Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
Fejlesztési javaslatok Csabacsüd társadalmi fejlődésének felgyorsítására (1. rész)
Szerző:
Imre Károly, Kenyeres Sándorné, Magyar Istvánné, Pocsajiné Fábián Magdolna, Vercseg Ilona
Folyóirat:
Parola
Év:
1992
Szám:
1
Oldalszám:
10. p.-11. p.
Települések:
Csabacsüd
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, helyi fejlesztés, terepmunka, helyzetelemzés, Csabacsüd
Megjegyzés:
Megjelent a Lemezújság 1991. novemberi számában is.
Annotáció:
Részletek a csabacsüdi fejlesztőmunkáról: lokalitás, nyilvánosság, civil társadalom.


csabacs.txt

Fejlesztési javaslatok Csabacsüd társadalmi
fejlődésének
felgyorsítására (1. rész)

A közösségfejlesztői képzés egyik munkacsoportja Csabacsüdön végez terepmunkát. Az alábbiakban a csoport közösségfejlesztési javaslatait közöljük, két részre bontva a Parola mostani következő számában azzal a megjegyzéssel, hogy a helyzetelemzést a Lemezújság 1991. novemberi száma, a teljes anyagot pedig a Kultúra és Közösség 1991/6. száma fogja közölni.

Javaslataink a helybeliek felismert szándékaira és fel nem ismert szükségleteire épülnek. Ügyeltünk arra, hogy kizárólag olyan tevékenységeket javasoljunk, amire helyben kedv, tudás, akarat vagy szükséglet mutatkozik.
A javaslatok sorrendje nem fontossági sorrend, s hogy belőlük mi és mennyi valósul meg, s hogy éppen ezek vagy mások, az a csabacsüdi polgárokkal és önkormányzattal való további tisztázó beszélgetéseken dől el. A közösségfejlesztők csak akkor kezdeményeznek, ha a polgárok ezt szükségesnek látják és ki is fejezik ebbéli akaratukat.
Mindenesetre abban máris megerősítettek bennünket a helybeliek, hogy szükségesnek és fontosnak tartják a már megkezdett nyilvános beszélgetéseket, mert ébren tartja gondolataikat és segít jobban megismerni egymást. Természetesen szívesen teszünk ennek eleget, de további közösségi lépéslehetőségeket is látunk.


I. LOKALITÁS, NYILVÁNOSSÁG, CIVIL
TÁRSADALOM

Mindenekelőtt abban kellene megállapodnunk, hogy mi(k) lehet(nek) az(ok) az ügy(ek), amely(ek) meghökkentenék és kimozdítanák a csabacsüdieket, s amely(ek) szemükben értékké emelné(k) Csabacsüdöt és ittlakásuk puszta tényét és ami köré széleskörű mozgalom lenne szervezhető?

1. A lokalitás

tudatának kialakítása csak konkrét tevékenységeken és tudások megszerzésén keresztül érhető el. Nagy segítségre lehetnek ebben az oly jól emlékező és színes egyéniségű öregek, de a fiatalok is, akikben már megfogalmazódott a Faluszépítő Egyesület létrehozásának igénye, s akik falutakarítási akción törik a fejüket. Úgy érezzük, hogy e tevékenységek elindulásához bátorítás, szakmai segítség szükséges.
- A verbális emlékek, a történetek, a dalok, a versek, anekdoták a legkülönfélébb közösségi módon rögzíthetők - videó, kiadvány, stb., hogy ne csak közvetlen módon, hanem közvetetten, az elszármazottaknak ill. az újabb generációknak az iskolában is bemutathatóak legyenek.
- Helytörténeti gyűjtemény ill. tájház kialakítása is szóbakerült, a magyar és a tót hagyományok tárgyi emlékei számára.
- A Faluszépítő Egyesület az értékek tudatos védelmére és fejlesztésére fordítana gondot, mint azt később kifejtjük.
- Alakulhatna egy krónikás csoport azokból, akik fontosnak tartják a ,ma" történelmét megörökíteni és létrehozhatnának egy dokumentumtárat is a könyvtárban. Magnó, fényképezőgép, videofelvevő, fénymásoló és számítógép is segíthetné munkájukat, melyeket folyamatosan, pályázat útján szerezhetnének be.
- Ún. ,téli esték"-en bemutatkozhatnának a nyilvánosság előtt a köztiszteletben álló helyi és környékbeliek, akikről videofelvételeket, portrékat készíthetnének a krónikások az utánunk jövők számára.
Imre Károly - Kenyeres Sándorné - Magyar Istvánné - Polyák Albert - Pocsajiné Fábián Magdolna - Vercseg Ilona:
- A Csabacsüdről elszármazottak felkutatása és baráti körré szervezése is fontos érzelmi-gondolati és kapcsolati hátteret, nyitást jelentene a település lakói számára.

Mindezek - és még hasonló mások - értelmes és örömteli foglalatosságot adnának sokak számára s az efféle tevékenységeknek nagy közösségszervező erejük van.
Nagyon fontos lenne, hogy a falu identitása helyreálljon. Ennek eszköze a nyilvánosság, a múlt és a jelen folyamatainak megismerése, hagyományok őrzése és teremtése, a közösségi tevékenység.

2. Nyilvánosság

Csabacsüdön csak szeletei vannak meg a helyi nyilvánosságnak, melyet tovább lehet és kell építeni.
- Az újságot a helyi nyilvánosság egyik fórumává kellene változtatni önkormányzati tájékoztató helyett. Ez azt jelenti, hogy váljon lakossági orgánummá. Lakossági csoport szerkessze, s jelenjenek meg benne a lakosságot érintő legfontosabb problémák, kételyek, új megoldások, vélemények helyi kérdésekben csakúgy, mint a településre vonatkozó hírek, újdonságok, hírdetések, reklám stb. Az ehhez szükséges szakmai hátteret a csoport igényei alapján a közösségi munkások is vállalnák biztosítani, anyagi-technikai szükségleteit pedig a pályázati lehetőségek, az önkormányzat lehetőségei és a lap bevételei biztosítanák.
- Kellenének nyilvános fórumok, események, alkalmak, amikor egy évben kétszer-ötször összejön a faluközösség és megbeszéli közös dolgait. Ne csak azt, hogy épüljön-e köves út, hanem saját egzisztenciális-gazdasági-kulturális dolgaik megbeszélése végett.
- A falu vezetői lehetőleg minden jelentősebb lakossági megmozduláson vegyenek részt. Nekik is fontos a kapcsolat, de tapasztalataink szerint az emberek is jó néven, megbecsülésnek veszik a vezetők jelenlétét, sőt, igénylik is az odafigyelést.
- A nyilvánosság valódi fórumai a közösségek, amelyek a saját érdekeiket képviselik. Lehet bármely, emberek érdekszövetségére alapuló közösségre, egyletre, csapatra, sportegyesületre, faluszépítő egyesületre, művészetpártoló egyesületre, vállalkozás céljára létrehozott egyesületre gondolni, amikor helyi közösségekről beszélünk. Miért fontosak a közösségek? Mi történik a közösségekben?
A közösségekben az emberek eldöntik, hogy mi számukra a fontos, meg tudják egymást győzni és közös akaratot tudnak képezni. De a közösségekben az emberek meghányják-vetik a világ dolgait is és a maguk számára értelmezik azokat az információkat, amiket a rádió, a tv, a helyi önkormányzat, az újságok stb. számukra terítenek. Miért nem jönnek be az emberek a nyilvános ülésekre és miért nem olvassák a jegyzőkönyveket? Mert nincs társadalmi gyakorlatuk. Számukra ezek az anyagok érthetetlen nyelven íródnak és nekik nem mondanak semmit. Nem tudják megfogalmazni a véleményüket ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban és ha meg is van a véleményük, mivel nincs megfelelő társadalmi-kommunikációs gyakorlatuk, nem tudják jól kifejezni - vagy csak félnek tőle, hogy nem tudják jól kifejezni -, ezért inkább hozzá se kezdenek. Nem elég tehát megadni a lehetőséget, hogy az emberek elolvashassák a rájuk vonatkozó anyagokat, hanem fejleszteni kell a beleszóláshoz szükséges készségeiket is, melyek leginkább a különféle közösségekben fejlődhetnek ki.
A közösségek alapvető feltétele az egymás iránti bizalom és ennek meg ismét csak a nyilvánosság. Ez érdeke azoknak, akik hatalmi pozícióban vannak és érdeke a falu lakosságának is. Enélkül pl. nem fogjuk fel pontosan a veszélyhelyzetet sem. Nem tudjuk pontosan pl. azt, hogy mennyire érzékelik Csabacsüdön a jelenlegi általános helyzetet, hogy vannak-e elképzeléseik a falu lehetőségeivel kapcsolatban, de tapasztalataink szerint sem a veszély igazi felméréséhez és közelségéhez, sem a veszélyt csökkentő cselekvési alternatívák kitalálásához nincs elengendő kulturális készenlétük, ill. ha van is, egymástól izoláltan nem bíznak benne.
Egy helyi társadalom válságát egyetlen, vagy néhány mégoly ügyes, tehetséges, jószándékú ember sem tudja kezelni-megoldani. Erőlködhetnek és rövid távon érhetnek el eredményeket, hosszú távon azonban nem. Nem arról van ma szó Magyarországon, hogy a választott testületeknek kell felépíteniük a polgári demokráciát. A polgári demokráciát a demokratikus módon kiépülő intézményrendszer gazdag társadalmi szövete, a helyi társadalmak közösségei építik ki.
Közösségekkel kell tehát behálózni a csabacsüdi közéletet is, strukturálni kell a helyi társadalmat, ugyanúgy, ahogyan az egész magyar társadalmat, hogy az emberek gondolkodjanak és véleményt tudjanak mondani, cselekedni akarjanak és tudjanak is cselekedni, hogy visszanyerjék önbizalmukat. (Nem véletlen, hogy egy településen számunkra mindig leginkább az idősek tudják megfogalmazni a véleményüket, azok, akik még egy strukturáltabb civil társadalomban szocializálódtak.) Az információk oda-vissza irányú mozgása, a döntésekre való közös felkészülés, a helyzet mérlegelése - de még a problémák puszta kibeszélése is -, a mindennapi élet és gazdasági tevékenység, a lelki egészség folyamatos megújítására is alkalmas és az otthon biztonságos hátterét, beágyazottságát jelenti résztvevői számára.

3. Civil társadalom

A helyi közösségek a demokrácia ,iskolái", de működésük nem csak ennyi. Alternatívái is lehetnek a helyi hatalmaknak. Jól megfigyelhető volt ez már az 1990-es választásokon is. Ahol volt cselekvési alternatíva, az emberek azt választották, ahol nem, ott minden maradt a régiben. S ha még mindez sem lenne elég meggyőző a helyi közösségek építése érdekében - vagy éppen a helyi közösségek hatalmat veszélyeztető volta miatt nem lenne kívánatos kiépülésüket szorgalmazni -, el kell mondanunk azt is, hogy a korábbi beidegződésekkel szemben az önszerveződés lehetősége nem szívesség a hatalom részéről, nem luxus és nem is csak közérzetjavító tényező, hanem gazdasági hajtóerő is. A helyi közösségek hatalmas terheket vehetnek le az önkormányzatok és az egész kormány válláról; gyorsan, rugalmasan oldanak meg olyan feladatokat, melyeket az állam nem, vagy csak késve, vagy túlzottan közvetetten tudna megoldani (gondoljunk csak az önsegítő csoportokra, a szolidaritáson alapuló egymás segítésére, pl. a nagycsaládosok egyesületeire, a környezetvédelmi csoportokra stb.). A helyi közösségek nem csak véleményt mondhatnak, nem csak visszaáramoltathatnak információkat, hanem cselekednek, nemegyszer gazdasági aktivitásban egészítve ki egymást, s ez megint csak gazdasági tényező. S végül: a helyi közösségek hasznosíthatják mindazt a szellemi- és lelki tőkét, humán erőforrást, amit a formális intézmények - egy célra irányultságuk miatt -, képtelenek mozgósítani, egyelőre nem számokban kifejezett, de azokban igenis kifejezhető módon, az össztársadalom gazdasági folyamataiban is jelentős gazdasági tényezőként.
A közösségek megszületésének bátorítása, önirányító-önszervező működésük folyamattá szervezése persze az elbátortalanodott és gyakorlat nélküli magyar társadalomban nem egyszerű feladat, de tapasztalataink szerint nem lehetetlen. Felkérés esetén Csabacsüdön is szívesen hozzákezdenénk közösségek szervezéséhez. Máris látható lehetséges közösségi csírák a lokalitásnál javasoltak, de életre jöhetnek ilyenek a gazdasági illetve az irányítási területen is.

(folytatjuk)




II. AZ EGZISZTENCIÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖSSÉGI TÁJÉKOZÓDÁS

A fő kérdés a falu funkcióinak meghatározása. Alvóváros? Valaki úgy fogalmazta: lakótelep. Kell-e és lehet-e helybeli munkát találni, s ha igen, mit, s vajon az korszerű, az emberek tudását és megélhetését egyaránt biztosító munka lesz-e?
- Az egysíkú, mezőgazdasági tudások szinte változatlan reprodukálása helyett a minőségre, a magas munkaigényű, réskitöltő termelésre és a feldolgozásra kellene törekedni. Keresni kellene azokat a munkákat, amelyek fejlesztik a munkavégző képességeit, tanulásra, informálódásra késztetik. A magántulajdonon (vagy bérleten, hiszen a föld esetében az is tulajdonként viselkedhetik) gazdálkodók és vállalkozók számára maga a tulajdon megléte, gondozása és a vele való üzletelés is ösztönözheti a tájékozódást, tanulást, melyet a településen bátorítani és szakmailag segíteni kellene. Melyek azok a munkák, amelyekre máris lenne akarat:
- a bulgárkertészet, melynek hagyományait a helybeliek feleleveníthetőnek érzik. A kertészkedés összekapcsolása a termálvíz hasznosításával nem a fejlesztők fejében megfogant gondolat. Ehhez mi annyit tehetünk hozzá, amennyit a váltáshoz-felkészüléshez a folyamatban részt venni akarók igényelnek. Mindennek azonban csak akkor van értelme, ha a kertészek érdekszövetséget hoznak létre és termékeik értékesítéséről maguk gondoskodnak, amely a környező városok számát nézve nem tűnik kedvezőtlennek. Az ehhez szükséges jogi ismereteket segítséggel és tájékozódással könnyen beszerezhetik.
- a gyógynövény termesztés és feldolgozás még az eddigi negatív tapasztalatok ellenére is megfontolandó. Nem szabad ugyanis a gyógynövényt eladni, hanem fel is kell dolgozni és értékesíteni kell. Tudjuk, hogy nem könnyű betörni az alakuló piacra, de meg kell érteni, hogy mindig és minden piacra nehéz bejutni, s hogy ez azoknak sikerül leginkább, akik összefognak és közösen lépnek fel (vagy akkora vagyonnal rendelkeznek, hogy mindent maguk alá gyűrhetnek, de a magyar állapotok azért még nem ilyenek).
Az egészségvédelem fontossága iránt most kezd érzékennyé válni társadalmunk és nagy piaca van és lesz a feldolgozott gyógynövényeknek. Persze mindez tájékozódási-tanulási folyamatot feltételez, de ennek megszervezése nem ördöngősség.
- Hasonló a helyzet a biotermékekkel is. Tudjuk, hogy a fiatalok már foglalkoznak is efféle kérdésekkel, javaslatunk, hogy tudatosan szervezzék ezirányú tájékozódásukat, vegyék fel a kapcsolatot az országos és külföldi szervezetekkel. A kapcsolatok szervezésében szívesen segítünk.
- a vállalkozás segítésének felismert szükségletéről már volt szó. A gazdasági kérdésekben való tájékozódás akkor is fontos, ha nem célirányos. ,Az embereknek ébren kell tartani a gondolatát, hogy el ne tespedjenek, és akkor mihelyt alkalmat látnak valamire, belevágnak" - mondta egy csabacsüdi polgár. Valóban, készenlétet kell létrehozni elemi szinten, de a konkrét vállalkozásokat is segíteni kell.
- a vállalkozói készenlét fokozására vállalkozói kört javasolunk szervezni, ahol a minden vállalkozást egyaránt érintő általános kérdésekről, egyáltalán, a vállalkozóvá válás problémáiról beszélgetnénk meghívott szakemberek (bankos, piackutató, közgazdász, értékesítésben járatos szakemberek) segítégével, a tipikus kudarclehetőségek és sikeres vállalkozások bemutatásával. A vállalkozói készség fejlesztésére tapasztalatszerző kirándulásokat, utazásokat is szervezhetnénk. Körülnézhetnénk helyben és a környéken, megnézhetnénk akár a helyi pulykanevelő kft-t, akár a tsz-t, hogy a mendemondák és félinformációk helyére a saját tapasztalatok lépjenek; meglátogathatnánk pl. az örménykúti olasz sajtüzemet, a mezőtúri műanyagfeldolgozót, környékbeli savanyítóüzemeket, amelyek Nyugatra is gyártanak; Orosházán felkereshetnénk a Kisszövetkezetek Országos Szövetségének elnökét; megnézhetnénk Szeged mellett Zsombót, a vállalkozó falut, stb. Tapasztalatszerzés és kapcsolatszervezés lenne e munka hozadéka.
- a már beindult vállalkozások köré másutt már megvalósult ugyanolyan vállalkozások megismerését, informális kapcsolatok szervezését ajánljuk szerte az országban. A hasonló témákban vállalkozók egymástól bizonyos földrajzi távolságban talán már önzetlenebbül is segítik egymást, míg mi hangsúlyozottan a helyi emberek összefogására, érdekszövetségeinek fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
- új és konkrét vállalkozás tervezésekor konzultációt kellene folytatni az adott témában járatos szakemberekkel és itt is meg lehetne keresni a jól menő vállalkozókat.
- a már létező vállalkozásokhoz is fontos a kapcsolatszervezés, az információs munka, hogy a vállalkozók sikerre tudják vinni ügyüket.

Elképzelhető, hogy később a falu vállalkozói maguk alkalmaznak olyan szakembert, aki a kapcsolatszervezési munkát végzi.A vállalkozásra felkészülés bázisa lehet ma a meglévő vállalkozók csoportja és az ifjúsági egyesület, de igény esetén, a közösségi munkások is vállalnák az ebbéli közreműködést, a szükséges anyagi fedezetet pedig a helybeliek megirandó pályázatain keresztül remélik elérni.
- a munkanélküliek összefogását elengedhetetlennek tartjuk. Fontos, hogy összejárjanak és közösen keressék a közös helyzetükből fakadó problémák megoldását. Elképzelhető, hogy ennek eredményeként az átképzést, a tanulást választják és akkor meg kellene pályázniuk a megyei munkaügyi hivatal valamelyik szakismeretet adó képző-átképző tanfolyamát vagy tanfolyamait.


III. HELYI TÁRSADALOMPOLTIKA

1. Az önkormányzatnak egy menedzser-szerepkör betöltését javasoljuk. E szerepkör egyrészt az értékek tudatos védelmén, másrészt a fejlődés elősegítésén alapul.

a, az értékek tudatos védelme
Elsősorban az emberi erőforrásokra gondolunk. Az önkormányzatnak, mint a falu választott testületének, tudnia kell, hogy a település csak az itt élők emberi erőforrásainak a felszínre hozásával és hasznosításával juthat előbbre. Támogatnia kell - ahogy már eddig is tette - minden olyan helyi kezdeményezést, mely vagy egyéni előrejutást, vagy a közjóra irányuló törekvést szolgál. Politikájában mindig a magasabb rendű megoldások elérésére kell törekednie a falu, az emberek fejlődése érdekében, pl. az alacsony tudásszintet igénylő munka helyett az egyén fejlődését is szolgáló munkát kell előnyben részesítenie. Az lenne kívánatos, hogy a településen minél kevesebb sértett, sáncai mögé visszahúzódott ember éljen, aki ahelyett, hogy tehetségét-tudását a maga hasznára és a többiek javára is kamatoztatná, elzárkózik az aktív cselekvéstől.
Véleményünk szerint az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy települése nyitott legyen, hogy sok látogatót fogadjon és a lakossági csoportok is utazzanak, országot-világot lássanak. Élnie kell, csakúgy, mint eddig is tette, a kintről jövő segítséggel - pályázatokkal, a megyeinél tágabb szintű kapcsolatokkal. Mindent meg kell tennie azért, hogy a települést egy tágabb vérkeringésbe kapcsolja, ahonnan több hír, információ érkezik és amelyik több lehetőséget tartalmaz a jelenleginél.
Az értékek védelménél a tárgyi környezet megóvására is gondolunk. Csabacsüd szépsége, szinte érintetlen alföldisége tudatos védelemre-megőrzésre és jellegének megfelelő továbbfejlesztésre érdemes. Bármely területrendezésnél, új beruházásnál, építési engedély kiadásánál, tehát bármely, az esztétikai környezetet befolyásoló döntésnél e szempontot is figyelemben kell tartani és jó szakemberek véleményét kikérni.

b, a fejlődést
véleményünk szerint az önkormányzat tudatos településpolitikával segítheti elő. Arra gondolunk, hogy az önkormányzatnak - az eddiginél markánsabban - meg kellene fogalmaznia azokat az értékeket, melyeket előnyben részesít: a település funkciója, fejlődésének kívánatos iránya és módja függvényében. Ha tehát pl. az önkormányzat és a falu nyilvánossága úgy dönt, hogy minden erővel a munkalehetőségeket növeli, akkor javaslataink a következők:
- tanulmányozza az önkormányzat a helyben kivethető adók jelentős mérséklésének vagy elengedésének lehetőségeit, hogy ezzel is segítse a kívánatos helyi ipar és szolgáltatás fellendülését. A Hódmezővásárhely melletti Zsombón pl. évek óta értelmiségieket- és vállalkozókat letelepítő politikát folytat az önkormányzat erősen kedvezményes árú telkek eladása révén; a Baranya megyei Kozármislenyen pedig az iparűzési adó 70 %-át 3 évre elengedi a helyi önkormányzat. Hasonló önkormányzati politikát folytatnak Franciaország azon településein, ahol a munkanélküliek száma erőteljesen növekszik.
- Az önkormányzat felkérhet szakembereket annak kiderítésére, hogy mik azok a hiányok szolgáltatásban, kereskedelemben, vállalkozásban, melyek a településen és környékén jelentkeznek - mik azok az ellátási gondok, melyek mérséklésére a lakosság rendszeresen utazik, milyen rendszerességgel és milyen távolságra. E felmérés megadná a tudatos fejlesztés irányát és segítene annak felismerésében, milyen szakembereket kellene letelepíteni ill. kiképezni ill. milyen vállalkozásokat kellene helyben támogatni. Ösztönzési rendszerét ennek alapján kellene kidolgoznia.
- az önkormányzatnak támogatnia kellene azokat a fejlesztési javaslatokat, amelyek a vállalkozói tudatosságot növelik tapasztalatcserék és a legkülönbözőbb tanulási formák keretében.
- Az önkormányzatnak különleges gondot kellene fordítani a gyermek- és fiatal korosztályok felkészítésére, taníttatására. A nyelvtanulás, a számítógép kezelésének megtanulása mellett cserekapcsolatokkal is sokat tehet a felnövekedők világlátottsága, kiszolgáltatottságának csökkentése és így a falu fejlesztése érdekében is. Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokat építhetne ki. Úgy tudjuk, hogy a falunak van mikrobusza, ami a bel- és külföldi utazásokhoz nélkülözhetetlen.
- Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a helyi oktatásban - az általános iskolától a leendő helyi tanfolyamokig - milyen ismeretek tanítását kellene rendszeressé tenni. A helyben nem tanulható, de a település egésze szempontjából fontos szakmák elsajátítására az önkormányzat kereshetné ösztöndíjak pályázásának ill. önkormányzati ösztöndíjak adásának lehetőségeit. Szerződéseket köthetne az önkormányzat a céljait szolgáló környékbeli szakoktatáshoz jutásért is. Célja elérése érdekében az önkormányzat Csabacsüdért alapítványt hozhatna létre, melynek gyarapodása érdekében folyamatosan keresné támogató partnereit, akár az elszármazott csabacsüdiek köréből is.
- A helyi vállalkozókat rendszeres információs és tapasztalatszerző tevékenységgel kellene erősebbé tenni és saját érdekvédelmük, szerveződéseik kialakulását segíteni.
- A művelődési ház közösségi ház legyen, a helyi csoportok, egyesületek, a találkozások, az átképzés, a tanfolyamok, a vendégfogadás stb. központja.

Mindehhez a fejlesztők, önkormányzati megbízás esetén, szívesen adják segítségüket, csakúgy, mint

2. A lakosság
érdekérvényesítő tevékenységéhez. Amit a vállalkozásnál már elmondtunk, az a kérdés egyik fele. A másik fele, hogy a valamilyen hátránnyal küszködő vagy azonos élethelyzetű emberek (munkanélküliek, cukorbetegek, gyereküket egyedül nevelők, kismamák, özvegyek stb.) kezdjenek csoportos önsegítő tevékenységbe. Ehhez, megbízás esetén, a közösségfejlesztők segítséget adnak.
A lakosságnak fokozatosan be kell látnia és az önkormányzatnak ezt támogatnia kell, hogy tájékozódás és tanulás nélkül nincs fejlődés. Magyarországon ma sokan, és főleg a falusiak, a saját két kezükkel, önmaguk változatlan bérbeadásával és kihasználásával akarnak kizárólagosan boldogulni. Lesz olyan réteg, melynek csak ez a lehetőség jut, de akik önmaguk urai akarnak lenni, azoknak ilyesféle utat kell végigjárniuk.




Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár