Cím:	A Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ örökségvédelmi tevékenységének bemutatása
Szerző:	Horváth Attiláné
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2009
Szám:	2
Oldalszám:	9
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	örökségvédelem, Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ, Fertő-táj
Megjegyzés:
Annotáció:

2007 óta iskolánk működteti a fertőszéplaki tájházakat. Az iskola tagja a Fertő-táj Magyar Tanácsa Egyesületnek.

Intézményünket a Győr–Moson–Sopron Megyei Önkormányzat tartja fenn.


Örökségvédelmi tevékenységünk bemutatása


I. „Fertő-táj Világörökség” képzési projekt
A Fertő-tájat az UNESCO 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A Fertő tó közös kapocs az itt élő emberek között. A mesterségesen
szétválasztott területek a határok eltűnése után automatikusan nem
tudnak eggyé válni, ahhoz szükség van az emberek közötti kapcsolatok
fejlesztésére, a világörökség értékeinek tudatosítására. Fontos
megismertetni az itt élőkel, különösen a fiatalokkal értékeinket, így jobban
tudják védeni és mások felé képviselni azokat.
Iskolánk egy nyertes pályázat segítségével 2005-ben indította el képzési
projektjét.
Ennek keretében kiadtunk egy könyvet Örökségünk a Fertő-táj címmel. A
könyv 10 fejezete megismerteti a tanulókkal a táj történelmét, gazdag
régészeti örökségét, a Fertő-parton élő népcsoportok (magyar, horvát,
német) szokásait, viseletét, jeles napokhoz kötődő szokásait, az emberi
élet sorsfordulóit. A hagyományos foglalkozások közül bemutatjuk a
földművelést, a halászatot, a nádaratást, a szőlőművelést, az állattartást és a zöldségtermesztést.
Egy fejezet foglalkozik a térség meghatározó családjaival, személyiségeivel, így a Széchenyi és Esterházy családdal, valamint Joseph Haydnnal. A Természeti értékeink című fejezetben megismerkedhetünk a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, az ott folyó szakmai munkával.
A könyv körbevezet bennünket a tó világörökségi területén, bemutatva 30 település címerét, történelmét, jelenét, látnivalóit, kultúráját, programjait.
A kiadvány egy egységben kezeli az egész Fertő-tájat, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán található. Ezzel erősíti a tanulókban az együvé tartozás érzését.
Ez a segédkönyv lett az alapja a képzési projektnek. Ennek kapcsán a 2005/2006-os tanévben iskolánk beépítette tantervébe a világörökség tantárgyat. A 0., 9. és 10. évfolyamon heti 1,5 órában tanítjuk tárgyat.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak diákjaink, hanem a térségben élők is megismerjék értékeinket, hagyományainkat, ezért elindítottunk egy fesztiválsorozatot, melyet évről évre megrendezünk.

Ennek keretében igyekszünk mindig más oldalát megmutatni a népi kultúrának.

Bemutatkoztak már a Fertő-parti települések csoportjai, az itt élő nemzetiségek (viselet, zene, tánc), a hagyományápoló csoportok mind a magyar, mind az osztrák oldalról.

Projektünk fontos részét képezte a diák-idegenvezetőképzés
elindítása, melyet azóta is folytatunk. A 30 órás tanfolyam során
szakemberek mutatták be a táj értékeit, látnivalóit. Egy tanulmányút
keretében a diákok felkeresték a nevezetességeket, majd a képzés
végén programajánlatokat kellett készíteniük különböző
turistacsoportok részére, alkalmazva a képzés során megszerzett
ismereteiket. Az így felkészült diákok alkalmasak lettek arra, hogy az
ide érkező diákcsoportokat szakszerűen vezessék, és felkeltsék
saját korosztályuk érdeklődését a táj értékei iránt. A legügyesebbek
több általános iskolai osztály vezetésével ki is próbálhatták
tudásukat.

A képzési projekt a Porpáczy-hét eseményeivel zárult. Valamennyi tanulónk kézműves napok keretében ismerkedhetett az agyagozással, csuhéjazással, kosárfonással, szövéssel, szalmafonással.
Kollégiumunk udvarán kenyérsütő kemencét építettünk, s diákjaink megismerhették a kenyérsütés fortélyait. Ezen a napon került megrendezésre a kenyérsütő verseny, melyre a környező települések csapatai is neveztek.



Diákjaink a tananyagon belül egy önálló projekttémát is feldolgoztak, melynek címe: Mindennapi kenyerünk. Több csoportban foglalkoztak a földműveléssel, aratással, csépléssel, őrléssel, kenyérsütéssel. A csoportok diák és tanár csoportvezetők irányításával anyaggyűjtést végeztek, majd egy dolgozatban összegezték munkájukat, mely a világörökségi füzetsorozat első darabjaként kiadásra is került.
A projekttéma feldolgozásából állandó kiállítás nyílt az iskolában, mely egy évig volt megtekinthető, majd vándorkiállításként más településre is eljutott.




Diákjainkkal összegyűjtöttük az Esterházy hercegi uradalom aratási
szokásait, az itt dolgozó summások dalait és összeállítottunk belőle
egy színpadi produkciót, melyet a zárókonferencián és a -fesztiválon is
nagy sikerrel mutattak be diákjaink.



Iskolánk örökségvédelmi tevékenységére az UNESCO Magyar Bizottsága is felfigyelt.

Az Örökségünk a Fertő-táj című könyvünket az UNESCO párizsi konferenciáján is bemutatták 2005 decemberében. 2007-ben iskolánk helyet adott egy továbbképzésnek, melynek keretében a környező iskolák pedagógusainak mutatták be a Világörökség ifjú kezekben című tanári segédkönyvet.


I. A fertőszéplaki tájházak kezelői

Intézményünk 2007-ben új feladattal bővült. A fertőszéplaki
tájházak kezelését bízta ránk a Győr-Moson-Sopron Megyei
Önkormányzat.
Igyekszünk megfelelni ennek az új kihívásnak is, hiszen ezzel
még több lehetőséget kaptunk örökségvédelmi munkánkhoz.
Első rendezvényünk az immár hagyományossá váló
Világörökségi nap volt, melyet a világörökség oklevél átvételének
emlékére minden év májusában megrendeznek a Fertő-táj magyar és osztrák
oldalán, valamennyi település részvételével.

A fertőszéplaki tájházakban ezen a napon sok programmal várjuk a világörökségi nap résztvevőit. Kézműves programokon, gyógy- és fűszernövények megismerésén, kóstolásán, hagyományos ételek kóstolásán és népi játékok készítésén, kipróbálásán vehetnek részt az érdeklődők.




Fertőszéplaki tájházak megújult szerepkörben
Iskolánk az országosan ismert és jelentős fertőszéplaki
műemlék együttest felébresztette mély álmából.
Diák idegenvezetőink fogadják a látogatókat és vezetik a
csoportokat magyar és német nyelven. A
világörökség-képzésben résztvevő osztályok naposi szolgálat
keretében és nyári munkaként látják el ezt a feladatot. Így napi
munkájukká vált a néhány éve elindított idegenvezetés.
A jeles napok rendezvényei egyre több érdeklődőt vonzzanak a
házakhoz. Így igazi közösségformáló intézménnyé is tettük a
házakat.


Jeles napi rendezvényeink:

1. Mátyás nap – mesemondó verseny, rajzpályázat Mátyás koráról, reneszánsz ételek, fűszerek, erős ember verseny, kódex készítés 2. Húsvéti készülődés – kalácssütés kemencében, tojásfestés, népdalok éneklése, métázás a kertben, húsvéti díszek készítése




3. Pünkösdölés – pünkösdi király választása, pünkösdölő lányok, májusfa állítása, pünkösdi rózsából virágdísz készítése




4. Ribizli fesztivál – helyi fajták bemutatása, ribizliből készült termékek kóstolója, lekvárfőzés naptűzhelyen, népzene, néptánc




5. Péter-Pál napi aratóünnep – cséplés, őrlés, kenyérsütés, néptánc




6. Tökfesztivál – általános iskolások, óvodások jelmezes felvonulása, települések főzőversenye, tökfaragás, táncbemutató, töklámpás felvonulás




Múzeumpedagógia – A tájházak jó lehetőséget adnak arra is, hogy minden korosztállyal tematikus foglalkozások keretében ismertessük meg a paraszti életet. Ezekkel a foglalkozásokkal megerősíthetjük a hon- és népismeret tantárgy keretében tanultakat is.
Ehhez és a többi rendezvény lebonyolításához kialakítottunk egy rendezvénypajtát.


A foglalkozások témái:

1. Népi építészet, szobabelső a 19–20. században
Élet a szobában. Az ágy és az alvás története.
Tartalma: Egyszerű és praktikus bútorok.
Különleges ágyak. Az ágynemű, az ágy bevetése.
Népi gyermekjátékok készítése, kipróbálása korosztálynak megfelelően.




2. Népi ételek, a konyha változása a 19–20. században
„Jó gazdaasszony vagyok én, sütni-főzni tudok én”.
Tartalma: Fűtési megoldások a konyhában.
Kenyérsütés, főzés, tárolás és ételhordás eszközei.
Hagyományos étrend, népi ételek, receptek. Tartósítási eljárások.
Egy régi étel elkészítése, kóstolása.




3. Mezőgazdasági eszközök a 19–20. században

Mindennapi kenyerünk – vetéstől a kenyérsütésig
Tartalma: Őseink földművelése. Gabonaismeret.
A földművelés eszközei, néhány eszköz kipróbálása.
Aratási szokások az Esterházy uradalomban.
Szólások, közmondások. Kenyérsütés kemencében.

A világörökségi értékek mellett fontosnak tartjuk a tájra jellemző hagyományos termesztés felélesztését, a helyi gyógy- és fűszernövények megismertetését, az egészséges táplálkozás és élet népszerűsítését is.
„A múltból a jelenen át a jövőbe” című projektünk keretében négymodulos képzést dolgoztunk ki, melyet beépítettünk a szakképzéseinkbe és tanfolyamként, pedagógus továbbképzésként is akkreditáltattunk. Mind a négy modulhoz elkészültek a tanfolyami füzetek. A gyakorlati képzést a fertőszéplaki tájházak kertjében kialakított biokert is segíti, ahol gyógy-, fűszer- és zöldségnövényekkel ismerkedhetnek az érdeklődők.
II. Projektmunka

A világörökség tantárgy lehetővé és szükségessé tette új módszerek bevezetését az oktatásba.
A hagyományos tanórák mellet nagy szerep jut a kirándulásoknak, egyéni dolgozatok készítésének és a csoportban végzett projektmunkának is.
Egy osztály létszámától függően 4–6 fős csoportban dolgozik a választott témákon.
Az adott évfolyam feladatait a helyi adottságok és a tanulók érdeklődése határozza meg.
Az iskola novemberi nyílt napján a 10. osztályos diákok prezentáció keretében mutatják be az érdeklődőknek az addig végzett munkát.

Parola archívum