Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Ismét a partnerségépítésről
Szerző:
Solymosi Judit
Folyóirat:
Parola
Év:
1996
Szám:
2
Oldalszám:
7.
Nevek:
Demszky Gábor, Georg von Habsburg
Intézmények:
The Prince of Wales Business Leaders Forum, Közösségfejlesztők Egyesülete, Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya, Mott Alapítvány
Települések:
London, Egyesült Királyság
Tárgyszavak:
képességfejlesztő program



Ismét a partnerségépítésről

A londoni székhelyű The Prince of Wales Business Leaders Forum az elmúlt két év során nagyszabású képességfejlesztő programot bonyolított le “Tanuljunk a tapasztalatokból” címmel. A program folyamán egy 'kísérleti', majd három tudatosan megtervezett és kidolgozott tanulmányútra került sor az Egyesült Királyságban, hét kelet- és közép-európai országból összesen 90 fő részvételével. A tíznapos tanulmányút célja a társadalmi szektorok közötti partnerség eszméjének és gyakorlatának megismerése, a partnerségre való nyitottság és képesség fejlesztése volt. Az első tanulmányút tapasztalatairól a Parola 1995/II. számában folytattunk beszélgetést két résztvevővel.
A program 1996. június 22-26. között zárókonferenciával fejeződött be, amelyre Magyarországon került sor a Közösségfejlesztők Egyesülete, illetve a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya szervezésében. A rendezvény zárónapján, a budapesti Új Városháza épületében Demszky Gábor főpolgármester üdvözölte a résztvevőket és olvasta fel Károly wales herceg üzenetét. A brit nagykövet, illetve a programot finanszírozó Mott Alapítvány képviselőjének beszéde után a program néhány résztvevője mondta el élményeit, tapasztalatait a partnerségi mechanizmus hasznosíthatóságáról. A rendezvény záróbeszédét Georg von Habsburg tartotta.
A program 90 résztvevőjének összetétele a következő volt: 30%-uk az üzleti szektorból érkezett, 40% a nem-kormányzati szférából, 20% az állami (önkormányzati és kormányzati) szektorból, 10% pedig egyéb területekről, ideértve a tömegkommunikációt és az oktatásügyet is.
A program végén végzett kérdőíves felmérésből megtudhattuk, hogy a konzultáción, az átláthatóságon, a közös érdekek és célok felismerésén, a kockázat és a haszon megosztásán, a komplementaritáson alapuló partnerség eszméje a résztvevők közvetítésével sok ezer emberhez jutott el. Személyes szakmai és képességbeli fejlődésük mellett a résztvevők nagyon fontosnak tartották, hogy jobb, értelmesebb, új típusú kapcsolatokat tudtak kialakítani a többi szektor képviselőivel, és számos új kezdeményezést indítottak el. A résztvevők úgy látják, hogy régiónkban a partnerség előmozdítására, terjesztésére a leghatékonyabb módszert a személyes kapcsolatok jelentik. Ezt követik a találkozók, műhelyek és események, míg a kiadványok, a tömegkommunikáció és a lobbyzás e tekintetben jóval hátrébb kerültek a rangsorban.
A résztvevők zöme úgy ítéli, hogy a szektorközi partneri kapcsolatok jelentik valószínűleg azt az utat, amely a fenntartható fejlődés szempontjából a legsikeresebb és legjárhatóbb lehet. Arra a kérdésre, milyen szerepet játszik az üzleti szféra a régió fenntartható fejlődésében, a legtöbb válaszadó a “potenciálisan pozitív” feleletet jelölte meg. Elgondolkodtató azonban, hogy a második legtöbb pontot a “néha negatív” megjelölés kapta. “Nagyon negatívnak”, illetve “nagyon pozitívnak” alig néhányan tartották ezt a szerepet.
A válaszadók szerint a piaci szektor potenciálisan leginkább a gazdasági stabilitás megteremtésével, a közösségfejlesztésben való részvételével és környezetvédelmi intézkedésekkel tud hozzájárulni a fejlődéshez. Arra a kérdésre, milyen típusú vállalatok gyakorolják a legpozitívabb hatást a helyi körülményekre, a következő sorrend alakult ki: helyi magánvállalatok, közös vállalatok, külföldi tulajdonban működő magánvállalatok, illetve állami vállalatok.
A kérdőív két utolsó kérdése azt kérte, nevezzen meg a válaszadó legalább két-két olyan külföldi, illetve hazai vállalatot, amelyet a legjobban becsül felelős környezetvédelmi és társadalmi magatartásáért. A valódi partneri együttműködés jelenlegi helyzetéről és a felelős vállalati magatartás régióbeli elterjedtségéről beszédesen vallottak a számok: a partnerségépítő tréning résztvevőinek 50, illetve 40%-a egyetlen külföldi, illetve hazai vállalatot sem tudott erre a kérdésre megnevezni.
Solymosi Judit



Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár