Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Együtt a közösségi részvétel fejlesztéséért
Szerző:
Hajnal Ágnes
Állomány:
Szakmaközi Nyári Egyetem I.
Év:
2004
Szám:
2
Oldalszám:
24
Intézmények:
Civil Kollégium Alapítvány
Települések:
Székelyföld
Tárgyszavak:
civil elkötelezettség, helyi társadalom, közösségfejlesztés, közösségi művelődés, közösségi részvétel, Szakmaközi Nyári Egyetem, vidékfejlesztés


Vissza a tartalomhoz

I. Szakmaközi Nyári Egyetem
EGYÜTT A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT

A hajdan volt kunbábonyi tanyasi iskola területén vertük fel az I. Szakmaközi Nyári Egyetem színes sátrait. A Civil Kollégium Alapítvány képző központjának épülete és hatalmas zöld kertje adott teret a helyi társadalomért dolgozó szakemberek találkozásának. 2004. augusztus 11–15. között néhány tartalmas napot töltöttünk el együtt, közös aktív munkával, sok gondolkodással, tapasztalatcserével, beszélgetéssel. De miről is volt szó e csodás környezetben, s kik gondolkoztak itt együtt?
A toborzás eredményeképpen közel 100 ember érkezett a tábori körülmények között megrendezett találkozóra az ország minden tájáról, sőt még Székelyföldről is. Képviseltették magukat a közösségi művelődés, a vidékfejlesztés, a közösségfejlesztés, a szociális területen dolgozók, valamint környezetvédő zöld szakemberek is. Rajtuk kívül különböző civil szervezetek képviselői, önkéntesei és más érdeklődők is részt vettek. A találkozóra érkeztek egyetemi tanulmányaikat folytató fiatalok is, akik most keresik szakmai kibontakozásuk lehetséges útjait. Vidám színfoltja volt e pár napnak kollégáink, barátaink kisebb-nagyobb gyermekeinek jelenléte is.
Különböző színű sátortetők alatt gyűltek egybe a különböző szakmai műhelyek, melyekben az ötnapos együttlét során folyamatos párbeszéd zajlott a közösségi részvétel fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a szakmák jövőbeli lehetséges együttműködéseiről. Kiemelt témáink voltak: szakmai kihívások a közösségi – települési – munkában, szükségszerű változások a közösségi részvétel fejlesztéséért, jó gyakorlatok a közösségi munkában, valamint feladataink a társadalmi részvétel fejlesztésében. Ez a négy pillér, melyekre a Nyári Egyetem tartalmi elemeit építettük.
A tábor megvalósítása már önmagában is kihívást jelentett számunkra. Kihívást jelent együttgondolkodást kezdeményezni valamiről, melyben mindannyian érintve vagyunk, hiszen más-más utakon, de a helyi társadalomban, ill. annak fejlesztésében tevékenykedünk.
A közösségi művelődés számára nagy feladatot jelent, hogy milyen tevékenységgel tölti be fennálló intézményrendszerét. Megelégszik-e a ma oly gyakori rendezvényszervezői feladatokkal, vagy felismeri, hogy e programok sokszor csak kiszolgálják a passzív befogadó közönséget, és korántsem tartják össze a helyi közösséget. A táborban a közösségi művelődés színeiben részt vevők mindannyian megfogalmazták, hogy már nem tartják magukat „közművelődésinek”, nem tartják megfelelőnek a most működő rendszert, igyekeznek új tartalommal megtölteni tevékenységüket. Egy másik terület, a vidékfejlesztés kérdése: vajon hogyan tud közelebb kerülni a helyi társadalomhoz, hogyan tudja a fejlesztési tervek, stratégiák kialakításába bevonni a döntéshozókon és vállalkozókon túl a lakosságot is.
Felelősséget jelent bármilyen fokú változtatás kezdeményezése. Ha fejlesztésről beszélünk, az magában hordozza, hogy változás fog történni. Vajon vállaljuk-e a kockázatot, hogy változás történjen? Ahhoz, hogy a közösségi részvétel területén elmozdulás történjen a helyi társadalomban, feltétlenül változásra van szükség a szakmák közötti viszonyban is. Jobb együttműködést kell kialakítanunk. Munkáink során meg kell találnunk azon közös pontokat, ahol együttműködve hatékonyabban tudjuk segíteni a helyi társadalmat.
A közösségfejlesztés célja, hogy az állampolgárokat aktív cselekvésre, részvételre ösztönözze. A közösségi munka terén kibontakozó pozitív gyakorlati tapasztalataink mutatják, hogy amennyiben erős civil elkötelezettség alakul ki az adott helyi társadalomban, a közösség élete új tartalommal gazdagodik. A közösségfejlesztési folyamatba bekapcsolódó lakosok a közös munka során, felfedezve addig rejtett erőforrásaikat el tudnak jutni arra a felismerésre, hogy képesek kezdeményezni, képesek megszervezni magukat, képviselni szándékukat a helyi lakosság és az önkormányzat döntéshozói előtt. A közösségi részvétel mind hatékonyabb kialakulását segíti a nyilvánosság minél szélesebb megszervezése. A nyilvánosság teret ad a párbeszédre, az addig csak halkan elhangzó kérdések nyílt megvitatására, megválaszolására.
A társadalmi részvétel fejlesztésében fontos feladat a lakosság felkészítése erre a részvételre. Ha kevés a tudás a civil társadalomban, befolyásolhatóvá és kiszolgáltatottá válik; az őt közvetlenül körülvevő életből is kirekesztettnek érzi magát. Minden, a helyi társadalomért dolgozó szakma, ill. szakember számára új feladatot jelent ezen a helyzeten megpróbálni változtatni. Milyen úton tehető képessé a lakosság és a civil szervezetek, hogy érdemben tudják képviselni álláspontjukat, véleményüket az őket érintő döntésekben.
Lehet-e ma valahol demokráciát tanulni? Teret és lehetőséget kell teremtenünk képzésekre, találkozókra, melyeken a helyi közösségek megismerhetik a részvétel jelentőségét. Megtanulhatják a részvétel módjait, lehetőségeit. Ha szabadnak és bátornak érzi magát a cselekvésre, ha felismeri: olyanról dönthet, amihez köze van, ami kihat az ő személyes és közösségi életére is, már nem érzi magát kirekesztettnek, kiszolgáltatottnak.
A kisebb csoportokban zajló műhelymunkák és a mindenkit egybegyűjtő plenáris előadások, majd gondolatébresztő viták eredményeként tisztán látszik, hogy dolgunk van egymással.
A tábor során többször elhangzott, hogy az együttműködés természetével jár a különböző konfliktusok felszínre kerülése is. A különbözőség akadályt is jelenthet, de ha közösen akarunk dolgozni, törekednünk kell egymás megértésére. Ez nem azt jelenti, hogy egyet kell gondolnunk, hanem azt, hogy ismernünk kell egymást. A jobb együttműködés kialakítása érdekében nemcsak közös gondolkodásra, hanem cselekvésekre is szükség van. A közeljövőben regionális találkozókat szervezünk a „társadalmi – közösségi – részvétel fejlesztésének lehetőségeiről”.
Reményeink szerint jövő nyáron már közösen szervezzük meg a II. Szakmaközi Nyári Egyetemet, mely előre láthatóan szélesebbre nyitja majd ajtaját, újabb szakterületek, pl.: a felnőttképzésben dolgozók meghívásával. Ezen túlmenően igény mutatkozott arra, hogy nemzetközi színt is adjunk jövő nyári találkozásunknak.

Hajnal Ágnes szervező

Vissza a tartalomhoz


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár