Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu


Cím:
A fejlődés partnerségi megközelítése a kelet-európai régióban
Szerző:
Susan Simpson
Folyóirat:
Parola
Év:
1996
Szám:
3
Oldalszám:
16-17.
Intézmények:
The Prince of Wales Business Leaders Forum, Életpálya Ifjúsági Vállalkozói Program, United Biscuits Győri Keksz Business Assistance Centre, BATA Alapítvány a Fiatal Vállalkozókért, Levi Strauss, Coca Cola
Települések:
Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország
Tárgyszavak:
partnerség, Kelet-Európa


A FEJLŐDÉS PARTNERSÉGI MEGKÖZELÍTÉSE A KELET-EURÓPAI RÉGIÓBAN


Az 1980-as évek végén soha nem látott politikai, társadalmi és gazdasági változások indultak be Közép-Európában, amelyek számos ellentmondást hoztak a felszínre és különböző kihívásokat jelentettek a nemzeteknek. Egyfelől voltak olyan emberek, akik meg tudták ragadni a szabad piacgazdaság kialakulása által kínált új lehetőségeket, másfelől azonban az újonnan fellépő, ismeretlen és nyomasztó kihívások: a munkanélküliség és a nagy állami vállalatok szociális ellátó szerepének összeomlása egyre több ember számára tette a jövőt nyugtalanítóvá és bizonytalanná.
Világossá vált, hogy a kommunizmus politikai, gazdasági és szociális struktúráinak teljes szétverése önmagában nem elégséges a fenntartható jövő biztosításához. Ahhoz, hogy hosszabb távon sikereket lehessen elérni, a szabad piacgazdaságba való átmenetet más elemek is kell kísérjék: jelentős beruházásokat kell eszközölni az emberi erőforrásokba, aktívan támogatni és bátorítani kell a kisvállalkozásokat, sokkal nagyobb fokú környezeti felelősségvállalásra van szükség, támogatni kell azokat, akik a változások nyomán szegényebbek lettek, elvesztették munkahelyüket vagy marginalizálódtak, és a vállalatoknak is demonstrálniuk kell felelős állampolgári magatartásukat.
Noha Közép-Európában sokfelé biztató gazdasági mutatókkal találkozunk, semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni a reformokkal kapcsolatos növekvő elégedetlenséget. Politikusok és egyszerű emberek egyaránt hangot adnak ennek, és felvetnek olyan kérdéseket is, amelyek a külföldi befektetések értékét és természetét firtatják. Az üzleti szektornak pontosan ilyen körülmények között kell minél sürgősebben bizonyítania, hogy olyan egyedülálló jártasságokkal és forrásokkal rendelkezik, amelyek a kormányokkal és az NGO-kkal való együttműködésben alkalmazva nemcsak azonnali eredményeket hoznak, hanem megalapozzák a hosszútávú egészséges gazdasági, környezetvédelmi és szociális fejlődést is. Ezen fáradozik a The Prince of Wales Business Leaders Forum is, amióta 1990-ben Közép-Európában megkezdte munkáját.
A Forum a következő célok eléréséért dolgozik tagjaival és partnereivel:
* KÉPVISELI a pozitív vállalati állampolgáriság és a partnerségi cselekvés ügyét, felhívja a figyelmet ezekre a kérdésekre
* KÖZVETÍT és kapcsolatokat épít a potenciális partnerek között, hogy kialakulhasson közös projektek kidolgozásának lehetősége
* FEJLESZTI az állami, üzleti és nem-kormányzati szférához tartozó személyek és szervezetek KÉPESSÉGEIT, hogy rendelkezzenek azokkal a jártasságokkal és eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a partnerség kialakítását és tartós fennmaradását
* ÖSZTÖNZI a vállalatokat arra, hogy működésük és menedzsmentjük helyes gyakorlatát kialakítva maximális felelősséggel cselekedjenek etikai, biztonsági és környezetvédelmi kérdésekben.
Hatéves kelet-európai munkánk során tucatnyi olyan inspiráló példával találkoztunk, amelyekben a vállalatok a gazdaságiak mellett társadalmi kihívásokra is választ adtak. Miért teszik ezt? Motivációjukban a fő elem immár nem a filantrópia, hanem egyes világosan látható üzleti érvek:
* piaci elfogadottság
* üzleti fejlődés
* a márkanév és a vállalati image sugárzása
* az alkalmazottak motivációja és tisztelete
* javuló üzleti hatékonyság
* piacok biztosítása
* tartós üzleti tevékenység kialakítása.
Az alábbiakban a partnerségi cselekvés néhány olyan példáját szeretnénk röviden ismertetni, amelyek az elmúlt években jelentek meg Közép-Európában.

Új vállalkozások

* ÉLETPÁLYA Ifjúsági Vállalkozói Program (Magyarország)
A projektet a Shell Hungary Rt. indította el a magyar Ezredforduló Alapítvány és a Magyar Business Leaders Forum támogatásával, a 'Livewire' néven ismert angliai modell alapján. A program célja az, hogy segítséget nyújtson 18-30 év közötti fiataloknak üzleti álmaik valóra váltásában. A munkában vezető gazdasági szakemberek is részt vesznek, akik az új kisvállalkozások beindítása és működtetése terén tanácsadással és képzésekkel járulnak hozzá a sikerhez.
* United Biscuits Győri Keksz Business Assistance Centre, Győr (Magyarország)
Ez a Központ az első olyan helyi vállalkozásfejlesztő iroda Magyarországon, amelyet egy vállalat – a United Biscuits – kezdeményezett. Fontos és másolható modellt jelent más régiók számára. Tanácsadással, kölcsönökkel és képzésekkel segíti az újonnan induló vállalkozásokat, akár vállalkozásba fogó munkanélküliekről, akár már meglévő vállalkozásukat átalakító ügyfelekről van szó.
* BATA Alapítvány a Fiatal Vállalkozókért (Cseh Köztársaság és Szlovákia)
A Junior Achievement elnevezésű nemzetközi oktatási nonprofit szervezettel együttműködve a Bata program a gyermekeket kívánja megismertetni a munka világával, a közgazdaságtan és a szabad piacgazdaság alapjaival. A program a helyi vállalatok és közösségi szervezetek közötti partneri kapcsolatra épül, amelynek során a gyermekek gazdasági és üzleti oktatásban részesülnek és munkatapasztalatokhoz jutnak iskoláséveik alatt.

Munkahelyek és fiatalok

* Autokreacja (Lengyelország)
Az angliai Prince's Trust programján alapuló Autokreacja a régóta munka nélkül levő fiataloknak indít bentlakásos képesség- és személyiségfejlesztő tréningeket. Segít a résztvevőknek abban, hogy elemezzék önértékelésüket, és kialakítja bennük azokat a képességeket, amelyek szükségesek a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Segít az átképzési lehetőségek felkutatásában, vagy ha a munkahelykeresés eredménytelen marad, tartalmas szabadidő-eltöltési lehetőségeket kínál. A vállalatok sokféleképpen kapcsolódnak ehhez a programhoz: anyagi és természetbeli támogatást nyújtanak, vezetőik pedig oktatnak az egyes készségek elsajátítását célzó műhelyeken (például az önéletrajzírás témájában).
* Menedzserkísérő Program (Cseh Köztársaság és Magyarország)
A program 1993-ban indult el Prágában és a Cseh Köztársaság néhány más városában, majd újabban Magyarországon is. Diákokat helyez ki vezető nagyvállalatokhoz, vezető munkatársak mellé, ahol jobban megérthetik a gazdálkodás és működés alapvető kérdéseit. A programban sok nemzetközi és országos vállalat vesz részt annak tudatában, hogy ezzel nemcsak a diákok járnak jól, hanem saját stábjuk is fejlődik, és persze könnyebbé válik a későbbiekben felveendő ifjú szakemberek megtalálása is.
Az alkalmazottak bekapcsolódása közösségi projektekbe
* Az alkalmazottak önkéntes munkája (Lengyelország)
A Levi Strauss vállalat 1991-ben indította be a termelést Lengyelországban. Már a korai időszakban arra ösztönözték alkalmazottaikat, hogy amit lehet, tegyenek meg azért a közösségért, amelyben élnek és dolgoznak. A kezdet kezdetén pénzt gyűjtöttek – a vállalat és az alkalmazottak is – helyi kórházak és jótékonysági szervezetek megsegítésére, de 1994-re egy sokkal jobb stratégiát fejlesztettek ki, amelynek révén nemcsak szélesebb körben lehet adományozni, hanem olyan, alkalmazottakból álló csoportok is létrejöttek, amelyek saját részvételükkel, munkájukkal is segítik a helyi kezdeményezéseket.

Környezetvédelmi kezdeményezések

* A Nemzetközi Szállodai Környezetvédelmi Kezdeményezés (Magyarország, Cseh Köztársaság és Lengyelország – hamarosan Szlovákiában is beindul)
A programot a környezetvédelem fontossága tudatosításának érdekében alakították ki a szállodai szférában. Célja volt az is, hogy olyan egészséges igazgatási gyakorlatra ösztönözzön, amely hosszantartó hasznot hoz a helyi közösségeknek és a környezetnek. Az NSZKK “Környezetvédelmi Akciócsomagja” világszerte bevált tapasztalatok alapján ad gyakorlati ötleteket a szállodáknak. A csomagot most alakítják át közép-európai használatra. A helyi szállodaszövetségeket igyekeznek megnyerni arra, hogy az üzenetet az egész iparágban terjesszék.
* Hulladékok újrafeldolgozása (Lengyelország)
A Coca Cola Lengyelország vállalat jelentős szerepre vállalkozott a hulladékgyűjtés és elhelyezés egyre súlyosbodó problémájának a megoldásában. Az üdítőital- és csomagolóeszköz-gyártókat, a helyi önkormányzatokat és a fogyasztókat összefogó “katalizátorként” arra törekszik, hogy
– összegyűjtse a szervezési, technikai és gazdasági tapasztalatokat
– intenzív oktatási programba kezdjen, hogy megnyerje a helyi közösségeket és biztosítsa a nagyközönség részvételét
– növelje az összegyűjtött csomagolóanyag mennyiségét
– annyi hulladék újrahasznosítását érje el, amennyi csak lehetséges.

Oktatás és képzés

* Tudomány Európában (Regionális)
A program az Association for Science Education (ASE – Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) és a British Petrol közötti partnerségi projekten alapul, és egész Európából bevon az együttműködésbe tanárokat és oktatókat. Céljai a következők:
– fokozottan tudatosítsa a diákokban a más európai országokban élő diákok életmódjában, perspektíváiban és hagyományaiban meglévő különbségeket
– rávilágítson arra, hogyan kapcsolódik a tudomány és a technológia a társadalomhoz, az iparhoz és a környezethez
– lehetőséget teremtsen az eszmecserére olyan, közös érdeklődésre számottartó kérdésekben, mint az energiaellátás, a vízminőség és a savas esők
– elősegítse a tudományos és technológiai innováció gazdasági oldalának jobb megértését.
A program további hozadéka, hogy a résztvevő diákok könnyebben megbarátkoznak a transznacionális együttműködés gondolatával – ez pedig életfontosságú lesz a holnap világában.
* Képzés az idegenforgalmi szektorban (Regionális)
A turizmus egyre növekvő jelentőségre tesz szert Közép-Európában a munkahelyteremtésben és a jövedelemszerzésben. Két probléma azonban makacsul fennáll: a környezet potenciális fenyegetettsége és a kiképzett szakemberek és menedzserek kis száma az idegenforgalmi iparágban. Az American Express az egyik olyan vállalat a régióban, amelyik mindkét kérdés megoldásával foglalkozik. Partneri együttműködésben az SRI International-lal és a Szlovák Idegenforgalmi Minisztériummal, az American Express Foundation kiadott egy gyakorlati útmutatót arról, hogyan fejleszthetik a helyi közösségek és vállalkozók saját környezetükben a turisztikai és utazási iparágat a környezet megóvása mellett. Magyarországon az American Express egy Utazási és Turisztikai Akadémiát alapított a vállalat regionális képzési programjának erősítésére, amellyel az iparágban szükséges készségeket és ismereteket kívánják javítani, és a tudatosságot fokozni.
Még korai lenne értékelni a felelős vállalati magatartásnak Közép-Európában kifejtett hatását. A magánkézben levő vállalati szféra önmagában is új jelenség, és feltehetően még éveket igényel a vállalat társadalmi és környezeti felelőssége gondolatának széles körben történő elfogadtatása és mindennapos gyakorlattá válása. Az elmúlt hat év alatt azonban a jó vállalati állampolgáriság eszméje érezhetően jelentékenyebbé vált. Hatással volt olyan kritikus kérdésekre, mint például a környezet helyreállítása, az ipari szerkezetváltás, a munkanélküliség és a vállalkozások fejlesztése. Az alapokat lefektettük: a következő kihívás már az építkezés ezeken az alapokon, valamint a partnerségi cselekvés bátorítása minden olyan helyzetben, amikor az megfelelőnek tűnik.

Susan Simpson
Képesség- és Intézményfejlesztési Igazgató
The Prince of Wales Business Leaders Forum


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár