Közösségfejlesztő Hálózatépítés Közép-Kelet Európában
Követő projekt-javaslat 2003-2005-re
A következő javaslat a 2001-2003-as Közösségfejlesztő Partnerség-építés Közép- és Kelet-Európában c. projektben résztvevő szervezetek kollektív munkájának eredménye, s amelyet a Charity Know How, a Mott és a Soros Alapítvány támogatott.
I. Általános információk
A program eddigi eredményeinek összegzése
A következő szervezetek vettek részt a fenti projektben:
Magyarország
- Közösségfejlesztők Egyesülete (fő pályázó) partnerségben a
- Civil Kollégium Alapítvánnyal, és a
- Közösségi Kapcsolat Alapítvánnyal
Szlovákia
- VOKA
Románia
Humán Reform Alapítvány/SZEKE Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete és
- RACD Romániai Közösségfejlesztők Egyesülete
Lengyelország
- CAL Association – Helyi cselekvést támogató szervezet
A résztvevő szervezetek 2001 augusztus 1-én megkezdték a project kivitelezését, ami a terveknek megfelelően 2003 június 1-ig meg is történik. A magyar, román, szlovák és lengyel szervezetek mindannyian jó együttműködő partnernek bizonyultak.
2001 májusában előkészítő ülést szerveztünk.
Ezt követően regionális közösségfejlesztő „képzők képzőjét” szerveztünk Magyarországon két fázisban – összesen 15 napban – 2001 novemberében és 2002 márciusában. A négy ország hét szervezetét egyenként 2-4 ember képviselte (összesen 20 fő). A két bentlakásos fázis között a résztvevők saját tananyagokat dolgoztak ki, és az Internet segítségével kommunikáltak.
A résztvevők pozitív visszajelzéseket adtak az értékelés során. Azt mondták, új stratégiai lehetőségek nyíltak meg előttük. Úgy találták, hogy kultúráink rendkívül sokrétűek, és hogy igen keveset tudunk egymásról. A résztvevők fontosnak látták az együttműködés folytatását és az egyes szervezetek működésével, tevékenységeivel kapcsolatos gyakorlati tanulást.
A projekt második szakaszában a résztvevő szervezetek saját helyi képzések szervezésébe fogtak a „képzők képzőjén” tanultak szellemében.
Valamennyi szervezet átvitte a Képzők Képzőjén szerzett tudását helyi képzési tevékenységébe, akár közösségi aktivistákat, akár közösségi munkásokat képzett.
Kiragadott fontos példák:
- a lengyel CAL továbbfejlesztette eddigi képzési módszereit, új kurzusokat indított az önkéntes iroda leendő önkéntesei számára és egy e-notebook szervezését segítette a CAL hálózat tagjainak kapcsolattartását,
- a román RACD először szervezett szakképzést Herculane-ben és bevezetett néhány új módszert,
- a székelyföldi SZEKE saját képzők képzője programot szervezett,
- A magyarországi Közösségfejlesztők Egyesülete beindította saját közösségfejlesztő „képzők képzőjét”. Az első 25 résztvevő sikerrel végezte el az első magyar közösségfejlesztő szakképzést.
- A szlovák VOKA helyi műhelyek, képzők képzője, stb. segítségével szervezett regionális projektet.
A projekt jelentős haladást ért el a jó képzési anyagok, olvasmányok kialakítása terén. Valamennyi szervezet fejlesztette szakkönyvtárát.
A 2003 márciusában a romániai Szovátán szervezett projektzáró szemináriumon értékelő/tervező csoportok alakultak.
A részvevők a következőképpen fogalmazták meg az együttműködés legfontosabb eredményeit/hatásait:
- Az emberek „gondolkodásmódjának” megváltoztatása hasonló projekt segítségével
- Segítség a szervezeteinkről alkotott kép kialakításában (öregbíti a közösségfejlesztés hírnevét)
- Képesebbé válás a legjobb gyakorlat alkalmazására (mi, a kormány, a szponzorok)
- A közösségfejlesztés gazdagítása kulturális és felnőttoktatási aspektusokkal (ez társadalmi képesé tételhez vezet)
- Motiváltabbakká válhatunk újabb felelősségek vállalására
- Erősödik a közép-európai országok, szakemberek és emberek közötti együttműködés.
Információk a hálózat hosszabb távú terveiről
A fent említett projektzáró szemináriumon a részvevők csoportokban adtak választ a következő kérdésekre:
Miért akarunk együtt dolgozni?
- Közös a történelmünk. Tapasztalataink többé-kevésbé megegyeznek, hasonló módon bántak velünk, és társadalmaink között sok a hasonlóság.
- Társadalmaink jelenleg is hasonló problémákkal küzdenek, hasonlóak a célkitűzések is.
- Azért akarunk együttműködni, mert szükségünk van saját közép-kelet európai közösségfejlesztő eszközökre. Ezeket ki kell alakítanunk. A közösségfejlesztői beavatkozás modelljeinek/módjainak további fejlődésére is szükség lesz.
- A nemzetközi együttműködés tapasztalatcserét jelent. Tanulunk egymástól. Erre mindenkinek szüksége van.
- Jobban kell szolgálnunk a velünk együttműködő helyi emberek szükségleteit. Ez azt jelenti, hogy a helyi emberek közötti kapcsolatépítést is szorgalmaznunk kell, nem csak a szervezetek közöttit. Együttműködésünknek egyben a jövőre való felkészülésnek is kell lennie. A projekt során tanultakat pedig tovább kell adnunk a velünk vagy körülöttünk élőknek, hogy átvehessék tőlünk a stafétabotot. Meg kell hát tanulnunk tanítani, képezni is.
- Szükség van a személyes kapcsolatok hálózatának kiépítésére is (nem a napi kontaktusra gondolunk, de nemzetközi projektekre)
- Programjainkat nemzetközi szinten kell népszerűsítenünk
- A pályázati célú együttműködés szükségessége (erősebb kapcsolatok a potenciális szponzorokkal és helyi önkormányzatokkal)
- Regionális konzorciumot kell létrehoznunk
Ki? Kivel dolgozzunk? Együttműködés, felelősség
A válaszok az együttműködés típusaira világítottak rá, valamint azokra a feladatokra, amelyeket a csoporttagok hajlandóak elvállalni a partnerségi projektek előmozdítása, kivitelezése érdekében.
- Hasznos, ha minden szervezetnél van egy kapcsolattartó személy az információcseréhez (konkrét nevek, konkrét szervezetek, konkrét együttműködési érdekek)
- A jó partnerségi gyakorlathoz és a koordinációs csoport hatékony működéséhez szükség van a partnerség koordinációjával kapcsolatos feladatok megosztására
- Az egymás közti kommunikáció legjobb módja a célzott információk használata (pl. akkor lépünk kapcsolatba, ha ehhez valami specifikus érdekünk kötődik)
- A multilaterális program keretei között olyan együttműködési alapelveket kell kialakítanunk, amelyek a munka közös aspektusaira építenek (a bilaterális együttműködés segítségével)
- Mindegyik intézménynek be kell mutatnia működési területét, valamint az alkalmazott munkamódszert. Ha létrejönne egy ilyen adatbázis, sokkal könnyebbé, kényelmesebbé válhatna az együttműködés.
Mit akarunk? Milyen projektet?
Úgy tűnik, két irányban haladhatunk tovább:
- konkrét projektek (gyakorlat)
- magasabb szint (irányelvek, elmélet)
A következő lehetőségeket találtuk:
- Jó hálózat kialakítása a szervezetek között
- Helyiek bevonása a hálózati projektbe
- Szemináriumok és konferenciák, elméleti műhelymunkák előkészítése, megrendezése, a közösségfejlesztés részletes elemzése a résztvevő közép-kelet európai országokban a következő tartalommal: trendek, hasonlóságok, különbségek, hogyan birkózzunk meg ezekkel (rotáció – minden országnak lehetősége nyílik ilyen esemény szervezésére) – erőfeszítések a közösségfejlesztő szakma fejlesztésére és az elképzelés „terjesztésére”
- A helyi közösségek közötti cserék, a helyi tapasztalatok cseréje
- A képzők, képzettek cseréje, különböző országokba szervezett tanulmányutak
- A hasonló munkát végző szervezetek összekapcsolása
- A jó gyakorlat terjesztése (hogyan tegyük mindezt?) A sikeres közép-kelet európai modellek lemásolása
- Adatbázis létrehozása a: (1) projektek, (2) tevékenységi területek, (3) képzők terén (amelyek a speciális kérdőívnek köszönhetően létre is jönnek majd). Linkek létesítése szervezeteink weboldalaihoz
- A szponzorok, döntéshozók meghívása a 2004-es konferenciára, a közösségfejlesztő csoportok deklarációi/nyilatkozatai
A program/hálózat földrajzi keretei
Már a kezdetektől kelet-közép-európai együttműködésről beszéltünk és mindvégig úgy gondoltuk, hogy a projektben együttműködni kezdő négy szervezet csak a kezdeti lépéseket teszi meg egy szélesebb körű együttműködés felé. Többen közülünk időközben tagjává váltak a CEE Citizens Network-nek, amelyen keresztül számos további szervezet munkáját ismertük meg. Minket elsősorban természetesen azok a szervezetek érdekeltek, amelyeknek a munkájában a közösségfejlesztés fő szerepet kap.
Már a projektzáró szemináriumra is számos új, a közösségfejlesztői együttműködés iránt érdeklődő szervezetet hívtunk meg (a résztvevők listáját mellékeljük!) Ügyeltünk arra is, hogy összekössük a régión belüli munkát az EU munkájával, s meghívtuk egy nemzetközi közösségfejlesztő szervezet, az IAVE főtitkárát és egy EU-s közösségfejlesztő hálózat (CEBSD) vezetőtestületi tagját is.
A résztvevők előtt nyilvánvalóvá tettük, hogy minden szervezet, amelynek munkájában a közösségfejlesztés megkülönböztetett szerepet kap, nyitott kapukra lel a további együttműködésben. E szándékunkat megerősítettük a CEE Citizens Network Bosznia és Hercegovinában, áprilisban rendezett konferenciáján is. Néhány további szervezetet a Mott Alapítvány munkatársa ajánlott figyelmünkbe. A projektben résztvevők köre így lépésről lépésre, az alulról való építkezés közösségfejlesztői elvét érvényesítve szerveződött.
Jelenleg a következő szervezetek alkotják a jövendő hálózatot:
CAL Helyi Cselekvést Támogató Központ, Lengyelország; CCO Közösségszervezés Központja, Cseh Köztársaság; C.E.G.A Közösségfejlesztő Központ Bulgária; Citizen Foundation Állampolgári Alapítvány Oroszország; „Donbass” Regionális Fejlesztési Iroda, Ukrajna; Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Intézet, Ukrajna; Közösségfejlesztők Egyesülete Magyarország; RACD Romániai Közösségfejlesztők Egyesülete, Románia; Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete, Románia; VOKA Helyi Fejlesztési Központ, Szlovákia.
A hálózat célja
Pontosítsák, mit kívánnak együttesen, hálózatként elérni – mi az információcsere célja és melyik szint lesz hangsúlyos (közösség, gyakorlók, szervezetek, országos, regionális, stb.) Mik a hálózat céljai/célkitűzései/a hálózati munkától várható változások?
A további együttműködés lényegét a szovátai projekt-záró szemináriumon megfelelően körvonalaztuk.
A hálózati együttműködés mellett szólnak a következő érvek:
- egyikünk szervezete sincs abban a helyzetben, hogy vállalhatná egy bejegyzett közép-kelet-európai közösségfejlesztő szervezet munkájának menedzselését. Még ha a magyar Közösségfejlesztők Egyesülete vállalná is ezt a szerepet, úgy gondoljuk, hogy egy nemzetközi tagszervezet szervezésének még nincsenek meg a feltételei ebben a régióban. Egy ilyen szervezetben tagsági díjat kellene fizetni, és biztosítani kellene egy koordinátor állandó megfizetését is, mint ahogyan az a nyugati gyakorlatban megszokott. Jelenleg még nincsenek meg a pénzügyi feltételei az állandó adminisztrációs és forrásteremtő munkának sem. Néhány év távlatában, mikorra szervezeteink megerősödnek, elképzelhető ilyen típusú együttműködés is.
- A hálózat jó együttműködési formának tűnik a partnerségi együttműködésre. A fő kezdeményezést felvállaló Közösségfejlesztők Egyesülete mellett a többi országok is aktív szerepet vállalnak a kezdeményezésben és hajlandóak az általuk kezdeményezett program pénzügyi hátterének megteremtésére is.
A hálózat céljait rövid távú céljait – amelyeket fentebb, a 3. pontban már részleteztünk – a következőkben foglalhatjuk össze:
Rendszeressé tesszük az információk cseréjét és az együttműködést a közép-kelet európai régió közösségfejlesztő szervezetei között annak érdekében, hogy:
- kicseréljük a közösségfejlesztés régióbeli érvényességéről szerzett tapasztalatainkat, valamint hogy minél szélesebb körben terjesszük a jó gyakorlatot,
- fejlesszük a szakemberek szakmai tudását,
- inspirációt és megerősítést nyújtsunk a helyi közösségfejlesztő projektek közösségi aktivistáinak is,
- fejlesszük a közösségfejlesztés társadalmi ismertségét és elismertségét, valamint támogatottságát a régióban.
A hálózat távlati, hosszú távú célja: növekvő hangsúlyt helyezni egy olyan európai fórum meglétének fontosságára, amely lehetőséget nyújt a közösségfejlesztő elképzelések, alapelvek és módszerek megtárgyalására, elemzésére.
E cél felé az első lépéseket már megtettük, amikor arra vállalkoztunk, hogy összekötjük a közép-kelet európai régió közösségfejlesztő szervezeteit az európai és világszervezetekkel. Ez történt kicsiben már a szovátai szemináriumon is, s ennek eredményeként szerveződik 2004 márciusában Budapesten egy európai közösségfejlesztő konferencia is, amelynek fókuszában már a közép-kelet európai régióban folyó közösségfejlesztés áll, azokkal a szereplőkkel, akik a mi hálózatunkat alkotják.
A hálózati munka várható eredménye:
- tájékozottabb, tudatosabb, szakmailag felkészültebb, szélesebb látókörű közösségfejlesztő szakemberek működése a közép-kelet-európai régióban,
- a lakóhelyükért cselekvő aktív állampolgárok tagjai lesznek egy közép-kelet-európai, s rajta keresztül egy európai hálózatnak.
A hálózatépítés várható eredményei:
- A közép-kelet európai régió jobban informált, tudatosabb és szakmailag felkészültebb, szélesebb látókörű közösségfejlesztő szakemberekkel rendelkezik majd,
- A helyi közösségeikért cselekvő állampolgárok egy közép-kelet európai hálózat, és azon keresztül egy európai hálózat tagjaivá is válnak.
Tagság
Mik a taggá válás kritériumai (alkalmazott megközelítések, földrajzi keretek, költségvetés, stb.)?
A tagszervezetek általában egy egész országot vagy jelentős régiót fednek le. Bár a tagok mérete és státusza változó, mindannyian elkötelezettek a közösségfejlesztő alapelvek és módszerek iránt, és ezt az elkötelezettséget mind a közép-kelet-európai kontextusban, mind pedig az országos kontextusokban fenntartják.
Hálózatszervező tevékenységünk során nem teszünk különbséget EU-tag, a közeljövőben várható EU-tag és a többi keleti országban dolgozó tagok között, sőt, a már régebben dolgozó szervezetek által kidolgozott know-how-kat igyekszünk átadni az érdeklődő új tagoknak. A részvételi kritérium egyedül a közösségfejlesztés iránti elkötelezettségben és az együttműködés iránti hajlandóságban jelölhető meg.
Vezetés
Ki vezeti ezt a hálózatot? Túlmegy-e az a Közösségfejlesztők Egyesülete keretein? Mik a pályázás szabályai? (a hálózat más tagjai is pályáznak?)
A hálózatban senkinek nem szánunk vezető szerepet. Az együttműködést kezdeményező Közösségfejlesztők Egyesülete koordinációs feladatot vállal a projektben, de ezt sem egyedül, hiszen az egyes országokban rendezendő komplex nemzetközi események koordinációjára mindig az adott helyszínen a vendéglátó szervezet részéről kerül sor.
A forrásteremtés egyenlő feladatot ró mindenkire. Kinek-kinek magának kell megteremtenie a náluk folyó esemény pénzügyi hátterét és szervezését.
A munka keretei
Önök számos tevékenységet terveznek. Mik a prioritások, amennyiben nem jön össze az összes más forrásból érkező pályázati pénz? Milyen központi tevékenységeket látnának szívesen?
A projekt egy nemzetközi találkozósorozatra fűzi fel az összes jelentkező szükséglet megvalósulását. Minden egyes találkozó ötvözi a következő elemeket:
- Szabályos időközönként rendezett közösségfejlesztő rendezvények: szeminárium/műhelymunka a közösségfejlesztésnek a tagok által meghatározott alapelvi és módszertani vonatkozásairól,
- a szemináriumokon/műhelymunkákon való részvételt egyaránt lehetővé tesszük szakemberek és közösségi aktivisták számára,
- minden egyes szeminárium/műhelymunka kiegészül a szervező országban tett projektlátogatással.
Az állandó közösségfejlesztő eseményeken felszínre került jó gyakorlat a hálózat tagjainak honlapjaira kerülnek, ahonnan linkeken lehet majd átjárást teremteni a honlapok között.
A nemzetközi találkozók kiegészülnek néhány multi- ill. bileterális együttműködési elemmel. Ilyen pl. a társadalmi tőke felmérése néhány helyi közösségben. Végül a projekt új helyi tevékenységeket is létrehoz, amelyeknek fókuszában az egyes országokon belüli hálózatépítés áll.
Egy ilyen szerteágazó projekt csak rendszeres koordináció útján valósulhat meg, ezért a jelenlegi projekt-javaslatunk pénzügyi igénye erre vonatkozik, míg a projektek dologi költségeire a hálózat tagjai szerzik meg a szükséges támogatásokat.
II. Programterv az eljövendő két évre
A projekt három szinten működik:
- minden résztvevő szintje – ez olyan nemzetközi eseményekkel jár együtt, amelyek mindenki részvételét feltételezik,
- bilaterális nemzetközi munka,
- a résztvevők által saját országukban végzett munka.
Az együttműködés módjai
1. Hálózatépítés – Szervezeti együttműködés
1.1 Koordinációs Bizottság
Minden résztvevő szervezet kijelöl egy személyt a koordinációs bizottságban való részvételre.
Bulgária: Teodora Velichkova, C.E.G.A. Foundation
Cseh Köztársaság: Jiri Danes, Centre for Community Organizing
Magyarország: Vercseg Ilona, Közösségfejlesztők Egyesülete
Románia: Mara Danaila, RACD
Zoltán Balla, SZEKE
Lengyelország: Malgorzata Paradowska, CAL
Oroszország: Igor Kokarev, Citizen Foundation
Szlovákia: Ingrid Bernathova, VOKA
Ukrajna: Vyacheslav Koval, RDA “Donbass”
Myroslava Lendel, IPA RD
Feladatuk a résztvevő szervezetek által végzett nemzetközi munka és helyi projekt munka összehangolása. A koordinációs bizottság legalább háromszor ülésezik a projekt két éve során. Az első alkalom egy projekt-megbeszélés lesz, míg a második és harmadik alkalom a szokásos közösségfejlesztő tevékenységekhez kapcsolódik – ld. következő pont! A második ülés célja az időközi értékelés és, amennyiben szükséges, a szükséges helyesbítések eszközlése lesz. A harmadik ülés célja a végső értékelés és a jövőbeli lépések megtervezése. A három ülésen túl, a koordinációs csoport állandó levelezőlistát is fenntart majd.
Tevékenység:
Koordinációs bizottság létrehozása – 2003 ősz (november végéig)
A találkozó célja: konszenzus kialakítása a hálózat működéséről, valamint a projekt keretében felvállalt feladatok teljesítésének megtárgyalása (szemináriumok, tanulmányutak, weboldal-fejlesztés, társadalmi tőke projekt, országos tevékenységek, pályázati munka, stb.)
1.2 Rendszeres időközönként szervezett közösségfejlesztő rendezvények
Ezek a rendezvények (szemináriumok, műhelymunkák és helyi projekt-látogatások) rotációs alapon kerülnek megszervezésre, évente háromszor, összesen hat alkalommal. A rendezvények a koordinációs team-megbeszélésekhez és a tanulmányutakhoz kapcsolódnak, egyenként legfeljebb 20 résztvevővel (természetesen a konferencia kivételével, amelyen mintegy 200-an vesznek majd részt). A rendezvényeket követően külön figyelmet kell szentelnünk a jó elmélet és gyakorlat terjesztésének – írásos anyagokat kell feltenni a weboldalakra, kiadványoknak, anyagoknak kell megjelenniük, stb.
2003. november
Vendéglátó szervezet: Közösségfejlesztők Egyesülete
Helyszín: Kunbábony, Magyarország
Téma: Nemzetközi szeminárium a közösségfejlesztés mérhetőségéről a társadalmi tőke mérésének keretein belül.
Ajánlott project-látogatás: közösségi gazdaságfejlesztés a Felső-Kiskunság kistérségében.
2004. március 25-28
EU konferencia Budapesten
Ezt össze lehet kapcsolni a CEBSD-Közép-Kelet-Európai Közösségfejlesztő Hálózat ülésével
2004 nyár
Vendéglátó szervezet: Regional Development Agency “Donbass”
Helyszín: Ukrajna
Téma: Közösségfejlesztés az átalakulóban lévő európai ipari térségekben
Ajánlott projekt-látogatás: ugyanabban a témában
2004 ősz
Vendéglátó szervezet: RACD
Helyszín: Románia
Téma: Közösségi szervezetek – annak elősegítése, hogy megértsük, milyen is egy hatékony közösségi szervezet?
Ajánlott projekt-látogatás: Közösségfejlesztés az iskolán keresztül – az iskola, mint helyi segítő
2005 tavasz
Vendéglátó szervezet: C.E.G.A. Foundation.
Helyszín: Szófia, Bulgária
Téma: Közösségfejlesztés és marginalizálódott közösségek – Esettanulmányok és irányelvi ajánlások
Ajánlott projekt-látogatás: Közösségfejlesztő esettanulmányok
2005 nyár
Vendéglátó szervezet: Citizen Foundation, Russia
Helyszín: Moszkva
Téma: A szomszédsági szervezetek társadalmi tőkéjére és a helyi szintű kezdeményezre építő helyi gazdaság
Ajánlott projekt-látogatás: ugyanabban a témában
2005 ősz – projekt záró szeminárium
Vendéglátó szervezet: Közösségfejlesztők Egyesülete
Helyszín: Kunbábony, Magyarország
Téma: A közösségfejlesztés közép-kelet-európai kontextusának feltérképezése, a hasonlóságok és különbségek feltárása, összehasonlítása
Ajánlott projekt-látogatás: döntés később
1.3 Adatbázis
Elkerülhetetlen egy adatbázis létrehozása a hálózat szervezeteiről szóló információkból. Az adott szervezetről szóló információk mellett megéri feltérképezni a szervezet tevékenységeit, kapcsolatait is. Meg kell oldani a weboldalak közti átjárhatóságot is.
A Közösségfejlesztők Egyesülete továbbfejleszti az előző projekt eredményeként létrejött weboldalának Közép-Kelet Európával foglalkozó oldalait. Mindegyik szervezet folytatja saját weboldalának fejlesztését, és az oldalak közti linkek kialakítását.
2. Bilaterális projektmunka – Kollektív munka és projektfejlesztés – Tartalmi együttműködés
2.1 Módszerek fejlesztése
Megkezdjük a közösségfejlesztés mérését azáltal, hogy mérjük a társadalmi tőkét a hálózatban résztvevők gyakorlati területein.
Ld. 1.2 pont, az első nemzetközi esemény
2.2 Bi- vagy multilaterális tevékenység kialakítása, projektek, pl. közösségi iskola, közösségi gazdaságfejlesztés, közösségi média, közös képzések a közösségi média területén.
Bi- és multilaterális alapon szervezzük meg az együttműködést üléseinken, az érdekelt szervezetek pedig további támogatásokat pályáznak meg.
3. „Politikai” közösségfejlesztő események szervezése
Fő esemény: Európai közösségfejlesztő konferencia 2004-ben Budapesten
Ez a konferencia szerte Európából gyűjti egybe a közösségi aktivistákat, gyakorló közösségfejlesztőket, kutatási és képzési szakembereket, valamint irányelvi tanácsadókat (legföljebb 200 főt), hogy több irányelvi és gyakorlati kérdésben osszák meg tapasztalataikat. A konferencia az EU bővítés idején, számos európai ország csatlakozásakor zajlik majd.
A közép-kelet-európai közösségfejlesztésre fogunk összpontosítani: nem csupán arra, hogy mi történik, hanem arra is, hogy megerősítsük azt, ami történik - mégpedig hálózatok építésével, a regionális műhelyek támogatásával és egymás munkájának segítésével. Fel szeretnénk hívni a különböző kormányzati testületek figyelmét a közösségfejlesztésre, csakúgy, mint a bővülő-félben lévő EU-ét.
A konferencia legfontosabb eredményei a következők lesznek:
- A gyakorlati tapasztalatcsere és hálózatépítés európai alapjainak megerősítése
- Az európai kontextus további kérdéseinek azonosítása
- Európai közösségfejlesztő nyilatkozat kiadása
- A Community Development Journal a konferenciát követően leközli a megfelelő anyagokat.
III. Országos tevékenységek
Országos közösségfejlesztő hálózatok létrehozása
Helyi hálózatokat kell kialakítani ahhoz, hogy az egyes országokban növelhessük a szakmai hatékonyságot. Ez jó néhány országban megtörtént már, ahol általában spontán együttműködésekről beszélhetünk (az egyik kivétel Románia, ahol már más hálózatokkal együtt végzett hálózatszerű együttműködésről beszélhetünk), de ahol számos hasonló célkitűzésekkel, módszerekkel rendelkező szervezet működik, érdemes formalizálni az együttműködést. A hálózatépítés hatékony módszere a szemináriumok, műhelymunkák szervezése az egyes országokban.
Nemzetközi rendezvényeink cserefórumként is szolgálnak majd. Ezek az összejövetelek nyilvánvalóan inspiráló hatással lesznek egymás hálózatépítő munkájára is.
2003. augusztus 1.
Vercseg Ilona
Elnök
Közösségfejlesztők Egyesülete |