Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Az önkormányzatok felelőssége
Szerző:
Smitnya Sándor
Folyóirat:
Parola
Év:
1997
Szám:
2-3
Oldalszám:
32.
Tárgyszavak:
partnerség, önkormányzatok
Megjegyzés:
Az előadás elhangzott az Európa Ház rendezvényén, 1997. július 4-én.


AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELELŐSSÉGE

Tisztelt Hölgyeim! Tisztelt Uraim!

Előadásom címe – Az önkormányzatok felelőssége – őszintén szólva nem könnyíti meg feladatomat. Éppen ezért előzetesként néhány alapvetést, csakhogy ugyanazt és ugyanolyan rendszerben értsük a használandó fogalmakat.
Az önkormányzat – az államigazgatás részeként – a társadalom komplex önszabályozó rendszerének statikus, és megítélésem szerint – mert hogy minden szentnek maga felé hajlika keze – nagyon lényeges eleme.
A civil társadalom – ha tetszik nonprofit szféra – az egyén és az államigazgatás rendszere közötti mezőben fellelhető – nem közvetlenül gazdasági, ám egyre dinamikusabb – aktivitások gyűjteménye.
Miután mindkettő értelmezési tartománya túlmutat a másikon – az államigazgatás a már említett komplexitása miatt, a civil szféra pedig összetettsége, sokrétűsége okán – így első közelítésben a legfontosabb feladatunk annak meghatározása, hová esnek ezek közös pontjai.
Ugyanakkor a két rendszer kölcsönhatása nyilvánvaló. A politika intézményrendszere nem fejlődő rendszer, optimális esetben alakváltozásait a civil aktivitások kényszerítik ki.
Ennek legkézenfekvőbb módja a magyar választási rendszerben meghatározott ciklusonként megtartott választás, amikor az egyén közvetlen kapcsolatba kerül a hatalommal és annak belső szerkezetét, működését, az abban résztvevők meghatározásával módosítja.
A másik mód – és lehetőség – amikor az állampolgárok különféle érdekek, szubkultúrák stb. mentén létrejövő csoportjai saját működésükkel, térnyerésükkel befolyásolják, korlátozzák a hatalom tevékenységét, illetve a hatalom számára érdektelen zónákban létrejövő igényeket elégítenek ki.
Ez utóbbi módozat – kölcsönhatás – ugyan nem közvetlen, de szemben a választások periodikus voltával, folyamatosan működik.
A hatalom szabályozó funkciója a törvényeken és finanszírozási elveken, preferenciákon keresztül természetszerűleg a civil szféra felett is működik, tehát a kölcsönhatás másik iránya adott.
Tehát akkor a közös pontok:
Az államigazgatás, illetve az önkormányzat, valamint a civil társadalom azonos térben működik. Vannak funkciók, amelyeket csak az önkormányzat láthat el.
Vannak, amelyeket csak a civil szféra, és akad olyan, amelyet lényegében azonos minőségben mindkettő. Hogy egy adott régióban, településen milyen munkamegosztás alakul ki a két szféra között, az a helyi társadalmak minőségének, – minőségi fejlődésének – látványos próbája. Nevezetesen: képes-e a hatalom lemondani bizonyos előjogukról a civil szféra javára, hogy ezért cserében dinamikát, mozgásteret, élő kapcsolatokat nyerjen.
Másrészt: képes-e a civil szféra olyan mértékig felelősséget vállalni, amely alkalmassá teszi egyes, a társadalom számára fontos feladatok ellátására, hogy ezért cserében financiális és egyéb biztonságra leljen, illetve részesüljön az említett előjogokból.
Gondoljunk itt a művelődési, kulturális egyesületek helyi cselekvést szervező erejétől kezdve, az alapítványok iskola- és más intézmények fenntartói tevékenységén át, az önvédelmi célú polgárőrségekre, tűzoltó egyletekre, a segélyező karitatív szervezetekre, a természeti környezetet kezelő vadász- és horgász egyesületekre, a szakmai és munkavállalói érdekvédelmi szövetségekre, vagyis elsősorban azokra a tevékenységi körökre, amelyeknek valamifajta lenyomata az államigazgatás feladatai is – és fellelhetőek az önkormányzati feladatok között.
Vagyis a hadügyet és a titkosszolgálati tevékenységeket leszámítva, gondoljunk az élet minden területére.
Talán nem hiábavaló megjegyezni, hogy mindkét esetben működnek garanciák: A törvényi szabályozás következtében az államigazgatás éppúgy az állampolgár felügyelete alatt működik, amint bármely bejegyzett civil szervezet, tehát legitimitása mindkettőnek azonos minőségű, megfelel tevékenységi körének, működési léptékének.
Miben van tehát az önkormányzat felelőssége? Az önkormányzat felelőssége: a kooperáció.
Végső soron minden egyes embert, emberek kisebb-nagyobb csoportját, a legpontosabban annak együttműködési képessége alapján minősíthetünk. Utalást már tettem rá, de újra elmondom, a társadalom és a helyi társadalmak fejlettségének meghatározó mozzanata, hogy milyen mértékű a tagjai között a kooperáció, illetve annak készsége. Ennek függvénye, hogy feladatait, problémáit, szükségszerű folyamatos alkalmazkodási tevékenységét milyen szinten képes megoldani.
Ez lényegében igaz az önkormányzat és a civil szervezet relációjára is.

Tehát összegezve:
· Az önkormányzat elemi érdeke, hogy a helyi társadalom aktivitását, polgárainak felelősségérzetét és tevékeny közreműködési készségét minden körülmények között fenntartsa.
· Elemi érdeke, hogy saját működési területén – inkább intézményein keresztül mint közvetlenül – segítse a civil szervezetek kialakítását és működését.
· Elemi érdeke, hogy ezekkel a szervezetekkel nem alárendelt, hanem kooperációs viszont alakítson ki, ami összhangban áll szolgáltatói attitűdjével.
· Érdeke, hogy a döntés-előkészítés folyamatába bevonja az adott specializációjú szervezeteket, használja azok tapasztalatait, szakértelmét.
· Érdeke, hogy saját egészséges fejlődése érdekében bizonyos ellenőrzési jogosultságokat állapítson meg önmaga felett.
· Érdeke, hogy minden körülmények között biztosítsa a szabad információ átvitelt a szervezetek között, a kooperáció alapvető feltételeként.
· Bizonyos feltételek mellett érdeke, hogy egyes feladatok megoldására a költséges, formális szervezetek helyet mozgékony, hatékony informális szervezeteket használjon.

Tehát az önkormányzat tulajdonképpeni felelőssége, hogy felismeri-e az imént felsorolt saját elemi érdekeit, és tud-e annak szellemében cselekedni. Ebben az aspektusban ugyanis – paradox módon – a civil szféra érdekeit is maradéktalanul kielégítheti.

Smitnya Sándor
Nógrád Megye Közgyűlésének Elnöke

(Az előadás elhangzott az Európa Ház rendezvényén, 1997. július 4-én)


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár