Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Egyesített Európai Hivatal a Társadalmi Fejlődésért (CEBSD): A közöspiaci országok közösségfejlesztési szakmai szervezeteit, kutatási- és képzési
Folyóirat:
Parola
Év:
1991
Szám:
4
Oldalszám:
14. p.-15. p.
Intézmények:
CEBSD
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, CEBSD


cebsd.txt

A Közösségfejlesztők Egyesülete 1991. májusától meghívott tagja a közös piaci országok közösségfejlesztési szakmai szervezeteit, kutatási- és képzési műhelyeit egyesítő Combined European Bureau for Social Development elnevezésű szervezetnek.

A CEBSD-t azért hozták létre, hogy Európa-szerte elősegítse a közösségi és társadalmi fejlődést. Non-profit, tagjai által birtokolt szervezet. A tagok különböző európai országok közösségfejlesztés elkötelezett képviselői, azé a módszeréi, amelyik közösségeik gyarapodásába és újjászületésébe vonja be az embereket.
A CEBSD-ben egyesített képviseletek aktívan résztvesznek abban a küzdelemben, amelyik a társadalom marginális helyzetű csoportjainak lehetőségeit növeli vagy nyitja meg, annak érdekében, hogy e csoportok életük minőségét javíthassák.
E képviseletek széleskörű közösségfejlesztési gyakorlattal rendelkeznek saját országaikban, résztvesznek helyi akciókban, projectekben, kutatásban, képzésben, információs munkát végeznek és kiadványoznak.

A tagok:

CESAM, Box 39080, 5-70135, Orebro, SWEDEN
Phone: 019 214420; Fax: 019 214420
COMBAT POVERTY AGENCY, 8 Charlemont street, Dublin 2, IRELAND
Phone: 01 783355; Fax: 01 783731
COMMUNITY DEVELOPMENT FOUNDATION (CDF), 60 Highbury Grove, London N5, 2AG, ENGLAND U.K.
Phone: 071 2265375; Fax: 071 7040313
COOPERATIVE DE ENSINO SUPERIOR DE SERVICO SOCIAL (ISSS), AV. Rodrigues de Freitas 202, 4000 Porto, PORTUGAL
Phone: 02 573581; Phone/Fax: 02 563949
FONDAZIONE LABOS, Viale Liegi, 14-00198 Roma, ITALY
Phone: 06 8543568; Fax: 06 8440244
INSTITUT DE TREBALL SOCIAL I SERVEIS SOCIALS (INTRESS), Placa Catalunya, 9, 4rt; 08002, Barcelona, SPAIN
Phone: (09) 3 3026612; Fax: (09) 3 3026591
KÖZÖSSÉGFEJLESZTžK EGYESÜLETE, 1011 Corvin tér 8, Budapest, HUNGARY
Phone: 1 201-5728; Fax: 1 201-5328
MOUVEMENT POUR LE DEVELOPPEMENT SOCIAL LOCAL (MDSL), 52, Rue du Four, 75016 Paris, FRANCE
Phone: 01 45446510
NEDERLANDS INSTITUUT VOOR DE MAATSCHAPPELIJKE OPBOUW (NIMO), Havensingel 8, 5211 TX's-Hertogenbosch, THE NETHERLANDS
Phone: 073-137295; Fax: 073120650
PARITAETISCHES BILDUNGSWERK, Bundesverband, Heinrich Hoffmann str. 3,6000; Frankfurt/M., BRD.
Phone: 069 6706274; Fax: 069 6706204
VIBOSO, Handelskaai 18, bus 3, B-1000 Brussels, BELGIUM
Phone: 02 2175595; Fax: 02 2182810

A CEBSD célja:

¦ elősegíteni, hogy a közösségfejlesztés mind nagyobb hatást gyakoroljon az Európai Közösség, valamint a nemzeti és regionális kormányok szociálpolitikájára;
¦ előre mozdítani a közösségfejlesztés értékeinek, valamint annak megértését, hogy a közösségfejlesztés hozzájárul a társadalmi és gazdasági változásokhoz;
¦ szorgalmazni az eszmék és jó gyakorlati megvalósulások átvitelét a különböző európai képviseletek között, és megkönnyíteni a szakmai szervezetek és a helyi közösségek cseréit;
¦ tanulmányozni és irányítani kulcsfontosságú fejlesztési kérdéseket és támogatni ¦ saját gyakorlatukra alapozva ¦ a peremhelyzetű csoportok hatékony részvételét;
¦ a közösségfejlesztőkért és mindazokért, akik közvetve vagy közvetlenül érintettek a szociális Európáról folytatott vitában, nemzeteket átfogva tevékenykedni;
¦ forrásokat biztosítani a CEBSD tagjai számára, képessé téve őket nemzeteket átfogó cselekvésekre, mint pl. képzés, fejlesztés, kutatás.



Egyesített Európai Hivatal a Társadalmi Fejlődésért

(CEBSD)




Mit tesz a CEBSD?

A Központ és a képviseletek munkatársai széles körű szolgáltatásokat nyújtanak a közösségfejlesztés minden területén:
¦ konzultációs szolgálat: nemzetek közötti projectek felépítéséhez és a projectek anyagi segélyforrásaihoz tanácsokat ad;
¦ összekötő szolgálat: információkat ad kimagasló közösségfejlesztési projectekről, bemutatva a projecteket és a programokat;
¦ csere-szolgálat: információk más országokról, kulcsfontosságú szervezetekről, emberekről és programokról;
¦ kutatás: a közösségfejlesztés gondozásban, egészségügyben, munkavállalásban, szociális biztonságban és a humán erőforrások ágazatában való közreműködése és hatákonysága terén;
¦ szemináriumok: rendszeres nemzetközi és európai konferenciák;
¦ képzés: tanácsadás a közösségfejlesztési oktatás és képzés tantervére vonatkozóan; szakmai szervezetek találkozói; nemzetközi találkozási platform gyakorlók és képzők számára;
¦ előrejelzés: a jövendő műhelymunkák és megvalósulásuk szervezése.
A CEBSD résztvesz a szociálpolitika, szociális munka és közösségi munka minden főbb európai hálózatában.

A CEBSD felépítése:

11 nemzeti képviselet található a CEBSD-ben. A Központ igyekszik biztosítani ¦ amennyire ez lehetséges -, hogy Európa minden részéről bevonja az alkalmas tagokat, legyenek azok az Európai Közösségen belül vagy kívül.
A CEBSD vezető testületét a résztvevő képviseletek igazgatói alkotják. A testület a CEBSD politikájáért, az éves tervért, a programokért és a projectekért felelős.
A Központ irodái: Közép-Európai Központ Belgiumban; Észak-Európai Svédországban és Dél-Európai Spanyolországban.
A titkárság a hollandiai Hágában működik.
A pénzügyi alapokat és forrásokat a tagszervezetek, az üzleti élet sponzorai, valamint a project- és programadományok képezik.
A testület tagjai:Hans Anderson, Svédország
Marie-Renee Bassinet-Bourget, Franciaország
Armin Kuphal, Németország
Mario Pollo, Olaszország
Fernanda Rodrigues, Portugália
Gloria Rubiol, Spanyolország
Jan Theunissen, Belgium
David N. Thomas, Anglia
Koos Vos, Hollandia
Igazgató: Wim van Rees, Hollandia
Address: P.O.Box 61677
2506 AD The Hague
The Netherlands
Telephone: (31) 70-3454336
Telefax: (31) 70-3454241
A CEBSD köszönettel teszi közzé legnagyobb támogatója, a British Petroleum nevét.
A CEBSD az S 156304-es számon, a hágai Kereskedelmi Kamaránál van bejegyezve, mint non-profit szervezet.

Bankja: Natwest Bank, 21, Lombard street
London EC 3P 3 AR, U.K.
Számlaszám: 00065641, kódszám: -60-00-01
Az általános ismertető után térjünk a CEBSD magyar vonatkozására!
A közösségfejlesztés, a közösségi munka mintegy 20 éve létezik megfelelő társadalmi alapon Európában. Ez a társadalmi alap a demokratikus szervezettség és az a társadalmi felismerés, hogy a tanulás és az önkéntesség szerepet játszik az egyén egzisztenciájától az össztársadalmi fejlődésig. Miután Magyarországon mindként feltétel részleges, szakmánk nagy kérdése, hogy hogyan tud segíteni e feltételeknek a kiépítésében?
A CEBSD a közösségi munka tartalmára, módszereire és a közösségi munkások képességeire-képzettségére vonatkozó közös kutatásban való részvételre kérte fel egyesületünket. A felkérésre a következő választ küldtük:
,Profiling a Profession?" (Egy foglalkozás profiljának kialakítása?)
Megjegyzések John Bell és Koos Voss kutatási javaslatához.
Az együttműködés fontosnak és tanulságosnak ígérkezik, éppen mert helyzeteink különbözőek, az eszköz, a közösségi munka azonban, mellyel mindannyian a közjóra, a társadalom és az élet minőségének javítására törekszünk, hasonló.
A magyarországi kutatás az EC országai számára (s ez alól talán csak a déli országok számítanak valamelyes kivételnek) egyfajta kontroll lehetne, mert ha a demokrácia a közösségi munka feltétele, akkor elmondható, hogy Magyarországon e feltétel még meglehetősen kezdetleges állapotban van jelenleg. Korábbi demokratikus hagyományaink újjáéledése és élesztése, az újonnan szervezett demokratikus intézmények működése még nem hatja át az egész társadalmat, s ahol ezek az intézmények már megszerveződtek, működésük célirányos, egy-egy akcióra szorítkozik, s az akció végén a szerveződések vagy formálisan működnek tovább, vagy meg is szűnnek, s nem mindig adják át helyüket újabb szerveződéseknek. A demokratikus magatartásformákról elmondható, hogy az össztársadalom szintjén nincsenek meghatározó mértékben jelen, mivel a totalitariánus magatartásminták természetesen tovább élnek.
Éppen a magyarországi hiányok teljes társadalmat átható természete miatt a közösségi munka nálunk meglehetősen általános tartalmú, a társadalmi élet teljességére kiterjedhet és specifikus is, mert demokráciát kiépítő jellegű. Éppen az e csökevényes állapotok ellenére kiépülő közösségi munka jelzi az e természetű professziók relevanciáját.
Innen, Magyarországról, úgy tűnik, hogy a szerves fejlődésű (értsd nyugat-európai típusú) társadalmakban a társadalmi hiányok megszűntetésére szerveződő új intézmények is szervesen, vagyis a századok során folyamatosan, szinte a hiányokkal egyidőben vagy kis késéssel születtek meg a hiányok mérséklésére. Nálunk, a fejlődésében gyökeresen megszakított és más kényszerpályára terelt társadalmunkban az intézményi fejlődés szervetlen, teleologikus célok elérésére mesterségesen létrehozott intézményrendszer, melynek átstrukturálása most van folyamatban. S mivel a struktúraváltás napjaink sürgető szükségszerűsége, szerves fejlődésre megint csak nincs lehetőség. Mintaátvételek és kényszerek, kezdetleges és kiforrottabb alulról jövő kezdeményezések és a régi struktúrák továbbélése, fennmaradási akarata mind együttélnek. A civil társadalom még nem artikulálja igényeit és szükségleteit, a demokratikus vezetés pedig ¦ alaptörvényeken és általánosságokon túl ¦ nem határozhatja meg saját preferenciáit. Hogy mi mivé alakul, mi minek lesz a függvénye, az függ a központi vagy helyi hatalom akaratától éppúgy, mint az állampolgári akarattól és a különböző szakmák kezdeményezéseitől, életmentő- és túlélési stratégiáitól is, de legfőképp a hiányok parancsoló törvényszerűségeitől meghatározott (tőkehiány, vállakozó-kedv hiánya, alulról történő szerveződés, érdekérvényesítés stb. hiánya).
Felbomlanak pl. gyűjtőszakmák, s nagyarányú specializáció kezdődik. A közösségi munka nálunk a centralizált kultúraelosztásból; a kultúrházakból és az azokat működtető professzióból, a népművelésből bontakozott ki, csakúgy, mint részben a szociális munka és a mentálhigiénés gondozás is. Míg Európában integrációs, nálunk dezintegrációs törekvések vannak jelen a társadalmi élet minden területén ¦ mindenki a maga szakállára akar dolgozni, mert másért felelősséget nem vállal. Ez következmény, a mesterségesen fenntartott konglomerátumok utóélete.
Vannak persze állampolgári kezdeményezések. Pártok, egyesületek alakulnak,a helyi társadalom is szervez akciókat (pl. leválasztja önmagát a közigazgatásilag eddig együvé tartott falucsoportról és önállósul; az elemi iskolát visszaperli a központosító hajdani székhelyközségtől; helyi népszavazást kezdeményez, helyi újságot ad ki, kábeltelevíziót kezd működtetni stb. Mindebben máris nagy szerepe van a közösségi munkának, s bár míg egyfelől e folyamatok progresszivitása megkérdőjelezhető, megélésük vitathatatlanul fontos.
Az átstrukturálódás pl. magával hozza az eddigi egycsatornás, állami költségvetés visszaszorulását, s a finanszírozás társadalmiasul, többcsatornássá válik. E folyamat nehézsége azonban az általános tőkehiány. Az alapítványok nálunk nem gazdag cégek adócsökkentő akciói, hanem egyfelől az állami vagyon társadalmiasítását jelentik, másfelől pedig a feleslegekkel nem rendelkező lakosság jótékonysági akcióinak eredményei.
Kérdés tehát, hogy a spontán és irányított társadalmi mozgások milyféle társadalmi mozgalmakat indítanak el és teljesítenek ki, s miféle szakmai válaszokat indukálnak, mint ahogy az is kérdés, hogy az egyes szakmák miféle más szakmákká bomlanak, s hogyan építik ki a maguk új intézményeit, új képzési és financiális rendszerüket?
Mi mégis a közös?
Minden, ami szakmai: a közösségi munka alapelvei, szemlélete, módszerei. Persze itt is nyilvánvaló, hogy az eltérő társadalmi viszonyok eltérő megoldásokat eredményeznek. Nyilvánvaló pl., hogy egy, az aktív népesség zömét az iparban és a szolgáltatásban foglalkoztató ipari társadalom közösségi munkája erőteljesebb hangsúlyokkal foglalkozik az urbanizáció kérdéseivel, mint egy kevert szerkezetű és erőteljesen átalakuló, de ma még elsődlegesen agrár-ipari ország, melynek közösségi munkája ma a rurális térségek fejlesztésére-átalakulására helyezi a hangsúlyt. (Mit jelent pl. a falu a különböző társadalmakban?) Más közösségi válaszokat keresnek azok a társadalmak, amelyek identitása, hogy úgy mondjam, századok óta többé-kevésbé rendben van, ám a világ integrációs folyamataitól fenyegetettek, mint azok a társadalmak, amelyek a történelmi folytonosság többszörös megszakítottsága miatt állandó identitásválságban élnek ill. keresik identitásukat.
A közösségi munka tartalma tehát országonként eltolódásokat eredményez, de épp ez a gazdagság az, aminek feltérképezése az európai közösségi munkásokat széleskörű szakmai felkészültséghez juttatná.
A közösségi munka módszerei az eddigi gyakorlat során kialakított, részleges, mindenképpen gazdagítható-bővíthető, sőt meg is változtatható eljárási módok. Ha szélesebb gyakorlatból merítünk, a módszerek és technikák tárháza is teljesebb lesz.
A magyar közösségi munka társadalmi elfogadását is jelentős mértékben erősítené egy európai szintű közös kutatás és annak eredményei. Segítene felszámolni azt az érzést, ami a Közösségfejlesztők Egyesületében csökkenően ugyan, de még mindig nagymértékben jelen van, hogy ugyanis egyedül vagyunk. Megalapozott szakmai érveket és bizonyos jövőképet adna e kutatás a közösségi munkások kezébe, mellyel mind a döntéshozók, mind más szakmák képviselői felé eredményesebben tudná a szakma érdekeit érvényesíteni. Lakossági munkájához pedig, mint már utaltunk rá, nagyobb szakmai felkészültséget biztosítana.
Mindezekből egyértelmű következtetésünk: amennyiben sikerül részvételünk anyagi feltételeit biztosítani, a közös kutatásban örömmel résztveszünk.

A Közösségfejlesztők Egyesülete vezetősége




Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár