Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN
Szerző:
Hallgató Éva – Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2008
Szám:
3
Oldalszám:
21
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, közösségi munka, közösségi szolgáltatások, irányelv, alapelvek, alkalmazás, kompetenciák


Kedves Olvasó!

Vissza-visszatérő témája lapunknak a közösségfejlesztés, közösségi munka sztenderdjeinek, vagyis a szakma alapvető előírásainak meghatározása, melynek most – fontossága miatt – nagy figyelmet szentelünk. A Közösségfejlesztők Egyesülete és az általa működtetet-koordinált Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat 2005 óta időnként újra és újra foglalkozik ezzel a témával – lásd pl. a Parola 2005/1. számában az Alapelvek, kompetenciák, indikátorok c. összefoglalót, vagy az ezt követő lapszámokat (2005/3-4., 2006/4.)! 2006-ban a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet kezdeményezte a szociális szolgáltatások, köztük a közösségi munka sztenderdjeinek munkacsoportokban történő kidolgozását. A KÖZ nevet viselő 4 fős munkacsoport feladata a közösségi munka sztenderdjeinek kidolgozása volt a szociális munka vonatkozásában. E munkát végül számunk két szerzője végezte el, melyet e számban teljes terjedelmében közzéteszünk. (A szerk.)


Hallgató Éva – Vercseg Ilona

A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE
A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Irányelv

1. Bevezetés
1.1 A közösségi munka szükségességének indoklása
Az individuumra építő társadalomban az állampolgári gondolkodás és viselkedés mozgatórugója az egyéni érdek, melynek érvényesítése a verseny kiéleződéséhez,
a kommunikáció leszűküléséhez, a szolidaritás érzésének csökkenéséhez, széthúzáshoz és elkülönüléshez vezet. A közösségi alapú társadalomban az egyéni mellett a köz érdeke is fontos szerepet kap. A közjóért folytatott, lokális társadalmi csoportokban zajló közösségi cselekvés – a közösség tagjainak rendszeres kommunikációján, részvételén és az ezek nyomán kialakuló szolidaritáson keresztül – a részvételi demokrácia fő megnyilvánulási formája. A közösségek mellőzésének társadalmi kockázata, hogy még több elnyomott és perifériára szorult ember idegenedik el a társadalomtól.
Ami a magyar társadalom átstrukturálódási folyamatait illeti, a szociális munka szempontjából az alábbi főbb trendeket tekinthetjük kihívásnak:
- a szegénység tömegessé és tartóssá válása;
- a társadalmi kirekesztés megjelenése;
- a munkanélküli létforma megjelenése;
- a társadalmi részvétel, a társadalmi önszerveződés és együttműködés alacsony szintje, következésképp a közösségi megnyilvánulások kezdeti foka;
- a rendszerváltással együtt járó kultúraváltás, a korábban felhalmozott társadalmi és szakmai tudások leértékelődése, a korszerű tudás megszerzésének szociális korlátozottsága, a döntési, az anyagi, a támogatási és az intézményrendszeri hiányosságok, melyek a lemaradók hátrányainak halmozódásához vezetnek;
- a gyengén vagy egyáltalán nem működő társadalmi szolidaritás, a negatív történelmi tapasztalatokat felerősítő populizmus;
- az érdekérvényesítés és -képviselet alacsony szintje, következésképp a döntéshozók kényelmes helyzete;
- a szociális munkában szinte egyeduralkodó esetkezelés, a közösségi lehetőségek kiaknázatlansága;
- a megelőzés közösségi útjainak kihasználatlansága.

A kihívások és negatív jelenségek mérséklésére a szociális szakma – a maga lehetőségein belül – természetesen keresi a lehetőségeket.
A közösségi munka a kezdeményezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal felkeres és a közösségi cselekvésbe von olyanokat is, akik maguktól nem igényelnének semmiféle együttműködést, s ennek oka lehet a hátrányos helyzet, kirekesztettség vagy/és önbizalomhiány stb. A közösségi munka olyan társadalmi problémák kezelésére is alkalmas, amelyeket egyedi esetekként nem lehet, vagy nem eléggé hatékonyan lehet kezelni.

1.2 A közösségi munka fogalma
A közösségi munka egy olyan, a társadalmi integrációt elősegítő tevékenység, amely hatékonyan képes fokozni a társadalom kezdeményező- és cselekvőképességét, segíteni a szociális intézményrendszer átalakulási és újraalakulási folyamatait, összehozni a társadalom különböző szereplőit és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni térségi és társadalmi szinten, és képes fokozni a társadalom demokratikus önszerveződését
A közösségi munka kettős társadalmi funkcióval bír. Egyfelől a szükségletet szenvedő emberekre, másfelől a reformokra irányul, a döntéshozás, a jogalkotás befolyásolására, s az alkalmazkodás mellett vagy helyett a változásra fekteti a hangsúlyt, melyet az érdekeiket megfogalmazó és azokat a társadalmi nyilvánosságban artikuláló közösségek erejével kíván elérni.
1.2.1 A közösségi munka önálló szakmaspecifikumokkal rendelkező szaktevékenység
- preventív jellegű;
- képes fokozni a közösségek megtartó erejét;
- képes erősíteni és gyakorlattá szervezni az emberek közötti szolidaritást.
Alkalmas a közösségi munka továbbá arra, hogy a helyi közösségek azonosítsák saját társadalmi szükségleteiket és megszervezzék új intézményeiket – önsegítő csoportok, érdek- és nyomásgyakorló csoportok, a civil társadalom új intézményei stb.
A közösségi munka hozzásegíti a kirekesztett, marginalizált, alacsony érdekérvényesítő társadalmi csoportokat ahhoz, hogy érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és konfrontálják az érdekeik érvényesítését gátló társadalmi intézményekkel, csoportokkal.

1.3 A közösségi munka alapelvei, céljai
1.3.1 Alapelvek
Társadalmi igazságosság
- Az emberek képessé tétele arra, hogy érvényt szerezzenek emberi jogaiknak, kielégítsék szükségleteiket, és nagyobb beleszólásuk legyen az életüket befolyásoló döntéshozatali folyamatokban.
Közösség/civil társadalom
- Az emberek képessé tétele arra, hogy kötődéseiket (közösséghez tartozásukat) fokozzák és választási lehetőségeiket (civil társadalom) megismerjék és megragadják.
Részvétel
- Az emberek demokratikus bevonásának elősegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján.
Egyenlőség
- Az olyan egyéni megnyilvánulások, illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdőjelezése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket.
Tanulás
- Az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémák megoldásához, illetve melyeket e folyamat során sajátítanak el.
Együttműködés
- Közös munka a megfelelő tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különböző kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján.
Szolidaritás
- Közös cselekvés a társadalom kohéziós ereje fokozása érdekében.
1.3.2 A közösségi munka célja
A közösségi munka célja oly módon erősíteni civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezze előtérbe a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségi munka a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is. A közösségi munka a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. A közösségi munka kulcsfontosságú támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek, támogatja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek autonóm véleménynyilvánítását. Olyan értékrend és alapelvek mentén határozza meg önmagát, mint az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadása, amelyeket meghatározott eszköz- és ismeretrendszeren keresztül érvényesít.

2. Nemzetközi tapasztalatok, trendek
A nemzetközi környezetben tapasztalható trendek nálunk is egyre inkább érvényesülnek, köszönhetően a globális kommunikációs rendszereknek, valamint a közép-európai új társadalmak immár a nyugatiakéhoz hasonló működési logikájának köszönhetően, s e hatásokat – az új struktúrák kiépítése és finanszírozása tekintetében, de társadalom-lélektanilag is – még felerősíti az EU-csatlakozás folyamata.
Néhány, a közösségi munka szempontjából talán legfontosabbnak ítélt nemzetközi trend:
- A globalitás és lokalitás trendje. A globalitás szakmánk szempontjából a világon nagyjából mindenütt érvényesülő problémák megoldási kísérleteinek szintje – környezettel kapcsolatos kérdések, béke, migráció, szegénység, emberi jogok, demokrácia stb. A lokalitás a helyi problémák keletkezésének és – optimális esetben – azok megoldásának szintje. A jó helyi megoldások gazdasági kiegyensúlyozottságot, nyitott társadalmat, valamint globális és lokális méretekben történő gondolkodást, tájékozódást, kommunikációt feltételeznek.
- A „jó társadalom” keresésének trendje, szoros összefüggésben a „fenntartható fejlődés” posztmodern fejlesztési koncepciójával, amelynek lényege az emberi és természeti erőforrások kizsákmányolásának megakadályozása, és egy mind társadalmilag (szociálisan), mind ökológiailag, mind politikailag fenntartható fejlődés kialakítása. A „jó társadalom” a nyitott, demokratikus, toleráns társadalom.
- Az emberek saját ügyeikben történő részvételének fokozására tett erőfeszítések – melyet Nyugaton a jóléti államok és a demokrácia válsága jelenségköreivel szokás indokolni, Közép Európában pedig az új demokráciák kiépítésének történelmi lehetőségével.
- A gyűlölet, a kirekesztés, társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység felszámolására tett erőfeszítések.
- A konfliktusok megoldásáért, illetve a kezelhetőségéért folyó küzdelem.
- Az együttműködés, az összefogás szükségességének trendje, mely nélkül jó probléma-feltáró és -megoldó folyamatok nem valósulhatnak meg.

3. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.
3.1 Az önsegítő és önszervező helyi (szomszédsági, települési, kistérségi és regionális) cselekvés, a demokratikus részvétel fontosságának és lehetőségeinek felismertetése a helyi társadalom szervezett szereplői és a lakosság körében
3.1.1 A helyi megbízatás elnyerése
- a munka megkezdéséhez szükséges helyi kapcsolatok kialakítása,
- a főbb helyi partnerek felkutatása, megkeresése,
- szerződéskötés a megbízóval.
3.1.2 A települések feltárására vonatkozó ismeretek alkalmazásával a lokalitás főbb jellemzőinek megismerése a nélkülözhetetlen történeti, szociológiai és statisztikai források kiválasztása, elemzése és értékelése révén, mégpedig közösségi módon.
3.1.3 A közösségi munkási szerep helyi elfogadtatását elősegítő kommunikációs módszerek és technikák alkalmazásával a közösségi munkás működéséhez szükséges bizalom elnyerése.
3.2 Közösségi munkás kezdeményezése, a helyi lakosság aktivizálása a helyi cselekvésre
3.2.1 A lokalitás jellemzőire vonatkozó ismeretek birtokában, a közösségi munka kapcsolatteremtési, interjúkészítési technikáinak alkalmazásával
- a helyi lakosság és a helyi társadalom szervezett szereplőinek „megszólítása” (kezdeményezés), külön figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra,
- a kezdeményezés átadása az azt továbbvivő helyi kezdeményezőknek,
- a helyi kezdeményezők első szervezett köre(i)nek kialakítása.
3.2.2 Az adekvát módszertani ismeretek – közösségi beszélgetések és a széles körű bevonást biztosító aktivizáló módszerek (jövőműhely, közösségi felmérés), a helyi nyilvánosság fejlesztését szolgáló módszerek (helyi lapok, közösségi rádió és televízió, közösségi fórumok) alkalmazásával, az aktívvá vált helyi emberek szervezésével a helyi kezdeményezők szélesebb körének kialakítása.
3.2.3 A pozitív megerősítés, az önbizalom- és motivációépítés érdekében, a másutt már sikerrel alkalmazott bel- és külföldi helyi megoldások (programok, projektek) ismeretének birtokában tanulmányutak, cserék szervezése az érdeklődő helyi szereplők számára.
3.3 Szakmai segítségnyújtás a kibontakozó helyi cselekvéshez
3.3.1 Új helyi szolgáltatások, közösségi vállalkozások (nonprofit információs irodák, közösségi központok, tanácsadó szolgálatok) létrehozása szervezéssel, képzéssel, tanácsadással, új helyi munkahelyek létesítése.
3.3.2 Az információszerzés, -gyűjtés, -feldolgozás, -tárolás és az információ többirányú kommunikálásának módszereit és technikáit alkalmazva, információk nyújtása és a hozzáférés lehetőségeinek feltárása, részvétel a helyi közösségi csoportok saját információs rendszerének kialakításában.
3.3.3 A lokalitásról szerzett ismeretek birtokában, valamint a menedzsmentben használatos tervezés, projektkészítés és adományszervezés-forrásteremtés technikái, a felnőttek hatékony tanítási módszereinek alkalmazásával képzések szervezése, melynek során a közösségi munkás
- katalizálja a helyi közösségi csoportokat saját környezetük viszonyrendszerének feltárásában, helyi szerepük, céljaik és szervezeti kereteik kialakításában,
- folyamatos bátorítással, információk közvetítésével, kapcsolatszervezéssel, tanácsadással és további speciális képzésekkel segít a helyi közösségi csoportoknak saját cselekvési programjaik és projektjeik kidolgozásában és megvalósításában.
3.4 Az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködésének fejlesztése a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között
3.4.1 A civil társadalom eszméje, a nonprofit szektor jellemzői, a demokratikus társadalom három szektorának társadalmi funkciói, a cselekvő állampolgáriságot kifejező civil cselekvési technikák, a hatékony felnőttképzés módszereit alkalmazva
- a kapcsolatok szervezése az adott lokalitásban működő közösségi csoportok között,
- a civilek társadalmi szerepvállalásának, az együttes fellépés és együttműködés fontosságának és lehetőségeinek tudatosítása közösségi beszélgetéseken és közös képzéseken, együttes cselekvési program kifejlesztésén keresztül.
3.4.2 A nyilvánosságfejlesztő módszerek alkalmazásával és átadásával a megalakult közösségi csoportok folyamatos segítése a helyi nyilvánosság szervezése és fejlesztése terén; helyi akciók, konferenciák, műhelymunkák, fórumok folyamatos szervezésével az önszervező cselekvésnek a helyi közéleti figyelem középpontjában tartása.
3.4.3. A hátrányos helyzetűek iránti közösségi munkási elkötelezettséget szem előtt tartva annak elősegítése, hogy a hátrányos helyzettel kapcsolatos tapasztalataikat az érintettek rendszeresen bemutathassák a helyi nyilvánosságban.
3.5 Érdekképviselet segítése
3.5.1 Folyamatos bátorítással, szükség esetén képzésekkel képessé tenni az érdekképviseleti feladatok ellátását.
3.6 Részvétel a helyi fejlesztési tervek és stratégiák elkészítésében, érvényesítve a helyi cselekvéshez nélkülözhetetlen humán infrastruktúra (ki)fejlesztése fontosságának szempontját.
3.6.1 A térségi és regionális fejlesztésre, a tervezésre és a menedzsmentre vonatkozó ismereteket integrálva, valamint az adott lokalitásban megszerzett ismeretek és kapcsolati tőke segítségével.
3.6.1.1 Részvétel a lokalitás fejlesztési terveinek és stratégiáinak kimunkálásában.
3.6.1.2 A helyi humán infrastruktúra hiányosságait mérsékelő fejlesztések beépítése a tervezési munkába.
Ilyenek lehetnek:
- a helyi közösségi munkások, közösségi munkások kiképzése, alkalmazása, illetve foglalkoztatása, hálózattá szervezése a (kis)térségben,
- az új humán szolgáltatások (ki)fejlesztése és integrációja kistérségi szinten (nonprofit információs irodák, közösségi központok, tanácsadó szolgálatok) támogatott felnőttképzések beindításában való közreműködés,
- a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos oktatási és nevelési programok támogatása,
- a tanulási motivációt kifejlesztő programok indítása (a helyi oktatási-művelődési intézmények és a helyi hátrányos helyzetű, az iskolából korán kimaradt lakosok közötti kapcsolat kifejlesztése, szülő-gyerek tanulási programok indítása, a funkcionális analfabéták programjai stb.).

4. Az alkalmazás lehetőségei, személyi feltételei
4.1 Az alkalmazás lehetőségei
4.1.1 Közösségi munkásokat mindhárom szektor alkalmazhat.
- A kormányzati szektor a közigazgatásban (önkormányzatok), illetve szakosodott intézményei (művelődési, oktatási, szociális, foglalkoztatási, tervező-kutató, településfejlesztő stb.) bármelyikében alkalmazhat közösségi munkásokat az önsegítés és önszerveződés, a részvételi demokrácia fejlesztése és a lakossággal történő együttműködés érdekében.
- A nem kormányzati szektor akár saját szervezetei működtetéséhez – egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok –, akár az e szervezetek által megvalósítandó programokban és projektekben is alkalmazhat közösségi munkásokat.
- Az üzleti szektor képzéssel, művelődéssel, szociális jellegű szolgáltatások szervezésével, településfejlesztéssel, felméréssel-elemzéssel stb. foglalkozó cégei is fokozhatják hatékonyságukat közösségi munkások munkába állításával.
4.2 Szakmai feltételek – szerepek és feladatok
4.2.1 A közösségi munkás szerepei
A közösségi munkás a tevékenység kezdeményezője:
- helyzetvizsgálat – elemzés;
- gondoskodás olyan szolgáltatásokról (pl. játszótér, tanácsadó központ), amelyek a lakossággal való kapcsolat alapját képezik;
- agitáció (nem feltétlenül harcos értelemben), ennek a szerepnek a révén lehet összehozni az embereket, hogy megvitassák a közös cselekvés lehetőségeit.
A tevékenység segítője:
- szolgáltató szerep (pl. közösségi központ vezetése);
- tanácsadás és információnyújtás;
- a csoport önértelmezésének segítése, képessé tétele arra, hogy jó úton haladjon és kerülje a belső viszályokat és hiányosságokat;
- közvetítés (a csoport és a hivatalos testületek vagy más közösségi csoportok között).

4.2.2 A közösségi munkás feladatai

Kapcsolatokat szervezÖsztönzi a lokális civil részvételt
    Szakmailag támogatja a helyi cselekvést
Azonosítja a potenciális partnereketBiztosítja a lakossági, civil és intézményi részvétel lehetőségeitTanulmányutat, tapasztalatcserét ajánl, szervez
Felkeresi a potenciális partnereketBiztosítja a lakossági, civil és intézményi részvétel lehetőségeitInformációkat közvetít
Bizalmat épít személye, szándékai irántBátorítja a helyi cselekvési szándékokatSegíti a helyi nyilvánosság működését
Beszélgetés(ek)re hívja az érdeklődőketBátorítja a civil társadalmi kezdeményezéseketSzakmai műhelybeszélgetéseket szervez
Nyilvánosságra hozza a közös szándékokatMegszervezi a kezdeményezők első körétTájékozódik a pályázati lehetőségekről
On-line rendszert, kapcsolatokat építBiztosítja a folyamatos, kölcsönös kommunikációt a helyi szereplők közöttAdekvát továbbképzéseket, szakmai képzéseket ajánl, kínál és szervez
Kiválasztja és használja a munkájához (számítógépes konfiguráció, nyomtató, szkenner)Bevonja a településfejlesztési koncepciók megalkotásának folyamatába a helyi közösségeket.Nyomon követi az EU támogatási rendszerének változásait
Korszerű adathordozókat használLétrehozza a helyi közösségek számára fontos információs adatbázisokatIsmeri és továbbadja a hazai forrásteremtési lehetőségeket
Adatbázisokat, szövegfájlokat készít és használKözreműködik a lakossági, közösségi kezdeményezések rögzítésében, a formális előterjesztések készítésében
Él a tömegkommunikáció eszközeivelDokumentálja a közösségi munkát

4.2.3 Az alkalmazás szakmai feltételei – ismeretek, készségek

Helyi társadalom, településközösség – definícióA közösségi identitás jelképeinek alkotó használata
Helyi hatalom definíció, az önkormányzatiság elveKapcsolatszervező készség
Magyar önkormányzati rendszerKöznyelvi beszédkészség
Önkormányzatok működésének társadalmi feltételei, gazdasági alapjaSzakmai nyelvű beszédkészség
Jogi előírásokPrezentáció készítés
Szektorok közötti együttműködés változatai, a haszonáramlás irányaiJogszabály alkalmazás
Szektorok közötti együttműködés statútumai Tárgyalási készség
Ágazatok a közszolgáltatásban és szektorok a közszolgáltatásbanKözvetítői készség
Szektorközi kapcsolatszervező munka lépéseinek ismereteSzószólói készség
Társadalmi egyeztetés lépéseinek ismereteElőadói készség
Informatikai, technikai ismeretekKommunikációs készség
Kommunikációs ismeretekKezdeményező készség
A közösségszervezés alapvetéseMeghallgatni tudás készsége
A kezdeményezés módozatainak ismereteInformációgyűjtés
A szakmai segítés módozatainak ismereteDokumentálás
Interjú készítése
Közösségi beszélgetések, ülések, tárgyalások levezetése
Az aktivizáló módszerek alkalmazása
Az együttműködés szervezése
A lokális kapcsoltrendszer bővítése
A nyilvánosság szervezése
Csoportok szervezése
Információk gyűjtése és továbbadása
Civil cselekvési technikák
Konfliktuskezelés
Érdekegyeztetés
4.2.4 Az alkalmazás szakmai feltételei – kompetenciák

AdottságokTársas kompetenciaMódszerkompetenciaJellemvonások
Fizikai adottságokEgyüttműködésGondolkodásElhivatottság, elkötelezettség
Rokonszenves külső megjelenésKapcsolatteremtő készségÁttekintő képességFejlődőképesség, önfejlesztés
Pszichológiai adottságokKapcsolatfenntartó készségLogikus gondolkodásFelelősségtudat
Érzelmi stabilitás UdvariasságRendszerező képességKitartás
KiegyensúlyozottságKezdeményezőkészségKreativitás, ötletgazdaságMegbízhatóság
TűrőképességHatározottságIsmeretek helyén való alkalmazásaÖnfegyelem
MeggyőzőkészségÁltalános tanulóképességPontosság
Empatikus készségEmlékezőképességPrecizitás
SegítőkészségFelfogóképességSzervezőkészség
Motiváló készségInformációgyűjtésSzorgalom
IrányíthatóságMunkamódszer, munkastílusIgyekezet
ToleranciaMódszeres munkavégzésTerhelhetőség
KommunikációGyakorlatias feladatértelmezésTürelmesség
FogalmazókészségIntenzív munkavégzés
NyelvhelyességKörültekintés és elővigyázatosság
Tömör fogalmazás készségeFigyelemösszpontosítás
Kommunikációs rugalmasságFigyelemmegosztás
KözérthetőségNyitott hozzáállás
Adekvát metakommunikáció
5. A közösségi munka eredményességének mérése (indikátorok a változás kimutatására)
Kiindulási pontunk:
Az elért eredmény mennyiben felelt meg a közösségi munka alapelveinknek? Pl. erősítette-e a folyamat a részvételt, a közösségiséget, közjót, a civil társadalmat?
Ha igen, mennyiben járul hozzá a következőkhöz?
5.1 Csoportok és hálózatok fejlődése
az új kezdeményezések száma,
az együttműködések száma,
a találkozások gyakorisága,
az új intézmények megalakulása,
az értékelt és tisztelt tagjai a közösségnek,
a csoportfejlődés,
a csoport befolyásolása,
jó érzés, biztonság, „boldogság”,
az új problémákra adandó válaszokra való képesség növekedése,
a hiányzó tudás és képességek felismerésének foka,
a tagok egész közösségre gyakorolt hatása.
5.2 Egyének fejlődése
Önbizalom fejlődése, kapacitás növekedése a közösség felé.
5.3 Önkormányzás
Az együttműködés, részvétel a döntéshozatalban és a kontrollban.
5.4 Foglalkoztatás fejlődése
A közösség általi fejlesztés foglalkoztatásra felkészítő jellege, motivációs jellege, munkahelyteremtő képessége (a hátrányos helyzetűek bevonása és benntartása a folyamatban, közösségi munkahelyek teremtése – közösségi munkások, helyi média, helyi közösségi gazdaságfejlesztés stb.).
5.5 Környezeti fejlődés
Környezettudatosság növelése, helyi környezeti problémák megoldásának felvállalása, partnerség a helyi szereplők között, külső kapcsolatok teremtése.
5.6 A közösség egészségének fejlődése
A közösségfejlesztés hozzájárulása az egészségtudatos viselkedéshez, az egészséges egyén és közösség fejlődéséhez, a közösség mentális állapotához, megjelenéséhez stb.
5.7 Szociális helyzet és szolgáltatások fejlődése
Az önsegítés közösségi útjai, a szolidaritás új közösségi intézményeinek (pl. szokás), szervezeteinek (pl. egyesületek) és szolgáltatásainak (pl. roma közösségi ház) létrehozása.

6. Mellékletek
Szakirodalmi lista a közösségi munka irányelveihez
A magyarországi közösségfejlesztés honlapja: www.kozossegfejlesztes.hu
Leggyakrabban használható irodalom
Főbb forráshelyek:
Közösségi Adattár – több száz könyv, kiadvány, dokumentum az utóbbi 30 év közösségi irodalmából
Parola – a közösségi fejlesztőmunka folyóirata. Kiadja a Közösségfejlesztők Egyesülete, 1990-től, évente négyszer.
A Közösségfejlesztés honlapjáról (www.kozossegfejlesztes.hu) az Adattár teljes állományáról beszerezhető információ. Ugyancsak megtalálható itt a magyar közösségfejlesztés szaklapjának, a Parolának minden száma (és ingyenesen letölthető), csakúgy, mint az alábbi szakirodalmi lista nagy része is,
valamint a közösségfejlesztés, közösségi munka főbb intézményeiről szóló információk is: Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Rádió, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztési Osztálya, Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat, Szövetség a közösségi kezdeményezések támogatásáért Egyesület.
A honlapon keresztül érhetők el további magyar és külföldi
szervezetek honlapjaihoz kapcsolódó linkek; programokról, helyi fejlesztői folyamatok dokumentációiról (kalendáriumok, közösségi felmérések stb.), hazai és nemzetközi eseményekről szóló híradások is.

Könyvek, válogatások, tanulmányok
Barna Gábor – Varga A. Tamás (szerk.): A közösségi művelődés terei – alapkérdések. Budapest, 1976, Népművelési Intézet.
Biddle, W. – Biddle, L.: A közösségfejlesztési folyamat. Szerkesztette Varga A. Tamás. Budapest, 1988, Közösségszolgálat.
B. Vörös Gizella (szerk.): Közösségi munka – szöveggyűjtemény. Válogatta Varga A. Tamás, Fordította Rakovszky Zsuzsa, Verók Edit. Budapest, 1993, Közösségfejlesztők Egyesülete.
Cs. Kádár Péter és mások: Szabadon – Közösségi szabad rádiózás lehetőségei Magyarországon. Budapest, 1999, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete.
Gergely Attila: Intézmények építése a helyi közösségekben. Budapest, 1991, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. Budapest, 2006, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
Henderson, Paul: Társadalomhoz tartozás és állampolgáriság Európában. Fordította Varga Tamás. Budapest, 1997, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
McConnell, Charlie: A közösségfejlesztés támogatása Európában. Fordította Szabó Olympa. Budapest, 1992, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola Füzetek./
Perlman, R. – Gurin, A.: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. Fordította Szombatiné Mihályi Zsuzsa. Budapest, 1993, Közösségfejlesztők Egyesülete.
Péterfi Ferenc: Nyilvánosság, öntevékenység, animáció. Budapest, 1987, Országos Közművelődési Központ.
Péterfi Ferenc: Helyben, nyilvánosan. Gondolatok a helyi társadalom – helyi tájékoztatás és nyilvánosság kapcsolatáról. OKK Lemezújság, 1989. 14. szám.
Péterfi Ferenc: A fejlesztőmunka esélyei és irányai városokban. Kultúra és Közösség, 1991. 4 sz.
Péterfi Ferenc (szerk.): A közösségi rádiózásról. Budapest, 1992, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
Péterfi Ferenc és mások: RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? Budapest, 2006, Közösségfejlesztők Egyesülete.
Ronnby, Alf: A helyi közösségek mozgósítása. Fordította Nizák Péter. Parola, 1996. 2. sz. 4–7. p.
Rothman, Jack: A közösségi beavatkozás megközelítései. Fordította Varga Tamás. Budapest, 2002, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: „Nyitott ház-nyitott tevékenység” képzés. Budapest, 1985. Múzsák Kiadó.
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Budapest, 1998, Magyar Művelődési Intézet.
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről. Budapest, 1991, Országos Közművelődési Központ.
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. 2. kiad. Budapest, 2001, Magyar Művelődési Intézet.
Varsányi Erika (szerk.): Megfigyelés és cselekvés. Budapest, 1999, Balassi.
Vercseg Ilona (szerk. és ford.): A szomszédság. Budapest, 1992, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola Füzetek./
Vercseg Ilona: Közösség - Eszme és valóság. Budapest, 1993, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola Füzetek./
Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Budapest, 2004, Közösségfejlesztők Egyesülete.
Vercseg Ilona (szerk.): Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak. Fejezetek a közösségi munka brit kézikönyvéből. Válogatta Varga A. Tamás, Fordította Varga Tamás, Előszót írta Vercseg Ilona. Budapest, 2005, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./

Műhelybeszélgetések, esettanulmányok
Bermudez, Kira: Szomszédsági projektek Barcelonában In Vercseg Ilona (szerk.) Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. www.kozossegfejlesztes.hu

Caul-Futy, Louis: Hogyan fakasszunk forrásokat. Parola. 1995. 3 sz. 3–5. p.
Csányiné Bankó Márta: Valami elindult Verpeléten? Parola. 2006. 5. sz. 3–7. p.
Cser Annamária: Városi fejlesztőmunka Németországban – Es­sen. Parola. 1998. 4. sz. 10–14. p.
Dér Miklósné: Mórágy, a suttogó falu. Parola. 2006. 1. sz. 8. p.
Frey Mária: Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapít­ványa. Parola. 1997. 2–3. sz. 2–3. p.
Garai Mónika: Ház-piknik a Krúdy utcában. Parola. 2006. 5. sz. 22. p.
Kelemen Árpád: Milyen Fő teret szeretnénk? Esettanulmány a Nyírpalota Társaság közösségi kezdeményezéséről. Parola. 2006. 2–3. sz. 3–9. p.
Kistérségi összefogás. Egyedül nem megy: Seyssel. Parola. 1993. 5. sz. 18–19. p.
Kovács Edit – Makk Katalin – Péterfi Ferenc – Vercseg Ilona: Hogyan váltak a kőbányai szülők állampolgárokká? www.kozossegfejlesztes.hu
Mészáros Zsuzsa: Közösségfejlesztési folyamat, közösségi fel­mé­rés Kecskéden 1994–96. Parola. 1997.2–3. sz. 20–23. p.
Mészáros Zsuzsa: A felső-kiskunsági térségi közösségfejlesztési folyamat. www.kozossegfejlesztes.hu
Molnár Aranka: Közösségfejlesztés Arlón 2003–2004. Parola. 2006. 1. sz. 13. p.
Oelschlaegel, Dieter: Közösségi munka a szegénynegyedben. In Varga A. tamás (szerk.): Közösségi munka – szöveggyűjte­mény. Budapest, 1993. Közösségfejlesztők Egyesülete, 36–63. p.
Peták Péter: Miért éppen Istenkút? Parola. 2003. 1–2. sz.
9–12. p.
Sellstrom, Pia: Szomszédsági munka Svédországban. In Vercseg Ilona (szerk.) Legalább ennyit a közösségfejlesz­tésről. www.kozossegfejlesztes.hu
Sörös Erzsébet (szerk.): Civil világ. Egy nagyvárosi közösségfej­lesztési modell tükrében. Budapest, 2003, Nap Klub Ala­pítvány.
Varga A. Tamás (szerk.): Közelítések. 11 beszélgetés népműve­lőkkel a művelődési otthoni tevékenység fejlesztéséről. Az interjúkat Vercseg Ilona készítette. Budapest, 1983, Mú­zsák.
Vercseg Ilona (szerk.): Közösségfejlesztés és munkahelyterem­tés. Budapest, 1997, Közösségfejlesztők Egyesülete. /Parola füzetek./
Vercseg Ilona (szerk.): Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat. Parola. 2005. 1. sz.
Wierts, Math: Szomszédsági cselekvés: együttműködés, válto­zás és stabilitás! In Vercseg Ilona (szerk.) Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. www.kozossegfejlesztes.hu
(n. n.): Példa a kistérségi összefogásra: Archamps. Parola. 1993. 6. sz. 15. p.
(n. n.): Szomszédsági gazdaságfejlesztés. Közösségfejlesztési példák az európai gyakorlatból. Fordította Varga Tamás. A fordítást szakmailag ellenőrizte Vercseg Ilona. Budapest, 2000, Közösségfejlesztők Egyesülete.

Esettanulmányok filmen
Hevér Zoltán (szerk.): Kapcsoljuk önmagunkat – Kecskéd.
(h. n.), 1994, MTV. Rendezte Wiegmann Alfréd.
Kovács Edit – Péterfi Ferenc (szerkesztők és rendezők): A hely szelleme – Miért éppen Istenkút? Budapest, 2005, Látó­szög Stúdió.
Péterfi Ferenc (szerk.): Szomszédsági munka a Szilasparkban. Budapest, 1997, Magyar Művelődési Intézet, XV. Kerületi Közösségi TV. Riporter Péterfi Ferenc.
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona (szerkesztők): Közösségfejlesz­tés a Bakonyban. Budapest, 1989, Látószög Stúdió, 59 perc (magyar, angol, francia)
Wiegmann Alfréd (szerk.): Felső-Kiskunság: Kunadacs, Kunbábony, Kunpeszér, Szalkszentmárton. (h. n.), 2004, (k. n.). Riporter Wiegmann Alfréd. Közösségfejlesztő Mé­száros Zsuzsa.
Wiegmann Alfréd (szerk.): Közösségfejlesztés Szegváron. Buda­pest, 2006, Látószög Stúdió. Riporter Wiegmann Alfréd. Operatőr Nagy Attila.
(n. n.) Alföldi történetek I-III. Markolt Endre és a Jóléti Szolgálat Alapítvány. Jászszentlászló tevékenysége. (é. n.)

Cikkek
Gergely Attila: Közösség, megújulási képesség, részvétel. Pa­rola. 2006. 4. sz. 9–11. p.
Hautekeur, Gerard: Közösségfejlesztés Európában. Fordította Varga Tamás. Parola. 2004. 4. sz. 3–7. p.
Hautekeur, Gerard: Közösségfejlesztés Belgiumban. Fordította Varga Tamás. Parola. 2006. 1. sz. 1. p.
Henderson, Paul: Az európai városi közösségfejlesztés és társa­dalmi bevonás. Fordította Varga Tamás. Parola. 2002. 4. sz. 10–13. p.
Henderson, Paul: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata. Fordította Juhász Katalin. Parola. 2006. 4. sz. 3–7. p.
Henderson, Paul: Trendek a közösségfejlesztésben. Fordította Juhász Katalin. Parola. 2006/4. 22–24. p.
Kovács Edit: A vidékfejlesztési programok alapja a közösség­fejlesztés. Parola. 2002. 4. sz. 3–6. p.
Liling Tamás – Péterfi Ferenc: Az önkéntes munka a társadalmi környezet gyümölcse. Parola. 2001. 1. sz. 13–14. p.
Mayo, Marjorie: Szakmai értékek és etikai dilemmák a közös­ségi munkások között. Fordította Juhász Katalin. Parola. 2006. 4. sz. 13–20. p.
Molnár Aranka – Péterfi Ferenc: Hogyan fakasszunk forráso­kat? Közösségfejlesztés az ózdi kistérségben. Parola. 2004. 1. sz. 11–14. p.
Péterfi Ferenc: A közművelődéstől a közösségfejlesztésig. A helyi közösségek megerősítése. Előadás. Budapest, 1999. www.kozossegfejlesztes.hu
Péterfi Ferenc: Micsoda demokrácia? Parola. 2004. 2. sz.
9–11. p.
Péterfi Ferenc: A közösségi akarat esélyeiről. Parola. 2004. 3. sz. 19–20. p.
Péterfi Ferenc: A közösségi apátiától a kompetens közösségig. Parola. 2006. 4. sz. 7–9. p.
Putnam, Robert D.: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet (részletek). Parola. 2004. 3. sz. 3–5. p.
Varsányi Erika: Kultúra és szociális munka. Parola. 2004. 2. sz. 12–15. p.
Varsányi Erika: Igeidők. Parola. 2006. 4. sz. 20–22. p.
Vercseg Ilona: Gondolatok a közösségi munkáról – egy megje­lent új kötet kapcsán. Parola. 2000. 1. sz. 14–16. p.
Vercseg Ilona: Szakmafejlesztés gólyalábon. Parola. 2004. 1. sz. 5–7. p.
Vercseg Ilona: Konvertálható-e a szocialista közösségiség ál­lampolgárisággá? Parola. 2004. 2. sz. 16–18. p.
Vercseg Ilona: A társadalmi tőke (social capital) mérése ma­gyarországi településeken. Parola. 2004. 3. sz. 10–15. p.
Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés és civil társadalom, Magyar­ország. Parola. 2004. 4. sz. 11–13. p.
Vercseg Ilona: Alapelvek, kompetenciák, indikátorok a közös­ségi munkában. Parola. 2005. 1. sz. 17–18. p.
Vercseg Ilona: A részvétel mint közösségfejlesztési alapelv. Parola. 2005. 3–4. sz. 23. p.
Vercseg Ilona: Közösség és részvétel. Parola. 2006. 4. sz. 12–13. p.
(n. n.): Budapesti Nyilatkozat. Budapest, 2004, (k. n.) www.kozossegfejlesztes.hu
(n. n.): Az európai civil társadalom fejlesztése a közösségfejlesz­tés eszközeivel – CEBSD, IACD és KÖFE Konferencia. Zá­ródokumentum. Budapest, 2004. március 25–28. Közös­ségfejlesztők Egyesülete.

Honlapok
Fontosabb külföldi honlapok:
(az angol Community Development Foundation honlapja – www.cdf.org.uk/ – lásd főleg a kiadványokat!)
www.cdx.org.uk (az angol Community Development Exchange – a valamennyi közösségfejlesztő szervezetet integráló nemzeti egyesület honlapja, lásd főleg a kiadványokat!)
www.fcdl.org.uk (az angol Nemzeti Szakmai Standardról és képzési lehetőségekről)
www.cebsd.org

További, részletesebb bibliográfiánkat lásd a www.kozossegfejlesztes.hu Bibliográfia alatt!


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár