Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A Közösségfejlesztők Egyesülete
Szerző:
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1991
Szám:
26.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Parola, egyesületi önképzés, szakképzés, közösségfejlesztés meghatározása, közösségi munka
Megjegyzés:
G14_9126.txt
Annotáció:

Beke Pál-Huszerl József-Péterfi Ferenc-Varga A. Tamás-Vercseg Ilona: A Közösségfejlesztők Egyesülete
Egyesületünk 1989. áprilisában alakult azokból a szakemberekből (népművelőkből, pedagógusokból, lelkészekből, szociológusokból, pszichológusokból) és laikusokból, akik már 10-15 éve dolgoznak társadalmunk demokratizálódásáért, a hátrányokkal küzdő vidék és társadalmi csoportok egyenrangúsodásáért.
A közösségek társadalmi szerepe
A közösségi munka ma nálunk a civil társadalmat, vagyis a demokrácia alapintézményeit kiépítő tevékenység. A demokratikus intézményrendszer nem egyenlő a többpártrendszerrel, a helyi önkormányzatokkal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a beleszólási, képviseleti- és választási jogok gyakorolhatóságával, stb. Demokratikus társadalomban az emberek a legkülönfélébb közösségeken: kulturális, jótékonysági, egészség- és környezetvédő, önsegítő, de politikai, sőt gazdasági- pénzügyi csoportosulásokon keresztül is érvényesítik akaratukat, tudásukat, aktivitásukat, kifejezik véleményüket, hozzájárulnak a társadalmi hiányok megszüntetéséhez és a közjóhoz. A demokratikus társadalom formálisan és informálisan is strukturált társadalom.
A közösségek köztudottan a demokratizmus gyakorlóterepei. A leszűkült élethelyzetek egyszerűsített és rutinírozott gyakorlata helyett új és közvetlen kommunikációs helyzetbe hozzák az embereket. A közösségi gyakorlat megnyilvánulási lehetőséget ad, odafigyelni és meghallgatni, érvelni tanít és elviselni másokat - persze csak akkor, ha mindenki számára fontos ügy a csoportosulás mozgatóereje.
A közösségek a hatalom alternatívái. Strukturált helyi társadalom esetén van választási alternatíva, mint azt már a helyhatósági választáson tapasztaltak is visszaigazolták. A vezetők sokszor éppen ebben látják a közösségi munka "veszélyét". Dehát a demokrácia nem a pozíciók örökös birtoklását jelenti. A közösséghiány és izoláció fő okai éppen a kialakított függőségek erőssége és nehezen változtathatósága: a tulajdon elvétele; a jogi visszaélések; a gazdasági és politikai hatalom központosítása, összevonása; az iparosítás és a városokba tömörítés; az informális közösségi élet megszüntetése ill. valós célok hiányában értelmetlenné válása, stb.
Az informális közösségek hiánypótló intézmények is egyben. A szüntelen változás a társadalom működésének velejárója, s nem véletlenszerű baleset, mint azt napjainkban sokan érzik. Korábbi, "beállt" állóvíz társadalmunk helyett egy sebességét állandóan fokozó társadalmi működést érzékelünk, melyben az alkalmazkodáshoz felhalmozódott tudás rendre kevésnek vagy alkalmatlannak bizonyul, s így állandó változtatásra szorul. S ugyanígy az intézmények, melyek a felismert társadalmi hiányokat hivatottak megszüntetni, az intézmények is állandóan változnak, s működésük akkor kielégítő, ha nem is tudják tökéletesen és szinte keletkezésükkel egyidőben lefedni a folytonosan keletkező hiányokat, de rugalmasan, gyorsan, alulról rámozdulnak és megszüntetik vagy legalábbis mérsékelik azokat. Szokatlan még Magyarországon, mert állami intézmények feladatmegoldásához szoktunk, szokatlan tehát, hogy magánszervezet is elláthat közszolgálati funkciókat, s ezért állami-hivatalos pénzeket is kaphat, de ez a jövő és részben már a jelen is (gondoljunk csak arra, hogy magániskolák is kaphatnak fejkvótát; vagy hogy a kulturális, szociális vagy képzésre, gazdasági cél megoldására létrejött, pályázatokon induló egyesületek is közszolgálatot végeznek).
Ha a közösség hiánypótló intézmény és nem csak valami szívderítő haszontalanság, az élet sója vagy szolidáris szála (ez sem kevés!), akkor a közösségek létrejöttének serkentése és működtetése sem luxus vagy szivesség a hatalom részéről, hanem befektetés. Az önszervező közösségek egy sor olyan társadalmi problémát oldanak meg ingyen és gyorsan, melyeket a hatalom nem tud, vagy nem időben tud, vagy nem kellő mértékben, vagy csak nagyon drágán tud vagy tudna megoldani. A közösségek folyamatosan csökkentik a társadalmi hiányokat és fejlesztik a társadalmat, egészségesebbé és értelmesebbé teszik maguk és egymás életét is.
Mi a közösségfejlesztés?
A közösségfejlesztés (community development) vagy közösségszervezés (community organization) a települések társadalmi fejlesztését jelenti egy bátorító, informáló, kapcsolatszervező szakmai munka segítségével létrejövő önszervező közösségi hálózat által.
A közösségi munka korunkban a világon mindenütt, a fejlett ipari országokban is, bátorításra és segítésre szorul. A jóléti országokban az önszervezés és önkéntesség magas szintű kiépültsége jött már létre. Itt az állam, a helyi hatalom és a nagyobb szervezetek anyagilag támogatják a közösségi munkát, szakmai hátterét (képző intézmények) és fizikai terét (közösségi házak) biztosítják, az általuk létrehozott intézmények működését támogatják s az önkéntesek által termelt értéket évente dollármilliókban kifejezik és erkölcsileg megbecsülik. Az állampolgárok ismerik a közösségi munka lehetőségeit és problémáik megoldásánál tudatosan alkalmazzák, ill. tudatosan kérnek fel segítő szakembereket. Léteznek közösségi munkás álláshelyek, általában a helyi önkormányzatok, de szakmai intézmények, egyetemek vagy közösségi központok, gyakran maguk a közösségek is alkalmazzák őket. A kapcsolat hatalom és önkéntes szervezetek között persze itt sem teljesen harmonikus, hiszen az önkéntességen alapuló, legtöbbször non-profit NGO-(non-governmental organizations, vagyis nem-kormányzati) szervezetek aktivitásukat gyakran a hatalom ellenében fejtik ki, mert úgy gondolják, hogy a mindenkori hatalom a legfőbb felelőse és oka a társadalmi igazságtalanságoknak. A fejlett országokban gyakori a fejletlenebb országokat segítő önkéntes és közösségi támogatás, fejlesztés is. De bátorításra szorul a közösségi munka a harmadik világ országaiban és természetesen a posztszocialista államokban is, éppen mert társadalmaik strukturálatlanok vagy nem eléggé strukturáltak. De még az olyan erősen demokratikus ország, mint Svédország sem mondhat le a közösségi munkáról, éspedig periódusonként más és más okokból. Vagy azért, mert mint pl. a 20-as években, gyorsan kell jól képzett tömegekre szert tennie és az állami intézményrendszer nem képes ilyen tömegesen képezni, vagy pl. napjainkban azért, mert a túlzott állami gondoskodás hatására tömegek váltak önállótlanná vagy közönyössé és még a választásoktól is távol maradnak.
A közösségi munka tevékenységi körei a mai magyar társadalomban
A közösségi cselekedetek - ez idő szerint - legfőképpen a következő jelenségek ellenében szükségesek:
- strukturálatlan helyi társadalom;
- a helyi nyilvánosság hiánya;
- a településbe zártság, az izoláltság, a "világ=a falu, a megye, az ország" életérzés uralkodó jellege, a kapcsolatnélküliség és a kiszolgáltatottság a környezet hatalmasainak;
- információhiány a társadalmi élet minden területén; a jogok és érdekérvényesítési lehetőségek ismeretének hiánya;
- a települések adottságainak ki nem használása, a tárgyi- és tudásértékek parlagon heverése, kihasználatlansága;
- a munkanélküliség;
- a fiatalság és az értelmiség elvándorlása;
- a szociális bizonytalanság, szegénység és ellátatlanság;
- az infrastrukturális elmaradottság, beleértve a szocializációs egyenlőtlenségeket is;
- az eluralkodott apátia, az egymás iránti bizalmatlanság, a cselekvés értelmének megkérdőjelezése, a beletörődés, a közöny, a szolidaritáshiány
A sort sajnos folytathatnánk. De azt is jelezhetjük, hogy eddigi tudásunk szerint milyen társadalmi szituációkban tud egyesületünk segíteni:
- Az önkormányzati demokratizmus kialakulása önszervező tájékozódás, tapasztalatcserék, viták keretében;
- a helybeliség tudatának kialakítása, az identitás tartalmának tudatosítása, a lokalitás és a helyi identitás köré szerveződő helyi mozgalmak és közösségi cselekvések beindítása;
- vállalkozások segítése (pl. valamely gazdálkodási forma, vállalkozás újra- vagy beindítása), az ehhez szükséges információk, kapcsolatok, vagyis a biztonságot adó háttér biztosítása; ismeretek akár képzés-rendszerű bevitele (szakmát adó tanfolyamok, gazdálkodási, vállalkozási, új rendelkezések, törvények ismerete, stb), az egyéni döntések közös latolgatása, példák bemutatása, stb;
- a helyi nyilvánosságot elősegítő folyamatok, közösségek kifejlesztése;
- az információk társadalmi értékesülésének folyamatai (helyi orgánum - újság, kábel-tévé, közösségi rádió stb. létesítése; információs decentralizáció, vagyis horizontális kapcsolatok pl. számítógéppel, stb.);
- az egyéni és közösségi művelődést-tanulást kiszolgáló szolgáltató rendszer kiépítése; a mindennapi élet minőségét fejlesztő közhasznú információk szolgáltatása (családdal, munkával, életmóddal, lakással, építkezéssel, divattal stb. kapcsolatos információk elhelyezése, stb.);
- az esztétikai környezet befolyásolása, az épített környezet hagyományhű és korszerű át- és visszaalakítása; környezetvédő- és szépítő csoportok, stb.;
- a társas szokások felelevenítése ill. megteremtése (körök, klubok, egyletek, alkalmi összejárás, stb.);
- a közösségi élet és a nyilvánosság színtereinek kiépítése, faluházak tervezése és építése, művelődési otthonok társadalmiasítása, egyesületi központok létesítésének elősegítése, stb.
Mindez gyakran úgy vetődik fel, mint egy település- vagy településrész általános fejlesztése, mert csak a munka során körvonalazódnak konkrétságukban a tevékenységek és döntik el a folyamatban résztvevők az egyes lépések sorrendjét.
Módszerünk informális beszélgetésekben keresni az optimális megoldásokat; azokat, amelyek megvalósítására a közösségben erő és szakértelem, tehát valamely belső erőforrás látszik. A megvalósuláshoz információk bevitele, hazai és külföldi jó megvalósítások felmutatása, kapcsolatok kiépítése, utazás és vendéglátás; bátorítás és megerősítés szükséges.
Mi van mögöttünk és mi áll előttünk?
Egyesületi munkánk előzménye egy több mint évtizedes, a települések társadalmi- és kulturális fejlődését segítő, közösségi szemléletű szakmai tevékenység, melyet az Országos Közművelődési Központ néhány munkatársa és számos művelődési ház igazgató, építész, szobrász, újságíró - ahogyan mi neveztük el, a Kollégium - fejlesztett ki a "nyitott ház" és a közösségfejlesztési kísérletek során, s amelyhez az évek alatt sok együttműködő munkatárs, legkülönbözőbb foglalkozású ember csatlakozott.
E munka lényege a kezdetekkor a rehabilizáció volt: visszaadni elemi szinten a hétköznapi kultúra, a puszta együttlét jelentőségét; megismerni és felvállalni a múlt elvetett népi-közösségi értékeit, tudatosítani történelmünket; értékké emelni az egyéni teljesítményeket és mindezeken keresztül visszaadni az emberek önbizalmát, hitét önmagukban és másokban, hogy a települések alaktalan, strukturálatlan halmazokból helyi társadalmakká váljanak.
E rehabilitációs folyamat mellett egyre erőteljesebben kérnek teret a településeken az egzisztenciális gondok. A csődbement nagyvállalatok tömegesen bocsájtják el munkásaikat és a többség csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lát önmaga számára lépéslehetőséget. A közösségfejlesztési munka hangsúlyai ezért ma főleg az új egzisztencia megteremtéséhez szükséges információk, a szakemberek, a kapcsolatok kiépítésére tolódtak át és az ehhez szükséges tanulási folyamatokat segíti.
Egyesületünk meglehet, hogy egy új szakma első intézménye is, tevékenységének társadalmi és mozgalmi jellege mellett. Az egyesületi munka ugyanis komoly lépéseket jelentett a szakmásodási folyamat felé, mert hirtelen fellépett az egymás tanításának, a szakképzésnek és rajta keresztül a munkatársak megnyerésének, a hálózat építésének igénye is. Talán a mi példánkon keresztül is megfigyelhető egy önszerveződő folyamat intézményesülése, szervessé válása a társadalmi struktúrában.
PAROLA
Már az első egyesületi összejövetelen fő feladatként elhatároztunk, hogy a lehető legszélesebb körben terjeszteni fogjuk a közösségi munka szükségességéről vallott nézeteinket és a közösségfejlesztés módszerét. Újságunkat PAROLÁ-nak neveztük el és 1990-ben indult, évi négy számmal. A településeknek, közösségeknek, segítő szakembereknek készülő lap első két évfolyamában főként gyakorlati segítségnyújtásra, tapasztalatok, információk, közérdekű kapcsolati pontok közzétételére törekedtünk. Ennek keretében különféle társadalmi cselekvési technikákat ismertettünk (hogyan kell egyesületet alapítani, helyi népszavazást kezdeményezni, helyi lapot indítani, alapítványt létesíteni, stb); példákat mutattunk be az önszerveződés, a helyi kooperáció gyakorlatából; foglalkoztunk az önkormányzatok működésének segítésével; az egyházak, az iskolák településen belül betölthető társadalomszervezői szerepével; a szociálpolitika, a szociális közösségi munka kérdésével. Természetesen törekedtünk bizonyos elméleti kérdések fölvetésére is, de ezek gyakran meghaladták volna az újság kereteit, s ezért egyidejűleg "PAROLA Füzetek" címen egy tanulmányok közzétételére alkalmas kiadványsorozatot indítottunk el. Visszatérve a PAROLA újság-változatára, jelentős teret szenteltünk a külföldi elméleti és gyakorlati példák megismertetésére, általában a nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetőségére is.
EGYESÜLETI ÖNKÉPZÉS
Az Egyesület 1989. december 12-13-án Cereden tartott közgyűlésén szakmai konferenciák rendezését határoztuk el. Az összejövetelekre 1990. januárjától került sor.
1. A vallás, az egyházi szervezetek és közösségfejlesztés
A konferenciára Radácsi László tagtársunk felajánlására, az ő és a Nógrád-megyeiek szervezésében Szécsényben, a 4 fővel újjászerveződő ferences szerzetesrend kolostorában került sor. A konferenciára meghívtuk mindazokat (egyházak képviselőit, vallásszociológusokat, közösségfejlesztőket, laikusokat), akik segítenek a kapcsolatok kiépítésében.
2. A szociális munka és a közösségfejlesztés kapcsolata
A konferenciát Debrecenben, Hallgató Éva tagtársunknál tartottuk, akinek segítségével a város szinte teljes szociális munkáját megismerhettuk a bemutatkozó szociális egyesületeken és intézményeken keresztül. Célunk, hogy rálátásunk legyen a kialakult kezdeményezésekre és gyakorlatra, hogy megfogalmazzuk a tevékenységeinkben rejlő sajátosságokat és különbözőségeket és megkeressük az együttműködési lehetőségeit. Ennek egyik lépése volt ez a konferencia, a másik egy vendégtanítás. Kalalóniából láttuk vendégül Josefina Fernandez i Barrerát, aki a katalán jóléti szolgálatok kialakulásáról és működéséről, az egyesületi élet ottani tapasztalatairól tartott előadásokat Budapesten és Debrecenben.
3. Az alternatív gazdálkodás
Az új gazdálkodási lehetőségek, a vállalkozások a biokultúra, a bor- és gyümölcsfeldolgozás, a tartott állatok, gyógynövények, stb., az új termelési- és értékesítési szövetkezetek, banki tevékenység, stb. terén fontos tájékozódnunk. Érdemes folyamatosan feltárni a hazai lehetőségeket és összekötni velük a helyieket. E kolonferenciára épp ezért meghívtuk az általunk ismert hazai és külföldi partnereinket.
A fentieken túl az Egyesület folyamatos önképzést, szakmai konzultációkat szervez az éppen aktuális témákról, pl. a gazdálkodásról; az új közigazgatási- önkormányzati-népképviseleti szerveződések kialakulásáról és működési feltételeiről; az egyes közösségfejlesztési folyamatokról.
Aktualitása van ma például a közösségi rádiózásnak, melynek lehetőségeit a hazai közvélemény szinte egyáltalán nem ismeri. Meghívtuk Claude-Alain Cheseux-t és munkatársát, egyben feleségét, Danielle-t, hogy ismertessék meg velünk a svájci egyesületi rádiózást, ezzel is felkészítendő társadalmunkat az előtte álló új lehetőségre.
E konferenciákról PAROLA-Füzet készül.
Felismertük, hogy a cselekvési technikák elsajátítására képzéseket is kell szerveznünk. "Lapozzunk" címmel a helyi lapok készítőinek szerveztünk képzést Tiszakécskén, ill. Dombóvárott, de terveinkben szerepel a tanulmányírás, az interjú- és videokészítés technikájának megtanulása is.
SZAKKÉPZÉS
Az Országos Közművelődési Központ és Egyesületünk a Művelődési Minisztérium engedélyével közösségfejlesztői szakképesítést adó képzéseket szervezhet. Az első képzések Hajdu és Békés megyékben indultak be, Groskáné Piránszki Irén és Pocsajiné Fábián Magda vezetésével, illetve megkezdődött és folyik a központi egyesületi képzés is, hogy a szakképzések tanárszükséglete valamelyest megoldott legyen. Az alábbiakban a közösen kidolgozott szakképzési tematika rövidített, irodalom jegyzék nélküli változatát közöljük, majd bemutatjuk a központi, általunk képzők képzőjének nevezett képzés munkáját is.
Szakképzési tematika
A képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a közösségfejlesztés szemléletét és módszereit. Napjainkban fokozatosan teret nyernek az öntevékeny, lakossági kezdeményezésen alapuló folyamatok. Ezek konstruktívan hatnak a társadalmi struktúrákra, ezért bátorításuk, ösztönzésük a társadalom egyik fejlődési lehetősége. E folyamatban a közösségfejlesztő megérti a valós társadalmi szükségleteket és azok közösségi realizálásához bátorítással, informálással és kapcsolatok szervezésével járul hozzá.
A végzett közösségfejlesztő egyes régiók, városi vonzáskörzetek, falvak társadalmi fejlesztését képes irányítani, szakértő segítője lehet az alakuló önkormányzatoknak, de a közösségi tevékenység szűkebb területein (pl. szabadidős közösségek) is sikerrel működik.
A képzést 2 szakaszban tervezzük megvalósítani. Az első egy 2 éves (270 órás) szakasz, amelyik sikeres elvégzése után a hallgatók középfokú "közösségfejlesztő" szakképesítést kapnak. A második szakasz egy 1 éves (130 órás) kurzus, amelyik alatt az erőteljes érdeklődésű, elkötelezett hallgatók elmélyíthetik tudásukat.
Az alábbi tematika javaslat. Az egyes tanfolyamok tervezésekor a helyben kialakított tematika egyeztetése szükséges a tantervet kiadókkal: OKK Fejlesztési Osztály és Közösségfejlesztők Egyesülete.
A hallgatók előképzettsége: min. középiskolai érettségi. Jelentkezhetnek szakképzetlenek és szakképzettek (pl. népművelés főiskolai végzettségűek) is, hiszen a képzés tartalma meglehetősen speciális, nem része a főiskolai képzésnek.
A hallgatók kora: a képzés - tartalmához híven - módszerében is zömmel közösségi, együttműködésen alapul, így kifejezetten hasznos, ha különböző élettapasztalatokkal rendelkező, különböző korú és iskolai végzettségű emberek vesznek benne részt.
Felvételi követelmények:
A felvétel követelménye 2 hét gyakorlati munka és néhány alapmű elolvasása. A gyakorlati munka azoknak követelmény, akik még nem dolgoznak/tak valamilyen társadalomtudományi alkalmazási területen (népművelés, szociológia, szociális munkás, stb). Ők a Közösségfejlesztők Egyesülete vállalkozó tagjaihoz kerülnek beosztásra és ott irányításukkal valamilyen közösségi munkát végeznek: gyermeknapközi v. tábor, ifjúsági klub, érdeklődési csoport, szociográfiai táborban való részvétel, információs tevékenység, szociális munka stb. Az elolvasásra kiadandó művekből felvételi beszélgetést tartunk, az egyéni adottságok és alkalmasság megállapítása érdekében.
Egy-egy kurzusra 30 főt iskolázhatnak be a tanfolyamot szervezők.
Tanfolyamot szervezhet:
a, Országos Közművelődési Központ Fejlesztési és Oktatási Osztálya és a Közösségfejlesztők Egyesülete
b, a megyék közművelődési képzési hatóságai, amennyiben tematikájukat egyeztették az fent megjelöltekkel.
A tanfolyamvezetők szakirányú (népművelő, szociológia, pszichológia) egyetemi v. főiskolai végzettségű szakemberek lehetnek. Feladatuk, hogy a kiválasztott témakörök szakembereit kiválasszák és velük együtt kialakítsák az általunk javasolt témákból és irodalmakból az általuk tanítandók körét. Konzultálnak a képzés tematikáját kidolgozókkal, saját tematikájukat velük szakmailag véleményeztetik. A tanfolyamvezetők egyes témák kidolgozását vezethetik is. Tartják a kapcsolatot a terepmunkát vezető "mesterekkel". Véleményezik a hallgatók tanfolyam-végi munkáját. Gondoskodnak a tanfolyam oktatóinak és egyéb dolgozóinak megbízásáról.
A képzés módszere: a már fent említetteken kívül arra törekszünk, hogy a gyakorlati és az elméleti felkészülés párhuzamosan folyjon. Ez azt jelenti, hogy a terepmunka rögtön a képzés elején indul és az elméleti anyagokat egy- vagy kéthavonta rendezett konzultációkon dolgozzák fel a hallgatók. Az irodalom feldolgozása lehet önképzés-jellegű - amennyiben kellően tájékozott közösségfejlesztő vezeti a tanfolyamot s a hallgatók sem teljesen kezdők e téren -, s történhet előadók, szakemberek felkérésével is, de lehet mindkettő kombinációja.
A vizsgakövetelmények:
A hallgatóknak lényegében minden foglalkozáson ill. a terepmunka teljes folyamatában részt kell venniük, mert a képzés nem elméleti jellegű, s még az elméleti témák is közös feldolgozásúak (szövegelemzés, kiselőadások, viták stb.) Sőt, tekintve, hogy a megadott irodalom nagy része alternatív, a képzésbe be van építve az egymás-tanítás mozzanata (nem mindenki olvas el mindent). A hallgatók a terepmunkában és szakmunkával vizsgáznak. A terepmunkát a választott "mester" (közösségfejlesztésben járatos szakember) mellett végzik, a konkrét helyi fejlesztében. A "mester" és a terep kiválasztásában a hallgatók érvényesíthetik saját motivációikat. A terepmunkát összefoglalandó szakmunkával vizsgáznak, amelyik lehet egy "mesteréhez" írott szakdolgozat vagy valamely konkrét közösségfejlesztési folyamat önálló beindítása és életben tartása (egyesület, közösség alakítása, stb.), melyet a "mester" igazol.
A tanfolyam eredményességének elbírálásának három forrása van. Az első a "mesterek" írásos ajánlása. A második a tanfolyamvezető írásbeli értékelése a hallgató teljes képzési időre kiterjedő munkájáról. A harmadik - ha van ilyen -, a szakdolgozat, melyet a tanfolyamvezető által felkért közösségfejlesztési szakember bírál el.
TANTÁRGYI BLOKKOK AZ ELSŐ KÉT ÉVRE (270 óra):
(Megjegyzés: a tanfolyamra jelentkezettek szakmai előképzettségétől, fejlesztési területétől, érdeklődésétől függően az első és a második szakasz témakörei felcserélhetők!)
1. A magyar falu és a parasztság munkatevékenységének, tulajdonviszonyainak és életkörülményeinek változása a XIX.-XX. században. (25 óra)
2. A magyar településhálózat társadalomrajza. Urbanizáció. A városfejlődés történeti-szociológiai megközelítése. Regionális problémák. Az urbanizmus, mint életforma. Az új lakótelepek szociológiai problémái. A szocialista városok és a szociológia. (25 óra)
3. Közgazdasági, gazdaságpolitikai hatások és sajátos fejlődés a Kelet-európai régióban. (25 óra)
4. A magyar társadalom alapvető társadalomfejlődési, modernizációs, társadalmi-gazdasági átstruktúrálódásai, ill. mobilitási folyamatai az 1867-es kiegyezéstől napjainkig. (25 óra)
5. Társadalmi viselkedési zavarok. Társadalmi csapdák; Korrupció; Viselkedéskultúránk torzulásai; Közösségek válsága és hiánya; Az értéktudat kiforratlansága; A hősiesség kényszere; Az információhiány; A bűntudat; Az infantilizmus. (12 óra)
6. A helyi társadalom fogalma. A helyi társadalom és a településrendszer. A helyi hatalom működése. A család, a magántulajdon és a helyi társadalom szerkezete. Lakossági részvétel. Társadalmi tervezés, önkormányzati és helyi döntés. Választás, helyi politika. (25 óra)
7. A nyilvánosság. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásai. A nyilvánosság és a tájékoztatás közötti különbség. A helyi nyilvánosság tegnap és ma. A helyi nyilvánosság fórumai. A lakossági hozzáférés esélyeiről. Az információ szerepe a modern társadalmakban. Helyi újság, kábeltévé, közösségi rádió. Információs kapcsolatok. (16 óra)
8. Az önszervező csoportok. Az öntevékeny szerveződések történeti példái. Kulturális tevékenységet végző csoportok a művelődési intézményekben és azokon kívül. Az önsegítő (self-help) csoportokról, az egyesületi forma ismérvei ("történelmi" elemzés a 80-as évekről), egyesületek-szövetségek, a faluházak kialakulásáról, helyi öntevékenység és annak gazdasági feltételei. Társadalmasítási kisérletek. A társadalmi cselekvés technikái (hogyan kell egyesületet alapítani, helyi lapot szervezni-indítani, egy település v. településrész önállóságát kivívni, helyi jelöltet a népképviseletbe juttatni, helyi népszavazást kezdeményezni, iskolát visszaállítani v. alapítani, alapítványt létrehozni stb.) (15 óra)
9. A közösségfejlesztés. "Tetszhalott" helyi társadalom. Az önszerveződés elősegítése, közösségek létrejöttének inspirálása. Közösségfejlesztés Magyarországon (Bakonyszentkirály és társközségei, Csenger és társközségei, Dombóvár és városkörnyéke, Epöl, Nagyrábé, Albertirsa, Budapest-újpalota, Csabacsüd, Konyár, Bátonyterenye, Türje, stb.). A közösségek szerepe a helyi társadalomban. A helyi kezdeményezés. A központi mag. A szélesebb kör. A fejlesztési folyamat fázisai. A helyi orgánum, mint a helyi fejlesztés eszköze. Közösségi tájékozódás - gazdatanfolyamok, népfőiskolák. Kisebbségek, szubkultúrák és a közösségfejlesztés (25 óra)
10. A fejlesztői szerepe és személyisége. A fejlesztői magatartás alapjai. Az empátia. Az empátia képessége. Az empátia jelentősége és szerepe az emberi kapcsolatokban. Az empátia a segítő-kapcsolatokban. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. (12 óra)
11. Kommunikációs képességfejlesztés. A mindennapi kommunikáció zavarai. Tipikus kommunikációs helyzetek elemzése. (25 óra) Kommunikáció a közösségfejlesztésben. A segítő kapcsolat. A segítés folyamatának fázisai. Az elfogadó magatartás. A segítő beszélgetés. Aktív hallgatás. Az empátia kommunikálása. Az elfogadó támogató légkör. Egyenlőség és hasonlóság. Kultúrközi kommunikáció. A kulturális animáció tényezői és problémái. Motiváció a csoportléthez a gyermek-, ifjúsági-, felnőtt- és időskorban. A különböző korosztályi csoportok animálása. A csoporttagok megismerése. Megismerési szituációk. A közös tevékenység megválasztása. Animáció a művelődési otthonban. A "nyitott ház" kísérlet, a katalizáló (intenz1v) tér. A "végtelenül" differenciált lehetőségrendszer. Szervezett és spontán mozgások. Az újdonság elterjedésének problémái Magyarországon. A kísérlet tanulságai, szervesülése.
A TEREPMUNKÁRĽL
Az elméleti témák végzésével párhuzamosan folyhat a terepgyakorlat. A gyakorlat célja a társadalmi érzékenység és valóságismeret fokozása, a közösségfejlesztési szituációk belső megismerése, átélése. A hallgatók egyenként szegődnek a mesterek mellé. A terep és a mesterek kiválasztásában a Közösségfejlesztők Egyesülete segít. A terepmunka során a hallgató mindazon túl, hogy alkalmazza képességeit és a megtanultakat, hogy megfigyelési szituációkba kerül, hogy a gyakorlatban tanulja a közösségfejlesztési munka természetét; megismeri a település intézményeivel és szervezeteivel való együttműködés lehetőségeit is. Ahol erre mód nyílik, különösen fontos megismernie a szociális munkával foglalkozó intézményeket, ill. az információs központok, művelődési központok tevékenységét is.
A terepmunkával párhuzamosan, a terep jellegétől függően, szociográfiai ill. szociológiai művek elolvasását javasoljuk.
TANTÁRGYI BLOKKOK A 3. ÉVRE (130 óra):
- Történelemszemlélet. Európa, Kelet-Európa, Kárpát-medence.
- Az identitás
Az identitás társadalmi konstrukciója: halmaz és csoport, kategóriakészlet, kategóriák hierarchiája, szituativitás, kultúra. Az identitás és a személyiség. Nemzeti identitás. A világrendszer elméletek
- Közigazgatás. A tanácsrendszer története. A közigazgatási területbeosztás 1971-ig, majd változása. Az önkormányzat. A tanácsi gazdálkodás történetiségében, az 1991-től belépő szabályozás. Az új önkormányzat.
- Politológia. A hatalom és az uralom összefüggő kérdései. A demokrácia történeti kérdései. A demokratikus rendezőelvek - pluralizmus, korporatizmus, közvetlen részvétel. Új társadalmi mozgalmak. Ökológiai, alternatív mozgalmak és társadalmi változások.
Javasolt témák még:
Vallásszociológia. Az egyházak szerepe a helyi társadalomban.
Agrárszociológia. A magyar mezőgazdaság alakulása a honfoglalástól napjainkig. A szövetkezésről. Az értékesítésről. Továbblépési tervek és esélyek.
Iparszociológia. A magyar ipar kialakulásának és fejlődésének története (tendenciák)
Kereskedelem és szolgáltatás. A foglalkozások szociológiája.


Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés