Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Naplótöredékek – néhány közösségi kezdeményezés bemutatása
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2005
Szám:	1
Oldalszám:	8-14
A cikkben lévő
Nevek:	Molnár Aranka, Varga Matild, Répássy Mona, Horváth Viola, Zádori Judit, Pósfay Péter, Pajer Ildikó, Győri Jolanda, Monostori Éva, Peták Péter, Szederné Kummer Mária
Intézmények:
Települések:	Nagybaracska, Túristvándi, Levelek, Somlószőlős, Mindszentkálla, Monoszló, Ipolytölgyes, Balatonalmádi-Vörösberény, Taliándörögd, Nagybörzsöny, Perőcsény, Vasvár, Győrvár, Nádasd, Szakony, Újpalota, Bátonyterenye, Mátrakeresztes, Magyargéc, Szurdokpüspöki, Ács
Tárgyszavak:	közösségi kezdeményezés, Anna Program, "Jó szándék" program, közösségi tervezés, Nap-utcai szomszédság
Megjegyzés:
Annotáció:

Naplótöredékek – néhány közösségi kezdeményezés bemutatása

Vissza a tartalomhoz

A következőkben felvillantani igyekszünk azokból a kezdeményezésekből, elhatározásokból, amelyekkel a megyékben és a fővárosban dolgozó kollegáink találkoztak. A leírások részleteiből látható, hogy sokszor bizonytalan útkeresésekkel, az önbizalom erősítésére szoruló próbálkozásokkal, más helyzetekben meg kiforrott elhatározásokkal találkoztak a hálózatunk szakemberei. Megjegyezzük, hogy nem csak a sikeres cselekvéseket tartjuk szakmailag fontosnak, hanem azokat is, amelyek magukban hordozzák egyáltalán a közösségről való felelős gondolkodást, s a változtatás szándékát – esetenként az eredményüktől függetlenül is. Hiszen, ahogy erre a bevezetőben az egyik szerzőre hivatkozunk: a civil társadalom maga a reflexivitás, a reagálás.
Nagyon eltérő hangúak – hol valódi naplójegyzet elemei, hol meg kifelé készülő beszámoló részei ezek a mozaikdarabok –, esetenként más-más stílusban íródtak az alábbi részletek, amilyen eltérőek mi magunk is vagyunk, akik ezt a munkát végezzük. (A szerk.)

Nagybaracska: Családi napközi
A szülők főleg a városba járnak dolgozni, sokan három műszakban is.
Napszám idejére sem tudnak a gyermek megőrzésre megoldást találni.
Felmerült az ötlet, hogy létre kellene hozni a faluban egy családi napközit! Az önkéntesem, Márti, már beszélt is néhány anyával az elképzelésről. Szeretném, ha Márti eljönne a júniusi képzésre, Kunbábonyba. Így lehetősége adódna, hogy megismerje, milyen formában működik egy családi napközi, milyen képzésre lenne szüksége annak, aki azt működtetni akarja, s milyen forrásokra van szükség ehhez a tevékenységhez.

Kisközösségi rádió: mivel az információáramlás nagyon sekély a faluban, Márti úgy gondolta, hogy jó lenne egy helyi rádiót indítani. Ehhez patronáló személyeket toboroz. Már a polgármesterrel is beszélt az ötletéiről.
Van a faluban egy „polgármesteri lap”, de ez nem tartalmazza a helyi élet, a lakosság ügyeit. Pár oldalban csupán a falu pénzügyeit, a pénz felhasználását taglalja, negyedévente jelenik meg, „tele van hadovával”.
Nagyon úgy tűnik, hogy itt is kell a segítség, nagyon sokat nem tudnak a civilségről.
Javasoltam neki, hogy próbáljon megfelelő embereket toborozni. Én május 25-én találkozom vele Baján és megbeszéljük, mikor megyek Nagybaracskára találkozni a többi önkéntesekkel. Időközben a polgármesterrel is találkozom majd.

Szilágyiné Lucy
Bács-Kiskun megye

Kisrozvágy, „moccintás”
A cél az volt, hogy megismerjem a települést és találkozzam több helyi emberrel, hogy legyen benyomásom.
A műhelybe járókon kívül a találkozóra még eljöttek néhányan, tízen voltunk jelen. Voltak idősebbek is, akik meséltek a település múltjáról, a régi szokásokról, viszonyokról. Összehasonlításra kerültek a múlt és a jelen közösségi viszonyai. Ezután sokat meséltek a mai helyzetről, a település infrastruktúrájáról, bevásárlási lehetőségeiről, a problémákról. Az elsődleges és legnagyobb gondnak azt érzik, hogy közös a képviselő-testületük Nagyrozvággyal. Ez azt eredményezi, hogy nincs a településnek önálló költségvetése sem. Minden fillérért külön kell könyörögni a közösen fenntartott hivatalban, ami megalázó helyzeteket is eredményez.
A problémák mellett összeszedtük az értékeket is. Ők nem igazán látják azt, hogy mekkora értéket jelent az összetartó helyi középkorosztály. Szinte minden este együtt vannak, együtt szórakoznak. Rájuk számíthat a polgármester is, hisz hajlandóak sok-sok önkéntes munkára is. Nincsenek ismereteik a civil szerveződésről, nem igazán tudják tudatosan megszervezni magukat.
Megbeszéltük a teendőket, azt, hogy hogyan készüljenek fel a következő megyei műhelyre a település bemutatásából, illetve hogyan szervezzék meg a náluk esedékes műhelynapot.

Diósgyőr, találkozó aktív anyukákkal
Először a kölcsönös bemutatkozásra és a program ismertetésére került sor, majd elkezdtünk beszélgetni a lakótelepről, a problémáikról és azok lehetséges megoldásáról.
Néhány ezek közül:
– Játszótér, szeméttárolók hiánya – nylonban gyűjtik a szemetet,
– nincsenek padok, a tizenévesek tönkreteszik az új fa-játszótereket,
– be kellene keríteni egy részt a játszótereken, parkosítani, padokat kihelyezni,
– a kutyák ráugrálnak a gyerekekre,
– nyáron 40 gyerekre van 2 hinta, 1 homokozó, 1 libikóka,
– konkrét időpont kellene, amikor is meg kellene beszélni a játszótér helyzetét és meg kellene hívni a képviselőt is,
– lehetne kérni adományként a festékbolttól festéket, ők felajánlják önkéntes munkájukat – kertészkedés, fák ültetése,
– helyi értékek felkutatása, ha valaki ért valamihez, megkeressük, nyílt napon megismerjük,
– nyáron össze kellene fogni és el kellene menni valahova kirándulni,
– fórum kellene, valamiféle hirdető, ahol a többieket értesíthetjük arról, mit tettünk és ők is elmondhatnák a véleményüket,
– Ruha-turi, Dió-manó Klub, a gyermekorvos-szervezte klub, ahol előadások vannak a felnőtteknek + játszóház a gyerekeknek,
– a domb is előnye ennek a településrésznek, a tetejére szalonnasütő és körülkerített játszótér kerülhetne, télen szánkózóhely lehetne,
– ha valaki felszólal, valamit akar, azt a közös képviselő lehülyézi,
– van itt rendőrőrs, de nem járőröznek, van egy rendőr apuka, aki felajánlotta a segítségét, alakul a polgárőrség,
– minden a belvárosban történik, ide nem jut semmi, Diósgyőr el van felejtve, a belváros van és az Avas,
– az önkormányzattól meg kell valakit hívni, hogy elmondhassák neki a dolgaikat,
– ne csatlakozzon a mi rendezvényük egyik párthoz sem!,
– valamilyen rendezvényt kellene csinálni, ott lehetne bővíteni a csapatot, a rendezvényre többen is eljönnének, pl. apukák is,
– havonta legyen találkozó, ahol egyeztetjük a lépéseket, a teendőket.

Történések:
A napokban telefonáltak a városgondnokságról, hogy egyeztetésre kerülne sor a héten a játszótér ügyében. Erre gyorsan meghívókat készítettek, amelyeket már nemcsak az aktív emberek, hanem rajtuk kívül mások terjesztettek.
Az aktív mag már egyeztetett, ma kerül sor a teljes nyilvánosságra. Kíváncsian várom az eredményeket!
Molnár Aranka (B.A.Z. megye)

Túristvándi, kistérségi ifjúsági együttműködés létrehozása
A kezdeményezés fiataloktól indult kistérségi ifjúsági együttműködés létrehozására, szabadidős programok szervezésére, az együttműködésre, közös forrásteremtésre. Az érintett települések: Túristvándi, Tiszacsécse, Sonkád, Kölcse, Kömörő, Fülesd és Vámosoroszi.
Mi valósult meg? 1–2 településen a helyben rendszeresen találkozó fiatalok csoportot alakítottak. Gyermek- és ifjúsági önkormányzat alakult 1 év alatt 5 helyen (szomszédos települések), közös képzéseket szerveztek maguknak, saját féléves programot készítettek.
Közösösen pályáztak ebben az évben, rendszeresen tartják a kapcsolatot, járnak egymás rendezvényeire. Újabb település is bekapcsolódott ebbe a munkába. A polgármesterek is együttműködési megállapodást kötöttek.
Erőforrások, eszközök:
Találkozóhelyük a teleház, más településeken egyházi helyiségben, megint másutt iskolában, polgármesteri hivatalban, klubban. Segítséget kaptak a túristvándi teleház munkatársától és a polgármestertől, legtöbb helyen a polgármesterektől, máshol ifjúsági referenstől vagy egy pedagógustól. Kommunikációs lehetőségeik kielégítőek, együttműködésre motiváltak. Most kezdik felismerni saját erejüket.
Nehézségek: Saját forrásuk nincs, önkormányzati támogatottságuk megnőtt. Ez egyúttal veszély is, hogy túlságosan az önkormányzatoktól függenek.
Kialakult a szervezet vezetősége. Egyre több segítő szakembert és más közösséget ismernek meg. Önálló rendezvényeket tanulnak szervezni – sikerrel. Pályázatot írni tanulnak a gyakorlatban. Felvették a kapcsolatot a települések környékbeli fiataljaival. Elkészítették a nyári terveiket. Közösségi felmérés elvégzését határozták el.
„Az egyik legszebb történetem: Uszka egy pici falu a határszélen, tele romával.
Nem ismerem a pogármestert, de sok jót hallottam róla és elküldtem neki a programot bemutató e-mailt.
Két nap múlva egy ismeretlen asszony hívott Kisarból és hivatkozott a szomszéd polgármesterre (Dr. Sértő Radics István). Nagyon érdekes dolgokat mondott, karitatív tevékenységet folytatnak évek óta a helyi és környékbeli kistelepüléseken élő szegény családokért. Hogy ő nagyon szeretne valahová tartozni. Boldog voltam, de a műhely napján beteget jelentett. Végül nem a műhelyen, hanem személyesen találkoztunk tegnapelőtt és mondhatom, ezt az egészet erre találtuk ki!
Holnapután megyek hozzájuk látogatóba, meg szeretném ismerni a társait is, és már most nagyon sok problémát és rengeteg tervet elmeséltek.
Persze, megköszöntem a polgármesternek is a közbenjárását.”

Levelek, ifjúsági közösség létrehozása
A Teleházban rendszeresen találkozó fiatalok csoportot alakítottak. Néhány találkozás után elhatározták az egyesület megalakulását a szabadidős programok megszervezése céljából. Első önálló rendezvényük egy halászléfőző verseny volt, amelyre 6 településről hívtak vendégeket.
A bejegyzés alatt álló egyesülettel pályáztak működési támogatásra a Mobilitáshoz.
Az egyesület ötlete és minden további közös program gazdái a teleház leggyakoribb használóinak köre – középiskolások, pályakezdő fiatal helyi értelmiségiek, pedagógusok.
Erőforrások, eszközök:
A legfőbb forrásuk maga a teleház mint találkozóhely, információforrás, kommunikációs eszköz. Segítséget kaptak a művelődési ház vezetőjétől és a polgármestertől.
A településen egy szép horgásztó és kemping van, s ott közösségi helyiségek, amelyeket szintén használhatnak. Helyi újság van, abban már hírt adtak magukról. Tudatosan keresik mások támogatását, tanulásra fogékonyak. Tagjai a Műhelynek, kapcsolatba léptek a Mobilitás debreceni irodájával.
Varga Matild (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Somlószőlős közösségéért
Helyi önkéntes: Katona Lívia
Somlószőlős hátrányos helyzetű település a Somló tövében, magas munkanélküliséggel, s öregedő helyi társadalommal.
Az utóbbi egy-két évben – köszönhetően a polgármesterváltásnak – szeretnének behatárolt, széttagozódott, közösséghiányos életükön változtatni. A polgármester, felismerve a helyi kezdeményezések jelentőségét, nem szeretne semmit felülről a településre erőltetni, de segítőket keres terveihez. Kialakult egy mag, akiknek nemcsak fontos a település, de tenni is akarnak érte. Közösségfejlesztésben-építésben tapasztalatlanok, ezért vették fel a kapcsolatot a hálózattal. Nyitottak, mivel eddig segítőikről is jó tapasztalataik voltak, bíznak a kezdeményezésben, és a csoportban is partnereket látnak.

Mindszentkálla:
Rezervátumlét?
Helyi önkéntes: Répássy Mona
Az egyik legsajátosabb település a Káli medencében. Passzív lakosság, tudatosan bezárkózó betelepülők, a közösségi élet teljes hiánya, időnként egy-egy külső „segítő” fellángoló, majd gyorsan tovatűnő szándéka jellemzi. Gazdag épített környezet, alig fellelhető hagyományok. A településnek nem tett jót sem a tehetetlen, passzív önkormányzat, sem a belső akarat hiánya.
A lakosok felemás módon reagálnak, s nem találják helyüket a „rezervátumlétben”.
A programban résztvevő segítő kolléga pár éve létrehozott egy kulturális alapítványt hagyományőrzőkkel és helyi közreműködőkkel. Működtetése azonban hosszabb folyamat, mint gondolta, jóformán a jogi bejegyzésen túl nem történt említésre méltó a kezdetben lelkes helyi lakosok kezdeményezésére. Ebben a folyamatban kért segítséget a programtól.

Örökségvédelem
Helyi önkéntes: Répássy Mona
A Káli medencében – bár bizonyos értelemben divatos és reflektorfényben lévő térség –a szellemi örökséghez kötődő hagyományok egy része nincs feldolgozva, s nem jelenik meg a települések életében.
Egyéni ötletben, s egy-két segítő támogatásával egy elhanyagolt útszéli kereszt rendbetétele történt meg, feltárták a hozzá fűződő történeteket. Azóta a kereszt betölti eredeti „funkcióját”.
A szomszéd településen, Kővágóörsön szintén ugyanazon pár ember rendeztette a patak környezetét, és felidézték az ősi, vízfakasztó szokásokat. Ehhez kapcsolódva elkezdődött a még fellelhető emlékek gyűjtése, feldolgozása, pl. pincék történetének, a falu apró történéseinek leírása.

Fiatalok Bazsiban
Helyi önkéntes: Németh Zsuzsanna
Bazsi Veszprém megye és Zala megye határánál található kistelepülés, Sümeghez közel. Ebből adódóan Zala megyei kötődése is erős. Nagy munkanélküliség, kevés fiatal, a városban tanuló kollégista diákok jellemzik, akik egyre kevésbé kötődnek a faluhoz. Ezen a helyzeten szeretne javítani egy–két lelkes ember. A településen született Simon István költő, akinek emlékét az emlékház működtetése mellett évente egy–két rendezvénnyel is őrzik, megpróbálva bevonni a fiatalokat. Az elmúlt évben létrehoztak egy kis alkotóműhelyt is, ahol a régi mesterségeket szeretnék megőrizni. A „megtalált” hagyományokat sajnos nem tudták vonzóvá tenni a fiatalok számára. Erőltetni nem kívánják, de szeretnék, ha az a pár aktív, vagy éppen magát nem találó fiatal valamilyen érték, értelmes cél mentén szerveződne.
Van rá esély, hogy a fiatalok között a szélsőséges, romboló hozzáállás vegye át a domináns szerepet. Ezt megakadályozandó, a helyben közösséget, értelmes elfoglaltságot keresőket próbálja programjuk „helyzetbe” hozni. A településen az elmúlt években semmilyen közösségi kezdeményezés nem történt, civil szervezete sincs.
Németh Zsuzsa aktív, kezdeményező, a faluban elfogadott személyiség. A fiatalok nagy részét maga köré tudja gyűjteni, de természetesen szeretné, ha ez a folyamat nem csak az ő tekintélyén, hanem többek elfogadottságán nyugodna.

Monoszló, a fiatalok közösségi szándéka
Helyi önkéntesek: Károly Róbert, Horváthné Steierlein Ilona
Monoszló alig több mint száz fős település a Káli-medence szélén a környék speciális, a magyar kistelepülések általános problémáival. A programban résztvevő egyik fiatal ezt úgy fogalmazta meg: „a fiatalok nem tudják, hogy hol élnek, hogy micsoda értékekbe születtünk bele!”. Persze, a helyzet nem ilyen egyszerű. Hisz az óriási szellemi, környezeti értékek ellenére nincs munkahely s az épp csak csírájában vagy szándékában létező közösség pedig kevés arra, hogy lekösse a fiatalokat.
Az önkormányzat mellett egy–két segítő, általában a fővárosból betelepült értelmiségi próbálkozik közösségi jellegű programokkal.
A hálózatunkban résztvevő fiatalok célja, hogy az eseményeket passzívan figyelő ifjakat bevonják programjaikba, együtt szervezzenek értelmes programokat, ráirányítva a figyelmet a helyi értékekre.
Az önkormányzat ehhez biztosítja az infrastruktúrát, de nem érzi feladatának tartalommal való megtöltését. A településen semmilyen közösség, illetve bejegyzett civil szervezet nincs.

Taliándörögd, őshonos gyümölcsfák visszatelepítése, honlap készítése
Helyi önkéntes: Bazsó Gabriella
Taliándörögdön és környezetében, a dörögdi medencében nagy hangsúlyt kap a környezet, a táj értékeinek védelme, a környezeti egyensúly fenntartása. Ezt az értékrendet igyekeznek a fiatal, illetve a gyermekkorosztályban is tudatosítani, mindennapi életünk részévé tenni. Az elmúlt hónapokban több korábban megfogalmazott ötletet valósítottak meg. Ezek közül a legfontosabb a településre jellemző őshonos gyümölcsfák visszatelepítése, illetve egy olyan honlap készítése, amely bemutatja a falu régi arcát, a valamikori dűlő- és utcaneveket is. Mindkét programot a fiatalok, a gyerekek aktív, önálló munkája biztosította.

Balatonalmádi–Vörösberény: Káposztáskertek ünnepe
Helyi önkéntes: dr Kardos Józsefné
Vörösberény Balatonalmádi város történelmi része, önálló hagyományokkal, amelyek az ott élők szerint nem fontosak a város jelenlegi vezetésének. Több régi lakos igyekszik feltárni és felújítani a régi szokásokat, amelyek szerintük – a városvezetéssel ellentétben – erősítenék Balatonalmádi identitását, egyéni arculatát, vonzerejét.
A Káposztáskertek ünnepével Kardosné egy, az 1957-es téeszesítésig élő többszáz éves hagyományt kívánt felidézni. Az akkor még bő vízhozamú Séd patak völgyében élő családok bőséges termésű káposztáskertjéből egészítették ki jövedelmüket, vagy tartották el családjukat. (A kertművelésre még a XI. századi bencések tanították meg a környékbelieket.) E foglalatosságnak állít emléket a rendezvény, gyűjti össze a helyi recepteket. Különösen az idősebb lakosságot sikerült aktivizálni, akiknek voltak még emlékeik ebből a korszakból. A helytörténeti anyagok bemutatását jól egészítették ki az egészségügyi, kultúrtörténeti előadások. A kezdeményezés mélyebb, más helyi emlékekre is kiterjedő gyűjtésre ösztönzött több elkötelezett helybéli lakost.
Horváth Viola (Veszprém megye)

Ipolytölgyes és a környező települések
közös kulturális programjai
Helyi önkéntes: Kajtor István
A faluban (kb. 300 fő) néhány évig jól működött egy Baráti kör egyesület – színielőadásokat szerveztek, játszóteret építettek, megünnepeltek jeles napokat – ám mára a főszervezők (Kajtor István és felesége) elfáradtak, a programjaik iránti csekély érdeklődés miatt egyre kevesebb helyi rendezvényt szerveznek. A környékbeli településekkel viszont szívesen együttműködne Kajtor István, közösen szervezett programokban gondolkodik, melyeket fölváltva tartanának a települések, nagyobb közönséget biztosítva ezáltal. Többen érdeklődtek a műhely tagjai közül az István által rendezett előadások iránt, s ez megkönnyítené a szereplők „összeszedését”, bár István többségében továbbra is ipolytölgyesieket akar szerepeltetni. Számára a legnagyobb cél a falubeliek újbóli felrázása.

Nagybörzsöny: Kismama klub
Helyi önkéntes: Tóth Andrea, védőnő
Andrea 5 hónapja költözött a településre, és még másik három kistelepülésen is ő látja el a védőnői feladatokat. Egy kismama klub megszervezésbe kezdett Nagybörzsönyben. Nagyon nehéznek érzi a kismamák kimozdítását otthonról, ezért minden segítséget, ötletet szívesen fogad. Több kulturális programot szeretne, jelentkezett, hogy szerepelne az István által Ipolytölgyesen rendezett darabokban.

Helyi önkéntes: Lajtosné Dudok Mária, az evangélikus lelkész felesége
Két és fél hónapja beszélgettünk egy jót vele és egy másik anyukával a közösségfejlesztésről, a falu problémáiról. Ők a gyermekfelügyelet megoldatlanságáról panaszkodtak, mire én ismertettem néhány általam ismert megoldást. Azóta nem beszéltünk érdemben, mert nem tudtak eljönni a találkozókra, viszont most tudtam meg, hogy baba–mama klubot szerveznek, ami májustól fog működni, hetente többször is, az evangélikus parókián.
Nem tudom, hogy volt-e hozzá közöm, de örülök neki.
Marika sajnálja, hogy a találkozókra nem tudnak eljönni, de nagyon szeretné, ha náluk is tartanánk több falunak közöset, és olyat is, melyre csak a nagybörzsönyieket hívják.

„Lakoma” a falu főterén
Helyi önkéntes: Edit Lange
Edit Hollandiából költözött a településre 8 évvel ezelőtt a férjével és a kisfiával, a szüleit követve. Itt nevelő szülei lettek két nagybörzsönyi gyermeknek és egy enyhén sérült kislánynak. A férje egy éve sajnos meghalt. Edit maradt, és nagyon elkötelezetten próbál tenni valamit a helyiekért. Tavaly karácsonykor a falu főterén „lakomát” rendezett, ahová mindenkit meghívott. Ez annyira tetszett a helyieknek – és mindenki nagyon jól érezte magát –, hogy idén már többen is be akarnak szállni az ünnep finanszírozásba, szervezésébe.
Kapcsolatot tart fenn a faluban élő nagyszámú roma kisebbségből sokakkal, szeretne értük is tenni valamit.

Perőcsény: idősek gondozása
Helyi önkéntes: György Erika, ápolónő
A település kb. 350 lakosú, sok az idős, egyedül élő ember. Az idősek gondozása alatt az önkormányzat mindössze ebéd kihordását érti. Az ápolónő arra keres választ, hogy lehetne a további szolgáltatásokat legalább részben helyi önkéntesek bevonásával megoldani. Érdeklődik a Kapu program, és egyéb önkéntes kezdeményezések iránt.
Nagyon karakán, önálló, kezdeményező egyéniség, és nagyon jó viszonyban van a falusiakkal, így van esély rá, hogy konkrét ismeretek birtokában el is indítja a kezdeményezést.
Zádori Judit
(Pest megye)

Vasvár: Gyepü-barátok Köre
Helyi önkéntes: Gergyéné Szakály Georgina
Gyepü-barátok társasága alakítható azokból a kiskert-, szőlő-, és pincetulajdonosokból, akik nem nagyon vesznek részt a városka közéletében, társadalmi életében, de még az egymással egykor szoros kapcsolat is meglazult az újabb tulajdonosok megjelenésével, az eltérő élethelyzetű, korú hobbigazdálkodók körében. Az érintettek megszólításával, összefogásával nemcsak a régi „hegyi együttműködés” eleveníthető fel, de újabb közösségi mozgások elindítója is lehet a város kiskertjei környékén adódó gondok megoldására is tevőlegesen vállalkozó emberi összefogás.
A kezdeményezést nagy értékének tartom, hogy olyan emberek megszólítását jelenti, akik más mozgásokban nem mutatják magukat. Fontos lenne mielőbb megtalálni azt a kulcsembert, aki közülük való, és Georgi segítője lehetne.

Győrvár: ifjúsági közösség
Helyi önkéntes: Hajgató Lászlóné
Ifjúsági közösség szervezését kezdeményezte egy, a faluba betelepülő szociális munkás. Az eddig csoportokhoz nem tartozó felső tagozatos fiatalok összefogása, bevonása az iskolán kívüli közösségi munkába, felkészítésük az ünnepi alkalmakra egyúttal a templom és a faluház köré szerveződő ifjúság összekapcsolását is jelenti, mellyel a korosztály társasági kapcsolatának szorosabbra fűzését, a közösségi rendezvények előkészítését, egy új önkéntes munkára nevelő formát teremtettek.
A kezdeményezés erényének tartom, hogy a faluban két vonzáskörben megjelenő azonos korosztályú fiatalok összefogására törekszik, ezzel részben bevonja a plébániához kötődő ifjakat a falu közösségi életébe, részben az általuk képviselt értékrenddel erősíti a faluház környékén feltűnő kortársak közösségi szokásait. Előnye még, hogy az iskolából kikerülve – akár továbbtanulóként, akár helyben maradóként – megtalálják a fiatalok azt a közeget, ami a családon kívül is a településhez köti őket. A közös tevékenység keretének talált ünnepek előkészítése jó mozgásteret, folyamatos apropót jelent a rendszeres találkozások számára.

Nádasd: Virágos Faluért
Helyi önkéntesek: Gángó Roland és Marx Tibor
A falu szépítését, virágosítását fontosnak tartók kis csoportja jelent meg az Együtt Nádasdért Egyesület mellett. Kezdeményezésük jól egészíti ki az egyesület eddigi munkáját, s egyúttal egy új szervezet csíráját mutatja. Jelenleg még csak egy-egy akció mutatja jelenlétüket a faluban, szükség lenne a hozzájuk hasonlóan gondolkodók megszólítására, megtalálására, a közös tervezés, összefogás megteremtésére.

Szakony: kismamák közössége
Helyi önkéntes: Boros Rudolfné
A kismamák közössége lehet kiindulópontja a helyi közösségi mozgások elindításának. A lehetőség felismerésének fázisában van ez a kezdeményezés, de mind a település helyzete, mind az ötletgazda elkötelezettsége reményt ad arra, hogy valóban ez legyen az elrugaszkodási pontja a helyben cselekvő aktivitásnak.
Az utóbbi években fokozatosan „elintézménytelenedő” település sorvadását előzheti meg bármilyen helyi cselekvő erő. Jelenleg ez a törékeny kis csoport lehet a kiinduló pont.
Pósfay Péter (Vas megye)

Budapest, XVII. Rákoscsaba – Önkéntes kezdeményezők felhívásai
Fejlesztő: Pajer Ildikó

RémuSZ, Részmunkaidős Szolgálat
Helyi önkéntes: Sztakóné Zentai Mónika
„Szeretnék egy olyan szervezetet létrehozni, amelynek célja megoldást találni részmunkaidős foglalkoztatásra, pl. egy munkakört délelőttös–délutános munkaidőre lehetne osztani két részmunkaidőssel, vagy a bedolgozásos munka fuvarozási részét megszervezhetnénk magunk között. A RémuSZ feladatai között lenne például, hogy idényjellegű munkákra embereket toborozzon takarítani, ablakot tisztítani, vasalni, kertet ásni, falevelet összegereblyézni, családi rendezvényen, pl. a konyhán besegíteni, vagy a vendégek autóval való szállításáról gondoskodni, ezermesterkedni, gépírni, bevásárolni stb.
A RémuSZ indulását kb. 5–10 fővel képzelem el.
Ezek a munkák nem kötődnek iskolai végzettséghez, de bizalmi állások. Olyan embereket keresek, akik becsületesen, megbízhatóan és pontosan állnak hozzá ahhoz a munkához, amit elvállaltak.
Támogatást kaphatunk hozzá azoktól a szociális szervezetektől, amelyeknek esetleg tudomásuk van róla, hogy ilyen munkákra van igény, de kapacitásuk nem terjed ki erre a tevékenységi körre. Megnyerhetünk magunknak olyan vállalkozókat, akik helyiségbérlés helyett a munkát inkább nekünk adják, és mi azt eloszthatjuk magunk között. A legnagyobb támogatást a saját családunktól fogjuk kapni, mert a RémuSZ lehetőséget ad arra, hogy időben menjünk a gyerekért az óvodába, s arra, hogy csak annyit vállaljunk magunkra, amennyit el is tudunk végezni.”

Anna Program
Helyi önkéntes: Sztancsik Ferencné sz. Szórád Anna Mária
Én egy hatvanéves nyugdíjas nő vagyok. A gyermekeim felnőttek. A sok kötelesség és elfoglaltság után most magam dönthetem el, hogy mit akarok csinálni.
Nem csak életet szeretnék adni az éveimnek, hanem értelmet is.
Megpróbálok egy csepp vizet vinni a tengerbe azzal, hogy idős és beteg emberek életét segítőtársaimmal megkönnyítsük.
Ezer szállal kötődöm Rákoscsabához és külön öröm számomra, hogy ez a lehetőség itt valósulhat meg.

„Jó szándék” program
Helyi önkéntes: Tőkés Istvánné
57 éves vagyok, pénzügyi területen dolgoztam 2005. januárjáig.
Engem az az elképzelés vezérel, hogy a most felszabaduló időm hasznosan, másokat segítve tudjam eltölteni.
Mindenki számára ismert, mit jelent a mai „rohanó” világban a fiatal anyáknak egy pár órás segítség!
Néha az is könnyebbséget jelent, ha valakivel megbeszélhetik a problémáikat, vagy ha csak valaki meghallgatja őket.
Miben gondoltam segítséget nyújtani?
Gyermekvigyázás, együtt az édesanyával havi kosztpénz beosztása, közös sütés–főzés, bevásárlás, utazás városon belül egy programra, vagy hivatalos ügyek intézése végett…
Én olyan emberekkel szeretnék dolgozni – akár hozzájuk csatlakozva –, akik hasonló elhivatottságot éreznek, vagy akik ötleteket adhatnának a kisgyerekes anyukák terheinek csökkentéséhez.
Elképzelésem megvalósulását 6 fős kezdő létszámmal képzeltem el.

KEFIR, avagy: kerületi fiatalok, riadó!
Helyi önkéntes: Wallner Bea
29 éves vagyok, de soha nem érzem magam ennyinek – néha többnek, gyakrabban kevesebbnek.
Tizenéves koromban amolyan lakótelepi fiatalként, én is sokat bandáztam az utcán, vagy lógtam a diszkóban szombat esténként, amit egy idő után kezdtem nagyon megunni.
Azután találkoztam a színházzal és beleszerettem. Később egy rendkívül nyitott társaságba kerültem, ahol fontosak egymásnak a baráti kapcsolatok. Szívesen töltjük együtt az időnket – gyakorlatilag bármivel –, legyen az társasjáték, beszélgetés, színház, mozi, koncert vagy tánc. Ezért gondoltam arra, talán el kellene mondani az utcán lézengő tizenéveseknek: nézzenek körül a világban. Annyi minden vár még rájuk!
Az én elgondolásomban a KEFIR egy olyan csapat, aminek alapvető feladata az, hogy mindenki jól érezze magát benne, miközben még egymásnak, másoknak is segítenek.
Úgy gondolom, jó lehetőség lenne ez a fiataloknak önmaguk és társaik jobb megismerésére is. Találkozhatnának hasonló gondolkodású társakkal, segíthetnének egymásnak olyan helyzetek, kérdések megoldásában, mint például a pályakezdés, családi problémák stb. Sokkal jobb lenne, ha tudnák: nincsenek egyedül („Mi bajod?” klub). Szerveznénk konkrét programokat is. Szabadidős és kulturális programokat a szórakozás minden területén (kirándulás, színház, koncertek, sport, társasjátékok stb.).
A fiatalok segíthetnének a többi csoport működésében is. Besegíthetnének például az idősek látogatásába, segítésébe vagy akár a gyermekfelügyeletbe is

Budapest, XV. Újpalota: Használaton kívüli játszótér átalakítása
Helyi önkéntes: Várhegyi Gábor
A Nyírpalota utca végében, a 73-as busz végállomásának szomszédságában egymás közelében két használaton kívüli játszótér van. A szabályoknak nem megfelelő hinták leszerelve, a padok, játszótéri elemek megrongálva. A kezdeményező önkéntes ötlete szerint az egyik játszóteret át kellene alakítani: a használaton kívüli játszótéri elemet elbontani, a homokozót virágokkal beültetni, a padokat rendbe tenni, a felnőtt és az idősödő korosztály számára kialakítani egy parkrészt.
2004. októberében terepszemlét tartottak és lefényképezték a játszóteret, majd a kerület főépítészének elküldve a dokumentumokat, kérdéssort intéztek hozzá, melyben műszaki segítséget (szerszámok, fűmag, palánták…) kértek. Elhúzódó egyeztetés után idén tavasszal az önkormányzat váratlanul új játszótéri hintákat szerelt fel és felújította a padokat is. Azóta a gyerekek és az idősek is folyamatosan használják a parkot.
A kezdeményezés egyik legérdekesebb szála az volt, hogyan tud megvalósulni önkéntes munkával, összefogással a park átalakítása, ami lényegében az önkormányzat feladata lenne. A kezdeményezés tapasztalata azt mutatja, hogy az önkormányzat nem szívesen adja ki kezéből a feladatot, mert az önkéntes tevékenységet helytelenül értelmezve azt gondolták, hogy a civil kezdeményezés (netán megvalósítás) azt kommunikálja, hogy az önkormányzat nem végzi el feladatát.
A kezdeményezés pozitívuma, hogy felhívta a figyelmet egy olyan elhanyagolt játszótérre, amely egyébként nem szerepelt az önkormányzat éves játszótér-felújítási tervében.

Milyen Fő teret szeretnénk? – közösségi tervezés
Helyi önkéntes: Báthory Erzsi
Az Újpalotai lakótelep Fő tere a nevén kívül semmilyen más kritériumában nem felel meg az elnevezésnek. Egy megfelelő központi tér kialakítása a 35 éves lakótelepen tovább már nem halogatható! Ennek közösségi megtervezésére irányult a kezdeményezés. A február 1-jére szervezett kerekasztal-beszélgetés óta több lépés történt a közös tervezés, a társadalmi részvétel megvalósítására: a sikeres fórumról készített videofilm forgalmazása, újságcikkek, rövid tájékoztatók, Internet és véleménykérő adatlap kiadása, szakmai tapasztalatcsere program: bécsi építész házaspár meghívása, akik hasonló kezdeményezések résztvevői az osztrák fővárosban.
A szakmai segítő megjegyzései:
A közös karácsonyfa állítása mellett ez a kezdeményezés tudta mozgósítani a legtöbb embert. Széles körben folyik a véleménykérő adatlapok gyűjtése, néhány iskola is kapcsolódott a kezdeményezéshez (gyerekeknek szóló felhívás alapján maketteket készítettek). Helybeli építészek komoly önkéntes munkával adtak szakmai segítséget. Az elmúlt néhány hónap tapasztalata azt jelzi, hogy esély van a társadalmi részvétel tényleges megvalósítására, azaz sikerül az összegyűjtött lakossági javaslatokat, véleményeket, ötleteket beépíteni a Fő tér kialakításának tervébe.

ÖKO-Iroda létrehozása
Helyi önkéntes: Tildyné Ruh Borbála
A kezdeményezés célja a környezettudatos magatartás fontosságára és megvalósításának lehetőségeire különböző akciókkal felhívni a figyelmet, ezzel a lakótelepen élő emberek életminőségének javítása. Ennek érdekében egy ÖKO-Irodát nyitnának Újpalota központjában a Külvárosi Tankör tanulóinak gondozásával. Folyamatosan kapcsolatot tartanak a helyi civil szervezetekkel, tájékoztatást adnak a már megindult környezetvédelmi kezdeményezésekről és időszakonként akciókat, tanácskozásokat szerveznek a témában.
A Drégelyvár utcában lakó és helyben dolgozó pedagógus tudatos, határozott elképzelése ősszel minden bizonnyal megvalósításra kerülhet. A sikeres pályázat és a területen működő művelődési intézmény együttműködése elengedhetetlen a megvalósításhoz. A kezdeményezés azért is számíthat sikerre, mert nem nulláról indul, környezetvédelmi témában már több helyi civil kezdeményezés volt és jelenleg is folyamatban van.
Kelemen Árpád (Bp. Újpalota)

Budapest, VIII., Nap-utcai szomszédság:
„Tiszta vizet a pohárba!”
Helyi önkéntes: Kerékgyártóné Zalka Cecília
Magyarország uniós csatlakozásával együtt jár számos olyan szabály, követelmény, amelyre a mögöttünk lévő időszakban nem figyeltünk oda eléggé. Ilyen elmaradott terület a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás is. Ez alól sajnos a Nap utcai szomszédság sem kivétel. Területünkön is megjelentek pl. a szelektív hulladékgyűjtésre lehetőséget adó konténerek. Kihasználtsága azonban alacsony szintű, használata nem rendeltetésszerű. Kis csoportommal szeretnék tenni szomszédságunk és Józsefváros szemétmentesítéséért. Szeretnénk megszervezni a lakótelepen a környezetre káros anyagok begyűjtését és elszállítását (pl. étolaj). Fórumok szervezésével, felvilágosító kampánnyal (akár preventív is óvodában, iskolában) szeretnénk a lakók között szemléletváltozást elérni e területen.

„Zebra-kezek”
Helyi önkéntes: Koltainé Kelemen Erika
Ismerőseimmel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy szinte mindenkiben rejtőzik valami olyan kincs, tudás, amivel mások nem rendelkeznek. Sorra derül ki a környezetemben élőkről, hogy otthon a szabadidejükben különböző kézműves tevékenységgel foglalkoznak. Hobbijukról viszont mások nem tudnak. Szeretném elérni, hogy a lakótelepen élő ügyes, kreatív kézműves emberek nyissanak mások felé: mutassák meg magukat, technikáikat, elkészült alkotásaikat! Célunk az, hogy a kis csoportunkhoz csatlakozók megismerhessék a különböző kézműves technikákat, a gyakorlatban is kipróbálhassák azokat, egymásnak átadhassák praktikáikat. Ezáltal szeretnénk elérni azt, hogy a lakók a tevékenység folytán kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeiket, ezáltal is hozzájárulva a mindennapi stresszmentes életvitelhez.

Futó utcai tömbrehabilitáció
Helyi önkéntes: Alföldi György
A program célterülete: Bp. VIII. kerület, Vajdahunyad utca–Kisstáció utca–Horváth Mihály tér–Hock János utca–Práter utca által határolt 4 épülettömb.
A Futó utcai rehabilitáció előrehaladásával egyidejűleg kezdeményezés történt a Futó utcai szomszédság civil eszközökkel történő fejlesztéséről, lakossági, kiskereskedelmi és kisvállalkozói szempontok szerinti felértékeléséről, a közös gondolkodásról. A helyi civil kezdeményezéseknek intézményi formát adó és ez által azt további eszközökhöz segítő egyesület létrehozásáról született döntés.
Elhangzott, hogy: „A helyi lakossági és vállalkozói kezdeményezéseken alapuló tevékenységnek kell a felemelkedés motorjává válnia, melyet az Európai Unió is ösztönözni kíván.” A helyi érdekek összehangolása és a közös érdekérvényesítés céljából december 7-én került sor az első megalakuló ülésre. Megvitatták az alakuló egyesület alapszabályát, majd megbeszélték a következő találkozó időpontját.
Győri Jolanda (Bp. Józsefváros)

Bátonyterenye: a Mátra lakótelepiek összefogása
Helyi önkéntes: Nemesné Dénes Katalin
A kezdeményezés egy kisvárosi lakótelepen élő emberek összefogását, aktivizálását célozza meg. Tervezik a szívesség-szolgálat és a „tanulna-tanítana” módszerek kipróbálását. Előtte azonban az interjúzást és a közösségi beszélgetéseket is szeretnék lebonyolítani.
Nem alakult még ki az aktív mag a helyi segítőnk körül. Az ő elképzelései, ötletei még nem kaptak megerősítést a közösség által. A külső szakmai segítés, tanácsadás szükséges.

Mátrakeresztes: a lakosság mozgósítása
Helyi önkéntes: Antalné Prezenszki Piroska
A helyi hagyományok, szokások, a népi kismesterségek felkutatása, felelevenítése áll a kezdeményezés középpontjában. Falunap rendezését tervezik a lakosság mozgósítása, aktivizálása érdekében. A helyi segítő jól ismeri a terepet.

Magyargéci roma gyerekek
Helyi önkéntes: Rácz Dezső
Interjúk készültek a helyi lakosság körében. Megtörtént az erősségek-gyengeségek feltárása és a problémák azonosítása. Megfogalmazódtak a legfontosabb célkitűzések: roma gyerekek rendszeresen járjanak óvodába, a roma szülők foglalkozzanak többet a gyerekeikkel, legyen több közösségi program stb. Kezdeményezésük a roma gyerekekre irányul, az ő számukra szeretnének programokat szervezni, bevonva ebbe a szülőket is.
A helyi segítőnk nagy tekintélynek örvend a településen. A helyi aktív „mag” elkötelezett és szeretne tenni a település fejlődéséért. Amiben segítségre szorulnak, az a tudatosabb tervezés és a lakosság bevonása.

Szurdokpüspöki: faluszépítő egyesület
Helyi önkéntes: Hegedűs Éva
Helyi segítőnk egy kézműves kör alakításával fogta össze a felnőtt és a gyermekkorú lakosság egy részét. Dolgoznak a falunap megszervezésén is. A lakosság körében nagy hagyománya van a település szépítésének, a virágosításnak. A helyi segítőnk és néhány társa kezdeményezésére most alakul a faluszépítő egyesület, mely a település első és eddig egyetlen civil szerveződése lesz.
A szakmai segítő megjegyzései:
A kisközösségi kezdeményezések jó lehetőséget jelentenek a lakosság különböző csoportjainak bevonására. Az alakuló egyesület alapja lehet a helyi közösségi élet fejlesztésének, a lakosság aktivizálásának.
B. Szolnoki Ildikó (Nógrád megye)

Bábolna–Bana–Ács–Komárom: települések közötti párbeszéd
Helyi önkéntesek: Bata Enikő, Ágoston Eszter, Tóth János, Ravasz Gábor
A műhelymunkák során fogalmazódott meg, hogy jó lenne, ha a műhelytagok szerveznének közös programokat is. Ezen felbuzdulva jött létre az első közös rendezvény, melyet április 23-án, szombaton rendeznek meg az Ácsi Erdőben. A Föld Napja tiszteletére egy természetismereti és -védelmi túrát szerveznek környékbeli családok részvételével. A túra során állomások lesznek, ahol különböző feladatok várják a résztvevőket. A túra végén pedig bográcsban fő a paprikás krumpli, és játékok, bemutatók közül válogathatnak a gyerekek, felnőttek. Számos civil szervezetet és intézményt is sikerült bevonni a programba (tűzoltók, vízirendészek, erdészek, vadászok, művelődési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, íjászok stb.).

Ács: közösségfejlesztő bakancsosok
Helyi önkéntes: Tóth János
Önkéntesünk aktív tagja a már évek óta jól működő Ácsi Bakancsosok klubjának. Ácson nincs is több aktívan működő civil szervezet rajtuk kívül. A hagyományos természetjáráson kívül most a lakosság aktiválását tűzték ki célul. Szerintük Ácson nincs közösségi élet, még a különböző programokra is nehezen mozdulnak ki az emberek. Szeretnének aktív közösségi részvételt elérni a településen. Ehhez a munkához semmi ismeretük nem volt, ezért jelentkeztek a mi felhívásunkra.

Monostori Éva
(Komárom megye)


Ebben a csokorban a program egy szakaszának lezárásakor született megyei összefoglalókból válogattunk kisebb részleteket. (A szerk.)

„A régióban 31 településen kezdeményeztünk és végül 20 településről voltak olyan kitartóak, hogy a projekt nyolc hónapját végigdolgozták velünk. Mi is történt ezeken a településeken? Ez attól függ, hogy melyik település melyik fázisában volt a tenni akarásnak. Voltak, ahol a munkánk eredményeképpen civil szervezetek jöttek létre, voltak, akik rácsodálkoztak arra, hogy ilyen is létezik, és voltak, akiknek sikerült azt a kis megerősítést megadni a csapatnak, hogy érdemes ezt csinálni.”
„Azt gondoltuk mindannyian, hogy sokkal könnyebb lesz a települések felkutatása, megszólítása. Azt hittük, hogy arra várnak a települések, hogy végre valahára jöjjön már valaki, aki „moccint”, vagyis segít beindítani a folyamatokat! Rá kellett jönnünk, hogy sokkal több időre volt szükség ahhoz, hogy megtaláljuk a településeket, mint amennyit először terveztünk. Sőt, időközben kiderült, hogy a megtalált települések sem mindig kitartóak, a program során feladják, kilépnek belőle.”
„Csodálatos volt figyelni, ahogyan a műhelytalálkozók során folyamatosan tanultak egymástól a jelenlévők, ahogy segítették egymást egy-egy konkrét eset megoldásában azzal, hogy végigelemezték a történteket, javaslatokat tettek a kezelésükre, gyakran alátámasztva mindezt saját példákkal.”
Molnár Aranka (B.A.Z. megye)

Szakmai fórumok – műhelyek
„A hálózati munka minden helyszínén kiemelt szerepet kapott a műhelyek, a képzések szervezése. Annak ellenére, hogy az emberek általában időhiánnyal küzdenek, meglepően nagy érdeklődés mutatkozott helyi szervezetünk (a Nap Klub Alapítvány, A szerk.) és a Közösségfejlesztők Egyesülete által szervezett képzések iránt. A képzéseken részvevők „új emberként”, a közösségfejlesztés iránti nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a hálózati munkába. A KÖFE által szervezett képzésekre minden helyszínről részt vettek helyi (kulcs)emberek. Helyi képzéseket Rákoscsabán, Józsefvárosban, Csepelen szerveztek a helyi hálózatok tagjainak. A helyi képzések témakörei: közösségfejlesztés, konfliktuskezelés, előítélet nélküli együttélés, kommunikáció, párbeszédkör (helyi cselekvési tervek készítése).
Civil fórumok szervezése Újpalotán, Csepelen, Józsefvárosban, sikeres műhelyek Pest megyében, Újpalotán mozgósították eredményesen a hálózathoz csatlakozókat. A műhelyek különböző szintjei – országos, regionális, helyi – jól kiegészítették egymást, s a „menetközben”-tanulás fontos eszközeivé váltak. Az országos hálózat tagjai részére szervezett találkozók, műhelyek során sikerült elméletileg – és sok gyakorlati tapasztalat átadásával – tisztázni a tényleges hálózatépítési feladatokat, ezek jelentőségét a közösségfejlesztés új hazai rendszerének felépülésében. Ez rendkívül fontos eszköze volt a jelenlegi és a jövőben folytatódó hálózati munkának.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közösségi kezdeményezéseket segítő szakma hálózati program megvalósításával párhuzamosan zajló – helyi szinteken kiemelt szerepet kapó – más programok közül igen fontosak az EU támogatásokkal induló humánerőforrás fejlesztő programok, amelyek a helyi erők összefogását, a partnerség-építést tűzték ki célul. A két folyamat egymást felerősítheti, segítheti, ha értő és együttműködni képes emberek találkoznak a munka folyamán.
Nem lesz ritka az sem, hogy a kétféle programban esetleg azonos emberek is részt vesznek (pl. Józsefváros „Egy kútra járunk” – projekt).”

Vissza a tartalomhoz

Parola archívum