Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A kezdeményezések eredményeiről
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2005
Szám:
1
Oldalszám:
14-17
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
kezdeményezések eredményei, közösségi részvétel
Megjegyzés:
Annotáció:
A kezdeményezések eredményeiről
Vissza a tartalomhoz

Eredmények:
– A közösségi részvétel fokozásáért programban kitűzött célokat időarányosan sikerült megvalósítanunk:
– kiépült a közösségi kezdeményezéseket támogató országos hálózat, amely a régióban mind az öt helyszínen továbbépült, s a hálózatba kapcsolódók vállalták a helyi színtű közösségi kezdeményezések segítését,
– a program megvalósítása során a közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformái, módszerei és szemlélete segítségével helyi szinten támogattuk a lakosság bekapcsolódását a közéletbe, a problémák megoldása érdekében cselekvési tervek készültek, s önszerveződést fokozó folyamatok indultak el,
– a közösségfejlesztés, a közösségi munka igen változatos és sokszínű módszereinek formái kerültek minden helyszínen alkalmazásra, a többi között az aktivizáló módszerek közül az interjúzás (közösségi vizsgálat, igényfelmérés, problémák feltárása) valamely formája, a képzések-tréningek minden helyszínen jelen voltak, a nyilvánosságot szervező módszerek, mint a helyi híradók, lapok szerkesztése, kiadása, terjesztése, fórumok, s a sajtóközlemények, tájékoztatók lehetőségével is éltek a legtöbb helyszínen,
– a munka során a helyszíneken több régebbi kisközösség, civil szervezet újra aktivizálódott, megerősítést kaptak, új csoportok, kisközösségek jöttek létre, kialakult a helyi közösségi kezdeményezéseket segítő hálózat (Rákoscsabán, Józsefvárosban),
– a régióban összesen 56 induló kezdeményezés született, s minden helyszínen indulnak a folytatást biztosító 2005–2006. évi programban.
Templom Józsefné (Budapest)

„Helyi közösségfejlesztői és civil munkám során tapasztalhattam, hogy a megye kistelepülésein, sőt városaiban is kevés az aktívan működő civil szervezet, közösségi kezdeményezés. Hiányzik, vagy egyáltalán nem ismerik az önkéntes munkát, nincsenek szomszédsági kezdeményezések. Mindez a helyi társadalom hiányára enged következtetni, melynek okát fel kell térképezni.”
„Jó élményekkel gazdagodtunk a közös műhelymunkákon. Jó volt nézni, ahogy egymástól tanulunk, hónapról-hónapra fejlődünk. Megtörténtek az első moccintások, megkezdődött a tervekben megfogalmazott munkák megvalósítása.”
„Fontos része volt a folyamatnak a képzés és a szakmai tanulmányút, ahol az elméleti ismeretek kézzel fogható gyakorlati tapasztalatokkal szolgáltak. Erős és jó emberi, szervezeti kapcsolatok szövődtek, melyek már nem csak helyi kezdeményezéseket, hanem kistérségi, települések közötti közös programokat, munkafolyamatokat is elindítottak.”
Monostori Éva
(Komárom megye)

Félidőben
„Az ICsSzEM országos programjának Jász-Nagykun-Szolnok megyei menedzselésére, a Közösségfejlesztők Egyesülete tagjaként kaptam felkérést. Ezt a megtisztelő megbízást a kunhegyesi székhelyű Közép-Tiszai Vidék-fejlesztő Alapítványunk jelmondata: »Egymást fogva, támogatva, és emelve« szellemében, felelősen törekszem ellátni.
„Megyénk – hét kistérségbe szerveződött – települései nagyrészt gazdaságilag elmaradottak, fokozott foglalkoztatási nehézségekkel küzdenek, többségükben rurális jellegűek. Ebből adódóan nálunk a helyi társadalmak önszerveződési képességei az országos átlagot sem érik el. A működő civil szervezetek (legalább) kétharmadának hiányoznak az önálló működéshez szükséges (forrásteremtés, önfenntartás, önkormányzás, szuverenitás) feltételei.
Ezért mi – megragadva a lehetőséget – a közösségi részvétel fejlesztése során olyan helyi kezdeményezéseket igyekeztünk megtalálni, melyekben a szervezet és a részvétel fejlesztése mellett a helyi közösség önszerveződési törekvéseit is támogatni lehet.
Határozott szándékunk volt továbbá, hogy lehetőleg mind a hét kistérségből találjunk meg és vonjunk be egy-egy kezdeményezést.
Ehhez kértünk és kaptunk segítséget az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Irodától, a Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézettől, az Esélyek Házától, a Civil Szolgáltató Központtól, és nem utolsó sorban a megyei és a helyi önkormányzatoktól, valamint a már ön-fenntartó működésre képes civil szervezetektől.
2004. október közepétől a fenti kapcsolataink segítségével hirdettük meg a programot a megyében, igyekezvén megtalálni a civil aspiránsokat.
Segítséget kértek:
1. önálló jogi személyiségű civil szervezet megalakulásához: a tiszakürti, jásziványi, szajoli és a Jászberény-neszüri,
2. forrásteremtő-önfentartó képességeik fejlesztéséhez:
a jászfelsőszentgyörgyi, tiszaőrsi, kuncsorbai, csataszögi, tószegi kezdeményezők.
3. Érdekképviseleti, szakmai partnerségi képességeik fejlesztése a célja
– a Körös-Berettyó Kistérségi Civil Egyeztető Fórum Kistérségi Fejlesztési Tanácsban való képviseleti funkciója ellátása elősegítésének,
– a Tiszafüredi Kistérségi Integrált Jóléti Együttműködés szervezeti előkészítésének,
– a JÁSZKUN HORIZONT Közösségfejlesztő Szolgálat Egyesület megalakításának.
4. Felkért, ún. „jó gyakorlat” – tapasztalatcsere helyszínek és tevékenységeik:
– Jászkisér: helyi civil kerekasztal és az önkormányzat együttműködése,
– Rákóczifalva: a helyi integrált szabadidős intézmény és a civil szervezetek együttműködési lehetőségei,
– Túrkeve: a civil szervezeti szuverenitás és az önfenntartó működés feltételei.
Októbertől januárig a „helyszíni látogatás” volt a leggyakoribb kapcsolattartó módszer.
Általában heti két napi gyakorisággal, havonta egy-egy alkalommal – eddig még – sikerült minden kezdeményezés helyszínére eljutnunk. Ezen alkalmakkor leggyakrabban a helyi fejlesztőkkel és közvetlen segítőikkel folytattunk csoportos szakmai konzultációkat.
Februártól, a Civil Házban szervezzük (eddig két alkalommal) a Megyei Fejlesztő Műhely találkozóit.
A képzések és a tapasztalatcsere látogatások – az Esélyek Házával közös – szervezésére április–május folyamán kerül sor.”
Rendek Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

„Két alapvető irányból tudom bemutatni azokat a kapcsolati lehetőségeket, amelyeket végül föl tudtam használni.
Ezek egyik jelentős csoportja, szervezetünk, az Istenkúti Közösségért Egyesület bizonyos kapcsolati hálózatai:
– tagságunk egy megyei szintű ifjúsági információs szolgáltató iroda-hálózatban, korábbi és jelenlegi civil együttműködési és képzési programjaink,
– a november óta folyamatosan üzemelő kisközösségi rádióállomásunk által keltett, Baranya bizonyos településein és Pécs városrészeiben feltámadt érdeklődés.
Mindez egy széles kapcsolatrendszert jelent, amelyen keresztül végül is lehetett újabb és újabb kezdeményezések nyomára bukkanni.
A másik alapvető iránya kapcsolati lehetőségeimnek a társadalmi részvétel ügye iránt elkötelezett független szakemberi szerepem, s hogy mint ilyen, igyekszem térségi szinten is hatást gyakorolni ideáim megvalósítása érdekében. A helyi szintű részvétel fejlesztése térségi szintről jelenlegi helyzetemben az alábbi tevékenységi területeket jelenti:
– Helyi (közösségi, szomszédsági) szervezetek közötti kapcsolatok ápolása, erősítése és bővítése Pécsett és térségében.
– Konkrét érdekérvényesítési ügyekben alkalmi vagy tartós koalíciók létrejöttének elősegítése.
– Közösségi és civil tematikájú képzések szervezése.
– Együttműködés a Pécsi Tudományegyetem Szociális Munka Tanszékével, Szociálpolitika Tanszékével és a FEEFI-vel annak érdekében, hogy a hallgatók kutatási témái és terepgyakorlati helyszínei megválasztásában a közösségi fejlesztőmunka és a civil társadalom erősítésének szempontjai érvényesüljenek.
– A helyi szintű civil nyilvánosság fejlesztése helyi civil újságok és kisközösségi rádiók indításának bátorításával és szakmai segítésével.
– Új közösségi kezdeményezések elindítása vagy felfedezése és támogatása.
Nyilvánvaló, hogy ezekből a tevékenységi lehetőségekből a legalsó pont az, ami kifejezetten egyezik a Közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai hálózati célokkal, viszont az elmúlt időszak tapasztalatai alapján azt állítom, hogy a fölsorolásban megjelenített tevékenységi területek mindegyikének volt abban jelentősége, hogy a program első nyolc hónapját végül megelégedéssel zárhatom le.
Összefoglalva: nem a helyi médián vagy a megyei CISZOK-on keresztül, hanem a fent részletezett tevékenységek révén kialakított kapcsolati rendszer segítségével jutottam el a még szervezetlen helyi szintig.

A szakmai műhelyek tartalmáról
Ahogy a többi megyében működő szakember is megállapította, a szakmai műhelyek a csoportos konzultáción és motiváláson túl minden esetben képzési célú találkozók is egyben. Az általam vezetett műhelyben (abból a feltevésből kiindulva, hogy ez már egy viszonylag végleges csapat) az első, januári találkozón közösen terveztük meg a további alkalmak fő témáit. A további műhelytalálkozók képzési elemei:
február 26. a közösségfejlesztés szakmai értékei, etikai dilemmák, beavatkozási modellek
március 12. esettanulmányok, gyakorlati példák közös cselekvésre, közösségi munkamegosztás
április 9. személyiségfejlődés közösségben, kézműves foglalkozások és közösségépítés
május 7. vezetői stílusok, bevonás, önkéntesség
május 14. közös tervezési módszerek, az elképzelések egyeztetése

Saját belső késztetésük, igényük alapján kezdettől olyan személyek is részt vettek a találkozókon, akik nem tartoznak a program célcsoportjába, de úgy gondoltam, hogy hozzájárulásuk, tapasztalatuk fontos lehet a csoportnak. Ám elég hamar azt kellett tapasztalnom, hogy a csoport tapasztalt és cselekvőkész tagjai lettek a legstabilabb, legaktívabb résztvevők a most induló, még bizonytalan, tehát valóban a program célcsoportjába tartozó személyek rovására. Ezért tulajdonképpen újrakezdtem a falujárást és a kapcsolatrendszeremen keresztüli nyomozást, de az új embereimet már kevés sikerrel tudtam a műhelybe bevonni, esetükben a személyes konzultáció és a program végére összeállt képzési program jelentette a szakmai segítséget.

A program baranyai résztvevői
Tavaszra egyértelművé vált, hogy a folyamatos keresgélés közben megtalált, közösséghiányos helyzetekben kezdeményező embereim túlnyomó része vagy fiatal, vagy legalábbis a fiatalok körében kíván valamilyen közösségi szerveződést létrehozni (az a benyomásom lett, hogy ez a korosztály nemcsak szervezetlen, de igénye is van az összefogás iránt, amit egyébként a tágabb közösség is kívánatosnak tart). A program zárásaként megszervezett képzést ezért kifejezetten erre a közös helyzetre alapozva tudtam megszervezni.

Tanulságok
Ha már megtaláltam az emberem, aki mindenképpen szükségét érzi segítségemnek, sajnos nem biztos, hogy ezért valamilyen áldozatra is hajlandó (hétvégi program, utazás). Aki bekapcsolódott a csoportba, akár mint műhelytag, akár mint a képzés résztvevője, az ezt fontosnak, jónak és folytatandónak tarja, de konkrét esetben mégis gyakran más lesz a fontosabb neki.
Ezért mindenképpen fokozni kell az egyes településeken a személyes jelenlétemet, mert kellően erős konzultációs és képzési igény főleg azoknál mutatkozik, akik már elindultak és teszik a dolgukat.
A korábbi résztvevők közül többeket újra a program résztvevői közé kell sorolnom, mert még nem léptek át azon a fázison, amelyen a program hivatott átsegíteni őket.
A megye három területére fogok összpontosítani: Szigetvár térsége, Ormánság, valamint Pécs és környéke. Az utóbbi területről Postavölgy, Nagykozár és a Kertvárosi lakótelep konkrét célterületem lesz.”
Peták Péter (Baranya megye)

„A találkozók indításaként a résztvevők szándékait, céljait, közösségi kezdeményezéseit tártuk fel. A résztvevők szívesen beszéltek arról a környezetről, amelyben élnek, dolgoznak és szándékaikat meg kívánják valósítani. Az első műhelybeszélgetéseken a szándékokról kaptunk képet, a további műhelyek már a problémákra is rávilágítottak. Az egyre oldottabb és bizalmasabb légkör hozzájárult ahhoz, hogy eljutottunk a problémák gyökereihez, a konfliktusok elemzéséhez, egyes konfliktusos helyzetekben a problémák feltárásához.”
„A szakmai műhelyek legnagyobb hozadéka – a résztvevők véleménye alapján – egy együttműködési hálózat kialakítása. A résztvevők mindegyike elektromos levelezés útján elérhető, így az információk áramoltatása gyorsabb. A közreműködők egy belső levelező hálózatot is létrehoztak.”
„A program során indulásként 18 helyi kezdeményezéssel kerültem kapcsolatba. Az idő múlásával 11 kezdeményezéssel sikerült folyamatosan kapcsolatot tartani, a helyi kezdeményezést segíteni, a közösségi problémákat azonosítani. A folytatás megkívánja az együttműködésben lazább, 7 kezdeményezővel való erősebb kapcsolattartást, illetve az aktív kezdeményezők folyamatos segítését.”
A program folyamatában körvonalazódtak a helyi kezdeményezések és kibontakoztak a segítő feladatai és a további együttműködés útjai a helyi közösségen belül:
– fiatalok közösségi részvételének erősítése;
– az egyes szervezetek tevékenységének elismertetése az önkormányzataik felé;
– a közösségi szándékok és az önkormányzati szándékok konfliktusa: részvételt akadályozó helyi hatalom és hatalmasságok;
– a helyi közösségi tér kialakítása;
– széleskörű társadalmi részvétel;
– betelepülők és helyiek konfliktusa, együttműködési szándéka.”
Szederné Kummer Mária (Zala megye)

A program tapasztalatai
– Jó volt a műhelymunka, mindenki „fürdőzött” a fellelt új lelkes emberekben, nagy megerősítés volt számukra, hogy kiderült: mennyien szeretnék, hogy jobb legyen itt élni.
– Bevált a telefonos meghívás a műhelyekre, a telefonos kapcsolattartás. A műhelyeken résztvevők közül 3 fő kivételével folyamatosan tartom a kapcsolatot, akkor is, ha csak egy műhelyen vett részt. Sőt olyanokkal is, akikkel csak beszélgettem egy jót, de egy műhelyre sem tudott eljönni […] látják, hogy számítok rájuk, fontosnak tartom a tájékoztatásukat. Továbbá, hogy ez a program nem egyszeri föllángolás, egy találkozás, hanem valóban egy hosszú folyamat kezdete. Többen vannak olyanok, akik a műhelyekre nem tudnak eljönni, viszont folyamatosan együtt dolgozunk (Fülöp Beatrix, Likmus Katalin, Egri Gábor, Paluch Anita), vagy néha találkozunk (Keresztúri János), és így ők is nyomon követik a folyamatokat.
– Nagyon hasznos volt a kunbábonyi közös képzés és a rádiós képzés is. Mind Kunbábony, mind a képzők (Ilika, Zsuzsa, Feri) nagy hatást gyakoroltak „embereimre”.
– Az IPOLYFESZT – részben – közös szervezése is közelebb hozta egymáshoz a csoporttagokat, a több közös együttlét során hirtelen nagyon sok mindent megtudtunk egymásról, és átéltük, hogy mindig van valaki a csapatban, aki tudja a megoldást.
– A műhely folyamatosan bővül, mindig újabbak jelentkeznek, de ez nem gond, a régi tagokat csak megerősíti az újabbak csatlakozása.”
Zádori Judit
(Pest megye)
Vissza a tartalomhoz
Parola archívum