Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Intenzív Gazdaiskola Csitáron
Szerző:
Pálinkás Sándorné
Folyóirat:
Parola
Év:
1990
Szám:
2
Oldalszám:
7. p.
Nevek:
Várkonyi Attila, Udvardi György
Települések:
Csitár, Iliny, Nógrádgárdony, Hugyag, Patvarc, Balassagyarmat, Őrhalom
Tárgyszavak:
népfőiskola, faluszeminárium, gazdaiskola
Megjegyzés:
 A gazdaiskola segíti a helyi tudat és az azonosságtudat feltámasztását. Az előadások pedig a kisvállalkozásokban folyó parasztgazdálkodás jogi és gazdasági esélyeit fogalmazzák meg.

gazdisk.txt

Intenzív gazdaiskola Csitáron

Nógrád megyében immár négy éve működnek népfőiskolák, faluszemináriumok. Ezek közül is elsősorban említésre méltó az erdőkürti népfőiskola, amely éppen május 17-én tartotta záróünnepségét. Mindenféleképpen meg kell említenünk a kállói első bentlakásos Katolikus Népfőiskolát, a patvarci Paraszt-Népfőiskolát, a kállói Cigány Népfőiskolát.
A Népfőiskolák néhány tanulsága számunkra már most értékelhető: hogy mennyire fontos napjainkban a párbeszéd, az együttműködés és az összefogás, mennyire fontos, hogy felismerjük a kisebb és nagyobb tájhoz, családhoz, a faluhoz való kötődésünket, hogy felelősen tudjunk cselekedni, szólni, gondolkodni önmagunk és a társadalom sorsáról.
Varga Csaba írja: "Ma mintha kevesebbet beszélnénk a Veres Péter-i népben - nemzetben való gondolkodás szükségességéről. Pedig ez ma változatlanul aktuális gondolat és feladat, ám ezt a felismerést két irányban "támogathatnánk". Az egyik irány: a faluban vagy városban - esetleg a kistájban - való gondolkodás újraépítése, mert csak a lokális tudatra alapozva lehet működőképes a nemzeti tudat. A faluszemináriumok, a népfőiskolák tehát szolgálhatják a helyi tudat és az azonosságtudat "feltámasztását". Ugyanakkor ez a helyi és ez a nemzeti tudat - íme a másik irány - ágyazódjon bele egy európai tudatba."
A népfőiskolák, gazdaiskolák szervezésénél ezt a "szellemiséget" képviseljük, s ezt próbáltuk erősíteni a csitári gazdaiskolánál is, amelyet 1990. április 20-21-22-én szerveztünk meg Várkonyi Attila magángazdálkodó, Wolfmann Márton leendő gazdálkodó és Udvardi György plébános úr segítségével, akik előzőleg megkeresték a Közösségfejlesztők Egyesületét.
Csitár közigazgatási és tsz-központja Őrhalom. Korábban jól működő iskola, tanács volt a településen. Az idősebbek elmondása alapján kiváló gazdák éltek itt, s főleg szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak. Állataikkal mezőgazdasági kiállításokra jártak, s több ízben díjakat hoztak el. A termelőszövetkezet megalakulása után, amíg nem vonták össze Őrhalommal - elmondásuk alapján - igen szépen gyarapodtak. A problémák az összevonás után kezdődtek a "mammut" tsz-ben. Az őrhalmi tsz-hez tartozik Iliny, Nógrádgárdony, Csitár, Hugyag, Patvarc, Balassagyarmat. A csitári szervezők e számukra kedvezőtlen tsz-ből kívánnak kilépni, hogy aztán talán egy kisebb szövetkezetet hozzanak létre vagy esetleg önállóan gazdálkodjanak. Valójában még ők sem döntöttek. E döntéshez kívánt segítséget adni a gazdaiskola, ahol kiváló előadóktól hallhatták, hogy a jövőben milyen jogi és gazdasági esélyei lesznek a valódi szövetkezésnek, a kisvállalkozásoknak, a parasztgazdálkodásnak, kinek hol és hogyan lehet földhöz jutni, hogyan lehet kölcsönöket szerezni, hogy lehet ma vállalkozóvá válni Maagyarországon, s hogyan lehet a megtermelt árut értékesíteni.
A gazdaiskola kistáji szinten szerveződött, a környező falvakból, sőt még Balassagyarmatról is voltak hallgatói. A gazdák megegyeztek abban, hogy meglátogatják a keceli magántermelőket, felveszik a kapcsolatot a Magyar Kertészek Egyesületével, amely szaktanácsadással segíti tagjait és felvállalja a termelői érdekvédelmet is. Az Egyesület szolgáltatásait - ankétok, tájékoztatók szervezése, jogszabály figyelés, havonta figyelemfelhívó tájékoztató küldés, hatósági kezdeményezésű eljárásokkal kapcsolatos ügyekben jogi képviselet, tanácsadás biztosítása, anyagbeszerzés, értékesítés, stb. - igénylik.
Az előadásokon és az azt követő beszélgetéseken kb. 40-50-en vettek részt. Erénye volt a gazdaiskolának, hogy a már egyénileg gazdálkodók partneri viszonyt alakítottak ki az előadókkal, a leendő gazdálkodók majdani döntésükhöz így is erősítést, bátorítást kaptak.
A gazdaiskola végén a résztvevők elhatározták, hogy ősszel újra találkoznak, hogy népfőiskolai keretben készülnek fel az önrendelkezésen (autonómián) alapuló községvezetés tudnivalóira. Egy következő hétvégén pedig arról beszélgetnek, hogy hogyan lehetne az elemi iskolát (1-4.) visszaállítani. Reméljük, hogy a mostani gazdaiskola és a leendő két hétvége segítséget ad ahhoz, hogy közös elhatározásból döntsenek a maguk és falujuk jövendő sorsáról.
A Nógrád Megyei Közművelődési Központ a továbbiakban is figyelemmel kiséri a csitáriak kezdeményezését és minden segítséget megad elhatározásuk valóra váltásához.
A gazdaiskoláról hang- és videofelvétel készült, amelyet a megyében működő és szervezés alatt lévő gazdaiskoláknak, népfőiskoláknak segítségként felajánlunk, de szívesen átadjuk a Közösségfejlesztő Egyesület tagjainak is.
Pálinkás Sándorné
a gazdaiskola segítője




Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár