Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Környezetvarát közösségek
Szerző:
Nizák Péter
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1994
Szám:
1.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
McIlwaine; Susanna
Intézmények:
Környezetpolitikai Bizottság, Fenntartható Közösségek Intézete
Települések:
Sátoraljaújhely
Tárgyszavak:
környezetvédelem, vermonti program, helyi önkormányzat
Megjegyzés:
Annotáció:

K48_9401



Környezetbarát közösségek

A szakértők is, a lakosság is mérlegel

Sátoraljaújhelyen a vermonti program (Vermont az USA egyik állama)
beindítását szolgáló szervezési feladatok után 1992. március 30-án
indult el a konkrét munka. Daragó Ferenc gimnáziumi tanár és Ho-
monnayné dr. Joób Klára művelődési osztályvezető szervező munkájának
köszönhetően az Önkormányzat felkérte a szakértőkből, illetve a
lakossági képviselőkből alakult társadalmi bizottság leendő tagjait,
hogy vegyenek részt a környezetvédelmi program munkálataiban (az
előbbit Szakmai Bizottságként, az utóbbit Környezetpolitikai Bizottságként
említjük a továbbiakban). A szerződéstervezetet pontosították
és előkészítették a nyilvános gyűlésen való aláírásra.
A magyarul jól beszélő Susanna McIlwaine, a Fenntartható Közösségek
Intézete (FKI) közösségi programjának magyarországi igazgatója és
Nizák Péter, a Független Ökológiai Központ (FÖK) munkatársa, a közös-
ségi program koordinátora készítették elő a program leendő
munkálataihoz szükséges szakmai képzés anyagait. A programhoz kapcsolódóan
különböző dokumentumokat (munkatervek, alapkategóriák,
szakkifejezések) kellett magyarra fordítaniuk.
A többnapos oktatást a helyi Kossuth Lajos Gimnáziumban tartották a
résztvevőknek. A munka nyilvános volt, minden érdeklődő bekapcsolód-
hatott és figyelemmel kísérhette annak indulását. Éltek is a lehető-
séggel az Újhelyiek, a vártnál nagyobb hallgatóság gyűlt össze a
gimnázium fizika előadójában. A helyieken kívül vendégként részt vett
a képzésen a KTM közművelődési osztályvezetője, Lovretity Zsigmond,
valamint a Debreceni Önkormányzat Képviseletében dr. Karácsony Zoltán,
az Agrártudományi Egyetem adjunktusa és Erdei Sándor. Ezen kívül
többek között Nyírbátorból, Miskolcról, Sárospatakról is érkeztek
érdeklődők.
Az előadó George Hamilton, az FKI ügyvezető igazgatója és Jonathan
Lash környezetvédelmi jogász, az FKI igazgatótanácsának tagja szó sze-
rint az utolsó pillanatban érkezett meg a városba, miután egyikük az
Egyesült Államokból, a másikuk Bulgáriából indult.
Március 30-án került sor a Városházán, nyilvános gyűlés keretében,
a szerződés aláírására. A díszteremben tartott ceremónia első felében
Katona Rezső polgármester kinevezte a Szakmai és Környezetpolitikai
Bizottság tagjait, majd ő és George Hamilton rövid beszédet tartott.
Ezután írták alá a szeződést, a város nevében Katona Rezső polgár-
mester, az FKI nevében George Hamilton, a FÖK nevében pedig Vásárhelyi
Judit.
A megállapodás meghatározza mindhárom fél kötelezettségeit, szerepét
a program kidolgozásában és végrehajtásában. A vermonti intézet
vállalta, hogy a városnak 25.000.- USD céltámogatás forint ellenérté-
két biztosítja abban az esetben, ha sikerül egy reális, konszenzuson
alapuló környezetvédelmi akciótervet kidolgozniuk, továbbképez helyi
szakembereket, szakértői segítséget nyújt, megszervezi két főből álló
sátoraljaújhelyi küldöttség részvételét a vermonti őszi szakmai kép-
zésen. A helyi önkormányzat vállalta, hogy segíti a program megvalósí-
tását, irodahelyiséget biztosít az FKI munkatársai és szaktanácsadóik
részére, valamint a 25.000.- USD 10%-ával megegyező kiegészítő
pénzügyi támogatást nyújt, amit munkával vagy tárgyi hozzájárulással
is kiválthat. A FÖK szakmailag támogatja a programot, összekötő
szerepet lát el a város és az FKI között, népszerűsíti a programot
Magyarországon, ezenkívül kapcsolatot tart fenn a sátoraljaújhelyi és
egyéb nemkormányzati szervezetek valamint a KTM területi és országos
szerveivel. Mindez a Sátoraljaújhelyi Városházán a Miskolci Városi
Televízió által belámpázott, nagy történelmi személyiségek olajba
festett arcképeivel díszített, vendégekkel és érdeklődőkkel zsúfolt
díszteremben történt. Az aláírás után a program résztvevői álló-
fogadáson vettek részt, melyet a polgármester a megállapodás tiszte-
letére adott.

A munka első fázisához
segítséget nyújtó szakmai továbbképzést délutánonként tömörített
formában tartották az FKI munkatársai, a következő témák szerint:
- környezeti problémák elemzése,
- a környezeti kockázat csökkentésére vontakozó prioritások
felállításának alapelvei,
- a lakosság körében alkalmazható nevelési stratégiák,
- a lakossági részvétel és a demokratikus döntéshozatali rendszer,
- konfliktusok megoldási módszerei.
A további szakaszok sorsdöntő részei előtt az FKI szakértők bevoná-
sával újabb tréningeket fog szervezni, amelyek témái között szerepel
majd a kockázat csökkentését szolgáló stratégiák meghatározása, a
legmegfelelőbb stratégiák kiválasztása, a környezetpolitikai
alternativák elemzése és az akcióterv finanszírozását szolgáló mód-
szerek fejlesztése.
Legközelebb, a környezeti problémák veszélyességi fokának és
hatásainak meghatározásáról hallanak majd az Újhelyiek. Ezen kívül az
FKI magyar, akár helyi szakembereket is alkalmaz, hogy segítsék a
szakértői bizottságot a környezetvédelmi adatok összegyűjtésében és
értékelésében, a programterv megvalósítási alternatíváinak
kidolgozásában és ezek gazdasági hatásainak becslésében.

A bizottsági tagok és az érdeklődők három délutánon, estén
keresztül hallgatták az előadásokat. George Hamilton bevezetője után a
jelenlévők egyenként bemutatkoztak egymásnak, elmondták miért
tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a képzésen. Ezután Jonathan
Lash ismertette az összehasonlító kockázatelemzés módszerének
alapfogalmait és használhatóságát a környezeti döntéshozatalban.
Ebben az előadásában Lash részletesen és pontosan definiálta a mód-
szer alapfogalmait, kategóriáit. Lényege, hogy a környezeti problé-
mákat minden lehetséges oldalról meg kell vizsgálni, így kaphatunk
pontos képet veszélyességéről, nagyságáról, okairól. A környezeti
problémák hosszútávú hatásait, örökletességét elemezve elmondta, hogy
a környezeti károk, az egészségkárosodások súlyos örökség, amelyet
kapunk, de tovább is adunk a jövő generációknak. Okaiként az
ellenőrizetlen szennyezési forrásokat, a hatástalan környezetvédelmi
törvényeket és az anyagiak hiányát említette. A környezeti kockázatok
csökkentésének akadálya, az anyagiak hiánya mellett Lash szerint az
egymással versengő érdekek és a lakosság tapasztalatlansága. Az
összehasonlító kockázatelemzés legfontosabb elemeire tért át ezután.
Fő kategóriák:
- a rendszerben való gondolkodás, (minden problémát lépésről-lé-
pésre elemezni)
- a következetes terminológia (minden probléma leírása ugyanazokra
a főbb jellemzőkre koncentrálva mint:
súlyosság, lakosság veszélyeztetettsége, visszafordítható követ-
kezmények)
- a dokumentáció (adatok, indítékok rögzítése a döntéshez, hogy
mások is megérthessék és megismételhessék az eljárást).
Ezután következett a különböző eljárások bemutatása, amelyekkel
elemezhetőek a környezeti problémák.
Több alapfogalmat definiált a professzor, amelyek a későbbi munkához
nyújtottak segítséget: az ártalmakat okozó anyagok = stresszorok, az
utak melyeken keresztül a stresszorok elérik az embereket, növényeket,
állatokat = a hatáskifejtés módjai, a helyek vagy tevékenységek,
melyek lehetővé teszik, hogy a stresszorok kifejtsék hatásukat = a
forrás. Ezekre a kategóriákra épült a további munka, a különböző,
példaként kezelt környezeti problémák vizsgálatai során ezen
szempontok szerint folyt az elemzés. Természetesen a Szakmai Bizottság
a konkrét munka során beszámolóiban is ezeket a szempontrendszereket
használja majd.
Ezután Lash részleteiben szólt a három vizsgálandó tényezőről. Mint
elmondta a stresszoroknál figyelembe kell venni mennyire veszélyesek,
hány személyt veszélyeztetnek, milyen fokú ez a veszélyeztetettség,
milyen gyakran és milyen hosszú ideig tart és hatáskifejtésének hány
féle módja létezik. A hatáskifejtés módjainak elemzésekor fontos,
hányféle stresszor van, milyen mennyiségben és mennyi a
veszélyeztetettek száma. A szennyezési források értékelésénél meg kell
vizsgálni, hogy hányféle stresszor jut a környezetbe, milyen
mennyiségben, mennyire veszélyesek, milyen módon fejtik ki hatásukat
és hány személy van kitéve ennek.
A nap utolsó előadásán a környezeti problémák összehasonlításának
nehézségeiről beszélt Lash professzor.
Itt meg kell állapítani, mi a kockázati tényező, mely kockázati
tényezők a legfontosabbak és hogyan kezeljük a bizonytalaságot. A kockázati
tényező alatt, Lash előadása szerint, negatív irányú változást
értünk az értékelt tényező állapotában. A kockázatok fontossági
sorrendjénél figyelembe kell venni, hogy betegséget, esetleg halált
okoz-e, fiatalkorúakat vagy időskorúakat veszélyeztet, önkéntesen
vállalt (pl. dohányzás) vagy csak elviselt, az emberi egészségre hat
vagy a természetre, esetleg a gazdaságra. Egy bizonyos pontig dönt-
hetünk tudományos szempontok szerint, de van egy határ, amely után a
szubjektív értékelés következik. Az, hogy mely problémákat tartunk
fontosnak, nyilván függ a személyes értékrendszerünktől is - volt Lash
professzor konklúziója, amelyet a témához kapcsolódó kis történetekkel
is illusztrált.
A másnapi tréning is az ő előadásával kezdődött. Ezúttal a
környezeti problémák meghatározásáról beszélt. Kiemelte, mennyire
fontos világosan megfogalmazni a problémaköröket. A munka ezután még
konkrétabbá vált, a két bizottság tagjai külön folytatták a tanulást.
Feladatuk a konkrét munkaterv felvázolása, az ülések ütemtervének és
előzetes teendőinek első hét hónapra való kidolgozása volt. A
bizottságok itt kaptak képet későbbi munkájukról, ekkor történtek a
kezdeti lépések is a csoportok belső szerveződése felé.
A Környezetpolitikai Bizottság már ekkor megválasztotta vezetősé-
gét. Az ő feladatuk a folyó ügyek kézben tartása, a dokumentálás és a
kapcsolattartás a másik bizottsággal, az FKI-val és a FÖK-kel.
Ügyvezetőnek Szigeti Gábort választották, aki 31 éves játékkészítő
kisiparos, az azóta már feloszlott Sátoraljaújhelyi Zöld Párt
alapítója, aktív civil környezetvédő. Helyettese Dudás Gábor tanár, a
titkár pedig Éles György gimnáziumi tanuló lett. A tagok rögtön
megbízták a vezetőséget, hogy intézzenek felhívást a lakossághoz és
kérjenek tőlük véleményeket a város környezeti problémáiról. Mindkét
bizottság kitűzte első, önálló ülésének időpontját.
A képzés utolsó napján a két bizottság feladatait pontosították
tovább a kiscsoportos foglalkozások. A Környezetpolitikai Bizottság a
helyi közösséggel való kapcsolattartás módszereiről, a Szakmai
Bizottság pedig a környezeti problémák feltárásainak technikáiról
kapott részletesebb tájékoztatást. A képzés lezárásaként a jövőbeni
képzések szükségleteinek, igényeinek meghatározása szerepelt. A
háromnapos oktatóprogram végén George Hamilton gratulált a részt-
vevőknek kemény munkájukhoz.
Az amerikaiak elégedettek voltak a képzéssel, a résztvevőkkel, jól
érezték magukat a városban. Délelőttönként a város különböző prog-
ramokat szervezett számukra, sőt George Hamilton ellátogatott Sáros-
patakra is, ahol a helyi Tanítóképző Főiskola igazgatójával folytatott
megbeszélést egy későbbi, lehetséges együttműködésről.
Az amerikaiak távozása után a bizottságok megkezdték munkájukat.
Április 7-én tartotta első ülését a Szakmai Bizottság. Az ülésen most
már inkább megfigyelőként vett részt a még Magyarországon tartózkodó
Susanna McIlwaine. A bizottság feladata, a vezetőség megválasztásán
kívül, egy kezdeti környezeti problémalista összeállítása volt, melyet
a Környezetpolitikai Bizottság fel tud használni későbbi munkájához. A
tagok Kerényi Istvánné biológia szakos gimnáziumi tanárt választották
elnöknek, helyettese Kohánka István városi környezetvédelmi
parancsnok, ügyvezető pedig Pappné Géczi Ágnes környezetvédelmi mérnök
lett. A továbbiakban mindenki saját szakterületének, munkahelyének
problémáit ismertette. Mivel a tagok a városban vagy a közvetlen
közelében dolgoznak, Sátoraljaújhely környezeti problémáinak sokoldalú
listáját sikerült összeállítaniuk. A lista 9 fő pontot tartalmaz,
amelyeket további alpontokra osztottak a jelenlévők:
- Az élővizek szennyezése,
- szilárd hulladék gyűjtése és elhelyezése,
- zajártalmak,
- dohányzás közösségi helyiségekben,
- műtrágyák használata,
- sugárzás,
- termőtalaj pusztulása,
- erdőpusztulás,
- légszennyezés.
Ezeket a problémákat azután a tanult módszer szerint több oldalról
elemezték, és ezt a listát küldték el a Környezetpolitikai Bizottság-
nak (KpB), javaslatként. Az ülés végén, amelyről az Újhelyi televízió
felvételeket is készített, a helyi újság főszerkesztője ígért
publicitást a programnak.
A Környezetpolitikai Bizottság másnapi ülésén, mivel a vezetővá-
lasztáson már túlestek, a konkrét feladatok kerültek napirendre.
Szigeti Gábor elnök felolvasta a napirendi pontokat: belső működési
szabályzat felállítása, új tagok felvétele, munkaterv készítése,
környezeti problémák felvetése, összehasonlítása a Szakmai Bizottság
javaslatával, a lakosság informálásának lehetőségei. Hosszas vita után
a tagok elnapolták a belső szabályzat felállításának és az új tagok
felvételének kérdését (előbbinek a kidolgozásával a vezetőséget bízták
meg), és a problémafelvetésen dolgoztak. Végül a helyi derítőrendszer
légszennyező hatását és a Dohánygyár veszélyes hulladékainak
elhelyezését is bevették a felsorolásba.
A lakossággal való kapcsolattartás első lépéseként mindenki
vállalta, hogy munkahelyéről, lakóhelyéről adatokat gyűjt, és ezeket
elhozza a következő ülésre. Külön bizottságot állítottak fel, melynek
feladata

a helyi médiákkal való kapcsolattartás.
Vállalták, hogy tájékoztatják az újhelyi televíziót és a helyi újságot
a program menetéről. Az ülés befejezése után a tagok közül többen
hosszú beszélgetésen próbálták tisztázni a felmerült problémákat,
félreértéseket. Susanna McIlwaine megígérte, hogy a következő ülésig
hosszútávú munkatervet küld a bizottságoknak. A helyiek a tervezés
hosszúságát kifogásolták, úgy érezték a lakosságnak nincs türelme egy
ilyen távlatú programhoz. Végül egyetértettek abban, hogy a KPB
feladata az, hogy esetleges spontán akciókkal, oktatóprogramokkal,
nyári kirándulásokkal bevonja a lakosságot, felkeltse érdeklődésüket a
program és a környezetvédelem iránt. Mint Susanna McIlwaine elmondta,
náluk is a lakosság megmozgatása a legnehezebb feladat.
A bizottságok havonként üléseznek. A helyi sajtóban Daragó Ferenc
és Dudás Gábor fog rövid cikket írni a programról, helyi szemszögből
mutatná azt be. Ezt érdekességként saját szakmai folyóiratukban sze-
retnék megjelentetni.
A Szakmai Bizottság legközelebb április 29-én ült össze. A napi-
rendben a belső működési szabályzat felállítása, a környezeti
problémák hatásainak értékmérése és az előzetes munkaterv megbeszélése
szerepelt.
A környezeti problémák hatásait, bizonyos értékdimenziók szerint pró-
bálták elemezni. Bognár Sándor bizottsági tag beterjesztése szolgált
ehhez alapul. Attól függően, hogy mit veszélyeztet a probléma (embert,
élővilágot, társadalmat, gazdaságot) és mennyire, különböző
értékpontokat javasolt, amelyek alapján rangsorolni lehetne súlyos-
ságukat. A tagok kiegészítései után (pl. műemlékekre gyakorolt hatás)
elfogadták a tervezetet, amely még változhat a vermonti szakértő meg-
érkezése után. A Környezetpolitikai Bizottságnak javasolt lista
alapján már kirajzolódtak a fő pontok, amelyekre szakmai szempontok
szerint kis csoportokra osztották a bizottságot (orvosok, mérnökök,
vízügyi szakemberek). Az előzetes munkaterv szerint a bizottság szep-
temberig az adtagyűjtést, elemzést végzi és a beszámolók elkészülte
után kerül sor a rangsorolásra. Ehhez a munkához igénybe vehetnek
külső szakembereket is.
A Környezetpolitikai Bizottság következő ülésén a bizottság fela-
data a problémalista letisztázása, megkurtítása, kis csoportok felál-
lítása és a belső működési szabályzat elfogadása volt. Először Nizák
Péter egy alapvető félreértést tisztázott a résztvevőkkel. Az előző
üléseken kiderült, hogy többen hosszúnak ítélték a 18 hónapos
tervezési időszakot, mert feladatuknak a 25.000.- USD elköltését
tartották. Nem látták a hosszútávú lehetőségeket a programban, és a
problémalista felállításánál a viszonylag kis összegű kezdeti támoga-
tást vették figyelembe. Feladatuk ugyanakkor egy rendszerezett,
adatokkal és lakossági véleményekkel alátámasztott munkalista felál-
lítása volt az átfogó problémákról, amelyet kidolgozva a város
rendelkezésére bocsátanak. Ennek hosszútávú lehetőségei (pályázatok,
önkormányzati költségvetésből való részesedés, stb.) hasznosabbak
lehetnek a város számára mint a konkrét céltámogatás.
A bevezető után a képzésen tanult módszer szerint, a tagok először
szavazással eldöntötték az egyes problémákról, hogy nagyon, közepesen,
vagy gyengén veszélyeztetik-e a közösséget. Ez már irányadó volt a
későbbi listarövidítéshez. A következő lépésben a táblán lévő
problémalistán mindenki elhelyezte 8 szavazatát, tetszőleges elosztás-
ban. îgy jól kidomborodtak a bizottság által fontosnak tartott
problémák. A legtöbb voksot az élővizek mederszennyezése, az illegális
szemétlerakók és az erdőpusztulás kapta. Az összeszámlálás után a
szavazat nélküli problémákat még egyszer átnézték, és amit ennek
ellenére fontosnak ítéltek, nem vették ki a listából. (A cél az volt,
hogy a közösséget érintő problémák lehetőleg teljes számban
szerepeljenek, tekintet nélkül arra, hogy megoldhatónak ítélik-e
azokat, vagy érinti-e őket személyesen.) Miután elkészült a munka-
lista, amely teljes

a lakossági szavazatok elemzése

után lesz, a bizottság kiscsopotokra oszlott. Az első csoport feladata
a lista letisztázása, a problémák rövid definiciószerű ismertetése
lesz. A másik csoport a közvéleménykutatási adatok elemzését,
ismertetését fogja végezni. Külön csoportra bízták a sajtóval, a
televízióval való kapcsolattartást és konkrétumként azt, hogy a
munkalistát közöltessék le az Újhelyi Körkép c. lapban. Dudás Gábor
elnökhelyettes vállalta, hogy néhány más taggal együtt ötletbörze
szerűen felvet a lakosság bevonását célzó technikákat. Megállapodtak,
hogy a csoportok beszámolóival fog kezdődni a következő ülés.
Zárásként Szigeti Gábor elnök ismertette a vezetőség által kidolgozott
belső működési szabálytervezetet. A részletes tervezet tartalmazza
többek között a bizottság funkcióinak, belső működésének, az elnökség
kötelezettségének leírását. A bizottság elfogadta a tervezetet,
amelyet a következő gyűlésen mindenki írásban is megkap majd. A
Környezetpolitikai Bizottság eldöntötte, hogy havi rendszerességgel
fog ülésezni.
Nyáron a bizottsági tagok feladata a lakossággal való kapcsolattar-
tás lesz. A lakosság érdeklődését különféle formákban lehet
felkelteni. A számukra szervezett programok bevonják őket a munkába.
Ennek első lépéseként a helyi Környezetvédelmi Népfőiskola zárónapján
a népfőiskolai polgárok kirándulásra hívják meg a város képviselőit és
a bizottsági tagokat.

A programban résztvevő másik magyar város, Mosonmagyaróvár szintén
túl van a kezdeti szervezési feladatokon. George Hamilton és Plutzer
István polgármester tárgyalásai után, április első hétvégéjén tartotta
az FKI a leendő bizottsági tagoknak szóló alapképzést. Ez különbözött
az Újhelyitől, mivel Óváron még nem tisztázódott, ki melyik
bizottságban fog dolgozni. A program elindításában segítséget nyújtott
a helyi koordinátor, Tóth Marianna is. A képzés itt is nyilvános volt,
de nem volt annyi érdeklődő, mint Újhelyen. Ez valószínűleg a két
város eltérő helyzetéből adódik. Mosonmagyaróvár fekvésénél fogva
kedvezőbb helyzetben van, itt az emberek talán nem érezték olyan nagy
eseménynek az amerikai program beindítását, mint Újhelyen.
A képzést, amelyet az Újhelyihez hasonlóan George Hamilton,
Jonathan Lash, és Susanna McIlwaine tartott, két napra sűrítették.
Április 3-án a helyi "Pártok Házában" kezdődtek az előadások az
előzővel azonos program szerint. Másnap új helyszínen, a városhoz
közeli Novákpusztán, a Kastélyszállóban folytatódott a tréning. A
kastély nagytermében állítottak fel egy előadótermet a szervezők. Itt
már több érdeklődő volt. Jonathan Lash folytatta előadássorozatát az
alapkategóriák ( forrás, stresszor hatás, stb.) tisztázásával, majd a
résztvevők kis csoportokra oszlottak és konkrét problémák elemzését
végezték.. Különösen érdekes volt a Bősi Erőmű elemzése, ami már
vitákra is lehetőséget adott. A helyszín kapcsolódott a
környezetvédelmi programhoz, hiszen a park mellett a Duna egyik
holtága fekszik, amely, mint a helyiek elmondták, veszélybe kerülhet a
Bősi Erőmű beindításával.
Végül a tagok meghívást kaptak egy vacsorára a helyi Malom Étterembe,
amelyet a polgármester adott az amerikaiak tiszteletére, és az utána
következő ünnepélyes szerződéskötésre a Városházára.
A vacsorán Plutzer István polgármester és George Hamilton beszé-
deikben a program értékeiről és a sikeres együttműködés lehetőségeiről
szóltak, majd mindenki átsétált a városházára. Ott előszőr George
Hamilton az FKI, majd Vásárhelyi Judit a FÖK nevében mondott beszédet.
Vásárhelyi Judit külön szólt a két programban résztvevő város
együttműködésének fontosságáról és az Újhelyiek nehézségeiről. Ezután
ünnepélyesen aláírták a szerződést, amely az Újhelyihez hasonló
kötelezettségeket rótt a felekre.
Sok szervezési feladat maradt a helyi koordinátorra, az FKI és a
FÖK munkatársaira Óvárott az első képzés után is. A munka beindításá-
hoz fel kellett állítani a bizottságokat, amelyek még nem alakultak
ki, és pótképzést kellett szervezni a leendő tagok számára. Az
előzetes képzésen nem eshetett szó a bizottságok konkrét feladatairól,
hiszen nem tudták a résztvevők ki, melyik területen fog dolgozni. Tóth
Marianna egy felkérőlevelet küldött a jelölteknek. A pótképzés és a
két bizottság első ülése május 12-13-14-én lesz.

Nizák Péter

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés