Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Információ – tudás – közösség. Számítógépes képzés Becsvölgyén
Szerző:
Gerdán Zsófia
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2006
Szám:
5
Oldalszám:
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:
Gerdán Zsófia
Információ – tudás – közösség.
Számítógépes képzés Becsvölgyén
Vissza a tartalomhoz

Zsófia pályakezdő diplomás fiatalként, főiskolai tanul­mányai után került vissza a településére, abba a kör­nyezetbe, ahol született, rokonai és családja élnek, ahol mindenki ismeri születése óta. Itt járta ki az iskolát, itt vannak a barátai. A közössége figyelme tehát kísérte eddigi életét, tanulmányainak 4 éve során sem szakadt el a településtől.
Új munkahely teremtődött a faluban – foglalkoztatási információs pont (FIP). Ez a munkahely olyanná alakult, amilyenné Zsófia tudása, személyisége formálta. Keretet a program képzése és a betöltendő munkakör elvárásai, szakmai mutatói adtak

A dolgozat ezt a folyamatot írja le. Először bemutatja a programot, amely számára munkalehetőséget biztosí­tott. Majd tájékozódunk egy másik program körülménye­iről is, amely hozzásegítette őt az első közösségi élmény­hez: „helyi szervező lettem” – írja.
Zsófiának az új munkahely kialakításához, a falu­házban rábízott feladatok sikeres megvalósításához segítő és támogató környezetre van szüksége. A közös­ségi képzésen való részvétel, nyitottsága a tapasztalat­cserék és együttműködések felé tudatosságot jelent, s mindez afelé viszi, hogy közössége aktív, meghatározó, közösségét segítő személyiséggé váljon.
Zsófiának az új munkahely kialakításához, a falu­házban rábízott feladatok sikeres megvalósításához segítő és támogató környezetre van szüksége. A közös­ségi képzésen való részvétel, nyitottsága a tapasztalat­cserék és együttműködések felé tudatosságot jelent, s mindez afelé viszi, hogy közössége aktív, meghatározó, közösségét segítő személyiséggé váljon.

Zsófiának az új munkahely kialakításához, a falu­házban rábízott feladatok sikeres megvalósításához segítő és támogató környezetre van szüksége. A közös­ségi képzésen való részvétel, nyitottsága a tapasztalat­cserék és együttműködések felé tudatosságot jelent, s mindez afelé viszi, hogy közössége aktív, meghatározó, közösségét segítő személyiséggé váljon.
Ezt a szándékot tükrözi a dolgozat, amely a gyakor­lati munkájának egy szeletét, egy kezdeti élményét írja le. Itt az élmény a meghatározó. Kevés teret szán a hely­zet feltárásának, értékelésének. De mind a dolgozat, mind a tanúsított gyakorlat bizonyítja, hogy a hallgató képes bizalmat ébreszteni személye iránt, kiválóan kommunikál és képes ösztönözni. Tevékenységei cselek­vésre inspirálnak a helyi közösségben és a munkája, valamint a továbbképzések által kialakult csoportokban.
Szederné Kummer Mária gyakorlatvezető

A Zalai Falvakért Egyesület 1990-ben alakult. Je­lenleg 283 tagja van, 142 önkormányzat, 78 falugond­nok – ők alkotják a falugondnoki szolgálatot, 24 jogi személy (egyesület, alapítvány, társulás iskola stb.) és 40 magánszemély.
Az Egyesület stratégiai célja immár 16 éve a kisfal­vak, a kisfalvak lakóinak helyzetbe hozása a civil közös­ségének erősítésével, együttműködésével. Megvalósult programjainak kulcsszava a hálózatban gondolkodás. A kisfalvakban élő és dolgozó hálózati tagok, a személyes ismertség eszközét is felhasználva, hatékony segítőikké válnak a népszerűsítés, tájékoztatás, közvetítés terén. Hálózatok, melyekre támaszkodnak:
- Falugondnoki hálózat;
- KÖZTÁMHÁLÓ – Közösségi kezdeményezések szak­mai segítő használata;
- Esélymenedzserek – 8 munkaerőpiacon hátrányos helyzetű nő foglalkoztatása a megye 8 pontján, fel­adatuk az esély-érzékeny szempontú tervezésben való együttműködés;
- Útjelző – Foglalkoztatási Információs Pont: A projekt célja a zalai aprófalvakban élő munkanélküliek fog­lalkoztatásának bővítése olyan információs és szol­gáltató kisközpontok létrehozásával, teleház bázison, amelyek egyben munkahelyet teremtenek, ugyanak­kor segítik a falvak lakóit munkaerő-piaci helyzetük javításában. A program eredményeként 12 informá­ciós pont (FIP) létesült a megyében, köztük lakóhe­lyemen, Becsvölgyén is.

A Foglalkoztatási Információs Pont nem csupán Becsvölgyének és a programban részt vevő többi tele­pülésnek volt nagy lehetőség, hanem az ott élő közössé­gek mellett a munkához jutó ügyfél-tájékoztatóknak egyaránt, köztük nekem is. Pályakezdő munkanélküli­ként nagyon örültem a lehetőségnek, megváltozott stá­tuszomnak.
A valós tájékoztató munkát megelőzte egy képzésso­rozat, mely rengeteg segítséget nyújtott. A FIP-es lá­nyok, anyák, nagymamák, háziasszonyok kollégákká, barátnőkké lettek, közösséggé váltunk, kölcsönösen segítjük, tájékoztatjuk egymást.
Becsvölgyén születtem, jártam óvodába, iskolába, templomba, segítettem rendezvényeken, összejövetele­ken. A Zalai Falvakért Egyesület Információ – Tudás – Közösség (ITK) pályázata lehetőséget adott, hogy az addig megszerzett tudásomat, ismeretemet kamatoztat­hassam saját közösségemben, s ezzel az új lehetőséggel megváltozott valami. Átalakult a szerepem a közösségen belül, mely nagyobb felelősséget, tudatosságot követelt. Kaptam egy új feladatot, mely nem könnyű, de azon dolgozom, hogy segítsek azoknak, akik mernek kérni, s azoknak is, akik nem.


Információ – Tudás – Közösség

A projektet a Phare CBC 2003 program Magyarország-Ausztria Kisprojekt Alap támogatja, és a Zalai Falvakért Egyesület valósította meg.
A program célja olyan képzési és közösségfejlesztési program megvalósítása volt Zala megye aprófalvaiban, amely hozzájárul a vidéki társadalomban kialakult di­gitális szakadék csökkentéséhez, a kistelepülések kö­zösségi életének jobbításához, új tartalommal történő megtöltéséhez. A program célcsoportja Zala megye 1000 fő alatti települései, azok önkormányzatai, civil szerve­zetei, érdeklődő lakosai.
A közösségi képzés célja, mely a program első részét jelentette, olyan helyi személyek megtalálása és képzése volt, akik a helyi civil és közösségi élet szervezői voltak eddig is, vagy ennek a programnak a segítségével vál­nak alkalmassá ezen önként vállalt feladatok elvégzé­sére. A képzés céljai, hogy a résztvevők elsajátítsák a közösségben a közösségért típusú gondolkodás alapjait, rendelkezzenek a közösségépítő feladatok megvalósítá­sára szolgáló eszköztárral, képessé váljanak ezek sike­res alkalmazására.
A 4x1 napos képzés ideje alatt rengeteg tapasztala­tot, ismeretet szereztem. Nagy élmény volt számomra, amikor láthattam, hogy egy szomszédos településen a helyi pap miként szervezi a közösség életet, hogy ala­kítják a falu képét különböző helyi akciók, melyek adaptálhatók. Ezen alkalmakkor kapcsolati hálónk is gyarapodott. Az egynapos burgenlandi tanulmányút során jó kezdeményezéseket láthattunk a helyszíneken, valamint lehetőség nyílt partnerségek, együttműködé­sek kiépítésére.
Az Internet-képzés 10 zalai kistelepülésen, köztük lakóhelyemen, Becsvölgyén is, településenként 4 alka­lommal, egy-egy modult feldolgozva, 5–6 fő bevonásával valósult meg.


A program helyszíne, a hely, ahol élek: Becsvölgye

Becsvölgye Göcsejben, annak gyöngyszemeként terül el Zalaegerszegtől 25 km-re. A települést 1200 körül emlí­tik először az okiratok. Az itt élt nemesi családok neve és a „szeg” szó összekapcsolása adja a települések elne­vezését. Becsvölgye neve a múlt század végétől nem használatos, aminek nem mindenki örült, arra gon­dolva, hogy emiatt a korábbi községnevek eltűnnek. Kislengyel, Vargaszeg, Pajzsszeg, Barabásszeg, Salomfa, Vörösszeg és Kereseszeg 1943 óta tartozik együvé. A hét település közül valamennyi legalább nyolc évszázados múlttal rendelkezik. Hivatalos iratokban 1943 óta Becs­völgye szerepel, de az emberek továbbra is a régi köz­ségneveket használják (ma is láthatók a településen belül a névtáblák).
Becsvölgye térsége, határőr nemesek földjeként, el­zárt terület volt a megye részeitől, a vizesároknak kö­szönhető védőgyűrű megvédte a népet a tatártól, majd a töröktől és a labanctól. A településnek hátránya is ke­letkezett az elszigeteltségből, mert kimaradt a független­ségi és vallásszabadságért folyó harcokból, fejlődése megrekedt. 1945 után a település lakói elsősorban a mezőgazdasági munkát folytatták, a birtokokat a ter­melőszövetkezet vette át, az erdő állami tulajdonba ke­rült. A településen az utóbbi években jelentős fejlődés figyelhető meg. 1994-től Falugondnoki Szolgálat műkö­dik, mely nagy segítséget jelent a szociális gondozásban és étkeztetésben. Kiépült a gázvezeték hálózat, 2000. augusztus 26-án adták át a Faluházat, melyen belül működik a Teleház, a Könyvtár, itt kap helyet térségi menedzserünk, illetve a Foglalkoztatási Információs Pont. Becsvölgye önálló körjegyzőség, a Göcsej Kistér­ségi Társulás gesztor települése.


Megvalósítás: helyi szervező lettem

A Faluház tehát több szolgáltatásnak otthont ad, de mivel az épületben nincs elég számítógép, az informati­kaképzést, melyet nagyfokú érdeklődés övezett, nem tudtuk megvalósítani.
Az ITK projekt kedvező elbírálása után hozzáfogtam a szervezéshez. Első feladatom a tájékoztatás volt, az újszerű kezdeményezés megismertetése a település la­kosaival, s ebben nagy segítséget jelentett a havonta megjelenő Becsvölgyei Hírek kínálta nyilvánosság. Az újságban való hirdetés mellett figyelemfelkeltő plakáto­kat tettem ki a forgalmasabb helyekre. Ügyfeleimnek is felhívtam figyelmét a képzésre, annak fontosságára.
A tanfolyam sok embert vonzott, melyet a háromszo­ros túljelentkezés jól tükröződött. A tanfolyamon hatan vehettek részt, ezért rangsorolnom kellett, mely csöppet sem volt könnyű feladat. Az első helyen a munkanélkü­liek – elsősorban nők –, GYES-en, GYED-en lévő édes­anyák, a középkorúak szerepeltek, illetve a jelentkezés sorrendje is egy lehetséges alternatívát jelentett.
Az oktatáson végül hat hölgy vett részt, akik a tele­pülés különböző falurészeiből érkeztek estéről estére a gépek mellé. A kialakult csoport tagjai ismerték ugyan egymást, de „számítógép-virtuóz” oldalról még nem. Jó volt látni, hogyan segítik egymást a résztvevők, a szü­netek „nagy” beszélgetéseit, ahonnan senki sem hi­ányozhatott, a folytatást latolgató nagy terveket. Sze­mélyes kapcsolataik erősödése mellett persze egyre bátrabban kezelték a számítógépet is, melyben nagy szerepe volt az oktatónak, aki türelemmel és életből vett példákkal tette könnyen érthetővé az elsajátítandó anyagot. A közös esti program közösségformáló erővel is bírt, s az összekovácsolódott csoport a képzés végén elégedetten nyilatkozott a megszerzett ismeretekről és megfogalmazta a folytatás igényét, melyen ma már együtt dolgozunk.
Mint helyi szervező, nagyon élveztem a folyamatot, nem jelentett problémát, nem esett nehezemre, hogy munkaidő után este tízig, vagy tovább, részese legyek a közösségi életnek, ami fantasztikus dolog és először fordult elő az életemben. Sokat adott ez a pár nap, a sok kedves mosoly, a beszélgetések, melyeket társaimtól kaptam a munkámért.
Vissza a tartalomhoz
Parola archívum