Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Együtt tervezve a közös jövőt… Esettanulmány
(Összefoglaló gondolatok Nádasd fejlesztési koncepciójának elkészítéséről)
Szerző:
Pósfay Péter
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2008
Szám:
2
Oldalszám:
3
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Nádasd
Tárgyszavak:
Nádasd, településfejlesztési koncepció, esettanulmány
Megjegyzés:
Annotáció:

Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. (1997. évi LXXVIII. sz. tv. 2. §) Nádasd község Vas megyében található, 1350 lelkes település. 7 dombra épült 5 út kereszteződésében, amiken át 9 falu lakói közelíthették meg ezt a – már az Árpád korban központi funkciójú – falut. E települések közül egy elnéptelenedett, többet „bekebelezett” Nádasd, de öten (Daraboshegy, Halogy, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa) a mai napig közös jegyzőséget fenntartva a székhellyel demonstrálják az évszázadokon átívelő településközi együttműködés indokoltságát. 2003-ban tárták fel annak a rotundának az alapjait, amely a mai plébániatemplom mellett hirdeti a „10 falu 1 templom” gondolat jegyében itt kialakuló centrum idős korát. A falu Körmend kisvárostól alig 8 km-re, a 8-as főúttól délre, a mai 86-os és 76-os főutak által bezárt kis háromszögben terül el a természeti szépségéről híres Őrség legkeletibb településeként. Az itt lakók közül már alig-alig foglalkoznak mezőgazdasággal, a helyben lévő intézmények, szolgáltatások mellett elsősorban a környező városok (Körmend, Szentgotthárd, Zalaegerszeg) által kínált munkalehetőségek segítik a megélhetést.

A falu viszonylag jó infrastrukturális feltételekkel büszkélkedhet. Intézményhálózata, bolthálózata, civil szervezeteinek száma és aktivitása pezsgő helyi élet jeleit mutatja. Oktatási és művelődési intézményeit több éve már általános művelődési központként működtetik: óvoda, körzeti általános iskola, művelődési ház, teleház, könyvtár, alapfokú művészeti iskola, helytörténeti gyűjtemény működik a faluban. Posta, takarékszövetkezet, orvosi rendelők (háziorvosi és fogorvosi), gyógyszertár, védőnői, gyermekjóléti, idősgondozói szolgálat, élelmiszerboltok, vendéglők, építőipari, műszaki és vasáruk, háztartási cikkek boltja, benzinkút teszik teljessé a kereskedelmi hálózatot. Polgárőrség vigyázza a rendet, az Együtt Nádasdért Faluszépítő- és Fejlesztő Kulturális Egyesület szervezi a közéletet, művészeti csoportok, alapítványok egészítik ki a kistelepülés formalizált civil társadalmát. A helyi nyilvánosság orgánuma az idén XII. évfolyamába lépő Hétdombi Hírek című havilap. Az egykori népi hagyományok közül többet ma is életben tartanak, s újakkal gazdagítják azokat az alkalmakat, amikor a falu népe találkozhat, együtt cselekedhet, ünnepelhet, dolgozhat. A Húsvét, Pünkösd, az aratás, a szüret, a Lucázás, a Karácsony, és a téli vigasságok mellett nemzetközi kapcsolatokat is építve rendezik meg a Nádasdok találkozóját, a Tél temetését, a böllérversenyt, de újkori hagyománnyá vált a Bagolytúra, a Falu-takarítás és a Falunap eseménye is. Közösségi esemény itt a nemzeti, állami ünnepek sora: március 15-én, augusztus 20-án közös aktivitással ünnepelnek a faluban élők.
A szó igazi értelmében élő faluról beszélhetünk tehát – ebben a környezetben értelmezhető az a közös munka is, amit esettanulmányunk tárgyaként választottunk.

Nádasd 2006-ban még nem rendelkezett településfejlesztési tervvel. A helyhatósági választások előtt már történt kísérlet arra, hogy néhány fontos kérdésben véleményt nyilváníthasson a lakosság. Az önkormányzati testület pályázatot írt ki településtervezéssel foglalkozó irodák számára. A településen élők kisebb csoportjai kifejtették elképzelésüket a helyi és nemzetközi kapcsolatok, a közigazgatás, az oktatás- és az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra, sport és szabadidő, a civil élet, az úthálózat, közlekedés, a kommunális feladatok, az örökségvédelem és a falukép, faluszerkezet kérdéseivel kapcsolatban. Az egyes témakörökben megfogalmazott helyzetértékelést és fejlesztési elképzeléseket – melyeket 19 magánember és intézmény vagy szervezet véleményéből összesítettek – az előző ciklus polgármestere a helyi lap, a Hétdombi Hírek mellékletében adta közre vitaanyagként. Ez képezte alapját a 2006 szeptemberében megrendezett közmeghallgatásnak. Ezen meglehetősen kevesen gyűltek össze, lényegesen nem is változott a helyi lap mellékletében közzétett dokumentum tartalma, következtek az önkormányzati választások, megszakadt tehát az együttgondolkodás éppen csak megkezdett folyamata.

A megválasztott új testület első intézkedései között bírálta el a településfejlesztési terv elkészítésére kiírt pályázatot, s a beérkező ajánlatok közül kiválasztotta megvalósításra a szombathelyi székhelyű ARCHIGRAF Bt. tervezőiroda pályázatát. A képviselő-testület a szokásostól eltérő módon határozott a pályázat dolgában: a kiválasztott pályamunka beadóját arra kötelezte, hogy a 3 lépcsős fejlesztési tervFA településfejlesztési terv egy átfogó fejlesztési koncepcióra épülő településszerkezeti tervből és az ennek alapján kidolgozott helyi építési szabályzatból és szabályozási tervből áll.F első szakaszának – a koncepciónak – elkészítésében működjön együtt a Közösségfejlesztők Egyesületével.

A tervek összefüggését és tartalmát a következő ábra mutatja. Ebből is látható, hogy a 3 alkotórész közül az első egy átfogó, az érintettek nagy tömegének bevonásával elkészíthető „jövőkép” lehet, ami kellő alapot szolgáltat a településfejlesztő szakmérnöknek ahhoz, hogy a helyben élők akaratát (is) tükröző rendezési tervet készíthessen.


A koncepció tehát mindazokkal a területekkel foglalkozik, melyekkel kapcsolatban a lakosok hosszú távú elképzeléseiket fogalmazzák meg.
A testület – mondhatni rendhagyó – döntésének több oka is volt. Az elmúlt években részint a Közösségszolgálat Alapítvány, részint a Helyi Nyilvánosságért Egyesület több olyan helyi kezdeményezésben segítette a nádasdiak elképzeléseinek megvalósulását, amiknek kapcsán a helyiek megismerhették a közösségfejlesztői gondolkodásmódot, azt a segítő magatartást, ami nem korlátozta őket saját elképzeléseik megvalósításában, de mindig megadta azt a szükséges támogatást, mely átsegítette őket a nehézségeken. 1997 és 2004 között így alapítottak egyesületet, hozták létre saját helyi újságjukat, kezdeményezték a kistérségi együttműködést társközségeikkel, s végezték el az első közösségi felmérést a településen. Mindezek a helyi tapasztalatok találkoztak a Közösségfejlesztők Egyesületének 2006-ban közzétett felajánlásával, miszerint az egyesület szívesen közreműködik a települések olyan elképzeléseinek a megvalósításában, amiben a lakossággal közös tervezést választják az illetékesek. Ez alapozta meg azt a képviselő-testületi döntést, hogy a nyertes pályázó kötelezően működjön együtt a Közösségfejlesztők Egyesületével a településfejlesztési koncepció elkészítésének folyamatában.
Az egyesület bevonására nem tervezett többletforrást a Testület, „bele kellett férni” abba a költségkeretbe, amit a pályázó saját feladatmegoldásra tervezett, s illeszkedni kellett ahhoz az időtervhez, ami ugyancsak a pályázati ajánlattételben szerepelt. Ezzel a szűkített feltétellel fogadta el a Közösségfejlesztők Egyesülete a nádasdi önkormányzat felkérését, s kezdhetett hozzá az – egyesületben eddig előzmény nélküli – feladathoz.
A felkérést (megbízást) megtisztelőnek tartotta a Közösségfejlesztők Egyesülete, s hozzálátott a feladat előkészítéséhez. Az Egyesületnek korábban nem volt hasonló gyakorlati munkája, de tagjai közül többen többféle módon szereztek már tapasztalatot településfejlesztési ügyekben, s akkor már kb. fél éve működött egy kis szakmai műhely, melyben ilyen jellegű feladatvállalásra készültek néhányan a tagok közül.


Előkészületek

Egy közösségfejlesztő munkacsoport alakult debreceni, pécsi, szombathelyi, komáromi és budapesti tagokkal. Kéthavonkénti találkozásaik során a tagok megosztották egymással azokat a tapasztalatokat, amelyeket a közösségi tervezés gyakorlata során szereztek, s amelyek a településfejlesztési koncepciók elkészítésében eleddig hasznosnak bizonyultak.
Kapcsolatot keresett a munkacsoport a Magyar Urbanisztikai Táraság (MUT) Falutagozatával, és szakmai tanácskozást készített elő a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti LektorátusbanF2007. február 13-án az OKM, a MMIKL munkatársai, kistelepülések polgármesterei és építészek részvételével megtartott szűk körű tanácskozás, az alapvető feladatok tisztázására, szakmai kompetenciák egyeztetésére.F, annak érdekében, hogy a különböző szakmák képviselői együtt gondolják át, miben segíthetik, egészíthetik ki egymás munkáját a települések fejlesztésével összefüggésben. A Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat nyugat-dunántúli regionális találkozójánA KÖZTÁMHÁLÓ Győrben rendezett regionális továbbképzésén Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyék önkénteseinek részvételével a fogalmak tisztázása, a lehetséges teendők számbavétele céljából.F is megvitatták ezt a témát, bevonva a kistelepüléseken, lakótelepeken dolgozó, a helyi cselekvő aktivitást serkentő önkénteseket. Lassan gyűltek a tapasztalatok, kialakultak szakmai kapcsolatok, felbukkantak a hasonló módon gondolkodó, de más szakmákban dolgozó partnerek, s alakulófélben volt az a későbbi munkacsoport, melynek tagjai az első alkalmat várták, hogy közösen bekapcsolódjanak egy konkrét helyszínen is ebbe a munkába. Nem érte tehát teljesen készületlenül Egyesületünket a nádasdiak felkérése. A dolog neheze azonban csak ezután következett.
Az előkészítést megnehezítette a kész tervhez való alkalmazkodás: a pályázó tervezőiroda ajánlatában behatárolt költségkeret és összesen 5 hónapnyi időtartam szerepelt. Az előbbihez úgy tudtunk alkalmazkodni, hogy ebben a munkában csupán a ténylegesen felmerülő (elsősorban az utazással kapcsolatos) költségeket számoljuk el, az utóbbival kapcsolatban azonban módosító javaslattal éltünk.


A terv tervezése

A munka megkezdéséhez mindenekelőtt egyeztetni kellett az Archigráf Bt.-vel, el kellett készíteni a feladatmegosztást, tisztázni kellett a kompetenciákat, tekintettel a munkában elkerülhetetlen átfedésekre, s közben figyelni kellett arra, hogy világos legyen mindenki számára: a mi bekapcsolódásunk ebbe a munkába nem a konkurenciateremtés szándékával történik, hanem egy új – eddig még nem kellő súllyal gyakorolt – partnerségi viszony kialakítása, ebben egy szakmai-együttműködési módszertár kipróbálása a célunk.
A tervezőirodával a következő munkamegosztásban állapodtunk meg. A településtervező szakemberek az általuk eddig is használt sablon alapján gyűjtik azokat az információkat (statisztikai adatokat, szakvéleményeket), melyek a koncepció alátámasztására, s a szerkezeti terv megalapozására szükségesek, időről időre megosztják velünk az adatgyűjtés eredményét, részt vesznek a közösségi beszélgetéseken és a rendelkezésükre álló adatok, illetve szakmai tapasztalatok birtokában a kompetenciájukba tartozó kérdésekre választ adnak a helyszínen, valamint részt vesznek a közös gondolkodásban. A közösségfejlesztő team tagjai megtervezik,
előkészítik a közös találkozásokat, levezetik a beszélgetéseket, fórumokat, dokumentálják az ott elhangzottakat, emlékeztetőket készítenek és mindezeket a tervezőiroda munkatársai rendelkezésére bocsátják. Visszatekintve az elmúlt közel egy évre, úgy véljük, sikerült is tartani magunkat ehhez a munkamegosztáshoz. A vártnál több segítséget kaptunk menet közben a tervezőmérnöktől, örömmel láttuk, hogy ő maga is bevonódott a közös tervezésbe és szívesen vett részt a közösségi folyamatban.
A korábbi szakmai tanácskozások és a Belügyminisztérium által kiadott „Településfejlesztési füzetek” 24. száma segített abban bennünket, hogy az első egyeztető megbeszélést követően megtegyük azt a javaslatunkat, hogy ne csak a program megtervezésében, hanem a folyamat során végig megtartsuk azt a szoros munkakapcsolatot, ami garantálhatja a megbízó település állandó jelenlétét a munkánkban. Ennek záloga az a stratégiai munkacsoport volt, melynek tagjaként a Tervezőiroda és Egyesületünk egy-egy képviselője mellett Nádasd polgármestere és egyik önkormányzati képviselője vállalta a folyamatos egyeztetés és kontroll feladatát. Ennek a stratégiai munkacsoportnak a felállítása később az eredeti szándékot messze meghaladó eredményt hozott.
Megterveztünk egy folyamatot, aminek meghatározott állomásai a közösségi beszélgetések voltak. Kiderült azonban, hogy ezek az alkalmak nem minden problémára adnak választ, ezért menet közben kellett néhány módosítást megtenni, illetve az eredeti tervvel párhuzamosan egy másik vonulatot megtervezni. A stratégiai munkacsoport adott ehhez megfelelő keretet, s biztosította folyamatosan a megbízóval való együttes döntések meghozatalát. A munkacsoport folyamatosan egészült ki azokkal a segítőkkel, szakértőkkel (intézmények, ill. a hivatal dolgozói), akiknek ismeretei, kapcsolatrendszere szükségesnek bizonyult a teendők elvégzéséhez.
A megalakulás pillanatában nem látszottak még ezek az előnyök, csupán a folyamatos „együtt-gondolkodás” zálogát láttuk benne.
A koncepció megalkotásához a lehető legtöbb helyben lakó megszólítását terveztük, s kerestük azokat a munkaformákat, módszereket, melyek alkalmasak lehettek ennek a célkitűzésnek a teljesítéséhez. Építettünk helyben meghonosodott metódusokra, számításba vettük potenciális segítőinket, s ezek eredményeként a folyamatot két – egymással párhuzamosan futó, egymást erősítő – szálon láttuk megvalósíthatónak. Ebből az egyik vonulat viszonylag pontosan tervezhető és ütemezhető volt, a másik pedig a rögtönzések, az alkalmi reagálások terepeként szinte heti rendszerességgel tette próbára találékonyságunkat, kudarctűrő képességünket, az együttműködésbe vetett hitünket.
Amit rögzíteni tudtunk, azok a közösségi beszélgetések voltak, melyekre mozgósítani igyekeztünk a lakosság egészét vagy kiválasztott csoportját. Ezekből 1+6+1 alkalmat terveztünk, s mindegyiknek egy-egy téma vagy témacsokor adta meg tartalmi kereteit. A találkozásokat átlag 3 hetenként, a helyi eseményekhez, szokásokhoz illeszkedő időpontokra ütemeztük. A közösségi beszélgetések témái:
- Gazdaság (iparterület, háztáji gazdaságok, új beruházások stb. – vállalkozói fórum);
- Kapcsolatok (a település belső kapcsolatrendszere, kommunikáció, a külső kapcsolatrendszer a kistérségben, megyében, külföldi kapcsolatok, a közlekedés, úthálózat, tömeg-közlekedés stb.);
- Örökségünk (természeti és épített környezet, a megtartás-változtatás lehetőségei, helyi hagyományok feltárása, megőrzése, kulturális örökség és ápolása, feltételteremtés stb.);
- Utcakép (ahogy mi és mások a falut látják, új utcák nyitása, utcakép, építmények, műtárgyak, csapadékvíz stb.);
- Zártkertek (külterület/belterület változtatások, öko-turizmus, védett területek, a nádasdiak és külső „tulajdonosok” kapcsolatai stb.);
- Szolgáltatások, intézmények (az életminőséget meghatározó szolgáltatások, szervezetek megtartása, újak létesítése, a vállalt szerepkörrel járó kötelezettségek stb.).

E témaköröket és időpontjaikat a koncepció készítésének az egész lakosság számára hirdetett „beharangozó” fórumán ismertettük, s az itt elhangzott javaslatokkal egészítettük ki, illetve módosítottuk.FEz volt az első alkalom 2007. január 29-én, ezt követte 6 tematikus találkozás, s végül +1 alkalom volt a „majdnem-kész koncepció” bemutatása és kiegészítése augusztus 31-énF
Megállapodtunk abban, hogy a fórumokon tartjuk ugyan magunkat a megadott témákhoz, de rögzítjük a témájában máshová tartozó felvetéseket, ötleteket, javaslatokat is, illetve közzétesszük mindazokat az információkat, amelyeknek addig birtokába jutunk. Ezek voltak tehát a folyamat legelején már pontosan rögzített szilárd pontok, ezekre fűztük fel mindazt, amit menet közben célszerűnek láttunk.

A nehezebben tervezhető vonulat a koncepció megalkotásának állandó napirenden tartása, a köztudatba való bevitele, közbeszédben-tartása, a folyamatos mozgósítás volt. Ennek is voltak persze előre tervezhető elemei, s eleinte azt gondoltuk, elegendőnek látszik az a néhány megszólítási technika, amit részben saját, részben mások (vagy éppen a helyiek) gyakorlatából vettünk. Ilyenek voltak
- a helyi lappal kötött egyezség jegyében a Hétdombi Hírek beharangozó híradásai, beszámolói, értékelő cikkei, valamint a településről készített belterületi térkép eljuttatása minden háztartásba,
- az Önkormányzat gyakorlatából átvett szórólapok, melyeket minden közösségi beszélgetést megelőzően a postás közreműködésével juttattak el a háztartásokba. Ezeken a kis színes lapokon nemcsak a helyszín, időpont és témakör szerepelt, de ráhangoló kérdések, sokszor provokáló ötletek is megjelentek.

A vállalkozók fórumát követő találkozáson azonban már kiderült, hogy mindez nem volt eléggé mozgósító erejű, s ettől kezdve folyamatosan arra törekedtünk, hogy új és újabb ötletekkel, eddig még nem alkalmazott módszerekkel próbáljuk ébren tartani a lakosságban a közös tervezés ügyét. Ekkor bizonyult hatékonynak a stratégiai munkacsoport működése. A találkozások végén általában megállapodtunk a következő hetek tennivalóiban, s gyakran „köztes-megbeszéléseket” is tartottunk. Így születtek meg és váltak valóra azok az ötletek, melyek némiképp szélesíteni tudták a helybeliek bevonható
körét, segítettek abban, hogy a köz ügyévé váljon a közös tervezés.
- A fiatalok megszólításával valójában a családokat akartuk elérni. Az iskola felső tagozatában fogalmazási feladatot kaptak a diákok „ilyen faluban szeretnék élni…” címmel, az óvodában rajzokat készítettek hasonló hívómondat segítségével. Mindkét intézményben arra kértük a közreműködő felnőtteket, hogy vegyék rá a gyerekeket: beszéljék meg otthon a szüleikkel, testvéreikkel a kapott feladatot, használják fel a munkájukban az általuk mondottakat is. (A rajzokat, jól sikerült dolgozatokat végül az Önkormányzat segítségével díjazták is, az elismerés egyik formája a helyi lapban való megjelenés volt. A következő közösségi beszélgetés is alkalmat kínált néhány érdekes fogalmazvány és a rajzok bemutatására.)
- A fórumokról távol maradók bevonására üzenő-füzetek kiadását vezettük be. 10 db iskolai füzetet adtunk közre, s mindegyik mellé egy-egy önkéntes védnökségét kértük, hogy el ne akadjanak valakinél, minél több emberhez jussanak el. Azt reméltük ettől, hogy azok is véleményt, kérdést, javaslatot fogalmaznak meg, akik nem tudnak, vagy nem akarnak eljönni a közösségi beszélgetésekre, de érdekli őket falujuk jövője. A füzetek első oldalán a polgármester buzdító szavait olvashatták, s egyben tájékozódhattak a füzetek szerepéről.
- Nagyméretű térképeket helyeztünk el a faluban üveg mögött 2 helyen, amelyekre filctollal bárki berajzolhatta javaslatát, elképzelését, ezeket a rajzokat lefényképezve rögzítettük a javaslatokat, majd letörölve az irkafirkát, újból üres térképvázlat várta a következő javaslattevőt.
- Ugyancsak térképet helyeztünk el a Hegyalján a Leader-irodában, itt a zártkertek tulajdonosai nézhették meg, hogy a tervezett fejlesztések hogyan érintik területüket, és adhattak javaslatokat ezzel kapcsolatban.
- A polgármesteri hivatalban bárkinek rendelkezésére álltak a hivatali dolgozók, aki azzal az igénnyel kereste fel őket, hogy megossza velük a koncepcióval összefüggő elképzeléseit, ötleteit.

Mindezek a megoldások együtt eredményezték azt, hogy a folyamat vége felé a lakosság nagyobb része értesült a közös tervezésről, az igazán aktívak pedig be is kapcsolódtak a közös töprengésbe, változó intenzitással bővítve a megvalósítandó elképzelések körét.
A koncepció részletes vázlatát a tervezőiroda állította össze, ehhez Power Point segítségével prezentációt készítettünk, és sor kerülhetett 2007. augusztus 31-én arra a találkozóra, melyen mindezt bemutattuk az érdeklődőknek. A részletes ismertetést – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – ezúttal is beszélgetés követte, melyben többen újabb javaslatokat, kéréseket soroltak, s mindezekkel még ki is egészítettük a koncepció szövegét. A képviselő-testület még ezen az estén ülést tartott, ennek egyetlen napirendi pontjaként elfogadta az elkészült fejlesztési koncepciót, s további 1 hónap időtartamra közszemlére tette azzal a megfontolással, hogy akinek még ezután lenne kedve megismerkedni vele, esetleg segítő javaslattal kiegészíteni azt, megtehesse.
Lezárult tehát a nádasdi közösségi tervezés folyamata. Visszapillantva több tanulság megfogalmazható, sok olyan tapasztalat birtokába jutottunk, mely segíthet a jövőben hasonló feladatok eredményes végrehajtásában. Tapasztalataink egy részét különböző szakmai körökben bemutattuk, ismertettük már menet közben isFKÖFE fejlesztő műhely: 2007. március 12. Bpest, május 2–3. Kunbábony, IV. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért: 2007. július 26. Kunbábony, , tanulmányunk végén álljon itt egy csokor az eseményeket felidéző számadatokról, illetve a legfontosabb tanulságokról.


A településfejlesztési koncepció elkészítésének folyamata számokban Időtartam: 2006. októbertől
2007. augusztusig 10 hónap
Megtartott közösségi beszélgetések/
fórumok száma: 8 db
Közösségi beszélgetéseken résztvevők száma 224 fő
Véleményt gyűjtő füzetek (kiadva) 10 db
Véleményt gyűjtő füzetek (visszaérkezett) 7 db
A füzetekben leírt, hasznosítható
vélemények száma 24 db
Általános iskolások által megírt
fogalmazások száma 69 db
Óvodások, alsótagozatosok által készített
rajzok száma 54 db
A közösségfejlesztő-team tagjainak száma 4 fő
A folyamatban felhasznált
embernapok száma 24 ember/nap
A folyamathoz kapcsolódó
utazások hosszúsága 5164 km A folyamat eredményei – levonható tanulságai

- Az eredetileg tervezett időtartamnak éppen dupláját fordítottuk a koncepció megalkotására. Esetünkben az ideális időtartam kb. másfél év lett volna.
- Még mindig nehéz elhitetni az emberekkel, hogy saját ügyeikben ők maguk az illetékesek, hogy nemcsak okuk, de joguk is, hogy jövőjükről közösen gondolkodjanak, tervezzenek, s a fejlesztési folyamatokba bekapcsolódjanak.
- Sikerült egy olyan hosszabb távra szóló tervet készíteni, amiben megjelent a helyben lakók elképzelése, vágya, javaslata.
- A tervezőiroda olyan alapanyaghoz jutott, amivel kapcsolatban nem kellett önmagának (nem helyben élőként) kitalálnia, mit is szeretnének az ott élő emberek.
- A találkozások során olyan helyi értékek, hagyományok, emlékek kerültek be a közbeszédbe, melyek a helyi identitás erősítésében fontos szerepet játszanak a jövőben is.
- Sikerült mozgósítani a lakosság több, mint Ľ-ét (27,5%-át) a közös tervezés során. Ők valamilyen formában véleményükkel, javaslataikkal, kérdésekkel hozzájárultak a koncepció tartalmához.
- A lakosság köréből bekapcsolódó érdeklődők közül sokan ismét megtapasztalták Nádasdon, hogy róluk nem nélkülük döntenek az általuk döntésre felhatalmazottak.
- Az Önkormányzat pozitív visszacsatolást kapott, jó úton jár, ha a döntéshozatalba bevonja a választóit. Ugyanakkor leckét kapott arra vonatkozóan is, hogy nem elegendő egy–két (megszokott) csatornát igénybe venni a lakosság megszólítására, valamint, hogy mindaz, ami a lakossági együttlétek során elhangzik, nemcsak megérthető, de félre is érthető, érdemes tehát megfontolni a hivatalos kommunikációt.
- A felsorolt – eredményként is elkönyvelhető – momentumok okait vizsgálva, azért volt/lehetett eredményes, sikeres a települési önkormányzat és Egyesületünk, valamint a helybeli civil szervezetek együttműködése, mert
Együttműködő partnerek a koncepció elkészítésében

- Nádasd Község Önkormányzata, Karvalics Zoltán polgármester, Kovács János alpolgármester, Legáth Tibor képviselő, Mesterházi László képviselő,
- Együtt Nádasdért Egyesület, Földes Tímea elnök
- Szommer Mónika művelődési ház igazgató
- Hétdombi Hírek szerkesztősége, Mesterházi László főszerkesztő

A Közösségfejlesztők Egyesülete munkacsoportjának tagjai
Balázs Péter, Pécs; Giczey Péter, Debrecen; Mészáros Zsuzsa, Kunszentmiklós; Monostori Éva, Komárom; Peták Péter, Pécs; Péterfi Ferenc, Budapest; Pósfay Péter, Szombathely.

Szombathely, 2008. március 27.

Parola archívum