Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Városrészi közösségi munka Bécsben
Szerző:
Hajnal Ágnes
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2004
Szám:
4
Oldalszám:
8-10
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Jugendzentrum Meidling, Deutsche Gesellschaft für Sozialarbeit, Fachhochschule Campus Wien, Ausbildung-und Beschäftigungszentrum Wien, Bassena, Amt für Jugend und Familie, Verein ARGE Schöpfwerk , Radio Schöpfwerk, Verein Wiener Jugendzentren,
Települések:
Tárgyszavak:
Bécs, Schöpfwerk, városrészi munka, városi közösségi munka
Megjegyzés:
Annotáció:
Városrészi közösségi munka Bécsben

2004. október 1-3. között közösségfejlesztő konferencián vettem részt Bécsben, melyet „Közösségfejlesztés a fejlődő Európában” címmel rendezett a Deutsche Gesellschaft für Sozialarbeit nevű szervezet Közösségfejlesztő Munkacsoportja, a Fachhochschule Campus Wien, és a Querstadt Egyesület, mely közösségfejlesztéssel és szociális tervezéssel foglalkozik. A hétvége során látogatást tettünk egy olyan városrészben, ahol aktív közösségi munka zajlik, erről szól az alábbi beszámolóm.


Hol járunk?
Bécs 12. kerületében, a város déli részén helyezkedik el Schöpfwerk. Ezt a tulajdonképpen lakótelepnek nevezhető egységet méretei és szervezettsége alapján méltán nevezik úgy, hogy város a városban.
Az 1980-ban épült lakótömb 1650 lakásában 4700 ember él. Ebből 1600-an még nem töltötték be a 19. életévüket. A lakótelepen belül 18 lakástípus található, alapterületük 30-140m2-ig terjed. A lakások bérleti díja rezsi nélkül átlagosan kb. 585 euró havonta.
Schöpfwerkbe érkezve nyugalmat és csendet tapasztalunk, mert a telepen belül nincs autóforgalom; zöld udvarokat, játszótereket és közös teraszokat alakítottak ki.
A lakótömböt négy nagy épületrészre osztották fel, melyek önálló elszámolási egységet képeznek (Nordring, Ostring, Oktogone, Hochhaus).
Schöpfwerken belül minden szükséges szolgáltatás megtalálható, pl.: élelmiszerbolt, gyógyszertár, posta, bank. Három orvos, két fogorvos, egy bőrgyógyász és egy állatorvos dolgozik a városrészen belül. Három óvoda, egy egész napos iskola, zenei főiskola, fiatalok központja működik itt, valamint a Bécsi Könyvtár, Szomszédsági Centrum, Ausbildung- und Beschäftigungszentrum Wien - ABZ (Továbbképzési és Foglalkoztatási Központ) nők számára, valamint a közösségfejlesztés szempontjából fontos szervező szerepet betöltő Városrészi Központ, a Bessena.
Belvárosi viszonylatban sok itt a zöld terület, de nincs megfelelően kihasználva, és hasznosítva a gyerekek számára.


A lakótelepen megközelítőleg 300 munkahelyet alakítottak ki: oktatási és szociális területen kb. 250 fő, ipariban és kereskedelemben hozzávetőleg 50 fő dolgozik. A schöpfwerki álláshelyek 1/5-ét a helyi lakosok töltik be. Említésre méltó, hogy összesen 15 házfelügyelő tevékenykedik a lakótelepen.
Mozgalmassá és olykor nyugtalanná teszi a közösséget, hogy magas az el- és bevándorlók aránya.

A schöpfwerki közösségfejlesztő hálózat

Bécsben, az egyik legrégibb múltra visszatekintő közösségfejlesztői munka Schöpfwerkben működik 1982 óta.
Az akkor megalakult helyi csoport azóta is folyamatosan dolgozik, részben változó tagsággal és állandóan bővülő összetétellel. Munkájuk bázisát a telepen működő 10 intézményben havonta felváltva rendezett találkozások adják.
Ez a helyi csapat egy rugalmas munkacsoport, mely nyitva áll minden Schöpfwerkben működő kulturális és szociális intézmény és az azokban tevékeny emberek számára.
A következő intézmények képviseltetik magukat benne: a városrészi központ, a Bessena, a jugendzentrum Meidling (Meidlingi Ifjúsági Centrum), a Nachbarschaftszentrum (Szomszédsági Centrum), az Amt für Jugend und Familie (Ifjúsági és Családsegítő Hivatal), a katolikus plébánia, az evangélikus közösség, az ABZ, a Musikhauptschule am Schöpfwerk (zenei főiskola), a Ganztagsvolksschule am Schöpfwerk (egész napos népiskola).
Azt vallják, hogy minden a jó szervezésen múlik:
A közösségfejlesztés során felmerülő komplex feladatmegfogalmazások miatt minőségileg magas szintű elvárásoknak kell megfelelniük. Ehhez új szakmaiság és megfelelő szervezési forma szükséges.
1987-ben erre a célra alapították Schöpfwerkben Verein ARGE Schöpfwerk (ARGE Schöpfwerk Egyesületet). Az egyesület magánjogilag szervezett, politikailag, ideológiailag független és tagjait nézve nagyjából lefedi a regionális csoport résztvevőit. Az egyesület szakmaközi értelemben összekötő kapocs a schöpwferki lakók, a közigazgatás, a privát és félprivát intézmények, a helyi politika és a gazdaság privát szektora között. Az Egyesület ma is sok projekt gazdája, és a Schöpfwerkschimmel városrészi újság felelős kiadója.
A regionális csoport első osztályú információ szolgáltató szervezet a városrész szociális fejlesztéséről. Az előtérbe kerülő irányzatokat, szükségleteket gyakran már a folyamatok elején felismerik és elemezni tudják. A hiteles elemzések készítése érdekében lehetőség szerint megpróbálnak tudományos kutatásokat is alaposan tanulmányozni, melyek már a megfelelően dotált koncepciók alapjai lehetnek.

Látható sikerek:
1990-92:
- Az ABZ fejlesztése, mely projekt időközben önálló egyesületté vált.
1990:
- A telep 10 éves évfordulója alkalmából „A város szélén lakni” címmel felmérést készítettek.
- Rendszeres kulturális programokat szerveztek és évente lakótelepi napot, karácsonyi vásárt és farsangi felvonulást rendeztek.

1995:
- Az Empowerment projekt keretében különböző kezdeményezéseket indítottak.
- 100 hobby- és cserekör működik Schöpfwerkben.
- A bérlői képviselet kiépítése.
- A Radio Schöpfwerk megalapítása.

1997-99:
- Az Empowerment-Schöpfwerk kézikönyv kiadása a Családügyi Minisztérium megbízásából.

1998:
- Fiatalokat összegyűjtő ifjúsági projekt létrehozása.

1999:
- Kulturális projekt támogatása Schöpfwerkben.
- A Schöpwerkschimmel újság 10 éves évfordulójának megünneplése.

Alapvető hozzáállásuk a helyi lakosokkal végzett közös munkájukban, hogy a közösségfejlesztésben résztvevőket úgy tekintik, mint saját városrészük szakértőit. Olyan struktúrákat fejlesztenek ki, amelyek a társadalmi folyamatokban lehetővé teszik az aktív részvételt. Ezáltal olyan források nyílnak meg, melyekhez egyébként nehezen férnének hozzá.

Fontosnak tartják az egymástól való tanulás folyamatát és hogy a munka során alaposan megismerjék a különböző élethelyzeteket és azok tanulságait.

Figyelmük a társadalmi konfliktusok és szerveződési problémák okaira, hátterére és folyamataira irányul. Ezek tisztázásával egyértelművé válnak a hatalmi, vezetői pozíciók és viszonyok, és a közösségfejlesztők szerepe is világosabb lesz a helyi közösség számára.

Azt vallják, hogy a közösségfejlesztőnek kritikusan kell reflektálnia az egyéni, a társadalmi és a politikai környezetére.

Világosan megfogalmazzák, hogy céljaikat kikkel határozzák meg és honnan kapnak közvetítői megbízást arra, hogy közvetítsenek a részrendszerek és a saját szociális és politikai környezetük között, valamint kikkel és hogyan használják ki a cselekvési tereket.

Az önszerveződést megfelelő keretfeltételek megteremtésével próbálják hatékonnyá tenni. Az érintett és hátrányos helyzetű lakossági csoportok maguk teremthetik meg a speciális és tartós hozzájárulásukat ahhoz, hogy kompetenciát szerezzenek saját életfeltételeikről és hozzáférést a különböző forrásokhoz. Az érintettek érzékennyé válnak környezetük történéseire, és eldöntik, hogy kezdeményezőek lesznek-e, ill. az önszerveződés folyamatában gyakorolják-e a kölcsönös segítést és szolidaritást, valamint átvállalnak- e felelősséget másoktól.
A közösségfejlesztők az ilyen cselekvési terek szükséges keretfeltételeit teremtik meg, és a háttérben mint moderátorok és közvetítők tevékenykednek. Sikernek mondható, ha azt tapasztalják, hogy a lakók önszerveződéssel valamit mozgásba hoznak és megváltoztatnak, valamint megtanulnak egymásra hagyatkozni.

A közvetítői munka
A közösségfejlesztők, mint közvetítők kapcsolatba hoznak egymással minden, az adott szituációban résztvevőt, hogy tartós megoldásokat célozzanak meg. A társadalmi pólusok egy része a gazdaságnál van, amely a pénzzel rendelkezik és szabályozza a piacot, másrészt az államnál és a közigazgatásnál, amelynek irányító mechanizmusa a hatalom, és amely a hierarchia eszközével szerveződik. Egy harmadik különálló pólust jelentenek a nonprofit szervezetek (NPO-k), melyek irányító médiuma a tudás megfelelő használata. A közös tudás az emberek mindennapos szoros kommunikációs kapcsolatai által jön létre, melyet nagyban segítenek a közösségfejlesztés által kifejlesztett módszerek. Pl. megfigyelés, életmódelemzés, interjúk.

Az NPO-knak még egy fontos funkciójuk van: közvetítés a különböző társadalmi részrendszerek és a saját logikával rendelkező életmódok között.

Konfliktuskezelés
Közvetítőként és a hálózatban dolgozó közösségfejlesztők számára egyaránt kulcsfontosságú képességgé válik a konfliktuskezelés képessége. Mindez megkívánja, hogy olyan struktúrákat és folyamatokat teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a különböző társadalmi igényekből származó különbözőségek megmunkálását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy cenzúramentes kommunikációs tereket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a folyamatok beindítását.

Eredmények
- Hozzávetőleg 50 felnőtt vállal rendszeres feladatot különböző csoportokban (bérlőképviselők, újságszerkesztők, rádióműsor szerkesztők, történészek köre, házfelügyelő találkozók stb.)

- Sikerült kieszközölniük a túl magas áron kiszámított üzemeltetési költségek jogi tisztázását, és ezek visszafizetését a házgondnokokon keresztül.

- Újítási javaslatokat fogalmaztak meg (pl. energiaspórolási intézkedések) a házak bérlők általi felújítására.

- Erős szociális háló és kommunikációs struktúra épült ki, összejöveteleket szerveznek különböző témákban a városcentrumon kívül és belül. A rendőrség adatai igazolják, hogy kevesebb a bűncselekmények száma, nyugodtabb és békésebb lett a telep. Ez kedvezően hat a különböző generációk és kultúrák helyzetére is.

- Az ABZ felépítése a telepen - mely időközben az egész város számára elérhető lett - jó eredményeket tud felmutatni a nők újra munkába állása területén.
- Az újság, melyet tartalmilag a lakók állítanak össze már több, mint 50-szer jelent meg és a helyiek 85 százaléka olvassa.

- A Radio Schöpfwerk 2000-ben díjat nyert a rádiózásban elért kitűnő teljesítményéért, adását heti egy órában egész Közép-Európában sugározzák.

Bessena, a városrészi központ, amely a Verein Wiener Jugendzentren-nek (a Bécsi Ifjúsági Centrumok Egyesülete) az intézménye, tulajdonképpen egy kommunikációs centrum Schöpfwerkben. Az 1982-ben alakult Bassenában közösségfejlesztéssel foglalkoznak, céljuk a lakók önkezdeményezésének támogatása, mely által életszínvonalukat javítani tudják. Aktivizálnak, és kapcsolódási pontok kialakítását segítik a lakók, törvényhozók és a média között. Az itt dolgozók jól értenek a közösségek közötti kommunikáció kialakításához és életben tartásához. A politikailag független központban rendezvénytermek, irodák és klubhelyiségek működnek.

Amikor ez a városrészi központ kialakult, akkor az az irányzat élt a szociokulturális munkában, hogy a figyelmet a szükségletek felé kell fordítani. Ennek megfelelően ezekben az években a Bassenai csoport nagy hangsúlyt fektetett a telepről érkező igények megértésére. Teljesen eltérő módon, nyilvánosan vagy elrejtve, hangos vagy halk jelzések alapján érzékelték a gyengeségeket és az erősségeket. A célcsoportokkal változott a munka tartalma, és ezáltal a munkamódszerek is módosultak. A munka kezdetén volt egy időszak, amikor az újonnan beköltözők - elsősorban nők - kapcsolatokat és szociális hálókat alakítottak ki és főként kulturális területen tevékenykedtek. A folyamatosan megrendezett előadások és városrészi rendezvények sora az itteni élet kommunikációs felélénkülését hozta.

A 80-as évek végén a telep is megérezte a gazdasági krízist, elsősorban azok a nők, akiknek ugyanannyi bevételből kellett kifizetniük növekvő rezsijüket.

A Bassena nem munkát közvetített, hanem azon dolgozott, hogy lehetővé tegye a nők továbbképzését és képesítését. Ekkor jött el az ideje az ABZ megalapításának. Ez az intézmény időközben a helyi munkaerőpiac legsikeresebb kezdeményezése lett.

A Bassena a mai napig igyekszik megfelelő struktúrákat és terveket kialakítani az aktív lakosokkal, a politikai és igazgatási partnerekkel annak érdekében, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a polgári vállalkozó szellem számára. Másik céljuk, hogy olyan folyamatokat kezdeményezzenek, melyek az életfeltételek egyéni kezdeményezések általi alakítását és javítását tűzik ki célul. Ezekkel párhuzamosan folyamatosan zajlik a kulturális fejlesztői és tanácsadási munka, valamint aktív hálózatépítés a helyi kollégákkal és a régiókkal.

„A Hálózati reggeli”
1997 januárja óta olyan helyi intézmények és projektek nem hivatalos összekapcsolódásának terét jelenti,

amelyek a bécsi közösségfejlesztésben és városrész fejlesztésében tevékenykednek. Eddig 30 szervezetet tagja: tanácsadóhelyek, képzőintézmények (elsősorban felnőttoktatói), területi felügyelet, egészség- és szociális centrumok, ifjúsági intézmények, a Városi Tanács azon osztályai, melyek közösségorientált feladatokat látnak el pl. várostervezés, nyugdíjas intézmények, városrészcentrumok.

Céljaik:
- olyan nem hivatalos fórum megteremtése, mely a szakmaközi közreműködéshez önszerveződő módon, politikailag és intézményileg független alapon szerveződik,

- a bécsi közösségfejlesztéssel kapcsolatba kerülő különböző szakmák és intézmények összekapcsolása az együttműködés javítása érdekében,

- tapasztalatcserén keresztül munkamódok és módszerek megismerése,

- szakmai véleménynyilvánítás aktuális társadalmi és szociális vitákban.

Mi kerül az asztalra?
A vendéglátó intézmény bemutatkozása mellett társadalompolitikai és a közösség számára fontos témák kerülnek elő: a közösségfejlesztés céljai, hozzáállások és szempontok, a közösségfejlesztés módszerei, a közösségfejlesztés keretfeltételei és lakókezdeményezések.

Minden hatodik héten szerdán délelőtt kerül megrendezésre a „Hálózati reggeli”, melyről jegyzőkönyvet készítenek. Minden intézmény két egymást követő alkalommal házigazdája e találkozónak. Első alkalommal lehetősége van a bemutatkozásra, legközelebb pedig az összegyűjtött témákon dolgoznak tovább. A találkozók közötti időszakban internetes vitafórumon találkozhatnak a résztvevők.


További információk: www.bassena.at


Hajnal Ágnes
hajnalagi@freemail.hu

Parola archívum