Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Vállalkozások: Önkormányzatoknak ajánljuk: Vállalkozók inkubátorban
Szerző:
Ercsényi Ferenc
Folyóirat:
Parola
Év:
1990
Szám:
4
Oldalszám:
12. p.
Tárgyszavak:
inkubátorház, vállalkozássegítő központ, információszolgáltatás, vállalkozói tanácsadás, vállalkozói képzés
Annotáció:
A cikk elmagyarázza a magyarországi inkubátorház fogalmát, mely szerint információszolgáltatással, tanácsadással, képzéssel és dologi szolgáltatással kell hogy segítse a helyi vállalkozásokat.


onkorm.txt

Önkormányzatoknak ajánljuk
Vállalkozók inkubátorban

Az első pillanatban meghökkentőnek tűnő cím olvastán, gondolom sokan teszik fel a kérdést: hogy kerül a csizma az asztalra, mit takar a két egymástól távoli fogalom összekapcsolása, mi lehet a szerepe egy hagyományosan egészségügyi berendezésnek a gazdasági szférában?
Ahhoz, hogy a kérdésre érdemi választ kaphassunk, először gondoljuk meg, mi célt szolgál a hagyományos inkubátor az orvostudományban. Alapfunkciója, hogy védettséget nyújtson a csecsemőnek a külső környezeti hatásokkal szemben, így segítve fejlődését. Innen már csak egy lépés vezet el a felismerésig, miszerint egy kezdő vállalkozó a gazdasági életben szintén - természetesen átvitt értelemben - "csecsemőnek" tekinthető!
Vizsgáljuk meg először, hogy kinek az érdeke a kezdő vállalkozások inkubálása.
a) Érdeke, mint legnagyobb egységnek a társadalomnak. Közismert a munkaerőhelyzet, a munkanélküliség várható nagyarányú növekedése mindenki előtt egyértelmű. Az oszágnak pénzügyi, szociológiai, társadalompszichológiai szempontból egyaránt elemi érdeke, hogy a munka nélkül maradtak minél nagyobb hányada kapcsolódjon be újra a társadalmi munkamegosztási folyamatokba.
b) Nagyon fontos a megoldás az önkormányzatok számára. Egyrészt a fentiek miatt, másodsorban az új vállalkozások az adott területen hiányt pótló tevékenységet fejthetnek ki, nem beszélve az esetleges új munkahelyek teremtésének lehetőségéről, végül, de nem utolsósorban növekedhetnek a helyi adóbevételek.
c) A vállakozók érdekeltsége nyilvánvaló, hiszen döntő részük érthető módon tőkeszegényen indul, ráadásul komolyabb tapasztalatok és kapcsolatrendszer nélkül kezdi tevékenységét.
A kezdő vállalkozások támogatása szükségszerű, s ennek felismerése több pénzügyi-technikai eljárás kidolgozását eredményezte. Az új módszerek egyike lehet, a Magyarországon még gyerekcipőben járó, a kezdeti kísérletezési stádiumban lévő "inkubátorház" intézményének bevezetése. A kezdeményezés élére állt szakértőinek tapasztalatával, szaktudásával és anyagi támogatásával például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a SEED Alapítvány és a Nemzetközi Managerképző Központ.
Nézzük meg ezek után, mit is takar az "inkubátorház" fogalma.
Jelenti első fázisában egy vállalkozás-segítő központ kialakítását, melynek az alábbi fő funkciókat kell ellátni:

1. Információszolgáltatás
A vállalkozó hozzáférhet adatbázisokhoz, bekapcsolódhat adatbázisokba, marketing tevékenységéhez kaphat gyakorlati segítséget, naprakész jogi, pénzügyi, műszaki, piaci információkhoz juthat.

2. Tanácsadás
peciális és általános esetekben - az információszolgáltatással szoros összefüggésben - az iroda belső vagy külső szakembere, esetleg külső szakcég segítsége vehető igénybe.

3. Képzés
Eseti vagy rendszeres jelleggel a vállalkozók részére tanfolyamok, továbbképzések szervezése.

4. Dologi szolgáltatások
A vállalkozó igénybe veheti az iroda technikai jellegű segítségét. (telefax, telefon, számítógép, másolóberendezések stb.) Nagyon fontos tevékenység, hiszen a vállalkozások nagy része nem rendelkezik a fenti technikai eszközökkel, nélkülük pedig már az induláskor hátrányba kerül.
Az iroda természetesen szoros, állandó kapcsolatban kell legyen az adott településen, régióban vagy az önkormányzat keretén belül működő szervezetekkel (Vállalkozók Pártja), egyesületekkel (VOSz, IPOSz, Kamarák), szervezeti egységekkel (munkaerőgazdálkodás, termelés-ellátás), pénzintézetekkel stb.
A második fázis - és ez jelenti a komplexitást -, amikor az iroda a humán és technikai segítségen túlmenően, telephellyel, műhellyel, infrastruktúrával


is tudja támogatni a kezdő vállalkozókat. Majd minden nagyobb településen találhatók olyan épületek (kiürült laktanya, nem (gazdaságosan) üzemelő ipari létesítmények stb.), amelyek megfelelő átalakítás után alkalmasak műhelyek kialakítására, rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával (út, energia, közművek).
A kezdő vállalkozó az így kialakított "inkubátorban" az üzemeltetés önköltségének megtérítése fejében (jóval a piaci ár alatt!) kezdheti meg tevékenységét. Természetesen a megállapított bérleti díj a vállalkozás megerősödésével arányosan, fokozatosan közelít a piaci árakhoz, így a sikeres kezdő vállalkozó egy idő után "kinőve" az inkubátorból, átadja megüresedett helyét új vállalkozásoknak.
Marad a kérdés, milyen alapon, kinek a finanszírozásával alakíthatók ki a fenti alapelveken működő inkubátorházak. Elképzelhető, hogy az inkubálási tevékenység maga is vállalkozási formában jelenne meg, ez esetben nyilvánvalóan profitorientált működésről beszélhetünk, és kisebb szerep jut az önkormányzatoknak.
Amennyiben azonban az önkormányzatok felismerik a módszerben rejlő hosszútávú érdekeiket, rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges pénzügyi kapacitások egy részével - igénybe vehetők ugyanis a különböző alapítványok konkrét támogatásai - érdemes megvizsgálni a non-profit üzemeltetési mód lehetőségét.
Magyarország több településén (pl.: Kecskemét, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Tatabánya) tesznek az új önkormányzatok kezdeti lépéseket az inkubátorházak létrehozásának irányába. Nógrád megye és Salgótarján egyre nehezedő helyzetének ismeretében elengedhetetlen minden válságkezelési módszer megismerése és alapos tanulmányozása, amelyre a városi önkormányzat szerencsére megtette az első intézkedéseket.

Ercsényi Ferenc
salgótarjáni önkormányzati képviselő




Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár