Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Vállalkozó önkormányzat: Ságújfalu önálló település 1991. január 1-től
Szerző:
Pálinkás Sándorné
Folyóirat:
Parola
Év:
1991
Szám:
2
Oldalszám:
5. p.
Tárgyszavak:
vállalkozó önkormányzat, önállósodó hivatal, önálló jegyzőség
Annotáció:
A Faluszépítő és Művelődő Egyesület mit tett Ságújfalu önállósodásáért, ezt tudjuk meg a cikk elolvasásakor.


15.doc

Vállalkozói önkormányzat

Ságújfalu 1991. január 1-től önálló település. Az önkormányzat elképzeléseiről, programjáról beszélgettem Szentes Attila polgármesterrel, aki a Faluszépítő és Művelődő Egyesület jelöltjeként indult. Az egyesület tagjai közül még további 3 főt választottak meg az önkormányzatba.
– Az egyesületnek volt saját programja?
– Igen, legfontosabb programunk az volt, hogy önállóan működhessen Ságújfalu. A közös tanácsot 1973-ban hozták létre, akkor másfél évig húzódott az ügy. Mi sohasem akartunk közös tanácsot, nem jöttünk ki a Karancsságiakkal. Sajnos kénytelenek voltunk belépni. A különválást az alakuló ülésünkön ki is mondtuk. 1991. január 1-től önállóak vagyunk, külön jegyzőséggel. Ezzel együtt járt a település intézményeinek (óvoda, iskola, labdarúgó egyesület, klubkönyvtár) működtetése. Eddig ezek székhelye Karancsság volt. Nyugodtan mondhatom, hogy a lakosság 90%-ának ez a szétválasztás szíve-vágya volt, mindig felvetődött a falugyűlésen korábban is.
– A szakemberek meg voltak az intézmények működtetéséhez?
Az ellentétek mindig abból adódtak, hogy Ságújfalu is rendelkezett azokkal a feltételekkel, mint Karancsság, meg voltak a szakembereink, mégis alá-fölérendeltség volt.
– Gazdasági változások történetek-e? Vannak-e vállalkozási elképzelések?
– Ságújfalu lakossága 1066 fő, erre kapunk állami támogatás. Ebből tudunk majd gazdálkodni. Amit az intézményekre kapunk állami támogatást, az nem elegendő a működtetésre, ezért máshonnan kell átcsoportosítanunk. A színvonalban nem szeretnénk visszalépni. Sajnos nem sok lehetőségünk van, a lakosságot sem akarjuk túlterhelni. Meghagytuk a tavaly kidolgozott adórendszerünket, ami a magasabb fizetésűeket érinti jobban. A rendelkezésünkre álló összeg csak kisebb beruházásokra elég. Pl.: február 1-jén egy cipőfelsőrész készítő üzemet indítottunk a faluban. Ez egyrészt a munkahelyteremtést javította (a lakosság 80%-a ingázó). A leépítés minket is érintett. Az üzemet egy gmk. üzemelteti és a faluból 10 főt alkalmaznak. Ha sikerül az elképzeléseiket megvalósítani, akkor bővítik az üzemet, kb. 20 fő alkalmazása válik lehetővé. A másik hasznos oldal ennek, az anyagi bevétel. A helyiséget az önkormányzat alakította ki és terembérleti díjat kérünk tőlük. Ez a gmk. egyéb tevékenységgel is foglalkozik: szövéssel, használtruha kereskedéssel. Mi is szeretnénk bővíteni az itteni tevékenységüket is, amennyiben a lakosságnak is igénye van rá. Ebből is származna némi bevétele az önkormányzatnak. Karancsságon működik a termelőszövetkezet, amely az itteni földeket is műveli. Fő ágazgatunk az állattenyésztés. Országos gond a tejátvétel, feldolgozás, ezért együttműködünk a tsz-szel. Átveszünk tőlük egy bizonyos mennyiségű tejet (lakossági igény szerint), és az üzleti ártól 2 Ft-tal. olcsóbban adjuk literét. Ennek szintén kettős haszna van: a lakosság olcsóbban jut “igazi” tejhez, és az önkormányzat is “keres” 1,50 Ft-ot 1 liter tejen.
Az intézmények fenntartásánál az óvodánál van a legnagyobb gond. Kb. 1 200 000 Ft kellene a működtetéshez az állami támogatáson kívül. A tejkimérést ott szeretnénk megoldani, ezzel a kihasználtságát is növelnénk. A KÖJÁL valószínűleg engedélyezi.
– A Faluszépítő Egyesületnek voltak elképzelései a kastély hasznosításával. Találkozik-e ez az önkormányzat terveivel?
– A Polgármesteri Hivatal is ebben a kastélyban működik. Eléggé leromlott a kastély állaga. Természetesen az elképzelések találkoznak, de a pénz hiányzik. Ehhez már jelentősebb összegre lenne szükség. A belső helyreállításra, berendezésre terveztünk pénzt a költségvetésben, de kívülről is rendbe kell tenni. Az Országos Műemléki Felügyelőségtől értünk segítséget a megvalósításhoz. Egy tervező vállalatot már meg is bíztunk, február végére ígérték a terveket. Az árajánlatuk is elfogadható. Ezután fordulunk a műemléki felügyelőséghez, előzetes tárgyalásokat már folytattunk, a konkrétumok még nincsenek meg.
A kastélyban 10 helyiség van összesen, ebből 3 a polgármesteri hivatalé, 1 a postáé, akik szintén bérleti díjat fizetnének, 1 orvosi rendelő, váróterem, az ÁFÉSZ italbolt működését megszüntetjük, és egy idősek napközi otthonát szeretnénk létrehozni. Szeretnénk a lakosság társadalmi munkáját is igénybe venni ezek kialakításánál.
– Az a tapasztalatom, hogy a társadalmi munka már “kiment a divatból”, nem szívesen mennek az emberek. Itt talán más a helyzet?
– Igaz, hogy nem szívesen végeznek az emberek társadalmi munkát, de ha az egész falu érdekéről van szó, akkor még mindig eljönnek.
– Az egyesület terveiből emlékszem egy tájház, faluház létrehozására, ahol a fiatalok is szórakozhatnának. Ez is helyet kap az önkormányzati programban?
– Helye természetesen van. Két éve rendbe hoztuk azt az épületet, amit tájháznak kinéztünk. Ezt akkor a KISZ szervezet kapta meg, ami azóta felbomlott. Most az önkormányzat tulajdonába került (régi parasztház), mi lezártuk, hogy ne lehessen ott garázdálkodni. A falak, a kémény sérülését társadalmi munkával kijavítottuk. Úgy gondoljuk, hogy a sportklub fogja megkapni. Mi adunk hozzá anyagot, ők pedig elvégzik a munkálatokat. A sportklub tagjai főleg fiúk, focisták és tekések. Amíg a KISZ tulajdonában volt az épület, mindenki felelősség nélkül használhatta. Úgy egyeztünk meg a sportklubbal, hogy a tagok közül lesznek felelősek az épületért, beosztják maguk között, hogy melyik nap ki végzi ezt a feladatot. Tehát a klubtagok lesznek felelősek, de az egész falu fiataljai számára nyitott lesz.
Vállalkozással kapcsolatban elmondom még, hogy tavasszal megkezdjük a vezetékes ivóvíz bekötését. A szerződéseket már meg is kötöttük. Ebben a munkában szeretnénk a munkanélkülieket is alkalmazni (alkalmi munkásként). A lakossági hozzájárulás a vezetékhez attól függ, hogy ki mennyi időre vállalta a visszatérítést. Ehhez minden családot végig kellett járni. Írásos nyilatkozatot kellet kérni. A lakosság 75%-a igényelte. Ha egy család 2 év alatt fizeti vissza, 22 000 Ft a hozzájárulás. 5 év alatt 26 000 Ft, 10 év alatt már 30 000 Ft. A nyilatkozatot a lakosság 75%-a 10 évre írta alá, ennek megfelelően kalkuláltuk a költségvetés is. Havonta ez kb. 250 Ft térítést jelent a lakosságnak. A közművesített telek viszont már nem 30 000 Ft-tal ér többet. A terveket is sikerült olcsón megcsináltatni. Pályázat útján valósítjuk meg a vezeték kiépítését. A Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat a kivitelező. A bányagépgyárbeli ismeretségemet is kihasználtam.
– A választások óta hogy látod az önkormányzatok vállalkozási lehetőségeit. Mi az, ami segít vagy gátol benneteket?
– Vállalkozások terén nagyon nehéz a helyzet, mert az önkormányzatok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy az intézményeiket tisztességesen működtethessék. Nincsenek egyértelmű törvények, nehéz hitelekhez hozzájutni. Lehetőséget jelentenek ma még a pályázatok. Tegnap is adtunk be egy pályázatot, amely faültetéssel kapcsolatos, környezetvédelmi pályázat. Főleg az iskola környékét szeretnénk fásítani, parkosítani. A pályázatokat elsősorban az egyesület “figyeli”, írja meg. Egy másik pályázaton a Faluszépítő Egyesület nyert 100 000 Ft-ot, amelyet felajánlottak az öregek napközi otthonának kialakításához. A szakmunkák kivételével megpróbálunk társadalmi munkával elvégezni amit lehet.
– Hogy tájékozódik a lakosság az önkormányzat terveiről és viszont?
– Szórólapokat készítünk, minden családhoz eljuttatjuk a fontosabb dolgokat. a kevésbé fontosakat pedig a faluban a forgalmasabb helyeken kifüggesztjük. Van egy hangos híradónk arra az esetre, ha már nincs idő gépelésre, kifüggesztésre.
– Mennyi az átlag életkora az önkormányzatnak?
– Kb. 28–30 év az átlagéletkor. Viszonylag fiatal társaság jött össze. Jól együtt tudunk dolgozni. Az intézményvezetők (iskola igazgató, könyvtáros) is fiatalok.
Jó dolog az is, hogy az intézményvezetők nagy része helybéli, nincsenek buszhoz kötve, és sajátjuknak érzik a települést. Van két szolgáltai lakásunk, amit pályázattal szeretnénk meghirdetni, hogy a ma még nem helyben lakók is le tudjanak települni.
– Köszönöm a beszélgetést!

Pálinkás Sándorné



Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár