Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
KÖZÖSSÉGI ISKOLA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK OKTATÁSÁÉRT: H2O PROJEKT
A program a VII. Nyári Egyetemen került bemutatásra, 2010. július 30-án Kunbábonyban.
Szerző:
Kovácsné Dr. Nagy Emese
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2010
Szám:
3
Oldalszám:
13
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
hátrányos helyzetű gyermekek, H2O projekt, együttműködési készség, roma, logikai táblajáték, személyiségfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

Hazánkban a rendszerváltás óta folyamatosan nőtt a hátrányos helyzetű általános iskolák száma. Ma több, mint 1500 ilyen iskolát tartanak nyilván. Alig van olyan iskola, amely hátrányos helyzetét kezelni tudná. A Borsod megyei Hejőkeresztúron lévő azonban ilyen, ez a projekt bázisiskolája. A H2O (Hátrányos Helyzetűek Oktatása) Projekt a bázisiskolánk oktatási módszerének elterjesztésére szerveződött (http://www.h2oktatas.hu)

A projekt indulása
2009-ben a Gábor Dénes Díjasok Klubja csatlakozott a Kürt Zrt. „Hátrányos Helyzetű Gyermekek Oktatásáért” Alapítvány közhasznú szervezetéhez, és megkezdte működését a H2O projekt, amely arra hivatott, hogy minél szélesebb körben terjesszen el egy olyan tanítási-nevelési módszert, amely minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelel és elősegíti a különböző szocializációs, kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét.

Hogyan?
– Hejőkeresztúron egy, az USA-ban kidolgozott oktatási módszert alkalmazunk tíz éve,
– módszertanunk akkreditált, hejőkeresztúri tanáraink e módszertan oktatói,
– idén 2 hátrányos helyzetű iskolát alakítottunk át módszertanunk átadásával,
– a következő évben az átalakított iskolák tanárai is már e módszertan oktatóivá válhatnak.

Tervünk, hogy 5 éven belül 20 átalakított iskolánk legyen.
Projektszponzor: Dr. Kürti Sándor (Kürt Zrt, elnök)
Projektvezető: Rácz Tünde Fatima (Magyar Géniusz Projektiroda, kulturális antropológus)
Tudományos csoportvezető: Dr. Gyarmathy Éva (MTA Pszichológiai Kutató Intézet, tudományos főmunkatárs)
Oktatási csoportvezető: Kovácsné Dr. Nagy Emese (Hejőkeresztúri Általános Iskola, igazgatónő)


A program bemutatása

IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejőkeresztúr www.hejokeresztur.hu/ivbela/

Hejőkeresztúri iskolánk az alábbi szakmai programokat működteti:
– Komplex Instrukciós Program (fő célja a szocializáció és az egyéni differenciálás);

– Differenciált Tanulásszervezés Program (egyéni differenciálás);
– Logikai Táblajáték Program (gondolkodásfejlesztés, szocializáció);
– Generációk Közötti Párbeszéd Program (szülők bevonása az iskolai munkába).

A Komplex Instrukciós Program bemutatása
A Komplex Instrukciós Program (KIP) olyan tanítási eljárás, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű, főleg roma tanulók leszakadását lassítja, illetve megakadályozza, a tehetségesebbekét pedig előmozdítja. A nevelés során a nevelés és oktatás kognitív, morális és affektív komponenseit egyformán fontosnak tartjuk, vagyis a tudományos-intellektuális, társadalmi-állampolgári és a személyiségfejlesztésre irányuló célok közül egyiket sem helyezzük előbbre a másiknál. Munkánk célja olyan csoportmunkán alapuló módszer alkalmazása, amely a tanulókat életszerű és élményszerű személyes tapasztalatokhoz juttatja az iskolai munka során.
A Program a következők miatt alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt, roma tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában:
– Az osztályon belüli rangsorbeli problémák felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.
– A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére.
– Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.
– A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van:
– A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszi lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalmuk nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására.
– A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért.
– Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek (Cohen 1994)Cohen, E. G.: Designing Groupwork. New York, 1994, Teacher College. . Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre.
A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.
Az együttműködési normák és a tanulói szerepek kialakítása már az iskolába kerülés pillanatától fontos feladat. Egy olyan helyzet létrehozására van szükség, amelyben a diákok fokozatosan megértik a velük szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek direkt tanári irányítás nélkül is dolgozni.
A tanár szerepe szintén változik. Az együttműködési norma szellemében a tanár átruházza hatalmát a tanulókra. A rendszer megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat egymás közötti megbeszélésére. A csoportban a tanulónak eltérő szerep jut: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását.
A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván.
A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk.
A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

„Miért választottam a KIP módszert?” – Egy pedagógus gondolatai a Program alkalmazásáról
„Az elmúlt néhány év alatt többször módosított tantervek, új tankönyvek bevezetése és módszertani sokszínűség jellemzi a nevelést, oktatást. Pedagógusként mégis azt tapasztaltam, hogy a tanulók között rohamosan növekszik azok száma, akik a tantárgyi követelményeket csak alacsony szinten tudják teljesíteni és ismereteiket nem tudják alkalmazni a mindennapi életben. Ezek a tanulók főleg a roma kisebbségből kerültek ki. Egyre több elkeseredett, fásult gyerekkel találkoztam, akik gyötrődnek az iskolai sikertelenségük miatt. Elkeserítőnek találtam, amikor 9–10 éves tanítványaimtól azt hallottam, hogy „Én ezt úgy sem értem! Ne, tessék tovább magyarázni, úgysem tudom!” A módszer szellemisége, a „Mindenki jó valamiben! ” volt az, ami arra késztetett, hogy megismerjem és kipróbáljam a Komplex Instrukciós Programot.
A hátrányos helyzetű, cigány tanulók száma évről évre nő. Társadalmi, gazdasági, szociális helyzetük egyre nagyobb eltérést mutat, ami sajnos az osztályteremben is megmutatkozik. Mire felső tagozatba kerülnek a gyerekek, már kialakult státusszal rendelkeznek. Tisztában vannak gyengeségeikkel, de nem ismerik erősségeiket, nem értékelik meglévő képességeiket (pl. koordinált, szép mozgás; kézügyesség). Emiatt a gyerekek eljutnak a tanulás elutasításához, érdektelenné válnak az iskolai munka iránt. A módszer alkalmazása során megfogalmazott sokféle képességet igénybe vevő, nyílt végű feladatok azonban már a kezdő szakaszban lehetőséget nyújtanak a tanulók motiválására, erősségeik fejlesztésére, gyengeségeik kezelésére.
A tanulói csoportokban megfigyelhető sokszínűség miatt szükségessé válik egy olyan módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi mindenkinek a képességei szerinti tanulást, biztosítja tudásszintjének megfelelő fejlődést. A státuszproblémák kezelése, gyengébb tanulók felzárkóztatása a jó képességű, tehetséges tanulók elvesztése nélkül komoly kihívást jelent. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a KIP alkalmazása segítséget nyújt e problémák megoldásában.
Fontos szempont még, hogy a módszer alkalmazása során nincs szükség új tankönyvekre, különleges eszközök beszerzésére, mert az a tanárok, tanítók fantáziájára, alkotó kedvére épül. Ezeken az órákon a pedagógus az irányító szerepből a szervező szerepbe lép át, mégis izgalmasabb, élvezetesebb az óra megtartása. Megvéd a fásultságtól, a ’kiégéstől’.

2001. május, a bevezetés időszaka:
„Az egyik negyedik osztályban nehezen boldogultam. Sehogyan sem akarták felvenni azt a munkatempót, amit a felső tagozatban majd elvárnak tőlük. Az egyébként jó képességű gyerekek felálltak órán, türelmetlenek voltak egymással, kiabáltak. Hallották, hogy más osztályokban csoportmunkával, a KIP-pel dolgozunk. Kérték, velük is tartsak ilyen órákat. Kollégáimmal megbeszélve úgy döntöttünk, hogy a felső tagozat után itt az ideje, hogy a kezdő szakaszban is alkalmazzuk a módszert. A gyerekeknek a következőket mondtam: ’Ha megpróbáltok felsős módon viselkedni, odafigyeltek egymásra, felkészülve jöttök órára, beszélhetünk a dologról’. Néhány nap elteltével azt tapasztaltam, hogy egyre kevesebb az olyan gyerek, akinek nincs készen a házi feladata. Egyik nap becsöngetéskor nem hallatszott ki a hangoskodás, veszekedés a termükből. A terem ajtaját kinyitva néma csendben álltak a gyerekek, a táblán a következő felirattal: ’Tanító néni, ígérjük, hogy nagyon jók leszünk! Tessék velünk is csoportmunkával dolgozni!’ Ekkor tudtam, hogy jó úton járok. Érdemes volt a tanítási módszereimet megváltoztatni, és újat kipróbálni. Azóta hat év telt el. Sok kellemes órát töltöttünk együtt a gyerekekkel, és természetesen azóta is ’megsértődnek’, ha csak a másik osztályban tartok KIP-es órát.”

Logikai Táblajáték Program
Az iskolában bevezetett kötelező tanórai és nem kötelező tanórán kívüli logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás.
Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap vagy négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok, mint például a sakk. Tágabb értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az önellenőrzésre és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A játékot úgy kell megszervezni, hogy mindvégig törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. E törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása és a tanításban való érvényesítése.
A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, annak megtanítása, hogy a helyes következtetés menetében a premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát, azaz, lehetetlen olyan szituáció, amelyben a premisszák igazak, a konklúzió pedig téves. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátításán keresztül, a tanultakat pedig változatos területeken alkalmazzuk. A logika feladata azon feltételek tisztázása, amelyek a helyes következtetés szabatos megfogalmazásához szükségesek, azon eszközök megadása, amelyek segítségével ellenőrizhetőek, hogy a következtetések valóban helyesek-e. A diszkussziós képesség fejlesztésével, a többféle megoldás keresésével, megtalálásával és megbeszélésével a logikus gondolkodást fejlesztjük, amely a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges.
Minden sikernek jellegzetessége – jelentkezzen az iskolai élet bármely területén –, hogy a gyerek hite megerősödik önmagában. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, hogy ő önmaga sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nem csak azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az igazi motiváció. A siker növeli a személyiség önmagába vetett hitét. Az iskolának abban van óriási felelőssége, hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan fejleszti önértékelését, önbizalmát, illetve hogyan idomítja viselkedését. A gyermeknek hinnie kell abban, hogy az elé állított feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat önbecsülésére, amely nagy támasza a tanulmányi előrehaladásnak.
A képességek kibontakoztatásának egyik útja a tantárgyi előrehaladás segítése, és ezen keresztül az önbizalom növelése. A célunk annak tudatosítása, hogy a teljesítmény kitartó munkával növelhető és tartóssá tehető. Ennek egyik eszköze a különféle versenyeken való megmérettetés.
A sikert sok tényező befolyásolhatja, többek között a tanár-diák jó kapcsolata, együttműködése. Biztosítanunk kell a sikerhez vezető helyzet megteremtését, lehetőséget adva a gyerekek képességeinek kibontakoztatására. Az iskolai siker és a magatartás nem választhatóak el élesen egymástól, hiszen a tanulási siker, az önbizalom megkönnyítheti a beilleszkedést a közösségbe.
Az iskolának a szaktárgyi felkészítés mellett a személyiségfejlesztésre is gondot kell fordítania. A gyermek attól sikeres, hogy átéli: érdemes próbálkoznia, érdemes keresnie azt az utat-módot, ahogyan a céljait elérheti, és hinnie abban, hogy ezt az utat meg is találja. A személyiségnevelés lényege a játéktevékenység feltételeit és kereteit alkotó pedagógiai helyzetek kialakítása és e helyzetekben tervezett tevékenységek megvalósítása. A tevékenység során magatartási, gondolkodási szabályokat, elvárásokat állítunk a gyerekek elé, amelyeken keresztül megtanulják helyesen értékelni magatartásuk helyességét és betartják a szabályokat. A normák erőssége, kényszerítő ereje fejlesztő hatású, a szabályok alkalmat adnak a rendszeres visszacsatolásokra, amelyen keresztül a gyerekek képesek lesznek követni az irányított folyamatokat.
Az intellektuális képességek fejlesztése mellett a nevelési célok között szerepel a különböző viselkedésformák kialakítása, pl. a nyerő és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, a célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősségvállalás, a szabályok betartása. Ide soroljuk a kudarctűrés, türelem, kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés, szociabilitás, udvariasság, fegyelmezettség, rendszeretet és nem utolsó sorban a sikerorientáltság, talpraesettség fejlesztését is.
A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél, a gyerekek között zajló folyamatokban, amelyben érdekek, értékek, nézetek, szándékok kerülnek egymással szembe, nyílt, tevékenységekben is megnyilvánuló, vagy rejtett, tudati, érzelmi formában. Segítenek e játékok a közösségi normarendszer értékrendjének, és ezzel összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus fejlődésének optimális fejlesztéséhez, miközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik. Mindennapjaikat átszövi a meggyőződéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék, és akarat és a normáknak megfelelő szokások. Segítségükkel megvalósítható a gyerekek tetteinek céltudatos és tervszerű alakítása, illetve a gyerekek számára mindazoknak a társadalmi pedagógiai feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a személyiséget sokoldalúan kifejlesszük, képességüket lehetőségeiknek felső határáig kiműveljük.
A készségjellegű cselekvések kiépülése maga után vonja a szokások kialakulását. A gyerekek az ismétlődő játékhelyzetekben erős belső késztetést éreznek arra, hogy az elsajátított módon cselekedjenek, tehát a folyamat lényege a dinamikus sztereotípia. Amennyiben a szokásos cselekvés végrehajtása akadályba ütközik, hiányérzet, nyugtalanság érzete támad, ám ha a gyerekek következetesen helyes viselkedési módokat tanúsítanak, az a helyes magatartáshoz vezet. Ugyanakkor a helyes viselkedés elsajátítása hatással van az alkalmi viselkedésre, befolyásolja, meghatározza azt.
A táblajátékok és táblajáték feladványok mellett a palettát színesítik a kártyajátékok, keresztrejtvények, sík- és térbeli kirakó játékok, dobókockás játékok és a logikai rejtvények is.
A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs és elemzőkészség kap helyet.
A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális, egyéni, páros és csoportmunkában, személyre szabottan, differenciáltan, de szerves része a könyvtári munkának és az e-learningnek is.
A logikai és táblás játékok szoros kapcsolatban állnak a matematikán kívül más tantárgyakkal is. Történelem területén a gyerekeknek alkalmuk adódik kutatni a logikai és táblajátékok keletkezését, országok, népek, uralkodók, híres emberek szerepét a játékok elterjesztésében, megismerkednek a játékok népszerűsítésében szerepet játszó történelmi személyiségekkel. Földrajz órán a játékoknak a Földön való megjelenésével, elterjedésével foglalkoznak. Irodalom órán szó esik irodalmi nagyjaink játékszenvedélyéről, ének-zene foglalkozásokon említést teszünk Rossiniről, rajzórán Pieter Van Huys vagy Baugin nevét hallják, és informatika órán a gyerekek ezerféle táblajátékra lelnek rá a különböző weboldalakon.
Nevelési célunk, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az alapoktatás befejezésével a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Tevékenységünkkel a játékokat helyezzük a középpontba, és katalizátorként alkalmazzuk azokat a gondolkodási, a társadalmi és érzelmi készségek elsajátításában.

Generációk Közötti Párbeszéd Program
A jó közösségi iskola jellemzője az iskola nyitottsága. A nyitottság egyrészt azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, másrészt az intézmény olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyet nem csak a diákok vehetnek igénybe. A Generációk Közötti Párbeszéd Program a fenti törekvéseket valósítja meg.
A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a nyitottság biztosításával ismertebbé és elfogadottabbá válik az intézményünkben folyó nevelési-oktatási munka.

Parola archívum