Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Mélyponti stagnálás - Közbizalom 2013.
Szerző:
Péterfi Ferenc szerk.
Ország:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2014
Kiadó:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
közbizalom, társadalmi tőke
Állomány:
Állampolgári Részvétel Hete, Állampolgári Részvétel Hete felmérés, Társadalmi tőke
Forditas:
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Megjegyzés:
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Annotáció:
Mélyponti stagnálás - Közbizalom 2013.
Kilencedik éve végez a közösségfejlesztő szervezetek szakmai műhelye országos felmérést a közbizalom hazai állapotáról.
Bár a civil-nonprofit szervezetek vezetik a bizalmi listát, annak az általános képnek és tendenciának, amely ezekből az adatokból kirajzolódik a hazai közállapotokról, komoly figyelmeztetést kellene jelentenie az egész társadalom számára. A bennünket körülvevő intézményekben nem hiszünk, bizonytalanok vagyunk az eredményes akaratnyilvánításban a lakóhelyünk ügyeiben és leszokunk (vagy rá sem szoktunk) a nyilvános közpolitikai állásfoglalásokról, közösségi akciókról.
„A magyar társadalom ma olyan állapotban van - s ez a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsúlyosabb adóssága -, hogy a hétköznapi életben a bizalom és a tolerancia a láncait nem hogy megerősítettük, de teljesen elgyengítettük, néhol el is szakítottuk.” – nyilatkozta ugyanerről a jelenségről a napokban Csepeli György szociológus.
A jelenség nagyon veszélyes; a közélet, a demokratikus közállapotok kialakulásának – megerősödésének e megkövesedő bizalmatlanság kimondottan az akadálya, s az intézményes bizalmatlanság az emberek és közösségeik közötti kapcsolatokat is kikezdi és jelentősen fékezi a gazdasági folyamatokat is.
Leltár:
Raktári jelzet:
E


Az összefoglaló word formában: Közbizalom 2013.fin.doc

Továbbra is mélyponton

Közbizalom 2013

Kilencedik éve vizsgálja Magyarországon közösségfejlesztő szervezetek együttműködő szakmai műhelye A Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium Alapítvány és a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért elnevezésű civil szervezetek állnak elsősorban a kutatás mögött. a társadalomnak kiemelkedően fontosnak tartott intézményeivel kapcsolatos bizalmi állapotát. A vizsgálatban – egy kitérőt eltekintve – jórészt ugyanazt a 4 alapkérdést tettünk fel, A kérdések nagyobbik felét az angol Belügyminisztérium Citizenship Survey társadalmi tőke kutatásának kérdőívéből vettük. főként azért, hogy az ezekre adott válaszok évenkénti változásait érzékelni, mérni tudjuk.
A kérdezések egy állandó országos eseményhez, a szeptember utolsó hetében szervezett Állampolgári Részvétel Hete rendezvénysorozatához kapcsolódnak. Ebben az időszakban önkéntes kérdezőbiztosokkal felvett kétezer kérdőív szolgál a 2013-as elemzésünk alapjául, s bár a mintánkat súlyozással igyekeztünk arányosítani a hazai népességhez; hangsúlyozzuk, hogy vizsgálatunk szúrópróba szerű mintavételre épül, tehát nem tekinthető reprezentatívnak.
A közösségfejlesztői munka nagyon fontos mutatója a társadalmi tőke. Annak egyik meghatározó eleme a bizalom. Kutatásunk ennek a fontos kapcsolatnak egyik sajátos szeletét: a bennünket körülvevő, az állampolgárokat szolgáló intézményekhez való viszonyunkat, az irányukban megnyilvánuló bizalom mértékét igyekszik feltárni.
Összefoglaló

A főkérdésünkre adott válaszok alapján - Mennyire bízik meg a…? (és itt nyolcféle intézménytípust soroltunk fel) - egy mélyponti stagnálás, a jelentősebb elmozdulások hiánya jellemzi évek óta és így 2013-ban is a társadalmi közbizalom állapotát. Általában véve alacsony szintűnek mérhető, de az egyes típusú intézményeinkkel kapcsolatosan mégis eltérően alakul ez a bizalmi index.

1. tábla
Mennyire bízik meg...?
2005
2006
2008
2009
2010
2011
2012
2013
1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán nem, 2=nem nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon)
a civil- nonprofit szervezetekben?
n.a.
2,8
2,4
2,5
2,4
2,4
2,6
2,6
a rendőrségben?
2,3
2,5
2,3
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4
az egyházakban
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2,3
2,3
2,3
2,4
az önkormányzatban?
2,5
2,4
2,3
2,3
2,3
2,3
2,2
2,5
az igazságszolgáltatásban?
2,4
2,4
2,1
2,2
2,3
2,2
2,2
2,3
a parlamentben?
2
1,9
1,7
1,6
1,8
1,6
1,5
1,6
a politikusokban?
1,7
1,6
1,5
1,5
1,5
1,5
1,4
1,5
a közigazgatási intézményekben?
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2,4

2012-höz képest annyi az általunk konstatált változás, hogy az akkori három csoport helyett, most két nagyobb „táborra” oszthatjuk a kutatásban felsorolt szereplőket, s ezeken belül érzékelhetőek az elmúlt évhez képest elmozdulások.
Mielőtt a számokat bemutatjuk, jelezzük, hogy a mi kérdésünkre – Mennyire bízik meg a…? ötféle válaszlehetőséget kínáltunk fel valamennyi intézménytípus esetében, ebből valódi ítéletet 4 válasz jelentett: egyáltalán nem, nem nagyon, eléggé, nagyon - bízom. (Az ötödik variáció: nem tudok válaszolni.) A mi „osztályzatunk” tehát nem a hagyományos 1-5-ig skálát jelenti, a válaszlehetőségekhez kapcsolódva csak 1-4-ig terjedt, így a választó vonal 2,5-nél húzható. Aki átlépi ezt a Rubicont, már pozitív irányú a válasza, 2,5 alatt alapvetően a bizalmatlanságot mérjük, annak az intenzitását.
Az életkorokra kivetített eredményeken látszik, hogy általában véve továbbra is a 8 osztálynál is alacsonyabb végzettségűeknek a legnagyobb a bizalma minden intézménytípus iránt.
Ahogy az elmúlt évben: 2,6 pontos bizalmi indexel továbbra is a civil-nonprofit szervezetek vezetik a bizalmi listát, a vizsgált intézmények közül, a válaszadók szerint relatíve bennük bízik a magyar társadalom a legjobban. Az általunk kérdezett listán így már második évben az egyetlen intézményi forma, amelynél a pozitív – tehát a bizalmat jelentő – válaszok nagyobb arányúak a negatív megítéléseknél.
Meglepetésre 2013-ban szorosan kapcsolódnak hozzájuk az önkormányzatok – az előző évi eredményekhez képest elég jelentős: 0,3 pontos bizalom-javulást elérve – összesen 2,5 ponttal. S szorosan haladva az ő nyomukban következnek 2,4 ponttal a mindig sikeres rendőrség, az egytized pontot javított egyházak, és ugyanilyen értéket értek el az idén először a kérdőívünkben szereplő közigazgatási intézmények. Minimális pozitív elmozdulással 2,3 tized pontot mértünk az igazságszolgáltatás intézményeinek megítélésében.
Az eredmények alapján egy másik csoportot is felállíthatunk, a bizalom sereghajtóiból: a parlament és a politikusok 1,6 illetve 1,5 pontot szereztek felmérésünkben. Jelezzük, hogy mivel az értékelés 1-től indul, elég nehéz ezeknél alacsonyabb értékeket realizálni.

A másik fontos kérdésben arra kértük az érintetteket, hogy a lakóhelyi részvételi esélyeiket fogalmazzák meg. A kérdés így szólt: Mit gondol, tud-e valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre? Ahogyan már a megelőző évben, 2013-ban is csökkent a megkérdezettek között azoknak az aránya, akik a pesszimista válaszokat (nem nagyon, egyáltalán nem) jelölték. Azaz részben biztatónak értékeljük a helyi változásra irányuló aktivitásnak, a lokális cselekvés esélyének a megítélését.
Részletesebb elemzésünk

Az első kérdés (Mennyire bízik meg…?) egyes válaszainak mélyebb elemzése során a következőket tapasztaltuk. (A fenti 1. táblázatban ezek négy válaszából számított pontozással állítottunk sorrendet, itt most az egyes válaszok közötti %-os megoszlást mutatjuk.)

2. tábla
Mennyire bízik meg…?
(2013)
nagyoneléggénem nagyonegyáltalán nemnem tud válaszolniÖsszesen
a rendőrségben
8,1
36,6
37,8
10,7
6,8
100,0
az igazságszolgáltatásban
5,6
29,4
42,0
14,6
8,4
100,0
a civil-nonprofit szervezetekben
12,4
34,1
26,5
11,4
15,6
100,0
a politikusokban
1,8
5,1
25,8
55,5
11,8
100,0
a parlamentben
2,4
8,8
28,4
48,0
12,4
100,0
az önkormányzatban
10,0
37,8
29,5
12,6
10,1
100,0
az egyházakban
11,4
29,4
23,9
19,1
16,0
100,0
a közigazgatási intézményekben
5,3
34,9
36,5
13,2
10,1
100,0

A táblázat jól mutatja, hogy a nagyon elégedettséget jelölő válaszok oszlopában kiugróan magas bizalmi minősítést kaptak a civil-nonprofit szervezetek, ez a - főként egyesületeket, alapítványokat jelölő intézményi forma.
A 2. összesítő táblázat kapcsán elsősorban kétféle összefüggésre hívjuk fel a figyelmet: a két pozitív válasz (nagyon illetve eléggé megbízom) és a két negatív válasz (nem nagyon – egyáltalán nem bízom meg) összeadott értékére. Ezek egyrészt a rögtönzött válaszok során egymáshoz közelinek tekinthetők, nagy különbség e fokozatok válaszingerei között megítélésünk szerint nincsen. Ha a korábbi évhez képest történt nagyobb változásokat keressük, egyrészt az egyházak negatív megítélésének további csökkenését tapasztaljuk. A két negatív válasz összege 2012-ben még 56,1% volt, a fenti táblázatban ez 43%-ra csökkent. Eközben a pozitív megítélés is minimálisan emelkedett az idei évben, de az összegzett javulásnak főként a negatív értékek csökkenése az oka.

I. ábra


Kördiagramunkon a pozitív – tehát bizalmi tartományba átforduló civil-nonprofit szervezetek válaszai láthatóak. Ez is jól mutatja, hogy viszonylag határozott különbség van pozitív válaszok összege és a negatívaké között. A civil szervezetekben leginkább látható növekedés a 35 év feletti korosztályokban erőteljes. Az iskolai végzettséget tekintve a szakmunkások és a felsőfokú végzettségűek jelöltek magasabb bizalmi indexet.

Ennél jóval radikálisabb változás az önkormányzatokkal kapcsolatos bizalom tekintetében történt. Miközben a pozitív válaszok aránya itt már nagyot emelkedett - 2012-ben 32,4 volt ez az összeg, nyilván ennek a következménye, hogy most 47,8% -, a válaszok összesítése alapján a negatív megítélés csökkenése még erőteljesebb volt: a múlt évi 61,3-ról 42,1%-ra csökkent ennek az értéke!

II. ábra

Életkor szerint a fiatalok bizalma erősödött a legnagyobb mértékben (a 14-18 éveseknél 2,2-ről 2,6-ra, a 19-25 éveseknél 2,1-ről 2,5-re).
A jelenség oka egy szélesebb kutatást és tartós társadalmi párbeszédet is megérne.

A „bizalom sereghajtóinak” nevezett szereplőknek – tehát a parlamentnek és a politikusoknak, amelyek valójában a hazai politikai elit intézményei – kirívóan alacsony bizalmi indexe még akkor is fájó, ha több európai országban tapasztalhatóak hasonló jelenségek. Europen Social Survey, http://nesstar.ess.nsd.uib.no/webview/?study=http://129.177.90.83:80/obj/fStudy/ESS1e06.3&v=2&mode=documentation&submode=abstract&studydoc=http://129.177.90.83:80/obj/fStudy/ESS1e06.3&top=yes

Vizsgálatunk másik fókusza az egyes oszlopok kiugró értékeinek a nevesítése. Már jeleztük, hogy a civil-nonprofit szervezetek a „nagyon elégedett” kategóriában milyen pozitívan szerepeltek.
Figyelemre méltó, hogy a Közbizalom 2013 vizsgálatban a rendőrség esetében az „egyáltalán nem bízom benne” – tehát a legnegatívabb - megítélés a legalacsonyabb értékű valamennyi intézménytípus közül.
Végül, felhívjuk a figyelmet, hogy az idei válaszok között feltűnően magas – a lehetséges intézményfélék ¾-énél 10% főlé emelkedett - azoknak az aránya, akik azt jelölték, hogy erre a kérdésre nem tudnak válaszolni. Különösen erősnek látszik ez a tanácstalanság a civil-nonprofit szervezetek és az egyházak tekintetében. Érdemes ezeknek a bizonytalanságoknak az okát tovább kutatni.

Mit gondol, tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre?
3. tábla
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
2005
2006
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
%
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
határozottan
6,7
8,1
8,0
7,4
9,5
7,6
8,6
7,9
valamennyire
29,1
30,6
30,2
28,5
30,0
25,3
27,4
27,5
nem nagyon
36,6
36,3
32,6
34,3
35,1
39,5
37,1
35,7
egyáltalán nem
23,8
21,3
22,9
23,6
19,6
21,0
19,6
16,8
nem tudja
3,8
3,6
6,2
6,2
5,9
6,6
7,3
12,1
összesen
100
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0

Értékelésünkben feltűnő, hogy az iskolázatlanok (tehát a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek) fele nem tud erre a kérdésre válaszolni. Leginkább a diplomásoknak van véleménye, körükben csak 5% nem tudott válaszolni a kérdésre. Egyben ők azok, akik a legnagyobb arányban (44%) gondolják (határozottan vagy valamennyire) úgy, hogy van befolyásuk a lakóhelyüket érintő döntésekre. Valószínűleg ők azok, akiket érdekelnek is ezek a kérdések illetve figyelemmel kísérik a helyi eseményeket.
A válaszolók életkorát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 26-45 évesek érzik úgy legnagyobb arányban (44% ill. 41%), hogy nagy, vagy valamennyi befolyásuk van a döntésekre, az idősek és a legfiatalabbak a legkevésbé.

A bevezetőben már jeleztük, hogy részbeni javulásnak értékeljük a fenti táblázatban a negatív válaszok együttes csökkenését, de van egy ehhez kapcsolható fontos adat, amely egy ellentmondást mutathat, amelyen szintén érdemes elgondolkodni. Ez pedig, hogy miért emelkedett 2013-ban ilyen ugrásszerűen azok aránya, akik erre a kérdésre nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni? Ehhez érdemes felidézni az 1. táblázatból az önkormányzatokra vonatkozó adatainkat, amelyek szerint azok bizalmi indexe ebben az évben jól érzékelhetően emelkedett. Ha az emberek jobban bíznak az önkormányzatokban, de eközben bizonytalanabbak abban, hogy önmaguk hatással tudnak-e (akarnak-e) lenni a helyi ügyek alakítására – tehát gyengül az aktivitásuk szükségességének a tudata - akkor az jelentheti, hogy részben hajlamosak a kapitulálásra, a döntéseket jobban átengedik a hatalmi szervezeteknek. Az pedig a társadalmi-közösségi részvétel elbizonytalanodásának, a döntésekbe: így a helyi „kormányzásba” való közösségi beleszólásnak a csökkenését, kiszáradását jelentheti.

Vizsgálatunk harmadik kérdése a megkérdezettek aktivitásának tartalmával volt kapcsolatos.
Tett-e ilyen lépéseket az utóbbi 12 hónapban:
Amit ezekből a válaszokból kiolvashatunk, hogy ha nem is jelentős mértékben, de a 11 féle felsorolt lehetőségből 9-ben csökkent a válaszadók aktivitása az előző évi eredményekhez képest. Különösen meglepő volt számunkra, hogy a legerősebb visszaesés az internetes társadalmi akciókban történt részvételben mutatkozott: ez az érték a 2012-es évi 38,9%-ról 2013-ban 25,1-re csökkent.

4. tábla
Tett-e ilyen lépéseket az elmúlt 12 hónapban?
2010
2011
2012
2013
1. Felkeresett egy helyi önkormányzati képviselőt
18,1
19,1
17,6
20,0
2. Felkeresett egy országgyűlési képviselőt
6,5
8,2
7,2
6,3
3. Rendszeresen figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat valamelyik tájékoztató csatornáját
45,2
45,9
51,6
49,4
4. Részt vett nyilvános gyűlésen vagy találkozón
21,2
22,8
28,5
26,1
5. Részt vett valamilyen tüntetésen vagy tiltakozó megmozduláson
8,8
10,7
12,8
12,2
6. Petíciót írt alá
15
19,8
24,6
23,0
7. Részt vett egy vagy több internetes akcióban
32,9
36,7
38,9
25,1
8. E-mailt írt hivatalnak/képviselőnek
5,2
6,8
6,8
7,7
9. Internetes petíciót írt alá
7,6
9,3
14,4
13,9
10. Megosztott akcióra felhívó cikkeket, videót, anyagot
17,3
21,2
29,6
25,4
11. Közérdekű adatot igényelt az interneten keresztül
12,6
13,1
15,9
15,0


Vizsgálatunk utolsó, negyedik kérdése arról tudakozódott, hogy a megkérdezett esetében milyen feltétele lenne a nagyobb közösségi aktivitásának. Táblázatunkban itt is lehetőség van az előző évek hasonló kérdéseire adott válaszok összevetésének.

Mi segíthetné elő, hogy részt vegyen közösségi kezdeményezésben, tevékenységben?
6. tábla
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
2010
2011
2012
2013
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
%
%
%
%
Ha barát, vagy családtag is részt venne velem
30,9
41,4
40,1
40,8
Ha több információt kapnék a lehetőségekről
32,8
39,8
39,3
39,2
Ha tudnám, hogy javára válik a pályámnak
31,0
39,0
40,3
36,0
Ha valaki megkérne, hogy vegyek részt
32,1
35,1
36,6
40,3
Ha valaki, akinek már van tapasztalata, segítene
21,5
26,7
27,3
28,8
Ha itthonról is megtehetném
15,9
24,3
23,5
24,1
Más
13,3
4,1
5,6
6,1

Jelentős változásokat nem regisztráltunk, az egyéni karrierhez való hozzájárulás jelentősége a korábbinál kicsit hátrébb került, általában továbbra is a közvetlen, személyes motivációt tartják a megkérdezettek a leginkább hatékony ösztönzőnek.


Összességében tehát továbbra is a társadalmi bizalom igen alacsony szintjét tapasztaltuk vizsgálatunkban - ami egy tartós tendenciája a hazai közéletnek; a bennünket körülvevő intézményekben nem hiszünk, bizonytalanok vagyunk az eredményes akaratnyilvánításban a lakóhelyünk ügyeiben és leszokunk (vagy rá sem szoktunk) a nyilvános közpolitikai állásfoglalásokról, közösségi akciókról.
A jelenség nagyon veszélyes; a közélet, a demokratikus közállapotok kialakulásának – megerősödésének kimondottan az akadálya lehet a bizalmatlanság. Ráadásul az intézményes bizalmatlanság az emberek és közösségeik közötti kapcsolatokat is kikezdheti.
Nem segíti ezeket a viszonyokat a társadalom polarizálódásának mind erősebben folyamata, amit a közelgő politikai harcok tovább élezhetnek.
Párbeszéd, elfogadás, szolidaritás – ezeket a fogalmakat írnánk le ajánlásként az olvasóknak, a társadalmi változásokat szorgalmazóknak.


Budapest, 2014. január

Összeállította: Péterfi Ferenc
közösségfejlesztő


Külön köszönet a feltárásban közreműködő közösségfejlesztői műhely résztvevőinek és Hunyadi Zsuzsának önzetlen és szakszerű közreműködéséért!






Dokumentumok