Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Megjelent! Részvételi tervezés a település-fejlesztésben és településrendezésben
Szerző:
Sain Mátyás – Rab Judit
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2018
Szám:
2
Nevek:
Sain Mátyás, Rab Judit
Intézmények:
VÁTI és jogutója: Lechner Tudásközpont; a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága
Tárgyszavak:
Részvételi tervezés, település-fejlesztés, településrendezés; a Segédlet a közösségi tervezéshez c. módszertani kézikönyv bemutatása
Megjegyzés:
kategória: módszertan


MEGJELENT
Sain Mátyás – Rab Judit:

Részvételi tervezés a település­fejlesztésben
és településrendezésben

A VÁTI 2010-ben publikálta a Segédlet a közösségi tervezéshez című kiadványt, amely közérthető megfogalmazásban mutatta be a részvételi (más szóval közösségi) tervezés megközelítését, alkalmazási területeit a térségi tervezésben, főbb buktatóit, módszereit, technikáit. A visszajelzések alapján a kötetbe foglalt módszertant sikerrel használták mind térségi, települési tervezők, mind társadalmi, közösségi fejlesztésekben dolgozó szakemberek.
2018 elején a VÁTI jogutódja, a Lechner Tudásközpont gondozásában hasonló tematikájú kézikönyv született meg. A megrendelő, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának kérése szerint a fókuszban ezúttal a települési tervezés, vagyis a településfejlesztési, településrendezési munkák során elvárt vagy javasolt partnerségi folyamatok álltak. Ennek megfelelően a kézikönyv alapvető célja, hogy felvázolja a részvételi tervezés paradigmáját, illetve javaslatokat tegyen a települési tervezési gyakorlatban való alkalmazására.

A kézikönyv első fejezete bemutatja a közösségi tervezés alapvetéseit, megközelítését, az
érintettek bevonása során jelentkező kihívásokra adott válaszait. Megközelítése szerint akkor
nevezhető egy partnerségi folyamat közösségi tervezésnek, ha
1. abban már az elejétől kezdve aktívan részt vehetnek a helyi érintettek (ellentétben a
„társadalmasítással” vagy „véleményezéssel”, ahol egy elkészült tervvel kapcsolatban
kérdezik meg a lakosságot);
2. az érintettek kommunikálhatják szükségleteiket, vágyaikat, illetve közreadják
élethelyzetükből adódó speciális tapasztalataikat;
3. a tervezési folyamat során a bevont érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, így van
lehetőségük arra, hogy megismerjék és megértésék egymás élethelyzetét, szükségleteit,
javaslatait, s ezáltal képessé válnak mindenki számára előnyös, vagy legalábbis
kompromisszumos megoldásokat, együttműködési lehetőségeket is azonosítani.
Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva az írás számba vesz néhány olyan kérdést vagy
kihívást, amely gyakran felmerül a hazai gyakorlatban. Ilyenek a „laikusság” kérdése, a
lakosság passzivitása, a széteső, eredménytelen összejövetelek vagy az ideálistól jelentősen
eltérő tervezési helyzetek (például a túl kevés rendelkezésre álló idő).
A kézikönyv rávilágít, hogy a települési tervezés során a jogszabály által elvárt partnerségi
folyamatot hogyan lehet gyümölcsözővé tenni, vagy az előírt kereteken túl is kiterjeszteni és
ezzel extra hozzáadott értéket teremteni a tervezés kapcsán. Ennek során bemutatja a hazai
településtervezési rendszer főbb elemeit is.
Az utolsó fejezet konkrét, gyakorlati tippeket és eszközöket ad az olvasó kezébe ahhoz,
hogy a partnerségi folyamat minél sikeresebb legyen valamennyi fél számára. A némileg provokatív című „Lakossági fórum – másképp” alfejezet például a „társadalmasítás” nem túl népszerű összejöveteleinek ad pozitív forgatókönyvet.

Ha a részvételi tervezés ideális körülményei nem minden esetben állnak is fenn,
a szerzők hisznek abban, hogy nézetrendszerének megértése képessé teszi a
tervezőket, döntéshozókat, fejlesztő szakembereket arra, hogy bármilyen
munkahelyzetben felismerjék azokat a részvételi lehetőségeket, amelyek
jelentős hozzáadott értéket teremthetnek a tervezési tevékenységek során.
Bíznak abban is, hogy a részvételi tervezés – vagy akár csak egyes elemeinek –
használata hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztési tevékenyég során egymást
megismerő, egymással kapcsolatba kerülő helyi szereplők konstruktív
együttműködéseket alakítanak ki, ezzel is hozzájárulva az elköltött fejlesztési
források és a befektetett egyéb energiák minél jobb hasznosulásához. Ennek
mintegy örömteli következménye, hogy eközben a hazai települések,
szomszédságok közössége önmagára talál és felismeri, hogy felelős saját
sorsának alakulásáért.


A kézikönyv letölthető a http://lechnerkozpont.hu/ honlap térbeli szolgáltatások / települési szolgáltatások oldaláról, vagy közvetlenül a http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/reszveteli-tervezes-a-telepulesfejlesztesben-es-telepulestervezesben-20180412.pdf linken.



Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár