző szintjei
A civil szervezetek részvétele a politikai döntéshozási folyamat különböző fázisaiban a részvétel intenzitásának függvényében változhat. A részvételnek négy fokozata létezik – a legkevésbé intenzívtől a legintenzívebbig –, amelyek a következők: információnyújtás, konzultáció, párbeszéd és partnerség. Ezeket a döntéshozási folyamat bármelyik fázisában alkalmazhatjuk, de a folyamat bizonyos pontjain sokszor különösen fontossá válhatnak.
1. Információ
Az információhoz való hozzáférés az alapja minden további lépésnek a civil szervezetek politikai döntéshozási folyamatba való bevonása során. Ez a részvételnek egy relatíve alacsony szintje, amely legtöbbször abból áll, hogy a hatóságok egyoldalúan információt szolgáltatnak, és a civil szervezetek részvételére vagy interakciójára nincs szükség, vagy nem várják el azt. Az információnyújtás a döntéshozási folyamat minden fázisában alapvető fontosságú.

2. Konzultáció
A hatóságok kikérik a civil szervezetek véleményét egy bizonyos témában vagy fejlesztési kérdésben. A konzultáció során a hatóságok leggyakrabban informálják a civil szervezeteket az aktuális irányelvi kezdeményezésekről, kikérve azok véleményét, nézőpontjait és visszajelzéseit. A hatóság kezdeményez és jelöli meg a témát, nem pedig a civil szervezetek. A konzultáció alapvető fontosságú a döntéshozási folyamat minden fázisában, különösen az irányelvek megszövegezése, megvalósí­tása, követése és újrafogalmazása során.

3. Párbeszéd
A párbeszédet bármelyik fél kezdeményezheti, és lehet általános vagy együttműködésen alapuló. Az általános párbeszéd kétirányú kommunikáció, amely a közös érdekekre és esetleges közös célkitűzésre építve biztosítja a nézetek, vélemények rendszeres kommunikációját, egyeztetését. Ilyenek lehetnek a nyílt közösségi meghallgatások vagy a civil szervezetek és a hatóságok közötti, egyes témákra specializált találkozók. A párbeszéd ezekben az esetekben széles körű, és nem kapcsolódik explicit módon valamely aktuális döntéshozási folyamathoz.
Az együttműködésen alapuló párbeszéd valamely specifikus irányelv kialakításával kapcsolatos közös érdekekre épül. Ez a fajta párbeszéd általában valamilyen közös ajánlásban, törvénykezésben csúcsosodik ki. Az együttműködésen alapuló párbeszéd megalapozottabb, mint az általános párbeszéd, mivel általában a közös találkozások egész sorát fedi le (amelyek sokszor megle­hetősen nagy számban és szabályos időközönként történnek), miközben a résztvevők központi stratégiákat alakítanak ki, illetve különböző kérdésekben egyeztetnek. A párbeszéd a politikai döntéshozási ciklus minden fázisában különösen értékes, de a napirend kialakítása, a megszövegezés és az újraszövegezés során alapvető fontossággal bír.

4. Partnerség
A partnerség a politikai döntéshozási folyamat minden fázisában a felelősség megosztását jelenti, az irányelvek kialakításától a megszövegezésen át a döntésig, és annak megvalósításáig. Ez a részvétel legmagasabb szintje.
Ezen a szinten a civil szervezetek és a hatóságok szorosan együttműködnek, miközben biztosítják, hogy a résztvevő civil szervezetek továbbra is függetlenek maradjanak, és a partnerségi helyzettől függetlenül kampányolhassanak, illetve önállóan működhessenek. A partnerségi kapcsolat olyan tevékenységeket fedhet le, mint például egy adott feladatnak egy civil szervezethez való delegálása (ilyen lehet például bizonyos szolgáltatások nyújtása), vagy részvételi fórumok, esetleg döntéshozó társtestületek kialakítása (pl. az erőforrások elosztására). A partnerség a politikai döntéshozási folyamat bármely szakaszában létrejöhet, de különösen fontos az irányelvek kialakítása és a megvalósítás során.

A politikai döntéshozási folyamat fázisai
A lenti ábra a politikai döntéshozási folyamat hat fázisának ciklusát mutatja be (irányelvek kialakítása, megszövegezése, döntéshozás, irányelvek megvalósítása, követése és újrafogalmazása). Minden fázis lehetőséget nyújt a civil szervezetek és hatóságok interakciójára.
Mindezek részletes kifejtését és a teljes dokumentumot lásd a http://civilkollegium.files.wordpress.com/2010/03/civil_kodex.doc vagy a http://civilkollegium.files.wordpress.com/2010/03/civil_kodex_hu.pdf alatt!
Fordította Varga Tamás
Parola archívum