Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Közösségfejlesztés Nógrád megyében
Szerző:
Pálinkás Sándorné
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1990
Szám:
2
Oldalszám:
12. p.-13. p.
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Patak, Nógrádsipek, Erdőkürt, Patvarc, Palotáshalom, Szarvasgede, Ságújfalu, Galgaguta, Mátraverebély, Magyarnándor, Kazár, Diósjenő, Bátonyterenye, Szécsény
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, újságkiadás, évkönyvkiadás, népfőiskola, faluszépítés, környezetvédelem
Megjegyzés:
Annotáció:
Az írás bemutatja a Nógrád megyében folyó fejlesztéseket, a helyi nyilvánosságot kiépítő újság- és évkönyvkiadást. Megalakulnak a vállalkozói népfőiskolák, egyesületi formában működtetik a művelődési házat, foglalkoznak falu- és környezetvédelemmel.

kozfejl.txt

Pálinkás Sándorné:
Közösségfejlesztés Nógrád megyében

A Közösségfejlesztők Egyesülete 1989. április 8-án alakult meg.
Az országos egyesület a közösséghiányos térségek fejlesztéséért dolgozik.
Intézményünk tagja e szervezetnek, a nógrádi fejlesztők
helyi öntevékeny közösségek létrehozásán fáradoznak már több éve.

Nézzünk néhány konkrét
közösségi és kultúrafejlesztési
példát településeinkről:

Patak helyi újságot jelentetett meg, a fontosabb ünnepekről, eseményekről videofelvételeket készítenek, társadalmi munkában felújították, illetve faluházzá alakították a helyi - korábban rendkívül rossz állapotban lévő - művelődési házat. Jelenleg a sportpálya befejezésén munkálkodnak.
Mindezt a munkát a helyi Közművelődési Egyesület szervezi, melynek tevékenysége nyilvános, s amely vállalja a falu politikai-társadalmi közéletének befolyásolását.
Helyi fejlesztők: Koszorús Sándor tanár, Koszorús Sándorné, Kopó Rita és Mojzsik Mária tanácsi dolgozók, valamint Barna Sándor mezőgazdász.
Nógrádsipeken elkészítették a település rövid- és hosszútávú fejlesztési programját, melyet kistérségi (székhely és társközség) bírálatra bocsátottak. Szintén felújították és átalakították a művelődési házukat. Filmet készítenek minden jelentősebb eseményről (hóvirágtúra, majális, farsang), melyek vetítése nyilvános. Megalakították a Nógrádsipekért emlékérmet, amelyet minden évben a településért legtöbbet tevő állampolgárnak ad át ünnepélyes falugyűlésen az egyesület képviselője.
Erdőkürtön immár negyedik éve működik a Népfőiskola. Ehhez különféle programok kapcsolódnak (színházlátogatások, kirándulások, közös vacsorák, az ünnepek újraélése). Úgy gondolom, az erdőkürti egyesületnek is köszönhető, hogy az iskola újra önálló, s talán az is, hogy a népfőiskolai gondolat és mozgalom Nógrád megyében terjedőben van.
Ha nincs erdőkürti faluszeminárium, akkor talán nehezebben szerveződött volna meg az országban is elsőként Kállón a Katolikus Népfőiskola, amelynek legfőbb célja a "krisztusibb ember kialakítása". A bentlakásos népfőiskola hatással volt a településre, hiszen ennek eredményeképpen jött létre és működik a cigány fiatalokat összefogó népfőiskola.
Patvarc községben a Palóc Lovasok Baráti Köre szervezésében indult meg a paraszt népfőiskola. A népfőiskola résztvevői a baráti kör tagjai mellett azok a környéken élő emberek, akik számára a föld szeretete még nem idegen, parasztpolgárságukat büszkén vállalják.
Tudunk még több népfőiskolai kezdeményezésről, ahol csak bátorítást, megerősítést és egy kis külső segítséget várnak, hogy munkájukat el tudják kezdeni. Például Patakon, ahol a család, az erkölcs és az iskola kapcsolatával szeretnének foglalkozni. Palotáshalmon és Szarvasgedén a vállalkozók és leendő vállalkozók népfőiskoláját kívánják elindítani.
Több település leendő önkormányzatát szeretné felkészíteni, hogy törvényadta jogaikkal minél jobban élni tudjanak. Vannak települések, amelyek az elszakadást, a szövetkezettől való leválást latolgatják, az infrastruktúra fejlesztésének, valódi szövetkezetek alakításának gondolatával foglalkoznak.
Galgaguta településen egy másfajta fejlesztői munka folyik: Gyürki Tibor vezetésével immár tizennyolc éve írják a falu krónikáját. E munka a kezdet kezdetén abból állt, hogy Gyürki Tibor minden évben készített diafelvételeket a falu társadalmi ünnepeiről. Ebből az egyszerű tevékenységből fejlődött ki aztán, hogy ma már minden jelentősebb eseményről (új házak épülése, a település életét befolyásoló társadalmi, családi eseményekről, az évszakokhoz kötődő munkákról stb.) készülnek felvételek a Krónika számára. Gyürki Tibor mellett ma már sokan dolgoznak, akik valósággal megkomponálják - írják, szerkesztik, vágják - más-más profilúvá teszik - a helyieknek szóló videofilmet és illesztik bele Galgaguta helyi nyilvánosságába.
A másik példa Galgagutáról az idős emberek - és rajtuk keresztül a múlt - bekapcsolása a település mindennapi életébe. Míg több településen az öregekkel való törődés csak mint szociális probléma vetődik fel, addig itt Hugyecz Andrásné tanítónő megszervezi számukra a nyugdíjas klubot, ahol megünneplik a születés- és névnapokat, megemlékeznek az eltávozottakról, tehát nem érzik magányosnak magukat. Számukra megadatott az is, hogy elmondhassák a fiataloknak a család, a falu sorsát, beszélhetnek szokásaikról, ünnepeikről, viseletükről, az iskoláról, mert a közösség vezetői felismerték, hogy a múlt mára szóló üzeneteket is tartalmaz.
Amennyire fontos Galgagután a helyi nyilvánosság megteremtése, a múlt és jelen összekapcsolása, ugyanilyen fontos életterük határainak kitágítása. A gutaiak sokat utaznak az országban és külföldön is. Voltak már Csehszlovákiában és Ausztriában. Hogy mit jelentenek számukra ezek az utak, álljon itt egy rövid idézet egy levélből:
"Csodálatosan sikerült a nyugdíjas kirándulás is. Talán írtam már Neked a múltkor, hogy volt olyan, aki sírt is. Egy bácsika (szinte teljesen vak) ugyancsak eljött velünk. Elmondhatatlan, hogy milyen örömteli két nap volt ez az életében. Szóval ezek és ilyenek éltetnek bennünket. (...) Reggel, induláskor egy hatalmas mazsolás örömkalácsot szegtünk fel egy kis pálinkával fűszerezve."
Szendehelyen Schmidt István kezdeményezésével indult el a helyi fejlesztés. A művelődési házat egyesületi kezelésbe vették, felújították és a falu igényei szerint működtetik. Az iskolát jórészt társadalmi munkában bővítették, autóbusz vásárlásával pedig lehetővé vált, hogy kapcsolatrendszerüket és mozgásterüket kitágítsák.
(Schmidt István e tevékenységéért az 1990. évben Madách díjat kapott. /szerk./)
Ságújfaluban a Faluszépítő Egyesület faluvédelemmel, környezetvédelemmel foglalkozik. A régi kúriát szeretnék megmenteni és a települést bekapcsolni a hőn óhajtott falusi turizmusba. Kapcsolatba léptek a falu- és városszépítő egyesületekkel és Csáky Csabával, a falusi turizmust szervező szövetkezet vezetőjével. Pinczés Rudolfné, Klárika, az egyesület vezetője, felvételeket készített a falu szép házairól, nevezetességeiről, foglalkozik a csereturizmus gondolatával is.
"Most igyekszem alaposan felkészülni a községből - mondja - és egyáltalán a megyéből. Sajnos alig tudnak róla valamit, csak Hollókő neve hallatán csillan meg a szemük."
Tenniakarásukat azonban már elismerik, sőt a helyi támogatók köre is egyre bővül.
A sort folytathatnánk: Borsosberény, Kisterenye, Sámsonháza, Csitár, Piliny, Nógrádmarcal, Karancsalja, nemzetiségi településeink nagyrésze, ahol a fentiekhez hasonló fejlesztési folyamat indult el.
Ezek a települések az úgynevezett "szerepkör nélküli" kategóriába tartoznak, szinte kínálják magukat a fejlesztő számára. Általában azokon a településeknél találtunk partnereket - helyi segítőket - amelyek nagyságrendjük miatt az évek során a legkiszolgáltatottabbá váltak. žk azok, akik bárkit örömmel fogadnak, aki segítő szándékkal közeledik feléjük. Nem bíznak sem a központi, sem a helyi hatalomban, mely a legjobb esetben is legfeljebb közömbös, de olykor inkább rosszindulatú. Ezen kívül nincsenek országos kapcsolataik, információik, teljesen magukra utaltak.
Fejlesztői munkánk első szakaszában tevékenységünk javarészt információs munka. Célunk a határok kitágítása, az információk híjján hamar megtorpanó, vagy el sem induló cselekvés további lehetőségeinek megmutatása és a cselekvési kedv állandó ébrentartása, animálása. Igyekszünk a legmagasabb szintű információt, szakembert, utazási lehetőséget, stb. hozzárendelni a helyi akarathoz, mert csak így lehet elindítani a cselekvéseket.
A problémák, konfliktusok megfogalmazása azért fontos, mert cselekvéseket idéznek elő. Persze ez csak a munka beindításának az első része. Egy kívülről jött fejlesztőnek fontos tudnia azt is, mikor lépjen ki egy folyamatból, mikor lehet magára hagyni a közösséget. Számomra ma ez még megválaszolatlan szakmai kérdés.
Felvetődik az is, hogy intézményekben végezhető-e fejlesztői munka? Ugyanis a példaként hozott települések nagyrészén nincs főfoglalkozású, sőt még tiszteletdíjas népművelő sem. Való igaz, hogy az intézményesített népművelés nehezen viseli el a közösségfejlesztést, de azért bíztató példákat is találunk.
Mátraverebélyben, ahol az intézmény tárgyi feltételei igazán nem mondhatók jónak, Verebélyi Lajosné, Klárika, igazi otthont tudott teremteni az Asszonykörnek. Kiállításokat, kirándulásokat, közös ünnepeket szerveznek. A hétköznapi kultúra, a közhasznú foglalkozások, az intézmény és a lakosság kapcsolata, a cigánygyermekekkel való foglalkozás jelzi a fejlesztő-segítő-szolgáltató munka főbb állomásait.
Említésre méltó a mátraterenyei ÁMK ezirányú tevékenysége is. György István igazgató javasolta a helyi tanácsnak, hogy a mátracserpusztai iskolaépületből alakítsanak ki egy turistaházat, mert az épület - ha nem használják - úgyis tönkremenne. A rendkívül szép környezetben, természetvédelmi területen álló épülethez járnak a falu lakói kirándulni, ott szervezik a majálisokat is. A tanács támogatta az elképzelést, az ÁMK a terv megvalósításához partnert keresett és talált a jászberényi Kossuth Lajos Általános Iskola Diák Sport Egyesületében. A kulcsosház ez év májusára elkészül, várják a turista vendégeket. Terveik között szerepel helyi kábelTV kiépítése, népfőiskola szervezése, a könyvtár számítógépes szolgáltatásainak bővítése, helyi igényű programok készítése stb.
Az intézményekben meginduló fejlesztői munkák példáját még lehetne bővíteni. Magyarnándorban kaszinó létrehozása és a helyi egyesülettel közösen történő üzemeltetése. A hagyományokra építő, azt felvállaló kiadványok, kalendáriumok megjelentetésének tervezése Kazáron, Diósjenőn és Magyarnándorban.
Fontos, hogy az intézményeknél kezd kialakulni az a szemlélet, mely szerint a helyi akaratnak, igényeknek kell leginkább megfelelniük.
A nagyobb településeken - Szécsényben, Bátonyterenyén - már bontogatja szárnyát a szabadművelődési tanács, melyhez az intézmények és a Bátonyterenyeiek Baráti Köre felajánlották segítségüket.
A közösségfejlesztés szemlélet és módszer is egyben, s a hagyományos intézményi munkátnehezen tűri. A Megyei Közművelődési Központ egyik fő feladata a helyi közösségek segítése, támogatása, információk áramoltatása, képzések, tapasztalatcserék szervezése. Mindez azért történik, hogy a magukra maradt közösségeket elindítsuk az értelmes helyi cselekvések felé, s ahol már elindult valami, tovább segítsük őket - esetleg egy újabb fejlesztői folyamat elindításában.

Felhasznált irodalom:
A közösségfejlesztési folyamat
(részletek W.W. Biddle - L.S. Biddle könyvéből)
Közösségfejlesztési példatár
(készítették: Beke Pál, Péterfi Ferenc, Varga A. Tamás, Vercseg Ilona)
Varga A. Tamás - Vercseg Ilona:
A közösségfejlesztés hazai sajátosságai.

(Részlet a Nógrádi Levelek c. kiadvány 8. számából)



Parola archívum