Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A vidékfejlesztési programok alapja a közösségfejlesztés
Szerző:
Kovács Edit
Folyóirat:
Parola
Év:
2002
Szám:
4
Oldalszám:
3 - 6
Nevek:
Copp, Jávor Károly
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés

Tartalom

A vidékfejlesztési programok alapja a közösségfejlesztés

Előbb-utóbb minden emberben felmerül a kérdés, vajon ki dönti el, hogy hol mi épül, mi keletkezik és mi szűnik meg, mi az, ami támogatott, és mi az, ami nem, mi alapján lesz valaki hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű térség lakója, mit tehetünk és mit tesznek mások a változásokért …?
Ezek a kérdések mindennapi kihívásaink kérdései, és azok az emberek, akik fejlesztő munkára adják a fejüket és tudatosan mások életét meghatározó, esetenként drasztikusan megváltoztató döntéseket hoznak, készítenek elő egy-egy adott településen, térségben, azok az emberek, szakértői csoportok semmiképpen nem elégedhetnek meg felületes válaszokkal.
Ha a fenti kérdésre keressük a választ, régóta találkozunk a területfejlesztés fogalmával. Fiatalabb, de mára már szintén közismert fogalom a vidékfejlesztésé is. E két terület kapcsolata, munkamegosztása, kompetenciája a szakmák képviselői által mára már körülhatárolt. Ám még az alulról építkező vidékfejlesztés is feltételezi a közösségek bizonyos fokú fejlettségét. De mi lesz azokkal, akik már eleve hátrányban voltak, így nemcsak hátrányból indulnak, de még bekapcsolódni se tudnak az új versenybe?
A közösségfejlesztés az a folyamat, melynek révén az emberek – közösségben is – képesek lesznek fejlesztési programok kidolgozására és azok megvalósítására. Azaz képesek lesznek meghatározni helyzetüket, felismerni a problémák mellett a lehetőségeket, képesek lesznek újra tanulni, képezni önmagukat, érvényesíteni alkotmányos, állampolgári, emberi jogaikat, és így teljesebb, tudatosabb életet élni, közösségben is.
E felismerés sarkallt arra, hogy szakmai alapon keressem a kapcsolatot a terület-, a vidék- és a közösségfejlesztés között. Az elhatárolás célja nem az egyik, vagy a másik terület egyedüli létjogosultságának bizonyítása, hanem a közös, az egymásra építhető, az egymással kölcsönös függésben lévő pontok megtalálása, az egymásra építkezés szükségességének és lehetséges módszereinek felismerése.
A terület- és a vidékfejlesztés kapcsolatát, egymásra épülését már sokan vizsgálták, viszonyaik tisztázottak. Én most láthatóvá kívánom tenni, hogy ez a kapcsolat csak a közösségfejlesztéssel alkot teljes egységet. A közösségfejlesztés tehát nem egy módszertani elem, hanem olyan szaktevékenység, mely megalapozza a vidékfejlesztési programok sikerét.


A területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata

Az elmúlt évek folyamán a terület- és a vidékfejlesztés között kialakult egy sajátos mellérendelt viszony. Ez a

következőképpen értelmezhető: a területfejlesztés biztosítja a regionális szintű nagyberuházások, infrastrukturális fejlesztések megvalósulását, régiókon belül és régiók közötti összehangolt koncepciók alapján. Ezzel optimális esetben megteremti a vidékfejlesztés „fizikai” hátterét.
A közösségfejlesztés számára a legfőbb érték a közösségiség, amelyben a szükségletek feltárása és kielégítése, az ehhez szükséges készségfejlesztés és tanulás, az együttműködés, az egymásért érzett felelősség és a szolidaritás cselekvéseken keresztül valósul meg. Leegyszerűsítve, a közösségfejlesztés cselekvés közösségben. A közösségfejlesztés területét találóan magában foglalja a KÖZösSÉG „szókép”, mely egyszerre jelenti az emberek összefogását és a lokalitást.


A vidékfejlesztés és a közösségfejlesztés kapcsolata

Ezt a két szakterületet is megközelíthetjük a terület és a vidékfejlesztés vizsgálatának analógiájával, azaz a lehetséges kapcsolatok variációival:

A) A két szakterület között nincs értelmezhető viszony, egymástól független rendszerek;
B) Alá-fölérendeltség jellemzi viszonyukat;
C) Közöttük sajátos mellérendelt viszony van.

A) Könnyen belátható, hogy ha két szakma azonos célterülettel rendelkezik, tehát fejlesztő munkájuk alanyai részben vagy egészben fedik egymást, nem függetleníthetőek egymástól. A vidékfejlesztés középpontjában „az ember általában” áll, a gyakorlatban inkább az általuk alkotott kistérségi egységek. A közösségfejlesztésnek konkrétan az egyén az alanya, pontosabban az általuk alkotott közösségek.

B) A vidékfejlesztés megközelítésében a közösségfejlesztés egy módszertani elem, mely a vidékfejlesztési programok elkészítését szolgálhatja, ha az adott kistérségi közösség azt választja. Ez esetben a közösségfejlesztés a vidékfejlesztés alárendeltje lenne.

C) A közösségfejlesztés megközelítésében a kapcsolat mellérendelt, egymásból építkező. Indokaink közül az alábbi hatot emelném most ki:

1. A vidékfejlesztési programok elkészítése nem nélkülözheti a lakosság aktív részvételét, ellenben maga a vidékfejlesztés nem avatkozik be közvetlenül a települések vagy annál kisebb közösségek, szomszédságok szintjén. A közösségfejlesztés szakemberei pedig éppen ezen a területen végeznek fejlesztő munkát, készítik fel a lakosságot az önálló programalkotásra, az önálló cselekvésre. Ez alapján megállapítható, hogy a két szakterület nincs egymással hierarchikus viszonyban, de jól kiegészíthetik egymást egy hosszú távú fejlesztési stratégiában.

2. Ezt az érvet támasztja alá Copp is következő állításával: „…hiszem, hogy a vidékfejlesztés végső célja az 3. A vidékfejlesztés értelmezési kerete, a kistérség ezt a szintet vizsgálja, itt dolgozik. Partnerei a települési önkormányzati társulások vezetői. A közösségfejlesztés színtere a kistérséget is felépítő lokalitás.

4. A közösségfejlesztés nem vidékfejlesztési program- elem, hanem az a folyamat, amelyen keresztül az emberek képesek lesznek például vidékfejlesztési programokat alkotni.

5. A vidékfejlesztés célterülete a vidék, a vidéki népesség jóléte, a közösségfejlesztésé a lokalitás, függetlenül attól, hogy faluban vagy városban élnek.

6. A következő érv alapja egy szópár: kibontás – figyelembevétel.
„Térszerkezet, kommunikáció”

A terület- és a vidékfejlesztés kapcsolatának szemléletes – és oly sokszor emlegetett – példája Jávor Károly nevéhez fűződik:
„…ha egy hőlégballonnal alacsonyan szállunk egy térség felett, látjuk az emberek mindennapi életének sokféle megnyilvánulását, szinte együtt vagyunk velük. Látjuk házaikat, ahogyan dolgoznak a kertben, mennek az utcán, dolgaikat intézik, beszélgetnek, látjuk helyi intézményeiket, és megfigyelhetjük sokféle viselkedésüket. Ez a vidékfejlesztés horizontja.
Ha feljebb szállunk, mindezeket már nem látjuk, de kirajzolódik előttünk a tér szerkezete, az úthálózat, a települések rendszere, az energia és a közlekedés hálózata, a vízhálózat. Ez már a területfejlesztés horizontja. A vidékfejlesztés nem kicsinyített másolata a területfejlesztésnek. Kapcsolatuk, összefüggésük azonban nyilvánvaló.”
Tovább gondolva a példát: Egy mozgó, emberek felett repülő, őket vizsgáló gépből nem lehet kommunikálni, csak megfigyelni, nem lehet részt venni a dolgokban, nem lehet emberi kapcsolatokat létesíteni, azokba belelátni, nem lehet segíteni és kezdeményezni. Ahhoz, hogy bevonódjanak az emberek a saját életük, települé-sük alakításába, tehát a részvétel megteremtéséhez: le kell szállni a földre, és ki kell lépni a gépből. Ez a közösségfejlesztés horizontja.
A területfejlesztés és a vidékfejlesztés határa geográfiailag a regionális szinten van, politikai határa a stratégiai tervezések kapcsolódásán. A vidék- és a közösségfejlesztés határterülete egyfelől a kistérségek szintje, másfelől az operatív programok szintje. A vidékfejlesztés mankót ad a kistérségi stratégiai célok kitűzéséhez, illetve az operatív programok és alprogramok rendszerének felállításához, de megvalósításuk segítésében már nem vesz részt. A közösségfejlesztés a konkrét tevékeny-ségek szintjén dolgozik, a feltárás, a tervezés és a kivite-lezés során is aktívan jelen van a közösség életében.


A szakterületek elkülönülésének veszélyei

· A területfejlesztés elkülönülésének veszélyei: · A vidékfejlesztés elkülönülésének veszélyei: · A közösségfejlesztés elkülönülésének veszélyei:
A fejlesztési programok buktatóit sok esetben az jelenti, hogy nem, vagy nem eléggé számolnak a fejlesztők az adott térség lakóival, akaratukkal, képességeikkel, jövőképükkel. A jól működő sikeres helyi társadalmak a fejlesztői programok jelentős erőforrását képviselik. Ennek elősegítése pedig a humán erőforrás fejlesztésével érhető el. Ez a képességfejlesztő folyamat a közösségfejlesztés.
A közösségfejlesztés mozgástere önmagában korlátozott, partnerség (külső és belső) nélkül feladatának a helyi közösség belső tartalékainak mozgósítását tekinti
csupán, és nem tartja kompetenciájának strukturális problémák megoldását. Ezt a területet sokkal inkább magáénak érzi a vidékfejlesztés. A területfejlesztés pedig leginkább szerkezeti, infrastrukturális kérdésekkel foglalkozik.


Összefoglalóan

(…) a területfejlesztés irányelve a regionális politika (országos, nemzetközi egyeztetéssel); cél az infrastruktúra fejlesztése;
(…) a vidékfejlesztés alapjai a sikeres helyi társadalmak, amelyeket csak feltételez, partnerei az önkormányzatok, ezt a szintet is vizsgálja; célja kistérségi egységekben gondolkodva a vidék fejlesztése;
(…) a közösségfejlesztés szintje a lokalitás, alapja egy funkcionáló közösség (település, szomszédság); célja a demokrácia és a civil társadalom fejlődése, partnerség építése.
A vidék és a közösségfejlesztés között elsősorban szemléletbeli különbség van. A közösség fejlődésének elsődleges mozgatórugója a felismert, de szubjektív érzésekből, motivációkból származó szándék (ez a személyes alap, nem a tervezésre, hanem a motivációra utal), addig a vidékfejlesztési programok kiemelt alanyai a kistérségek (melyek önkormányzati társulások), racionális alapon szerveződnek, nemritkán csak szakértők által felismert, megfogalmazott célok érdekében cselekednek, feltételezve maguk mögött a közösségek akaratát. Ezt támasztja alá az alábbi gondolat is, mely Madarász Imrétől származik.
Mára már világossá vált, hogy csak azok az önkormányzatok tudnak fejlődni és elősegíteni a település kibontakozását, melyek a vidék fejlesztését a közösség igényeinek és lehetőségeinek ismeretében végzik. Felismerték, hogy a vidékfejlesztési programok sikere azon múlik, hogy az adott településen élők milyen mértékben vesznek részt a problémák feltárásában, a meglévő erőforrásokat hogyan tudják kamatoztatni.”
Kovács Edit


Felhasznált irodalom:

Ajánlások a közösségi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez, 31 p. In: Településfejlesztési füzetek, 1995, BM, Budapest.
Kovács E.: A közösségfejlesztés a vidékfejlesztési programok alapja – szakdolgozat, SZIE, Gödöllő, 2002.
Kulcsár L., Madarász I.: A fejlesztési stratégiák, programok és projektek kialakítása. In: jegyzet, GATE, 2000.
Kulcsár L.: Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. In: A falu 98/3.
Kulcsár L., Farkas T., Jávor K.: A vidékfejlesztéssel összefüggő alapfogalmak.; Kulcsár L., Madarász I.: Perlman R.; Gurin A.: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. 19, 23 p.; Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1993.
Rothman J.: A közösségi beavatkozás megközelítései. 23 p., Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2001.
Közösségi munka. 41, 7, 85, 123 p., Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1993.
Varga A. T., Vercseg I.: Közösségfejlesztés. 25, 54, 61, 63, 70, 86, 215, 221 p. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998.
Vercseg I.: A közösség és a lokális társadalomfejlődés. In: jegyzet, GATE, 2000.
A HÁROM TERÜLETET ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT:

Szempontok
Közösségfejlesztés
Vidékfejlesztés
Területfejlesztés
Lépték
Jellemzően kis léptékű (pl. lokalitás)
Jellemzően közepes léptékű (kistérség, táj)
Jellemzően nagy léptékű (pl. ország, régió)
Jelleg
Alulról felfelé épít
Kistérségi szinttől építkező
Fentről lefelé irányuló
Cél
Humán erőforrás fejlesztése
A vidéki térségekben élő lakosság életminőségének javítása, a vidéki települések népességmegtartó erejének növelése
Infrastrukturális fejlesztés
Feltétel
Közösségi tudás feltárása és mozgósítása
Partnerség
Központi döntés,

pénz

Tartalom
Közösségi mozgások beindítása, helyi erőforrások aktivizálása, közösségi tervezés, együttműködés a lokalitáson belül és a lokalitások között
Külső és helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása
Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások stb.
Lakossági magatartás
Aktív, együttműködő
Passzív, együttműködő
Passzív, kritikus
Kezdeményezők
A lakosság és vezetőik
A vezetők
Az állam
Társadalmi részvétel
Érvényesül
Részben érvényesül
Nem érvényesül
Társadalmi hatás
Közvetlenül az emberekre hat, rajtuk keresztül a közösségre, rövid távon is.
Hatása közvetlen módon hat a kistérségek lakóira, rövid távon.
Elsősorban közvetett módon érvényesül, jellemzően közép, illetve hosszabb távon
Állami szerepvállalás
Az állam intézményei együttműködő partnerek
Orientáló, kezdeményező, támogató
Döntő, meghatározó
Finanszírozás
Helyi, saját, illetve decentralizált állami forrásokból, különféle pályázatokból
Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból
Társfinanszírozás, de döntően központi állami közpénzekből
Felelősségvállalás
A lakosság és a vezetők részéről
Csak a vezetők részéről
Az állam részéről
Megvalósítás eszköze
Kibontás
Program
Program
Megvalósítás alapfeltételei
Bevonás, partnerség
Partnerség
Központi döntés

Tartalom

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár