Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Az Európai Városi Charta
Folyóirat:
Parola
Év:
1998
Szám:
2-3
Oldalszám:
36-37.
Intézmények:
Európai Városi Charta, Európa Tanács, Európai Kampány, Városi Újjászületésért mozgalom, Erópa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciája (CLRAE), Helyi Önkormányzat Európai Chartája
Települések:
Közép- és Kelet-Európa
Tárgyszavak:
városok Európában, Európai Városi Charta


vissza a tartalomhoz
Az Európai Városi Charta

A Charta háttere

Az Európai Városi Charta az Európa Tanács várospolitikai munkájára épül, mely a szervezet által 1980 és 1982 között lebonyolított Európai Kampány a Városi Újjászületésért mozgalom hatására indult meg.
E kampány, melynek során a közhatóságok és a nyilvánosság figyelme a városi élet javításának kulcsfontosságú módozataira irányult, a következő négy fő területre összpontosult:
- a városi környezet fizikai állapotának javítása;
- a meglévő lakásállomány javítása;
- szociális és kulturális lehetőségek teremtése a városokban;
- a közösségek fejlesztése és a lakossági részvétel.

Összhangban az Európa Tanács munkájának az emberi jogok iránti elhivatottságával, a kampány a városfejlesztés minőségi, nem pedig mennyiségi aspektusait helyezte előtérbe, jelszava ez volt: "Városok az életért" ("A better live in towns", "Des villes pour vivre", "Stdte zum Leben").
A kampány nyomán az Európa Tanács 1982 és 1986 között kidolgozta saját várospolitikai programját. A munkát egy kormányközi bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes országok városi kérdésekben illetékes minisztériumainak képviselői voltak.
A program 1986-ban átkerült az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciájához (CLRAE). Logikáját tekintve ez a lépés részben azt a számos tagországban létező gyakorlatot követte, amely szerint a városi közösségeket érintő döntéseket elsősorban a helyi polgári vezetők hozzák meg. Részben pedig azt a más tagországokban érvényesülő decentralizációs politikát követte, amely a városi kérdésekben növelte a helyi hatóságok hatáskörét.
Az 1986 óta eltelt Időszakban folyamatosan zajlott a program továbbfejlesztése; a munka során számos "ad hoc" tanácskozás és szimpózium került megrendezésre, a városfejlesztés különböző kérdéseit tárgyaló jelentések készültek, ezek alapján pedig határozati javaslatok születtek és jutottak el az európai városok önkormányzataihoz. (A témák között olyanok szerepeltek, mint például az egészség a városokban, az iparvárosok megújulása, a városok biztonsági helyzete javításának módozatai, a bűnmegelőzés és a kábítószer-fogyasztás megfékezése, az építészeti fejlesztés és a történelmi városok helyzete, az önsegélyezés és a közösségek fejlesztése a városokban stb.)
Ezek az események, amelyek célja a politikusok, a szakemberek és a nyilvánosság közötti tapasztalat- és információcsere elősegítése volt, kiegészítve az Állandó Konferencia egyéb, a helyi demokráciához, a decentralizációhoz és a lakossági részvételhez kapcsolódó munkával (idetartozik például a Helyi Önkormányzat Európai Chartája), biztosította a Charta számára a szükséges háttéranyagot.

A Charta célja, filozófiája és felépítése

Mint olyan dokumentum, amely egyetlen összefüggő szövegbe foglalja a magas színvonalú helyi szintű városigazgatás elveit, a Charta célja, hogy:
- a helyi hatóságok számára gyakorlati segítségként és a városigazgatás kézikönyveként szolgáljon;
- rögzítse a jövőben esetleg elfogadandó Városi Jogok Konvenciójának alapvető elemeit;
- alapjául szolgáljon egy olyan nemzetközi jutalmazási rendszernek, amelyben a Charta alapelveit aláíró valamennyi város részt venne;
- az épített környezettel kapcsolatos ügyekben az Európa Tanács "névjegyéül" szolgáljon, s egyszersmind szintézisét adja az Európa Tanács és különösen az Állandó Konferencia városi kérdéssekkel összefüggő munkája konklúzióinak.
Filozófiáját tekintve a Chartának több, jól elkülöníthető és világos dimenziója van.
Kiemelt figyelmet szentel a helyi önkormányzatoknak, ezen belül is azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a kormányzati szintet a városfejlesztéssel kapcsolatban terhelik.
Középpontba állítja a városfejlesztés minőségi aspektusait és az élet minőségével kapcsolatos megfontolásokat, összhangban azzal az általános elkötelezettséggel, melyet az Európa Tanács tanúsít az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok védelme iránt. Ebben a tekintetben az Európa Tanács és a hozzá tartozó Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája által a városok ügyében .végzett munka eltér azon más nemzetközi kormányzati szervezetek tevékenységétől, amelyek programjában helyet kapnak a városok kérdései.
Meghatároz egy sor univerzális vezérelvet, amelyek könnyen alkalmazhatók minden európai országban, minthogy ezekben a nagyvárosok problémái, ha nagyságrendjük szerint nem is, de jellegüket tekintve többnyire azonosak. Ez az univerzalitás különösen fontos, amennyiben az Európa Tanács egyre bővülő szervezet, amelyhez a Közép- és Kelet-Európában zajló demokratikus átalakulás nyomán mind több ország csatlakozik. Ez utóbbi országok nagyvárosai számára sok értékeset nyújthatnak a Chartában foglalt elvek, amelyek alapját az egyenletesebb és kiegyensúlyozottabb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok nagyvárosainak tapasztalatai adják.
A Chartában mindvégig kiemelt hangsúlyt kap az együttműködés és a szolidaritás:
- az egyes tagországok helyi önkormányzatai között, azzal a céllal, hogy biztosítsák a városi élet minőségének javulását, tudatában a közép- és kelet-európai országok csatlakozásából adódó további előnyöknek, kötelezettségeknek és lehetőségeknek;
- az egyes országok kormányai és önkormányzati szervei között, annak érdekében, hogy politikai és pénzügyi kötelezettségvállalással elősegítsék a döntéshozás decentralizálását a városok és városi közösségek javára;
- a helyi önkormányzatok és a lakosság között, abból a célból, hogy felmérjék és mélyebben megértsék egy adott városi terület eltérő szükségleteit, és hogy bevonják a helyi lakosságot a döntéshozás folyamatába;
- végül, de nem utolsósorban, az egyes városok között, országhatárokra való tekintet nélkül egész Európában, sőt a kontinensen túl is.
A Charta azon a meggyőződésen alapul, hogy a polgárokat alapvető városi jogok illetik meg: joguk van az agresszió, a környezetszennyezés, a nehezen viselhető és zavaró városi környezet elleni védelemre; joguk van helyi közösségük demokratikus ellenőrzését gyakorolni; joguk van megfelelő lakáshoz, az egészséghez, a kulturális lehetőségekhez és a mobilitáshoz.
A Charta ezenfelül hangsúlyozza, hogy ezek a jogok minden városlakót megilletnek, nemre, korra, származásra, társadalmi, gazdasági vagy politikai pozícióra, fizikai vagy pszichikai hátrányra alapozott megkülönböztetés nélkül.
Ennélfogva a helyi és regionális önkormányzatok egyik kötelezettsége, hogy megfelelő stratégiák kidolgozásával védjék ezeket a jogokat.
Felépítését tekintve a Charta felsorolás formájában ad meg a városfejlesztés különböző aspektusaihoz kapcsolódó rövid és világos elveket, amelyeket részletes magyarázatok követnek...

A városi jogok európai nyilatkozata

Figyelembe véve, hogy az alább felsorolt jogok gyakorlásának szolidaritáson és felelős polgári magatartáson, valamint a kötelességek elfogadásán kell alapulnia, az európai városok polgárainak joguk van:
- a biztonsághoz: a biztos és biztonságos városhoz, amely a lehető legnagyobb mértékben mentes a bűntől, a bűnözéstől és az agressziótól;
- a szennyeződéstől mentes egészséges környezethez: olyan környezethez, amely mentes a zajártalomtól, a lég-, víz- és talajszennyezéstől, s amely védi a természetet és a természeti forrásokat;
- a foglalkoztatottsághoz: a megfelelő munkalehetőségekhez; ahhoz, hogy részesedjenek a gazdasági fejlődésből, és ezáltal személyes pénzügyi autonómiájukat megteremthessék;
- lakáshoz: ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, elérhető árú, higiénikus, a magánélet zavartalanságát és a nyugalmat garantáló lakások közül választhassanak;
- a mobilitáshoz: az akadálytalan mozgáshoz és a szabad közlekedéshez; ahhoz, hogy harmonikus egyensúly uralkodjon az utcai közlekedés minden résztvevője - a tömegközlekedést választók, a magángépkocsival közlekedők, a gyalogosok és a kerékpárosok - között;
- az egészséghez: a testi és lelki egészséget elősegítő környezethez és intézményes lehetőségekhez;
- a sport- és szabadidős tevékenységekhez: ahhoz, hogy korra, vagyoni helyzetre vagy jövedelemre való tekintet nélkül mindenki igénybe vehesse a sport- és szabadítás tevékenységeket biztosító létesítmények széles körét;
- a kultúrához: a kulturális és kreatív tevékenységekben való széles körű és akadálytalan részvételhez;
- a multikulturális integrációhoz: amelyben békében létezhetnek egymás mellett a különböző kulturális, etnikai és vallási háttérrel rendelkező közösségek;
- a jó minőségű épített és fizikai környezethez: a magas fejlettségi fokon álló modern építészet, valamint a múlt építészeti örökségének megóvása és igényes helyreállítása által kialakítandó kellemes és ösztönző hatású fizikai környezethez;
- a funkciók összehangolásához: ahhoz, hogy az otthoni élet, a munka, az utazás és a társadalmi tevékenységek folytatása a lehető legnagyobb mértékben összhangban álljanak egymással;
- a részvételhez: a pluralisztikus demokratikus struktúrák működésében, valamint a városigazgatásban, amelyet a felek közötti együttműködés, a szubszidiaritás (a feladatoknak az alsóbb szinteken való szétterítésének) elve, az információáramlás és a túlszabályozástól való mentesség jellemez;
- a gazdasági fejlődéshez: amelynek érdekében a helyi önkormányzat határozott és felvilágosult módon felelősséget vállal azért, hogy közvetlenül vagy közvetve biztosítja-e a gazdasági növekedést;
- a tartós fejlődéshez: amelynek érdekében a helyi önkormányzatok igyekeznek összhangot teremteni a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között;
- a szolgáltatásokhoz és javakhoz: a helyi önkormányzat, a magánszektor, illetve a kettő együttműködése által biztosított, megfelelő minőségű, hozzáférhető szolgáltatások és javak széles köréhez;
- a természeti kincsekhez és forrásokhoz: ahhoz, hogy a helyi önkormányzat ésszerű, elővigyázatos, hatékony és igazságos módon, minden polgár javára gazdálkodjon a helyi természeti forrásokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel;
- a személyes kibontakozáshoz: olyan városi feltételekhez, amelyek elősegítik a személyes jólét megteremtését és az egyén szociális, kulturális, erkölcsi és szellemi fejlődését;
- a városok közötti együttműködéshez: amelynek keretében a polgárok szabadon és támogatást élvezve közvetlenül részt vesznek saját közösségük nemzetközi kapcsolatainak kialakításában;
- a pénzügyi mechanizmusokhoz és struktúrákhoz: amelyek a helyi hatóságok számára lehetővé teszik az a nyilatkozatban rögzített jogok gyakorlásához szükséges pénzügyi források előteremtését;
- az egyenlőséghez: amelynek megfelelően a helyi önkormányzatok biztosítják, hogy a fent felsorolt jogok nemre, korra, származásra, társadalmi, gazdasági vagy politikai pozícióra, testi vagy lelki hátrányokra való tekintet nélkül minden polgárt egyformán megilletnek.

(A teljes szöveg megtalálható az ÖNKORKÉP '98. augusztusi számában.)


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár